Budapesti Közlöny, 1932. február (66. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-02 / 26. szám

2 A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1931. évi 1­68.509. számú rendelete a nyíregyházai Jótékony Nő­egylet nőipariskoláján nyert végbizonyítványnak az ipari képesítésnél való figyelembevétele tárgyában. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. Az 1922. évi XII. törvénycikkbe iktatott ipartörvény 20. §-ában nyert felhatalmazás alapján megállapítom, hogy a nyíregyházai Jó­tékony Nőegylet nőipariskola fehérvarró szak­osztályának végbizonyítványa a fűzőkészítő és a fehérnemű tisztító iparban, női szabó és leányruhakészítő szakosztályának végbizonyít­ványa a női szabó és leányruhakészítő iparban, hímző szakosztályának végbizonyítványa a mű- és aranyhímző, valamint az azsúrázó iparban munkakönyv váltására és egy évi szakbavágó gyakorlat után az egyéb törvényes kellékek iga­zolása esetén — iparigazolvány, illetőleg ipar­­engedély váltására jogosít. A nőipariskola végbizonyítványai a nyújtott képesítésre vonatkozóan megfelelő záradékot tartalmaznak. Felhívom Címedet, hogy az idézett törvény végrehajtása tárgyában kiadott 78.000/1923. K. M. számú rendelet (Magyar Rendeletek Tára 611. old.) függelékét alkotó Jegyzék A. II. cso­portjában foglalt felsorolást idevonatkozó nyil­vántartásában megfelelően egészítse ki, és hogy ezt a rendeletemet a hatásköre területén mű­ködő elsőfokú iparhatóságokkal s ezek utján az ipartestületekkel is közölje. Budapest, 1932. évi január hó 22-én. A miniszter rendeletéből: Dr. Hahta Aurél s. k. miniszteri osztálytanácsos. t.-c. 21. §-a, illetőleg az 1868. évi Lili. t.-c. ren­delkezéséhez képest — a hitközségi hitszónok (lelkész) vagy a hitközségi elöljáró, vagy a hit­község által megbízott helyettesük előtt teendő“ — jóváhagyólag tudomásul veszem. Budapest, 1932. évi január hó 25-én. A miniszter helyett : Dr. Petri Pál s. k. államtitkár. A m. kir. vallási és közoktatásügyi miniszternek 240/25—1031. számi­ rend­elete a baptisták egyházi szervezetének módosítása tárgyában. A 77.092/1905. évi V. K. M. körrendelettel kormányhatóságilag törvényesen elismertnek nyilvánított baptista vallásfelekezetnek a Ma­gyarországi Rendeletek Tára 1905. évfolyamá­ban az 1364-ik és következő lapjain szószerint közzétett egyházi szervezete 29-ik §-ának a budapesti baptista hitközség 1929. évi január hó 18-án tartott rendkívüli közgyűlésén elfoga­dott azon módosítását, hogy a baptista vallás­felekezetbe való áttérés, illetőleg a baptista vallásfelekezetbe való belépés vagy az abból való kilépés „bejelentése — az 1895. évi XLIII. Hirdetmény. A külfölddel szemben fennálló egyes tartozá­soknak pengőértékben való befizetéséről szóló, a Budapesti Közlönyben 1931. évi december hó 23-án kihirdetett 6.900/1931. M. E. számú ren­delet 1. §-a szerint a külföldi pénzértékre szóló záloglevelek és kötvények szelvényeinek és ki­sorsolt címleteinek ellenértékét a kibocsátó pengőben köteles a Magyar Nemzeti Banknál letenni. Ha a pengőben letett összegeknek kül­földi fizetési eszközökre való átváltása nem le­hetséges, a Magyar Nemzeti Bank a hozzá be­fizetett összegeket a „Külföldi Hitelezők Alap­jába“ fizeti be. A rendelet hatálya alá eső kötvények és zá­loglevelek szelvényei és kisorsolt címletei a ren­delet hatályának tartama alatt csak a külföldi Hitelezők Alapjánál vagy az alap által meg­bízott pénzintézeteknél mutathatók be bevál­tás végett. Abban a kérdésben, hogy a bemuta­tott címletek és szelvények beválthatók-e és mi­lyen mértékben, a Magyar Nemzeti Bank a mellette működő tanácsadóval egyetértésben dönt. A Magyar Nemzeti Banknak a tanácsadóval egyetértésben hozott határozata folytán az alap egyelőre további intézkedésig, 1932. évi február hó 15. napjától kezdve, az egyes kibocsátók által letett és az alapba befizetett összegekből, a következő zálogleveleknek és kötvényeknek a jelen hirdetmény megjelenését megelőzően le­járt szelvényeit és sorsolás folytán esedékessé vált címleteit váltja be : a Budapest Székesfővárosi Községi Takarék­­pénztár 1­0%-os, fontra szóló záloglevelei (szelvény : jan. 1.), -os, svájci frankra szóló záloglevelei (szelvény : jan. 1.), TV2%-os, fontra szóló záloglevelei (szelvény : febr. 1.), a Magyar Általános Hitelbank 71/2 % -os, dollárra szóló záloglevelei (szel­vény : febr. 1.), 7 % -os, dollárra szóló záloglevelei (szelvény : febr. 1.), a Magyar Általános Takarékpénztár 78%-os, dollárra szóló záloglevelei (szel­vény : febr. 1.), a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövet­sége 7­/2%-os, dollárra szóló záloglevelei (szel­vény: jan. 1.), a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 107/6 -os, dollárra szóló záloglevelei (szel­vény : febr. 1.), a Magyar-Olasz Bank 7 % -os, dollárra szóló záloglevelei (szelvény : febr. 1.), 71/2%-os, dollárra szóló záloglevelei (szel­vény : febr. 1.), 71% -os, fontra szóló záloglevelei (szelvény : febr. 1.), 71/2% -os, fontra szóló záloglevelei (szelvény : febr. 1.), a Magyar Országos Központi Takarékpénztár 71/0%-os dollárra szóló záloglevelei (szel­vény : febr. 1.), az Országos Központi Hitelszövetkezet 7 % -os, dollárra szóló kötvényei (szelvény : jan. 1.), a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület 71/1%-os, dollárra szóló záloglevelei (szel­vény : febr. 1.), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1% -os, dollárra szóló záloglevelei (szelvény : febr. 1.), 7%%-os, dollárra szóló záloglevelei (szel­vény : febr. 1.), 6% % -os, fontra szóló községi kötvényei (szelvény febr. 1.), 7%-os, fontra szóló községi kötvényei (szel­vény : febr. 1.). A felsorolt kötvények és záloglevelek szelvé­nyeinek és kisorsolt címleteinek beváltásával a Magyar Nemzeti Bank a kibocsátó belföldi pénzintézetet bízta meg. A Külföldi Hitelezők Alapja a nála közvetlenül bemutatott szelvé­nyek és kisorsolt címletek ellenértékét a bemu­tatást követő harmadik köznapon fizeti ki. A beváltás minden esetben pengőben törté­nik ; az átszámításra a kibocsátó által teljesített letételt megelőző köznapon a Magyar Nemzeti Bank által a kifizetésekre (devizákra) közzétett pénzárfolyam az irányadó. Külföldiek javára beváltott szelvények és ki­sorsolt címletek ellenértékét a beváltással meg­bízott belföldi kibocsátó pénzintézetnél vagy a Magyar Nemzeti Bank hozzájárulásával kije­lölt más belföldi pénzintézetnél vezetett vagy­­nyitott számlára kell befizetni és a befizetett összeg felett csak a Magyar Nemzeti Bank en­gedélyével szabad rendelkezni (6.900/1931. M. E. számú rendelet 4. §-a). Az 1932. évi január hó 1. nap­ját megelőzően már lejárt szelvényeket és sorsolás folytán ese­dékessé vált címleteket az alap nem váltja be, Budapest, 1932. évi február hó 1. napján. Külföldi Hitelezők Alapja képviseli a Magyar Nemzeti Bank. 14 m. kir. kereskedelemügyi miniszter a Bern-­ ben megjelenő „Das Goldene Zeitalter“ című folyóirattól a postai szállítás jogát megvonta. (72.537/1932. X. 2. szám.) .4 m. kir. kereskedelemügyi miniszter a Hess­et Comp. Verlag Wien-Leipzig kiadásában és Adolf Saager szerzőségében megjelent „Musso­lini ohne Mythus (Vom Rebellen zum Des­poten)“ című könyvtől a postai szállítás jogát megvonta. (72.538/1932. X. 2. szám.)­ ­ A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 72.657/1832. X. 5. számú rendelete a távbeszélő előfizetők szaknévsorába való felvétel módosítása tárgyában. A Távbeszélőüzleti Szabályzat 27. §, 15. pont, 3. bekezdésében foglaltakat, amely szerint a távbeszélő szaknévsorban mindazok a felelős távbeszélő előfizetők, akiknek foglalkozása a szakmajegyzék szerint a szaknévsorba beilleszt­hető, a távbeszélő állomások, illetve fővezeté­kek számára való tekintet nélkül, külön díj nélkül egy ízben felvétetnek, olykér változta­tom meg, hogy mindazok a távbeszélő előfize­tők, akiknek foglalkozása a szakmajegyzék szerint a szaknévsorba beilleszthető, kérhetik, hogy a szaknévsor egy vagy több szakrovatába felvétessenek. A felvételért az egy ízben történő felvételt is ideértve, a szaknévsorra vonatkozó díjszabásban megállapított díjakat kell fizetni. A távbeszélő szaknévsor ezentúl tehát csak azokat a távbeszélő előfizetőket tartalmazza, akik abba való felvételüket kérik és a dijszabás­­szerü dijakat megfizetik. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép életbe. Budapest, 1931. évi február hó 1-én. A miniszter helyett: Dr. báró Szalay Gábor s. k. a m. kir. posta vezérigazgatója. BUDAPESTI KÖZLÖNY 1932 február 3. 11.273/1932. VIII. a. szám. Hirdetmény. (Számlailleték pénzben lerovásának meg­engedése. Az illetékszabályok hivatalos összeállítása 58. §-ának a) pontja alapján a Hungária Villa­mossági Részvénytársaság budapesti cég enge­délyt nyert arra, hogy a villanyáramot Visegrád, Dunabogdány, Piliscsaba, Klotild­­liget, Tinnye, Tök, Perbál, Zsámbék, Szob és Zebegény községekben fogyasztók részére az 1932. évi március hó első napjától kezdve ki­állított áramfogyasztási számlái után járó ille­téket az esztergomi m. kir. adóhivatal posta­takarékpénztári csekkszámlájára pénzben be­fizetés útján róhassa le. Budapest, 1932. évi január hó 30-án. A m. kir. pénzügyminiszter­­rendeletéből: Dr. Cseke Béla s. k. miniszteri tanácsos.

Next