Budapesti Közlöny, 1931. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

■ A m. kir. belügyminiszter a 131.803/1930. VIII. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy Szkrenya József Kocsér községben 1907. évben született, róm. kath. vallásu, buda­pesti lakos, m. kir. honvéd kérelmére családi nevét „Sándor“ névre változtassa át, s el kir. belügyminiszternek 200.000/1930. B. 1. számú rend­elete az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1926: XXVI. t.-c. 28. és 29. §-aiban foglalt ■endolkezssek módosításáról szóló 1930 : XLV. ..-o. végrehajtása, valamint az ideiglenes válasz­ói névjegyzékeknek az általános népszámlálás iveiben szükséges előkészítő munkálatainak foga­natosítása tárgyában. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. t.-c. (T.) 28. és 29. §-aiban foglalt rendelkezések módosításáról szóló 1930. évi XLV. t.-c. rendelkezései azt a célt kívánják biztosítani, hogy azokban az években, amikor a törvény értelmében általános népszámlálást kell tartani, a választójogosultaknak a­ T. 29. §. (2) bekezdésében előírt vallomás szolgáltatá­sával kapcsolatos munkálatok az ország súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel egyszerű­­síttessenek, illetőleg minél nagyobb munka- és költségmegtakarítással legyenek elvégezhetők. Evégből a törvény végrehajtása és az ideig­lenes választói névjegyzékek előkészítő munká­latainak foganatosítása tárgyában a következő­ket rendelem : 1. §• Az 1930 : XLV. t.-c. 1. §-a kimondja, hogy azokban az években, amikor a törvény értel­mében általános népszámlálást kell tartani, a lakosságnak az 1925 : XXVI. t.-c. (T.) 28. §-a 2. bekezdésben elrendelt összeírását mellőzni kell. Minthogy az 1930. évi népszámlálásról szóló 1930 : XXV. t.-c. 1. §-a szerint Magyar­­ország területén a népesség 1930. évi december hó 31-ike és 1931. évi január hó 1. közötti (éjféli) állapotának alapulvételével általános népszámlálást kell tartani, a lakosságnak a T. 28. §-a 2. bekezdésében elrendelt összeírását a folyó 1930. évben is mellőzni kell. 2. §• Azokban az években, amikor általános nép­­számlálást kell tartani, tehát az 1931. év elején is, a választójogosultak vallomásszolgáltatása (T. 29. §. 1.) összeirólapokon történik. Az összeírólapokat a december hó 31-én éjfélkor fennálló állapotnak megfelelően a népszámlá­lásra vonatkozó adatgyűjtéssel egyidejűleg az alábbi rendelkezések szerint kell kitölteni és be­szolgáltatni. 3. §■ (1) A vallomásszolgáltatás céljára szolgáló összeírólapok kiosztásával, kitöltésével és be­szedésével kapcsolatosan szükséges hatósági teendőket, nevezetesen pedig a T. 29. §-ának 6., 7. és 8. bekezdésében a város által ki­küldött hatósági közegre, illetőleg a községi elöljáróságra ruházott teendőket az általános népszámlálási munkálatok elvégzésével meg­bízott számlálóbiztosok (1930 : XXV. t.-c. 2. §.) látják el. (2) A számlálóbiztosok városokban a polgár­­mester, községekben a járási főszolgabíró, vagy helyettese előtt esküt tesznek, melynek szövege a következő : „Esküszöm, hogy az országgyűlési képviselő­választók összeírása körül híven, lelkiismere­tesen és becsületesen fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen.“ (3) Az esküt tett számlálóbiztosok, valamint az e rendeletben szabályozott munkálatoknál esetleg igénybe vett segédmunkaerők a reájuk bízott teendőket lelkiismeretesen, pontosan és a kellő alapossággal tartoznak ellátni ; a neve­zettek a T. 140—142. §-ainak rendelkezései alá esnek. 4­ §• A vallomásszolgáltatáshoz szükséges össze­­irólapokkal a m. kir. Központi Statisztikai Hi­vatal útján ingyen fogom a községi jegyzőt és a város polgármesterét ellátni. A községi jegyző és a város polgármestere tartozik az összeírő­lapokat a szükséges mennyiségben a számláló­biztosoknak haladék nélkül kiosztani, köteles egyúttal a számlálóbiztosokat a jelen rendele­­tem­ben foglaltakról, illetőleg teendőikre nézve megfelelően kioktatni. 5. §. (1) Városokban a számlálóbiztosok vagy ezzel esetleg megbízott más hatósági közegek m­inden ház gondozóját (tulajdonos, haszon­­élvező, főbérlő, házfelügyelő), mezőgazdasági, ipari stb. cseléd- és munkásházak (barakkok, stb.) lakóira vonatkozóan a munkaadót a nép­­számlálás céljaira szolgáló számlálólapokkal egyidejűleg, de legkésőbb december hó 29—31-ike közti időben annyi összeírólappal látják el, ahány 18. életévét betöltött személy az illető házban van. (2) Az illető ház gondozóját avagy a munka­adót egyúttal figyelmeztetni kell, hogy a szám­lálóbiztos melyik napon fog az addig okvetle­nül kitöltendő összeirólapért a helyszínen meg­jelenni. (3) A ház gondozója vagy a munkaadó tar­tozik az összeirólapokat az illető házban azon­nal kiosztani olyképen, hogy minden 18. élet­évét betöltött személyre egy-egy külön össze­­irólap jusson. Köteles egyúttal az érdekelt lakókkal vagy munkásokkal a számlálóbiztos megjelenése napját is közölni. 6. §: Kis- és nagyközségekben az összeirólapok előzetes szétosztását mellőzni kell. Itt a szám­lálóbiztos az összeirólapot házról-házra járva magával viszi és annak megfelelő kitöltéséről a helyszínen az érdekeltek megfelelő kioktatása után és meghallgatása mellett, valamint az alábbi 7. §. és a 8. §. I. bekezdésében foglalt rendelkezések szem előtt tartásával maga gon­doskodik. A lakosságot itt is figyelmeztetni kell arra, hogy a számlálóbiztos mely napon fog az összeirólap kitöltése végett megjelenni. §• (1) Az összeirólapot minden 18. életévét betöltött személyről, még az ideiglenesen távol­lévőkről is, (férfiről és nőről) az 1930. évi de­cember hó 31-én éjfélkor fennálló állapotnak megfelelően kell kitölteni addig a napig, amelyre a népszámlálóbiztos megjelenése je­lezve van, legkésőbb azonban január hó 10-ig. (2) Városokban az összeirólapokat a fél sa­­játkezűleg tölti ki és a vallomás helyességét sajátkezű aláírásával erősíti meg. Azok helyett, akik az összeirólapot testi fogyatkozás miatt, vagy más okból nem tudják sajátkezűleg ki­tölteni és aláírni, valamint a távollevők helyett azt az illető egyén viszonyait ismerő hozzátar­tozója is kitöltheti. Az, aki az összeírőlapot más helyett tölti ki, köteles azt aláírni és a félhez való viszonyát, valamint a sajátkezű kitöltés és aláírás akadályát az összeirólapon feltün­tetni. Az összeirólapokon feltüntetett adatok valóságáért a kitöltő és az az érdekelt fél, aki­nek megbízásából amaz eljárt, egyaránt fele­lősek. (T. 141. §.) Az összeirólap a magyar államnyelven kívül más olyan hazai élőnyelven is kitölthető, amelyet az illető helyen tömege­sen használnak. (T. 29. §. 5.) 8. §. (1) Városokban a kitöltött összeírólapokat a számlálóbiztosok lakásról-lakásra járva sze­dik össze, azok adatait a népszámlálás céljára összeállított házi gyűjtőivek, avagy szükség esetén az általános népszámlálás céljára kitöl­tött számlálólapoknak adataival is összehason­lítják és a mutatkozó eltéréseket, ha azok nyomban nem tisztázhatók, jegyzékbe foglal­ják, másfelől a választói jogcímek valóságáról a bizonyító okiratok megtekintése alapján meggyőződést szereznek és megállapításuk eredményét, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyeknek beszerzését a fél kéri, az összeírő­­lapra feljegyzik. (T. 29. §. 6.) (2) Városokban a számlálóbiztos mindazok nevét, akik véleménye szerint a választójog kellékeinek megfelelnek, a helyszínen lakóhá­­zankint 2 példányban elkészített jegyzékbe foglalja és ennek a jegyzéknek másodpéldá­nyát az illető házban — feltűnő helyen — ki­függeszti. A jegyzék űrlapnyomtatványával a m­. kir. Központi Statisztikai Hivatal útján in­gyen fogom a város polgármesterét ellátni. (3) A jegyzékre a kifüggesztéstől számítva 15 nap alatt a ház minden lakója írásban meg­jegyzést tehet s ezt a ház gondozójánál, illető­leg a munkaadónál (5. §. 1.), a város polgár­­mesterénél, vagy közvetlenül a központi vá­lasztmánynál nyújthatja be. A ház gondozója és a munkaadó köteles a nála benyújtott meg­jegyzést haladéktalanul megküldeni a város polgármesteréhez, aki ezt az összeirólapokkal együtt a központi választmányhoz küldi meg. (T. 29. §. 7.) 9. §­ A számlálóbiztos a begyűjtött összeirólapo­kat és a városokban a lakóházankint készített jegyzékek (8. g. 2.) eredeti (kifüggesztésre nem szolgáló) példányát is legkésőbb január hó 15-ig a községi jegyzőnek, illetőleg a város pol­gármesterének elismervény ellenében beszol­gáltatni tartozik. 10. §. (1) Városokban a polgármester, illetőleg az általa kijelölt közegek a beszolgáltatott össze­­írólapok adatait átvizsgálják, szükség esetén az érdekelt felek megidézése útján pótolják az esetleg mutatkozó hiányokat és a felmerülő aggályokat eloszlatják, mindennek megtörtén­tét pedig minden egyes összeirólapon saját­kezű aláírásukkal tanúsítják. (2) Az átvizsgált összeirólapokat elsősorban az utcák betűrendjében és házszámok szerint kell elrendezni. Ennek megtörténte után az egész anyagból a 18—22 éves férfiak és 18—28 éves nők összeirólapjait, a főiskolát végzett férfiak és nők összeirólapjainak kivéte­lével külön kell választani és életkor szerint csoportosítva elrendezni olyképen, hogy a 13, 19, 20, 21 és 22 éves férfiak, valamint a 24 (és ennél fiatalabb), továbbá a 25, 26, 27 és 28 éves nők összeirólapjai külön-kü­lön csoma­gokba szedve, megőrzés végett az irattárban elhelyezhetők legyenek. Az ilykor elhelyezett összeirólapok a névjegyzékek kiigazításának éveiben fokozatosan fognak a kiigazítás cél­jaira felhasználtatni. 11­ §­ Kis- és nagyközségekben az összeirólapokon foglalt adatoknak a 10. §. 1. bekezdése sze­rint való átvizsgálását, pótlását és a felmerülő aggályok eloszlatását a községi jegyző és köz­ségi bíró, vagy helyetteseik végzik el. Az át­vizsgált összeírólapokat azután az összeírottak neveinek betűrendjében elrendezik, és a továbbiakban a 10. §. 2. bekezdése szerint járnak el. 12. §. Az összeírólapok hatálya 5 évig, vagyis ad­dig terjed, amíg az országgyűlési képviselő­választók névjegyzékeinek új összeállításával kapcsolatban az új általános vallomásszolgál­tatás megtörténik. A már felhasznált összeíró­lapokat nem szabad megsemmisíteni, hanem az új összeírásig gondosan meg kell őrizni. 13. §: A polgármester és a községi jegyző köteles a 23. életévüket már betöltött férfiak és a 29. életévüket már betöltött nők, valamint a kor­határra való tekintet nélkül, az egyetemet vagy más főiskolát végzett személyek (férfi és nő) átvizsgált összeírólapjait, és a polgár­­mester az esetleg készített jegyzékeket (8. §. 1.) és megjegyzéseket (8. §.­­ 2.) az ideiglenes névjegyzék összeállítása végett legkésőbb már­cius hó 31-ig, a központi választmányhoz be­terjeszteni. (T. 29. §. 10.) M. §. Az összeirólapok kiosztásával, kitöltésével, felülvizsgálásával és beszedésével megbízott számlálóbiztosok munkadiját összeirólaponkint 1,5 (másfél) fillérben állapítom meg. Budapest, 1930. évi december hó 31. napján. Dr. Scitovszky Béla s. k. m. kir. belügyminiszter. BUDAPESTI Közlöny 1931 január 1.

Next