Budapesti Közlöny, 1931. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-01 / 1. szám
■ A m. kir. belügyminiszter a 131.803/1930. VIII. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy Szkrenya József Kocsér községben 1907. évben született, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, m. kir. honvéd kérelmére családi nevét „Sándor“ névre változtassa át, s el kir. belügyminiszternek 200.000/1930. B. 1. számú rendelete az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1926: XXVI. t.-c. 28. és 29. §-aiban foglalt ■endolkezssek módosításáról szóló 1930 : XLV. ..-o. végrehajtása, valamint az ideiglenes válaszói névjegyzékeknek az általános népszámlálás iveiben szükséges előkészítő munkálatainak foganatosítása tárgyában. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. t.-c. (T.) 28. és 29. §-aiban foglalt rendelkezések módosításáról szóló 1930. évi XLV. t.-c. rendelkezései azt a célt kívánják biztosítani, hogy azokban az években, amikor a törvény értelmében általános népszámlálást kell tartani, a választójogosultaknak a T. 29. §. (2) bekezdésében előírt vallomás szolgáltatásával kapcsolatos munkálatok az ország súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel egyszerűsíttessenek, illetőleg minél nagyobb munka- és költségmegtakarítással legyenek elvégezhetők. Evégből a törvény végrehajtása és az ideiglenes választói névjegyzékek előkészítő munkálatainak foganatosítása tárgyában a következőket rendelem : 1. §• Az 1930 : XLV. t.-c. 1. §-a kimondja, hogy azokban az években, amikor a törvény értelmében általános népszámlálást kell tartani, a lakosságnak az 1925 : XXVI. t.-c. (T.) 28. §-a 2. bekezdésben elrendelt összeírását mellőzni kell. Minthogy az 1930. évi népszámlálásról szóló 1930 : XXV. t.-c. 1. §-a szerint Magyarország területén a népesség 1930. évi december hó 31-ike és 1931. évi január hó 1. közötti (éjféli) állapotának alapulvételével általános népszámlálást kell tartani, a lakosságnak a T. 28. §-a 2. bekezdésében elrendelt összeírását a folyó 1930. évben is mellőzni kell. 2. §• Azokban az években, amikor általános népszámlálást kell tartani, tehát az 1931. év elején is, a választójogosultak vallomásszolgáltatása (T. 29. §. 1.) összeirólapokon történik. Az összeírólapokat a december hó 31-én éjfélkor fennálló állapotnak megfelelően a népszámlálásra vonatkozó adatgyűjtéssel egyidejűleg az alábbi rendelkezések szerint kell kitölteni és beszolgáltatni. 3. §■ (1) A vallomásszolgáltatás céljára szolgáló összeírólapok kiosztásával, kitöltésével és beszedésével kapcsolatosan szükséges hatósági teendőket, nevezetesen pedig a T. 29. §-ának 6., 7. és 8. bekezdésében a város által kiküldött hatósági közegre, illetőleg a községi elöljáróságra ruházott teendőket az általános népszámlálási munkálatok elvégzésével megbízott számlálóbiztosok (1930 : XXV. t.-c. 2. §.) látják el. (2) A számlálóbiztosok városokban a polgármester, községekben a járási főszolgabíró, vagy helyettese előtt esküt tesznek, melynek szövege a következő : „Esküszöm, hogy az országgyűlési képviselőválasztók összeírása körül híven, lelkiismeretesen és becsületesen fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen.“ (3) Az esküt tett számlálóbiztosok, valamint az e rendeletben szabályozott munkálatoknál esetleg igénybe vett segédmunkaerők a reájuk bízott teendőket lelkiismeretesen, pontosan és a kellő alapossággal tartoznak ellátni ; a nevezettek a T. 140—142. §-ainak rendelkezései alá esnek. 4 §• A vallomásszolgáltatáshoz szükséges összeirólapokkal a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal útján ingyen fogom a községi jegyzőt és a város polgármesterét ellátni. A községi jegyző és a város polgármestere tartozik az összeírőlapokat a szükséges mennyiségben a számlálóbiztosoknak haladék nélkül kiosztani, köteles egyúttal a számlálóbiztosokat a jelen rendeletemben foglaltakról, illetőleg teendőikre nézve megfelelően kioktatni. 5. §. (1) Városokban a számlálóbiztosok vagy ezzel esetleg megbízott más hatósági közegek minden ház gondozóját (tulajdonos, haszonélvező, főbérlő, házfelügyelő), mezőgazdasági, ipari stb. cseléd- és munkásházak (barakkok, stb.) lakóira vonatkozóan a munkaadót a népszámlálás céljaira szolgáló számlálólapokkal egyidejűleg, de legkésőbb december hó 29—31-ike közti időben annyi összeírólappal látják el, ahány 18. életévét betöltött személy az illető házban van. (2) Az illető ház gondozóját avagy a munkaadót egyúttal figyelmeztetni kell, hogy a számlálóbiztos melyik napon fog az addig okvetlenül kitöltendő összeirólapért a helyszínen megjelenni. (3) A ház gondozója vagy a munkaadó tartozik az összeirólapokat az illető házban azonnal kiosztani olyképen, hogy minden 18. életévét betöltött személyre egy-egy külön összeirólap jusson. Köteles egyúttal az érdekelt lakókkal vagy munkásokkal a számlálóbiztos megjelenése napját is közölni. 6. §: Kis- és nagyközségekben az összeirólapok előzetes szétosztását mellőzni kell. Itt a számlálóbiztos az összeirólapot házról-házra járva magával viszi és annak megfelelő kitöltéséről a helyszínen az érdekeltek megfelelő kioktatása után és meghallgatása mellett, valamint az alábbi 7. §. és a 8. §. I. bekezdésében foglalt rendelkezések szem előtt tartásával maga gondoskodik. A lakosságot itt is figyelmeztetni kell arra, hogy a számlálóbiztos mely napon fog az összeirólap kitöltése végett megjelenni. §• (1) Az összeirólapot minden 18. életévét betöltött személyről, még az ideiglenesen távollévőkről is, (férfiről és nőről) az 1930. évi december hó 31-én éjfélkor fennálló állapotnak megfelelően kell kitölteni addig a napig, amelyre a népszámlálóbiztos megjelenése jelezve van, legkésőbb azonban január hó 10-ig. (2) Városokban az összeirólapokat a fél sajátkezűleg tölti ki és a vallomás helyességét sajátkezű aláírásával erősíti meg. Azok helyett, akik az összeirólapot testi fogyatkozás miatt, vagy más okból nem tudják sajátkezűleg kitölteni és aláírni, valamint a távollevők helyett azt az illető egyén viszonyait ismerő hozzátartozója is kitöltheti. Az, aki az összeírőlapot más helyett tölti ki, köteles azt aláírni és a félhez való viszonyát, valamint a sajátkezű kitöltés és aláírás akadályát az összeirólapon feltüntetni. Az összeirólapokon feltüntetett adatok valóságáért a kitöltő és az az érdekelt fél, akinek megbízásából amaz eljárt, egyaránt felelősek. (T. 141. §.) Az összeirólap a magyar államnyelven kívül más olyan hazai élőnyelven is kitölthető, amelyet az illető helyen tömegesen használnak. (T. 29. §. 5.) 8. §. (1) Városokban a kitöltött összeírólapokat a számlálóbiztosok lakásról-lakásra járva szedik össze, azok adatait a népszámlálás céljára összeállított házi gyűjtőivek, avagy szükség esetén az általános népszámlálás céljára kitöltött számlálólapoknak adataival is összehasonlítják és a mutatkozó eltéréseket, ha azok nyomban nem tisztázhatók, jegyzékbe foglalják, másfelől a választói jogcímek valóságáról a bizonyító okiratok megtekintése alapján meggyőződést szereznek és megállapításuk eredményét, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyeknek beszerzését a fél kéri, az összeírőlapra feljegyzik. (T. 29. §. 6.) (2) Városokban a számlálóbiztos mindazok nevét, akik véleménye szerint a választójog kellékeinek megfelelnek, a helyszínen lakóházankint 2 példányban elkészített jegyzékbe foglalja és ennek a jegyzéknek másodpéldányát az illető házban — feltűnő helyen — kifüggeszti. A jegyzék űrlapnyomtatványával a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal útján ingyen fogom a város polgármesterét ellátni. (3) A jegyzékre a kifüggesztéstől számítva 15 nap alatt a ház minden lakója írásban megjegyzést tehet s ezt a ház gondozójánál, illetőleg a munkaadónál (5. §. 1.), a város polgármesterénél, vagy közvetlenül a központi választmánynál nyújthatja be. A ház gondozója és a munkaadó köteles a nála benyújtott megjegyzést haladéktalanul megküldeni a város polgármesteréhez, aki ezt az összeirólapokkal együtt a központi választmányhoz küldi meg. (T. 29. §. 7.) 9. § A számlálóbiztos a begyűjtött összeirólapokat és a városokban a lakóházankint készített jegyzékek (8. g. 2.) eredeti (kifüggesztésre nem szolgáló) példányát is legkésőbb január hó 15-ig a községi jegyzőnek, illetőleg a város polgármesterének elismervény ellenében beszolgáltatni tartozik. 10. §. (1) Városokban a polgármester, illetőleg az általa kijelölt közegek a beszolgáltatott összeírólapok adatait átvizsgálják, szükség esetén az érdekelt felek megidézése útján pótolják az esetleg mutatkozó hiányokat és a felmerülő aggályokat eloszlatják, mindennek megtörténtét pedig minden egyes összeirólapon sajátkezű aláírásukkal tanúsítják. (2) Az átvizsgált összeirólapokat elsősorban az utcák betűrendjében és házszámok szerint kell elrendezni. Ennek megtörténte után az egész anyagból a 18—22 éves férfiak és 18—28 éves nők összeirólapjait, a főiskolát végzett férfiak és nők összeirólapjainak kivételével külön kell választani és életkor szerint csoportosítva elrendezni olyképen, hogy a 13, 19, 20, 21 és 22 éves férfiak, valamint a 24 (és ennél fiatalabb), továbbá a 25, 26, 27 és 28 éves nők összeirólapjai külön-külön csomagokba szedve, megőrzés végett az irattárban elhelyezhetők legyenek. Az ilykor elhelyezett összeirólapok a névjegyzékek kiigazításának éveiben fokozatosan fognak a kiigazítás céljaira felhasználtatni. 11 § Kis- és nagyközségekben az összeirólapokon foglalt adatoknak a 10. §. 1. bekezdése szerint való átvizsgálását, pótlását és a felmerülő aggályok eloszlatását a községi jegyző és községi bíró, vagy helyetteseik végzik el. Az átvizsgált összeírólapokat azután az összeírottak neveinek betűrendjében elrendezik, és a továbbiakban a 10. §. 2. bekezdése szerint járnak el. 12. §. Az összeírólapok hatálya 5 évig, vagyis addig terjed, amíg az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékeinek új összeállításával kapcsolatban az új általános vallomásszolgáltatás megtörténik. A már felhasznált összeírólapokat nem szabad megsemmisíteni, hanem az új összeírásig gondosan meg kell őrizni. 13. §: A polgármester és a községi jegyző köteles a 23. életévüket már betöltött férfiak és a 29. életévüket már betöltött nők, valamint a korhatárra való tekintet nélkül, az egyetemet vagy más főiskolát végzett személyek (férfi és nő) átvizsgált összeírólapjait, és a polgármester az esetleg készített jegyzékeket (8. §. 1.) és megjegyzéseket (8. §. 2.) az ideiglenes névjegyzék összeállítása végett legkésőbb március hó 31-ig, a központi választmányhoz beterjeszteni. (T. 29. §. 10.) M. §. Az összeirólapok kiosztásával, kitöltésével, felülvizsgálásával és beszedésével megbízott számlálóbiztosok munkadiját összeirólaponkint 1,5 (másfél) fillérben állapítom meg. Budapest, 1930. évi december hó 31. napján. Dr. Scitovszky Béla s. k. m. kir. belügyminiszter. BUDAPESTI Közlöny 1931 január 1.