Budapesti Közlöny, 1930. szeptember (64. évfolyam, 199-222. szám)

1930-09-11 / 206. szám

2­ 39. §. „(1) A malom a vámőrlés dija fejében átvett búzát, rozsot és kétszerest köteles minden hó 1. és 15. napján vámfeljegyzési könyvében össze­gezni és minden kilogramm gabona (búza, rozs és kétszeres) után 3 fillért a gabona értékesíté­sének előmozdítására szolgáló alap 65.459. sz. csekkszámlája javára csekklapon befizetni. A befizetésről kapott postanyugtát a vámfeljegy­zési könyv mellékleteként meg kell őrizni. (2) A gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alap részére az (1) bekezdés értelmé­ben befizetendő összegeket a pénzügyigazgató­ság átalányösszegben állapítja meg azokra a malmokra vonatkozólag, amelyeknek általános forgalmi adóját a 36. §. alapján, esetleg a 37. §. alapján átalányöszegben állapította meg, fel­téve, hogy a malomnak az 1929—1930. gazda­sági évről vezetett vámfeljegyzési könyve az átalány összegszerű megállapításához elegendő alapot nyújt. Az ilyen átalány megállapítására és befizetésére vonatkozólag is a 36. §. (2) be­kezdésének 1., 3., 4. és 5. pontjaiban foglalt rendelkezések az irányadók. (3) A 36. §. és a 37. §. alapján átalányozott vámőrlő malmok összefűzött, lapszámozott és az illetékes forgalmi adóhivatal bélyegzőjével előzetesen ellátott vámfeljegyzési könyvet köte­lesek vezetni. A vámfeljegyzési könyvben az erre a célra szolgáló rovatokban fel kell tüntetni az őrlés sorszámát, időpontját, az erőltető ne­vét, foglalkozását, lakóhelyét, a megőrölt ter­mény megnevezését, az őrlési díjat, s búza, rozs vagy kétszeres felőrlése vagy megdarálása ese­tén azt a körülményt, hogy az őrőltető a gabo­nát gabonalevél kíséretében vagy gabonalevél nélkül adta át a malomnak. A molnár által vámfeljegyzési könyvében írt adatok helyessé­gét az erőltető aláírásával vagy kézjegyével megerősíteni köteles. (4) A 36. §. alapján átalányozott vámőrlő malmok vámfeljegyzési könyvön kívül az ösz­­szefűzött, lapszámozott s az illetékes forgalmi adóhivatal bélyegzőjével ellátott vámeladási könyvet is kötelesek vezetni. A vámeladási könyvben az erre a célra szolgáló rovatokban fel kell tüntetni az eladás sorszámát, időpontját, a feldolgozatlanul vagy feldolgozva eladott vámkeresetnek fajtáját, minőségét és súlyát, a vevő nevét, foglalkozását, lakhelyét és az el­adási árat. A molnár által a vámeladási könyv­be írt adatok valóságát a vevő aláírásával meg­erősíteni köteles. (5) A 36. §. alapján átalányozott azok a vám­őrlő malmok, amelyek a vámőrlés őrlési díja fejében kapott gabonát vagy annak egy részét felőrölve, liszt alakjában értékesítik, a vámfel­jegyzési és vámeladási könyveken kívül össze­fűzött, lapszámozott és az illetékes forgalmi adóhivatal bélyegzőjével előzetesen ellátott for­galmi adókönyvet is kötelesek vezetni. A for­galmi adókönyvben az erre a célra szolgáló rovatokban külön-külön kell feltüntetni azokat a bevételeket, amelyek : 1. fehér búzaliszt (00-ás jelzéstől a 3-as jel­zésig) értékesítéséből ; 2. kenyér búzaliszt (4-es jelzéstől a 6-os jel­zésig) és bármilyen rozsliszt értékesítéséből származnak. (6) Az (5) bekezdés szerint vezetendő for­galmi adókönyvben feltüntetett bevételek után a 36. §. (3) bekezdésének rendelkezései szerint fizetendő lisztforgalmi adót naponként bélyeg­jegyekkel kell a forgalmi adókönyvben leróni. (7) A malomnak takarmányliszt, korpa, sze­mes és darált tengeri, zab, árpa, hántolt és hán­­tolatlan rizs és köles értékesítéséből származó bevételei nem esnek forgalmi adó alá. A ma­lomnak az őrlési dij fejében kapott búza, rozs és kétszeres felőrletlen állapotban való eladá­sából származó bevételei az 1930. évi julius hó 16.-ika után általános forgalmi adó alá esnek, kivéve az átalányozott vámőrlő malmok ilyen bevételeit, amelyeknél ez a forgalmi adó az áta­lányösszegben ben foglaltatik. (8) A malom saját termésű gabonájának fel­őrléséből származó őrleményeknek értékesíté­sére vonatkozólag a (7), (8) és (9) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.“ Az 1930. évi 3.820/M. E. számú rendelet 2 §-ában foglalt rendelkezés folytán a 3.300. 1930. M. E. számú rendelet 30. §-ának (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a malom a „tájékoztatóbban a vámőrlésért részben felszámított munkadíjat nem tartozik összegszerűen kitüntetni, mert különben a gabonaárak változása szerint esetleg naponként új „tájékoztató“-ra volna szükség. Ehelyett az 1930. évi 3.820/M. E. számú rendelet 2. §-ának rendelkezése szerint azt kell a „tájékoztató“­­ban feltüntetni, hogy a malom az őrlési dijat csak az erőltető kifejezett kívánságára számít­hatja fel pénzben, s hogy ebben az esetben őr­lési dij fejében hány kilogramm gabona helyi és napi piaci árának megfelelő pénzösszeget számíthat fel. Budapest, 1930. évi szeptember hó 6.-án. Dr. Wekerle Sándor s. k. m. ti­­­r. pénzügyminisz­ter. A m. kir. belügyminiszter a 128.311/1930. B. M. számú rendeletével az Országos Gyermek­védő Liga részére 255.295/1929. B. M. szám alatt kiadott adománygyűjtési engedélyben a gyűjtés eszközlésére szolgáló 2000 gyűjtőlapnak számát 7000-re emelte fel. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a kenézlői osztatlan közös legelőben részes birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 81.843. 1929. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a nyir­­turai birtokosság legeltetési társulatának alap­szabályait 83.560/1929. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a rác­­almási birtokosság legeltetési társulatának alap­szabályait 27.296/1930. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a Fehér­várcsurgó községben a földbirtokreform során legelőhöz jutott rákhegyi birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 29.002/1930. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a tisza­­palkonyai nyomásos birtokosság legeltetési tár­sulatának alapszabályait 58.810/1930. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a bogácsi birtokosság legeltetési társulatának alapszabá­lyait 58.896/1930. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1927. évi 76.867/XIV. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegye közigazgatási területéhez tar­tozó Dédes község minden évben az Áldozó­csütörtök előtti hétfőn és a Kisasszony napja előtti hétfőn, illetőleg, ha ezek a napok keresz­tény ünnepek volnának, úgy a reájuk követ­kező hétköznapon országos kirakó- és állat­vásárt tartson. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter f. évi 143.840/XIV. szám alatt kelt rendeletével meg­engedte, hogy a Heves vármegye közigazgatási területéhez tartozó Füzesabony község eddig minden év március hó 12-ét, június hó 12-ét, szeptember hó 12-ét és december hó 12-ét meg­előző vasárnapra engedélyezett országos állat­­vásárát és az ezt követő hétfőre engedélyezett országos kirakóvásárát ezentúl minden évben egy napon, és­pedig amennyiben március hó 12-e, június hó 12-e, szeptember hó 12-e és december hó 12-e hétfői napra esik, ezen a napon, ha pedig e napok nem hétfői napra esnének, e határnapokat megelőző hétfőn s ha ez a nap keresztény ünnepre esnék, úgy az ezen határnapot követő legközelebbi hétköz­napon tarthassa meg. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter f. évi 143.843/XIV. szám alatt kelt rendeletével meg­engedte, hogy, a Baranya vármegye közigazga- Budapesti Közlöny 1930 szeptember fi­­ tási területéhez tartozó Villány község eddig minden év április hó 4-ét megelőző hétfőre, július hó 5-ét és szeptember hó 1-ét magában foglaló hét hétfői napjára, október hó 31-ét megelőző hétfőre s végül december hó 13-át magában foglaló hét hétfői napjára, illetőleg amennyiben e határnapok keresztény ünnepre estek, e határnapok után következő legköze­lebbi hétköznapra engedélyezett országos állat- és kirakóvásárát ezentúl minden évben április hó 4-én, július hó 5-én, szeptember hó 1-én, október hó 31-én és december hó 13-án, illető­leg amennyiben e határnapok keresztény ünnepre esnének, az ezen határnapokat követő legközelebbi hétköznapon tarthassa meg. 3.377/em­. szám. Pályázati hirdetmény. A m. kir. belügyminisztérium fogalmazási tisztviselőinek létszámában több miniszteri segédtitkári állásra, — mely a VIII. fizetési osztály szerint járó, az 1927. évi 9.000/M. E. számú kormányrendelethez csatolt 1. számú kimutatásban megállapított javadalmazással van egybekötve,­­ pályázatot hirdetek. Az állásokra az pályázhat, aki a 7.000/1925. M. E. számú rendelet 6. §-ában felsorolt fel­tételeknek megfelel. Aki a belügyminisztériumban ez időszerint nem teljesít szolgálatot, egyelőre csak egy évi próbaszolgálatra rendelhető be és részéről 7 évi polgári közszolgálat igazolása elegendő. A próbaszolgálatra való berendelésnél a ren­delkezési állományba helyezett, valamint a létszámapasztás során a tényleges szolgálatból már korábban elbocsátott alkalmazottakat más pályázókkal szemben elsősorban fogom figye­lembe venni, feltéve, hogy az álláshoz meg­kívánt feltételeknek megfelelnek. A pályázati kérvényhez eredetben vagy hite­­lesített másolatban a következő okmányokat kell csatolni : a) születési anyakönyvi kivonatot; b) hatósági erkölcsi, valamint a családi álla­potot igazoló bizonyítványt; c) a magyar honosságot igazoló hatósági bizonyítványt, esetleg a magyar állampolgár­ságra való igény szabályszerű bejelentését (opció) igazoló okmányt; d) az 1883 :1. t.-c. 3. §-ában előirt képzett­séget igazoló okmányt; e) polgári közszolgálatban való alkalmazá­sukat igazoló okmányokat; f) az állami szolgálatra alkalmas szellemi és testi épséget igazoló újkeletű közhatósági tiszti­­orvosi bizonyítványt; g) a katonai szolgálatra vonatkozó okmá­nyokat. Ezenkívül a pályázók kötelesek kérvényeik­ben nyelv- és esetleges szakismereteiket is meg­jelölni és erre vonatkozó okmányaikat is csa­tolni. Közszolgálatban álló pályázók az előírt kellé­keket törzskönyvi lapjaikkal (minősítvényi táb­lázataikkal) igazolhatják. A közszolgálatban álló egyének pályázati kérvényeiket szabályszerű szolgálati utón, köz­­szolgálatban nem állók pedig az illetékes tör­vényhatóság főispánja (Budapest székesfővá­ros főpolgármestere) útján a jelen hirdetmény harmadszori közzétételétől számított tizennégy napon belül tartoznak benyújtani. Budapest, 1930. évi szeptember hó 6-án. A miniszter rendeletéből: 3—3 sír. Perczel Miklós s. k. miniszteri főtanácsos.­ ­ 144.454/1930. K. M. XVIII. szám. Pályázati hirdetmény. Az állami iparoktatási személyzet létszámába tartozó egy a XI. fizetési osztály 3. fokozatába sorozott és az 1927. évi 9.000/M. E. számú kormányrendelethez csatolt 1. számú kimuta­tásban megállapított fizetéssel és megfelelő lakáspénzzel javadalmazott fémiparos oktató­

Next