Budapesti Közlöny, 1932. március (66. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-01 / 49. szám

2 befizetés még nem történt, a kamatszámítás eredeti kezdő idejétől) ■— kell felszámítani és természetesen már nem a befizetési összegnek megfelelően, hanem a teljes — akkori — tőke­­hátralék h­lán. 4. §. Aki a más személy haszonélvezetével terhelt öröklés vagy ajándékozás után a jelen rendelet életbelépése napján fennálló illetéktartozására, mielőtt a befizetési kötelezettségnek a haszon­élvezete folytán elhalasztott időpontja beállott volna, bezárólag az 1932. június 25.-ig bármilyen (természetesen kamatmentesen)­ be­fizetést teljesít, annak illetékmentes beadványban előterjesz­tett kérelmére a pénzügyigazgatóság (Buda­pesten a központi díj- és illetékkiszabási hiva­tal) minden ilyen befizetéssel kapcsolatban az illetéktartozás tőkeösszegét a befizetési összeg­nek annyiszor 2,5%-val csökkenti, mint ahány évig még fennállónak a haszonélvezetet a jelen rendelet életbelépése napján a haszonélvezőnek addig betöltött életévei figyelembevételével az 1920: XXXIV. t.-c. 33. §-a értelmében vélel­mezni kellett. 5­ §. (1) A jelen rendelet életbelépése előtt már szabályszerűen elszámolt kamatot, bírságot vagy felemelt illetéket tőketartozásra a jelen rendelet címén átszámolni nem szabad. (2) Az esetleges — szabályszerű — végrehaj­tási költséget a jelen rendelet alá eső esetekben is meg kell fizetni. 6. §. Ezt a rendeletet a községek és városok a helyben szokásos módon azonnal közhírré tenni kötelesek. 7­ §. Ez a rendelet a Budapesti Közlönyben való kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1932. évi február hó 9.-én. Gróf Károlyi Gyula s. k. m. ts­gr. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 1 400/1932. M. E. számú rendelete a mezőgazdasági haszonbérletekről. A m­. kir. minisztérium az 1922: XVII. t.-c. 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 6140/1923. M. E. számú rendelet módosítása tárgyában a következőket rendeli : I. A haszonbér. 1­ §• A mezőgazdasági ingatlanhaszonbérek (ide­értve a kerti művelés alatt álló, valamint a szőlőterületekre vonatkozó haszonbéreket is) bírói megállapításának van helye az alábbi ese­tekben: ha a haszonbér a változott gazdasági viszonyoknak többé nem felel meg. I. Ha a haszonbért az 1930. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött szerződés vagy ez időpont előtt hozott bírói határozat állapította meg : a haszonbér leszállítását kérheti a haszon­bérlő, ha a haszonbér határozott pénzösszegben (esetleg aranyban vagy idegen valutában) vagy pedig úgy van megállapítva, hogy azt valamely termény pénzbeli egyenértékűben kell teljesí­teni, de a termény pénzbeli egyenértéke meg­határozott összegnél kisebb nem lehet; hagyma, paprika vagy általában kerti termények terme­lésére haszonbérbe vett húsz kataszteri holdat meg nem haladó ingatlan haszonbérlője vagy az, aki húsz kataszteri holdnál nem nagyobb ingatlant nyilvános árverés során vett haszon­bérbe, akkor is kérheti a haszonbér leszállítá­sát, ha az terményben vagy terménynek pénz­beli egyenértékében van megállapítva ; a haszonbér felemelését pedig kérheti a haszonbérbeadó, ha a haszonbért terményben vagy meghatározott terménynek mindenkori pénzbeli egyenértékében­ kell teljesíteni. II. Ha a haszonbért az 1930. évi július hó 31. napja után kötött szerződés vagy az említett nap után hozott bírói határozat állapította meg, a haszonbér újabb megállapításának a jelen­t. első bekezdésében megszabott előfeltétel meg­létében is csak akkor van helye, ha az ingat­lanon termelt főtermények egységárai a haszon­bér utolsó meghatározása óta legalább ötven % -kal emelkedtek vagy csökkentek. Hogy az emelkedésnek vagy a csökkenésnek ez a mértéke beállott-e, azt úgy kell megítélni, hogy össze kell adni egyrészt az ingatlanon termelt főterményeknek a haszonbér utolsó megállapí­tásakor fennállott egységárait, másrészt ugyan­ezeknek a főterményeknek azokat az átlagos egységárait, melyek a kérelem előterjesztését megelőző tizenkét hónap alatt kialakultak , a két összeg különbsége adja az emelkedésnek vagy a csökkenésnek az irányadó mértékét. 2. §. A haszonbérmegállapítás iránt a kérelmet legalább egynegyed évvel annak a gazdasági évnek (15. §.) a kezdete előtt kell a bíróságnál előterjeszteni, amelynek kezdetétől a haszonbér megállapítását kérik. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye s a határidő az egyességi eljárás (9. §.) okából sem hosszabbít­ható meg. A bíróság a haszonbért csak a­­kérelem be­adását követő gazdasági év kezdetétől számított hatállyal állapítja meg, még­pedig, ha a felek egyezően más kérelmet nem terjesztenek elő, ugyanolyan módon (pénzben, terményegyen­­értékben vagy terményben), amint a haszonbér eddig meg volt határozva. Aranyban vagy kül­földi pénzértékben megállapításának a felek arra irányuló egyező kérelme esetében sincs helye; ez a rendelkezés az aranypengőre fenn­álló jogszabályokat nem érinti. 3. §. A haszonbér újabb megállapítására irányuló kérelem előterjesztése esetében is az időközben lejáró részleteket a kérelem érdemleges eldön­téséig az érvényben levő haszonbérnek meg­felelően kell megfizetni. 1 §­­ 4. 8. Ha a haszonbér valamely termény pénzbeli egyenértékében van megállapítva — amennyiben a felek erre vonatkozóan másképen nem állapod­tak meg vagy a bíróság másképen nem hatá­rozott — szokványminőségű terménynek a budapesti tőzsdén az esedékesség napját meg­előző harminc napon jegyzett árfolyama átla­gának alapulvételével számított pénzbeli egyen­értékében kell az esedékesség napjától számított nyolc napon belül megfizetni. Tőzsdei árjegyzés hiányában a teljesítés helyéhez legközelebb eső piacon kialakult heti átlagos ár irányadó. 5. §. A terményhaszonbérre adott pénzelőleget az ezzel az előlegnyújtás napján volt forgalmi ár (16. §.) szerint felérő terménymennyiségben kell a haszonbérbe beszámítani.­ ­Alhaszonbér. 6. §. Az alhaszonbérbeadó haszonbérlő az alha­­szonbérbeadott ingatlanért járó alhaszonbér útján nem juthat annak az összegnek tíz % -ánál magasabb haszonhoz, amely az általa fizetett haszonbérből az alhaszonbérbeadott területre — annak minőségét is figyelembe véve — esik. A haszonbérlő által fizetendő haszonbér újabb megállapítása esetében az alhaszonbér már ennek a szabálynak az erejénél fogva mindenkor akként igazodik, hogy az alhaszon­bérbeadó haszonbérlő az alhaszonbérek útján az általa fizetett haszonbér 1­z % -ánál magasabb haszonhoz ne jusson. Az alhaszonbérekre a jelen rendelet rendel­kezéseit a következő §-okban foglalt elté­résekkel kell megfelelően alkalmazni. 7. §• Az alhaszonbérbeadó haszonbérlő az alha­szonbérek újabb megállapítását csak az általa fizetendő haszonbér megváltoztatása esetére kérheti. Ezt a kérelmet a haszonbérmegállapítási ügy­ben tartandó első tárgyalás előtt kell ugyan­annál a bíróságnál előterjeszteni, amely a ha­szonbérmegállapítás kérdésében a döntésre hivatott. A bíróság a haszonbér iránt folyamatba tett eljárásba bevonja az alhaszonbérlőket is s az alhaszonbérek kérdését rendszerint a haszon­bér kérdésével együttesen tárgyalja s dönti el, hacsak a külön tárgyalás és külön határozat­­hozatal célszerűbbnek nem látszik. Ha a haszonbért a haszonbérbeadó és a haszonbérlő közötti jogviszonyban a bíróság megváltoztatta, az alhaszonbéreket csak olyan arányban lehet megváltoztatni, amilyen arány­ban a haszonbért megváltoztatják, de az emlí­tett keretben is az alhaszonbér megváltoztatá­sának csak annyira van helye, hogy az alha­szonbérek emelése esetében a haszonbérlő az általa fizetendő haszonbér tíz % -ánál magasabb haszonhoz ne jusson, az alhaszonbércsökkentés esetében pedig, hogy az alhaszonbér a haszon­bérnél kevesebb ne legyen. Az alhaszonbérek megállapítása iránt előter­jesztett kérelem eldöntésében a bíróság minden egyes alhaszonbérlőre nézve külön állapítja meg, hogy az alhaszonbér az illető alhaszon­bérlőre nézve módosul-e. A haszonbérleti jogviszony alapján teljesítendő egyéb szolgáltatások. 8. §. Ha a haszonbérleti jogviszony alapján telje­sítendő szolgáltatás elmulasztása esetére meg­határozott pénzbírságot, kötbért vagy más­­féle szolgáltatást kell teljesíteni s ez a változott vi­szonyok következtében többé nem áll a haszon­bérrel abban az arányban, amelyet a felek e kikötéskor szem előtt tartottak, bármelyik fél kérheti, hogy a bíróság a szolgáltatást meg­felelően módosítsa. Egyességi eljárás. 9. §. Aki a haszonbér újabb megállapítását kí­vánja, a bírói eljárás megindítása előtt köteles akár élőszóval, akár írásban az illetékes mező­­gazdasági kamaránál egyességi tárgyalás meg­tartását kérni. A mezőgazdasági kamara az előterjesztett kérelemre a tárgyalási határnapot úgy köteles kitűzni, hogy az egyességi eljárást legfeljebb tizenöt nap alatt befejezze A tárgya­lás díj- és költségmentes. Ha az egyesség létre­jön, a kamara azt írásba foglalja s arról mind­két félnek egy-egy példányt állít ki. Ha az egyességi kísérlet sikertelen maradt, vagy ha a kamara 15 nap alatt az egyességi el­járást nem fejezte be, a fél ennek igazolásával kérheti a birói eljárás megindítását. A kamara tartozik a félnek az ehhez szükséges tanúsít­ványt kiállítani. A haszonbér megállapítására irányuló birói eljárás megindítására a 2. §. első bekezdésében meghatározott határidőt ez az egyességi eljárás nem érinti. Budapesti közlöny 1932 március 1. Eljáró bíróság. 10. §. A haszonbérnek (alhaszonbérnek) a jelen rendeletén alapuló megállapítása tárgyában felmerülő viták eldöntését csupán a jelen ren­delettel kijelölt bíróság elé lehet vinni. A kérelmet a haszonbérelt ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságnál és ha az ingatlan két, vagy több ilyen bíróság területén fekszik, annál kell előterjeszteni, amelynek területén a haszonbérelt ingatlannak nagyobb része fek­szik. Ha az utóbbi esetben az illetékes bírósá­got nehezen lehetne megállapítani, a kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságok bármelyikénél elő lehet terjeszteni. A kérelmet annyi példányban kell beadni, hogy mindegyik félnek, ha pedig alhaszonbérlők is vannak ér­dekelve, hogy mindegyik alhaszonbérlőnek is jusson egy példány. Haszonbér megállapítá­sára irányuló kérelemben meg kell jelölni a haszonbérnek azt a nagyságát, amelynek meg­állapítását a fél kéri. Az emelést kérő fél ezt az

Next