Budapesti Közlöny, 1931. augusztus (65. évfolyam, 173-197. szám)

1931-08-01 / 173. szám

e­ lés módját (árverés, vagy a társulati tagok kö­zött való szétosztás) s végül a befolyó vételár hovaf­ordítását. 4. A közgyűlési határozatot az ellene beadott esetleges panaszokkal együtt felülbírálás, jóvá­hagyás és a fakihasználás engedélyezésével kap­csolatos alábbi kérdések felől való határozat­hozatal végett a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség útján a vármegye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságához kell fel­terjeszteni. 5. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő­ség a közgyűlési határozatot szakvéleménye kí­séretében nyújtja be a vármegye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságához. Ebben a szakvéleményben a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség nyilatkozik arról, vájjon a tervbe vett kihasználás a legelő jó karban tartása, termőerejének biztosítása és a faállomány ok­szerű kezelése szempontjából engedélyezhető volna-e és véleményt mond az értékesítésre és a­ befolyó vételár hováfordítására nézve is. 6. A vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága, amennyiben mintegy 1000 pengő értéken felüli faállománynak érté­­kesítéséről van szó, köteles a fakitermelés engedélyezésére nézve az illetékes m. kir. erdő­igazgatóság szakvéleményét is meghallgatni. Szükség esetén a m. kir. erdőigazgatóság ki­küldöttje végzi a fatömeg becslését is. 7. A vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága az előbbi pontok szerint hozzá felterjesztett iratok alapján a közgyűlési határozat jóváhagyása és a fakihasználat en­gedélyezése kérdésében a törvényen alapuló vagyon­felügyeleti és a fakihasználat engedélye­zésénél irányadó szempontok szerint hoz hatá­rozatok A határozatot esetleges fellebbezés ese­tén elbírálás, egyébként pedig tudomásulvétel végett a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez minden esetben fel kell terjeszteni. A határozat felterjesztésétől számított nyolc napon belül a földmivelésügyi miniszter elrendelheti, hogy a jóváhagyás kérdésében álló határozathozatal végett az ügy összes iratait hozzá terjesszék fel. Ez esetben a­ fakihasználat tárgyában hozott határozat csak a földművelésügyi miniszter jóváhagyása után lesz jogerős. 8. A vármegye közigazgatási bizottságának­­ gazdasági albizottsága a fakihasználatot enge­délyező határozatában a szakvélemények figye­lembevételével megállapítja, hogy : a) a kivágandó fák kijelölését ki eszközölje és hogy az árverésen az ellenőrzés gyakorlása végett ki legyen jelen ? Ebben a tekintetben szem előtt kell tartani azt, hogy a kitermelendő fákat vagy a vármegyei m. kir. gazdasági fel­ügyelőségnek, vagy pedig az erdőigazgatóság­nak kiküldöttje, vagy mindkettő együttesen jelölje ki. A szakközegek bevonásánál a kiter­melendő famennyiség és annak értéke az irány­adó. Költségkímélés végett a takarékossági szempontokat a legmesszebbmenőleg figye­lembe kell venni ; b) a fakitermelést, a kitermelt faanyag el­szállítását és hulladék eltakarítását mely határ­napig kell befejezni. A befolyt vételár hováfordítása tekintetében rendszerint a 7.000/1914. F. M. számú rendelet 132. §-a az irányadó. Azonban elhanyagolt legelőknél vagy pedig ha állattenyésztési szem­pontból indokolt, a bizottsági határozatban ren­delkezni kell aziránt, hogy az igazolt árverési, termelési és egyéb ezzel kapcsolatos kiadások levonása után fennmaradó összeg vagy annak egy része külön alapként gyümölcsözően kezel­tessék (1913 : X. t.-c. 42. §. harmadik bekez­dése). Ebből az alapból elsősorban a kivágott fák pótlására, új fásítások költségeire, fásítás­­védelmi költségekre és egyéb legelőjavítási be­ruházásokra, valamint állattenyésztési célokra és társulati tartozások törlesztésére szükséges kiadásokat kell fedezni. A fakitermelés engedélyezésénél és az új fásí­tások elrendelésénél szem előtt kell tartani azt, hogy a legelőkön kisebb facsoportoknak, erdő­foltoknak létesítése (ligetes legelő) előnyösebb, mint a ritkás faültetés. Ha a társulat nem árverésen értékesíti a fát, hanem azt a tagok között illetőségeik arányá­ban szétosztani kívánja és a közös legelő javí­tásra szorul, vagy állattenyésztési szempont­ból indokolt, a bizottsági határozatban ki kell kötni, hogy a társulat tagjai a kiosztott fa után itt köbméterenként bizonyos egységárat fizesse­nek. Az egységárat akként kell megállapítani, hogy a befolyó vételárból az igazolt, termelési és egyéb, ezzel kapcsolatos költségek levonása után a szükséges költségek fedezésére meg­felelő nagyságú összeg külön alapként gyümöl­csözően legyen kezelhető. 9. Amennyiben a cselekmény súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik : a) az 1894: XII. t.-c. 93. §-ának c) pontja értelmében kihágást követ el és az 1928 : X. t.-c. 5. §-a szerint 600 pengőig ter­jedhető pénz­büntetéssel büntetendő, aki a társulat közös legelőjén fát vagy csemetét jogosulatlanul (en­gedély nélkül) rongál, levág, kitördel, legallyaz vagy kiás, amennyiben az általa okozott kár hatvan pengőnél nem nagyobb ; b) kihágást követ el és az 1928 : X. t.-c. 5. §-a szerint kétszáz pengőig terjedhető pénzbün­tetéssel büntetendő, aki a fakitermelés engedé­lyezésekor megszabott feltételeket nem tartja meg. A büntetéssel egyidejűleg az 1894 : XII. t.-c. 108. §-ához és a rendőri büntető eljárás egy­séges szabályozása tárgyában kiadott 65.009. 1909. B. M. számú rendelet 43. §-ához képest a rendőri büntetőbíróság a kártérítés felől is határoz. Ha a fakitermelés vagy rongálás víz­mosásnak megkötésére vagy talajvédelmi célra szolgáló területen történik, avagy ha a kiter­melt, illetőleg megrongált fa határállandósítás, tilalmi jel, árnyékfa, vagy forrásfoglalás célját szolgálta, ezt a körülményt a kár mértékének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni. Az a) és b) pont alá eső kihágások miatt az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-ához képest elsőfokon kis- és nagyközségekben a főszolgabíró vagy szolgabíró, megyei vagy törvényhatósági jogú városokban a képviselőtestület által, illetőleg a törvényhatósági bizottság közgyűlése által meg­bízott tisztviselő, másodfokon kis- és nagy­községekben az alispán, megyei és törvény­hatósági jogú városokban a törvényhatóság első tisztviselője jár el. Harmadfokon a belügy­minisztériumban szervezett kihágási tanács dönt, de az ügyiratokat a másodfokú hatóság a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez köteles felterjeszteni. Szakképviselőként mint az a), mint a b) pont alá eső kihágás esetében a m. kir., gazdasági felügyelő van hivatva eljárni. Az a) pont alá eső kihágás miatt az eljárást csak a károsult fél indítványára lehet meg­indítani. Az a) pont alá eső kihágás ügyében, ha a kár vagy a kára ij negyven pengő értéket nem halad meg, a feljelentést a községi bírónál is meg lehet tenni és ebben az esetben a községi bíróság a rendőri büntető eljárás szabályai sze­rint ítélkezik. Az ítéletben meg nem nyugvó fél tizenöt nap alatt a községi bírónál kérheti, hogy az eljárást a főszolgabíró előtt kezdjék újra. Ily ügyben végső fokon az alispán dönt. Azokat, akik a faállomány kihasználása tárgyában hozott közgyűlési határozatot jóvá­hagyás nélkül végrehajtják, az 1913 : X. t.-c. 60.­­§-a és az 1928 : X. t.-c. 15. §-a értelmében a m. kir. földmivelésügyi miniszter tíz pengő­től 1.000 pengőig terjedhető pénzbírsággal sújt­hatja. A társulat elnöke vagy egyéb közege által elkövetett szabálytalanság miatt a gazda­sági albizottság az 1913 : X. t.-c. 68. §-a értel­mében jár el. Az engedély nélkül levágott fatömeg vagy az értékesítésből befolyt jövedelem felhasználása tekintetében, amennyiben a rendőri büntető el­járás folyamán le nem foglalták, a közigazga­tási bizottság gazdasági albizottsága intézkedik. 10. A m. kir. erdőigazgatóság kiküldöttjének és a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség­nek a fakitermelési ügyekben felmerülő ki­szállási költségei a m. kir. földmivelésügyi miniszter tárcájának hitelterhére esnek. A ki­termelendő faanyag kijelöléséhez és becslésé­hez szükséges kézi és fuvarerőt, valamint az anyagokat és eszközöket (karók, festék, fejsze vagy balta) a társulat köteles a hatósági köz­egeknek rendelkezésére bocsátani. A rendőri büntető eljárás során felmerült kiszállási költ­ségek előlegezésére és viselésére, nézve a 65.000. 1909. B. M. számú rendelet (K. T. 1726. lap) 210—214. §-aiban foglaltak az irányadók. 11. A vármegye közigazgatási bizottsága gaz­dasági albizottságának a fakitermelési ügyben hozott határozatát közölni kell­ az érdekelt le­geltetési társulattal, a vármegyei m­. kir.­­gaz­dasági felügyelőséggel, az illetékes m. kir. erdőigazgatósággal, a m. kir. erdőfelügyelővel, valamint a 7.000/1914. F. M. számú rendelet 224. §-ának utolsó bekezdésére és a 226. §-ára való tekintettel a járási főszolgabíróval. 12. Jelen rendelet hatálya a kihágást meg­állapító részében a Budapesti Közlönyben való kihirdetés napját követő 8-ik napon kezdődik, egyéb részében pedig azonnal hatályba lép. Budapest, 1931. évi július hó 2­1-én. A miniszter rendeletéből : I­ r. Horváth Jenő s. k. miniszteri tanácsos. Budapesti közlöny 1931 augusztus 1. A m­. kir. kereskedelemügyi miniszter 1931. évi 138.727. száma remdelete az ammóniákkal, kénessavval vagy szénsavval működő nagyobb hűtőberendezéseket üzemben tartó ipartelepekre vonatkozó évszabályokról. Az ammóniákkal, kénessavval, vagy szén­savval működő nagyobb hűtőberendezéseket üzemben tartó ipartelepeken alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének le­hető biztosítása érdekében az 1893. évi XXVIII. t.-c. 1. §-a utolsó előtti bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rende­lem. 1. §■ A 10.000 kalória óránkénti teljesítménynél nagyobb kompresszorokkal működő hűtőberen­dezéseknél csak olyan szivószelepkosarakat szabad alkalmazni, amelyek kizárják azt, hogy az esetleg letört szívószeleptányérok a komp­resszorhengerekbe­­jussanak. 2­ §• A hűtőberendezéseken alkalmazott zárócsa­pok és zárószelepek zárásirányát feltűnően meg kell jelölni. 3. §. 1 A hűtő- és jéggépüzemekben előállható tör­­­­letlenségek megszüntetésére rendelt alkalma­zottak a kiáramló ammóniák­, kénessav-, ille­tőleg szénsavgázokkal szemben való védekezés céljából az üzem által a helyszínen állandóan rendelkezésükre tartott megfelelő gázálarcot vagy egyéb légzőkészüléket kötelesek hasz­nálni. A munkaadó, illetőleg a felügyelősze­mélyzet ellenőrizni köteles, hogy a gázálarcot vagy egyéb légzőkészüléket az alkalmazottak tényleg használják is és hogy a gázálarc légző­betétek használaton kívül a vegyhatástól való megóvás céljából fólzáródó fémdobozban tar­tassanak. 4. §• Az ammoniákot, kénessavat, vagy szénsavat tartalmazó palackokon azt, hogy ezek ammo­niákot, kénessavat, vagy szénsavat tartalmaz­nak, feltűnő módon meg kell jelölni. 5. §. A jelen rendeletnek egy példányát a hűtő­vagy jéggépüzemek kompresszor helyiségében szembetűnő helyen ki kell függeszteni. 6. §. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1928. évi X. t.-c. értelmében pénzbüntetéssel büntetendő az : 1. aki a 10.000 kalória óránkénti teljesít­ménynél nagyobb kompresszorokkal működő hűtőberendezéseknél olyan szivószelepkosarat alkalmaz, amelynél az esetleg letört szivószelep­tányérok a kompresszorhengerekbe juthatnak ; 2. aki nem gondoskodik arról, hogy a hűtő­­berendezéseken alkalmazott zárócsapokon és zárószelepeken a zárás iránya feltűnően meg legyen jelölve.

Next