Budapesti Közlöny, 1931. augusztus (65. évfolyam, 173-197. szám)
1931-08-01 / 173. szám
e lés módját (árverés, vagy a társulati tagok között való szétosztás) s végül a befolyó vételár hovafordítását. 4. A közgyűlési határozatot az ellene beadott esetleges panaszokkal együtt felülbírálás, jóváhagyás és a fakihasználás engedélyezésével kapcsolatos alábbi kérdések felől való határozathozatal végett a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség útján a vármegye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságához kell felterjeszteni. 5. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség a közgyűlési határozatot szakvéleménye kíséretében nyújtja be a vármegye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságához. Ebben a szakvéleményben a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség nyilatkozik arról, vájjon a tervbe vett kihasználás a legelő jó karban tartása, termőerejének biztosítása és a faállomány okszerű kezelése szempontjából engedélyezhető volna-e és véleményt mond az értékesítésre és a befolyó vételár hováfordítására nézve is. 6. A vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága, amennyiben mintegy 1000 pengő értéken felüli faállománynak értékesítéséről van szó, köteles a fakitermelés engedélyezésére nézve az illetékes m. kir. erdőigazgatóság szakvéleményét is meghallgatni. Szükség esetén a m. kir. erdőigazgatóság kiküldöttje végzi a fatömeg becslését is. 7. A vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága az előbbi pontok szerint hozzá felterjesztett iratok alapján a közgyűlési határozat jóváhagyása és a fakihasználat engedélyezése kérdésében a törvényen alapuló vagyonfelügyeleti és a fakihasználat engedélyezésénél irányadó szempontok szerint hoz határozatok A határozatot esetleges fellebbezés esetén elbírálás, egyébként pedig tudomásulvétel végett a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez minden esetben fel kell terjeszteni. A határozat felterjesztésétől számított nyolc napon belül a földmivelésügyi miniszter elrendelheti, hogy a jóváhagyás kérdésében álló határozathozatal végett az ügy összes iratait hozzá terjesszék fel. Ez esetben a fakihasználat tárgyában hozott határozat csak a földművelésügyi miniszter jóváhagyása után lesz jogerős. 8. A vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága a fakihasználatot engedélyező határozatában a szakvélemények figyelembevételével megállapítja, hogy : a) a kivágandó fák kijelölését ki eszközölje és hogy az árverésen az ellenőrzés gyakorlása végett ki legyen jelen ? Ebben a tekintetben szem előtt kell tartani azt, hogy a kitermelendő fákat vagy a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségnek, vagy pedig az erdőigazgatóságnak kiküldöttje, vagy mindkettő együttesen jelölje ki. A szakközegek bevonásánál a kitermelendő famennyiség és annak értéke az irányadó. Költségkímélés végett a takarékossági szempontokat a legmesszebbmenőleg figyelembe kell venni ; b) a fakitermelést, a kitermelt faanyag elszállítását és hulladék eltakarítását mely határnapig kell befejezni. A befolyt vételár hováfordítása tekintetében rendszerint a 7.000/1914. F. M. számú rendelet 132. §-a az irányadó. Azonban elhanyagolt legelőknél vagy pedig ha állattenyésztési szempontból indokolt, a bizottsági határozatban rendelkezni kell aziránt, hogy az igazolt árverési, termelési és egyéb ezzel kapcsolatos kiadások levonása után fennmaradó összeg vagy annak egy része külön alapként gyümölcsözően kezeltessék (1913 : X. t.-c. 42. §. harmadik bekezdése). Ebből az alapból elsősorban a kivágott fák pótlására, új fásítások költségeire, fásításvédelmi költségekre és egyéb legelőjavítási beruházásokra, valamint állattenyésztési célokra és társulati tartozások törlesztésére szükséges kiadásokat kell fedezni. A fakitermelés engedélyezésénél és az új fásítások elrendelésénél szem előtt kell tartani azt, hogy a legelőkön kisebb facsoportoknak, erdőfoltoknak létesítése (ligetes legelő) előnyösebb, mint a ritkás faültetés. Ha a társulat nem árverésen értékesíti a fát, hanem azt a tagok között illetőségeik arányában szétosztani kívánja és a közös legelő javításra szorul, vagy állattenyésztési szempontból indokolt, a bizottsági határozatban ki kell kötni, hogy a társulat tagjai a kiosztott fa után itt köbméterenként bizonyos egységárat fizessenek. Az egységárat akként kell megállapítani, hogy a befolyó vételárból az igazolt, termelési és egyéb, ezzel kapcsolatos költségek levonása után a szükséges költségek fedezésére megfelelő nagyságú összeg külön alapként gyümölcsözően legyen kezelhető. 9. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik : a) az 1894: XII. t.-c. 93. §-ának c) pontja értelmében kihágást követ el és az 1928 : X. t.-c. 5. §-a szerint 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki a társulat közös legelőjén fát vagy csemetét jogosulatlanul (engedély nélkül) rongál, levág, kitördel, legallyaz vagy kiás, amennyiben az általa okozott kár hatvan pengőnél nem nagyobb ; b) kihágást követ el és az 1928 : X. t.-c. 5. §-a szerint kétszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki a fakitermelés engedélyezésekor megszabott feltételeket nem tartja meg. A büntetéssel egyidejűleg az 1894 : XII. t.-c. 108. §-ához és a rendőri büntető eljárás egységes szabályozása tárgyában kiadott 65.009. 1909. B. M. számú rendelet 43. §-ához képest a rendőri büntetőbíróság a kártérítés felől is határoz. Ha a fakitermelés vagy rongálás vízmosásnak megkötésére vagy talajvédelmi célra szolgáló területen történik, avagy ha a kitermelt, illetőleg megrongált fa határállandósítás, tilalmi jel, árnyékfa, vagy forrásfoglalás célját szolgálta, ezt a körülményt a kár mértékének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni. Az a) és b) pont alá eső kihágások miatt az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-ához képest elsőfokon kis- és nagyközségekben a főszolgabíró vagy szolgabíró, megyei vagy törvényhatósági jogú városokban a képviselőtestület által, illetőleg a törvényhatósági bizottság közgyűlése által megbízott tisztviselő, másodfokon kis- és nagyközségekben az alispán, megyei és törvényhatósági jogú városokban a törvényhatóság első tisztviselője jár el. Harmadfokon a belügyminisztériumban szervezett kihágási tanács dönt, de az ügyiratokat a másodfokú hatóság a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez köteles felterjeszteni. Szakképviselőként mint az a), mint a b) pont alá eső kihágás esetében a m. kir., gazdasági felügyelő van hivatva eljárni. Az a) pont alá eső kihágás miatt az eljárást csak a károsult fél indítványára lehet megindítani. Az a) pont alá eső kihágás ügyében, ha a kár vagy a kára ij negyven pengő értéket nem halad meg, a feljelentést a községi bírónál is meg lehet tenni és ebben az esetben a községi bíróság a rendőri büntető eljárás szabályai szerint ítélkezik. Az ítéletben meg nem nyugvó fél tizenöt nap alatt a községi bírónál kérheti, hogy az eljárást a főszolgabíró előtt kezdjék újra. Ily ügyben végső fokon az alispán dönt. Azokat, akik a faállomány kihasználása tárgyában hozott közgyűlési határozatot jóváhagyás nélkül végrehajtják, az 1913 : X. t.-c. 60.§-a és az 1928 : X. t.-c. 15. §-a értelmében a m. kir. földmivelésügyi miniszter tíz pengőtől 1.000 pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. A társulat elnöke vagy egyéb közege által elkövetett szabálytalanság miatt a gazdasági albizottság az 1913 : X. t.-c. 68. §-a értelmében jár el. Az engedély nélkül levágott fatömeg vagy az értékesítésből befolyt jövedelem felhasználása tekintetében, amennyiben a rendőri büntető eljárás folyamán le nem foglalták, a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága intézkedik. 10. A m. kir. erdőigazgatóság kiküldöttjének és a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségnek a fakitermelési ügyekben felmerülő kiszállási költségei a m. kir. földmivelésügyi miniszter tárcájának hitelterhére esnek. A kitermelendő faanyag kijelöléséhez és becsléséhez szükséges kézi és fuvarerőt, valamint az anyagokat és eszközöket (karók, festék, fejsze vagy balta) a társulat köteles a hatósági közegeknek rendelkezésére bocsátani. A rendőri büntető eljárás során felmerült kiszállási költségek előlegezésére és viselésére, nézve a 65.000. 1909. B. M. számú rendelet (K. T. 1726. lap) 210—214. §-aiban foglaltak az irányadók. 11. A vármegye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságának a fakitermelési ügyben hozott határozatát közölni kell az érdekelt legeltetési társulattal, a vármegyei m. kir.gazdasági felügyelőséggel, az illetékes m. kir. erdőigazgatósággal, a m. kir. erdőfelügyelővel, valamint a 7.000/1914. F. M. számú rendelet 224. §-ának utolsó bekezdésére és a 226. §-ára való tekintettel a járási főszolgabíróval. 12. Jelen rendelet hatálya a kihágást megállapító részében a Budapesti Közlönyben való kihirdetés napját követő 8-ik napon kezdődik, egyéb részében pedig azonnal hatályba lép. Budapest, 1931. évi július hó 21-én. A miniszter rendeletéből : I r. Horváth Jenő s. k. miniszteri tanácsos. Budapesti közlöny 1931 augusztus 1. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1931. évi 138.727. száma remdelete az ammóniákkal, kénessavval vagy szénsavval működő nagyobb hűtőberendezéseket üzemben tartó ipartelepekre vonatkozó évszabályokról. Az ammóniákkal, kénessavval, vagy szénsavval működő nagyobb hűtőberendezéseket üzemben tartó ipartelepeken alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztosítása érdekében az 1893. évi XXVIII. t.-c. 1. §-a utolsó előtti bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem. 1. §■ A 10.000 kalória óránkénti teljesítménynél nagyobb kompresszorokkal működő hűtőberendezéseknél csak olyan szivószelepkosarakat szabad alkalmazni, amelyek kizárják azt, hogy az esetleg letört szívószeleptányérok a kompresszorhengerekbejussanak. 2 §• A hűtőberendezéseken alkalmazott zárócsapok és zárószelepek zárásirányát feltűnően meg kell jelölni. 3. §. 1 A hűtő- és jéggépüzemekben előállható törletlenségek megszüntetésére rendelt alkalmazottak a kiáramló ammóniák, kénessav-, illetőleg szénsavgázokkal szemben való védekezés céljából az üzem által a helyszínen állandóan rendelkezésükre tartott megfelelő gázálarcot vagy egyéb légzőkészüléket kötelesek használni. A munkaadó, illetőleg a felügyelőszemélyzet ellenőrizni köteles, hogy a gázálarcot vagy egyéb légzőkészüléket az alkalmazottak tényleg használják is és hogy a gázálarc légzőbetétek használaton kívül a vegyhatástól való megóvás céljából fólzáródó fémdobozban tartassanak. 4. §• Az ammoniákot, kénessavat, vagy szénsavat tartalmazó palackokon azt, hogy ezek ammoniákot, kénessavat, vagy szénsavat tartalmaznak, feltűnő módon meg kell jelölni. 5. §. A jelen rendeletnek egy példányát a hűtővagy jéggépüzemek kompresszor helyiségében szembetűnő helyen ki kell függeszteni. 6. §. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1928. évi X. t.-c. értelmében pénzbüntetéssel büntetendő az : 1. aki a 10.000 kalória óránkénti teljesítménynél nagyobb kompresszorokkal működő hűtőberendezéseknél olyan szivószelepkosarat alkalmaz, amelynél az esetleg letört szivószeleptányérok a kompresszorhengerekbe juthatnak ; 2. aki nem gondoskodik arról, hogy a hűtőberendezéseken alkalmazott zárócsapokon és zárószelepeken a zárás iránya feltűnően meg legyen jelölve.