Budapesti Közlöny, 1932. március (66. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-01 / 49. szám
2 befizetés még nem történt, a kamatszámítás eredeti kezdő idejétől) ■— kell felszámítani és természetesen már nem a befizetési összegnek megfelelően, hanem a teljes — akkori — tőkehátralék hlán. 4. §. Aki a más személy haszonélvezetével terhelt öröklés vagy ajándékozás után a jelen rendelet életbelépése napján fennálló illetéktartozására, mielőtt a befizetési kötelezettségnek a haszonélvezete folytán elhalasztott időpontja beállott volna, bezárólag az 1932. június 25.-ig bármilyen (természetesen kamatmentesen) befizetést teljesít, annak illetékmentes beadványban előterjesztett kérelmére a pénzügyigazgatóság (Budapesten a központi díj- és illetékkiszabási hivatal) minden ilyen befizetéssel kapcsolatban az illetéktartozás tőkeösszegét a befizetési összegnek annyiszor 2,5%-val csökkenti, mint ahány évig még fennállónak a haszonélvezetet a jelen rendelet életbelépése napján a haszonélvezőnek addig betöltött életévei figyelembevételével az 1920: XXXIV. t.-c. 33. §-a értelmében vélelmezni kellett. 5 §. (1) A jelen rendelet életbelépése előtt már szabályszerűen elszámolt kamatot, bírságot vagy felemelt illetéket tőketartozásra a jelen rendelet címén átszámolni nem szabad. (2) Az esetleges — szabályszerű — végrehajtási költséget a jelen rendelet alá eső esetekben is meg kell fizetni. 6. §. Ezt a rendeletet a községek és városok a helyben szokásos módon azonnal közhírré tenni kötelesek. 7 §. Ez a rendelet a Budapesti Közlönyben való kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1932. évi február hó 9.-én. Gróf Károlyi Gyula s. k. m. tsgr. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 1 400/1932. M. E. számú rendelete a mezőgazdasági haszonbérletekről. A m. kir. minisztérium az 1922: XVII. t.-c. 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 6140/1923. M. E. számú rendelet módosítása tárgyában a következőket rendeli : I. A haszonbér. 1 §• A mezőgazdasági ingatlanhaszonbérek (ideértve a kerti művelés alatt álló, valamint a szőlőterületekre vonatkozó haszonbéreket is) bírói megállapításának van helye az alábbi esetekben: ha a haszonbér a változott gazdasági viszonyoknak többé nem felel meg. I. Ha a haszonbért az 1930. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött szerződés vagy ez időpont előtt hozott bírói határozat állapította meg : a haszonbér leszállítását kérheti a haszonbérlő, ha a haszonbér határozott pénzösszegben (esetleg aranyban vagy idegen valutában) vagy pedig úgy van megállapítva, hogy azt valamely termény pénzbeli egyenértékűben kell teljesíteni, de a termény pénzbeli egyenértéke meghatározott összegnél kisebb nem lehet; hagyma, paprika vagy általában kerti termények termelésére haszonbérbe vett húsz kataszteri holdat meg nem haladó ingatlan haszonbérlője vagy az, aki húsz kataszteri holdnál nem nagyobb ingatlant nyilvános árverés során vett haszonbérbe, akkor is kérheti a haszonbér leszállítását, ha az terményben vagy terménynek pénzbeli egyenértékében van megállapítva ; a haszonbér felemelését pedig kérheti a haszonbérbeadó, ha a haszonbért terményben vagy meghatározott terménynek mindenkori pénzbeli egyenértékében kell teljesíteni. II. Ha a haszonbért az 1930. évi július hó 31. napja után kötött szerződés vagy az említett nap után hozott bírói határozat állapította meg, a haszonbér újabb megállapításának a jelent. első bekezdésében megszabott előfeltétel meglétében is csak akkor van helye, ha az ingatlanon termelt főtermények egységárai a haszonbér utolsó meghatározása óta legalább ötven % -kal emelkedtek vagy csökkentek. Hogy az emelkedésnek vagy a csökkenésnek ez a mértéke beállott-e, azt úgy kell megítélni, hogy össze kell adni egyrészt az ingatlanon termelt főterményeknek a haszonbér utolsó megállapításakor fennállott egységárait, másrészt ugyanezeknek a főterményeknek azokat az átlagos egységárait, melyek a kérelem előterjesztését megelőző tizenkét hónap alatt kialakultak , a két összeg különbsége adja az emelkedésnek vagy a csökkenésnek az irányadó mértékét. 2. §. A haszonbérmegállapítás iránt a kérelmet legalább egynegyed évvel annak a gazdasági évnek (15. §.) a kezdete előtt kell a bíróságnál előterjeszteni, amelynek kezdetétől a haszonbér megállapítását kérik. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye s a határidő az egyességi eljárás (9. §.) okából sem hosszabbítható meg. A bíróság a haszonbért csak akérelem beadását követő gazdasági év kezdetétől számított hatállyal állapítja meg, mégpedig, ha a felek egyezően más kérelmet nem terjesztenek elő, ugyanolyan módon (pénzben, terményegyenértékben vagy terményben), amint a haszonbér eddig meg volt határozva. Aranyban vagy külföldi pénzértékben megállapításának a felek arra irányuló egyező kérelme esetében sincs helye; ez a rendelkezés az aranypengőre fennálló jogszabályokat nem érinti. 3. §. A haszonbér újabb megállapítására irányuló kérelem előterjesztése esetében is az időközben lejáró részleteket a kérelem érdemleges eldöntéséig az érvényben levő haszonbérnek megfelelően kell megfizetni. 1 § 4. 8. Ha a haszonbér valamely termény pénzbeli egyenértékében van megállapítva — amennyiben a felek erre vonatkozóan másképen nem állapodtak meg vagy a bíróság másképen nem határozott — szokványminőségű terménynek a budapesti tőzsdén az esedékesség napját megelőző harminc napon jegyzett árfolyama átlagának alapulvételével számított pénzbeli egyenértékében kell az esedékesség napjától számított nyolc napon belül megfizetni. Tőzsdei árjegyzés hiányában a teljesítés helyéhez legközelebb eső piacon kialakult heti átlagos ár irányadó. 5. §. A terményhaszonbérre adott pénzelőleget az ezzel az előlegnyújtás napján volt forgalmi ár (16. §.) szerint felérő terménymennyiségben kell a haszonbérbe beszámítani. Alhaszonbér. 6. §. Az alhaszonbérbeadó haszonbérlő az alhaszonbérbeadott ingatlanért járó alhaszonbér útján nem juthat annak az összegnek tíz % -ánál magasabb haszonhoz, amely az általa fizetett haszonbérből az alhaszonbérbeadott területre — annak minőségét is figyelembe véve — esik. A haszonbérlő által fizetendő haszonbér újabb megállapítása esetében az alhaszonbér már ennek a szabálynak az erejénél fogva mindenkor akként igazodik, hogy az alhaszonbérbeadó haszonbérlő az alhaszonbérek útján az általa fizetett haszonbér 1z % -ánál magasabb haszonhoz ne jusson. Az alhaszonbérekre a jelen rendelet rendelkezéseit a következő §-okban foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. 7. §• Az alhaszonbérbeadó haszonbérlő az alhaszonbérek újabb megállapítását csak az általa fizetendő haszonbér megváltoztatása esetére kérheti. Ezt a kérelmet a haszonbérmegállapítási ügyben tartandó első tárgyalás előtt kell ugyanannál a bíróságnál előterjeszteni, amely a haszonbérmegállapítás kérdésében a döntésre hivatott. A bíróság a haszonbér iránt folyamatba tett eljárásba bevonja az alhaszonbérlőket is s az alhaszonbérek kérdését rendszerint a haszonbér kérdésével együttesen tárgyalja s dönti el, hacsak a külön tárgyalás és külön határozathozatal célszerűbbnek nem látszik. Ha a haszonbért a haszonbérbeadó és a haszonbérlő közötti jogviszonyban a bíróság megváltoztatta, az alhaszonbéreket csak olyan arányban lehet megváltoztatni, amilyen arányban a haszonbért megváltoztatják, de az említett keretben is az alhaszonbér megváltoztatásának csak annyira van helye, hogy az alhaszonbérek emelése esetében a haszonbérlő az általa fizetendő haszonbér tíz % -ánál magasabb haszonhoz ne jusson, az alhaszonbércsökkentés esetében pedig, hogy az alhaszonbér a haszonbérnél kevesebb ne legyen. Az alhaszonbérek megállapítása iránt előterjesztett kérelem eldöntésében a bíróság minden egyes alhaszonbérlőre nézve külön állapítja meg, hogy az alhaszonbér az illető alhaszonbérlőre nézve módosul-e. A haszonbérleti jogviszony alapján teljesítendő egyéb szolgáltatások. 8. §. Ha a haszonbérleti jogviszony alapján teljesítendő szolgáltatás elmulasztása esetére meghatározott pénzbírságot, kötbért vagy másféle szolgáltatást kell teljesíteni s ez a változott viszonyok következtében többé nem áll a haszonbérrel abban az arányban, amelyet a felek e kikötéskor szem előtt tartottak, bármelyik fél kérheti, hogy a bíróság a szolgáltatást megfelelően módosítsa. Egyességi eljárás. 9. §. Aki a haszonbér újabb megállapítását kívánja, a bírói eljárás megindítása előtt köteles akár élőszóval, akár írásban az illetékes mezőgazdasági kamaránál egyességi tárgyalás megtartását kérni. A mezőgazdasági kamara az előterjesztett kérelemre a tárgyalási határnapot úgy köteles kitűzni, hogy az egyességi eljárást legfeljebb tizenöt nap alatt befejezze A tárgyalás díj- és költségmentes. Ha az egyesség létrejön, a kamara azt írásba foglalja s arról mindkét félnek egy-egy példányt állít ki. Ha az egyességi kísérlet sikertelen maradt, vagy ha a kamara 15 nap alatt az egyességi eljárást nem fejezte be, a fél ennek igazolásával kérheti a birói eljárás megindítását. A kamara tartozik a félnek az ehhez szükséges tanúsítványt kiállítani. A haszonbér megállapítására irányuló birói eljárás megindítására a 2. §. első bekezdésében meghatározott határidőt ez az egyességi eljárás nem érinti. Budapesti közlöny 1932 március 1. Eljáró bíróság. 10. §. A haszonbérnek (alhaszonbérnek) a jelen rendeletén alapuló megállapítása tárgyában felmerülő viták eldöntését csupán a jelen rendelettel kijelölt bíróság elé lehet vinni. A kérelmet a haszonbérelt ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságnál és ha az ingatlan két, vagy több ilyen bíróság területén fekszik, annál kell előterjeszteni, amelynek területén a haszonbérelt ingatlannak nagyobb része fekszik. Ha az utóbbi esetben az illetékes bíróságot nehezen lehetne megállapítani, a kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságok bármelyikénél elő lehet terjeszteni. A kérelmet annyi példányban kell beadni, hogy mindegyik félnek, ha pedig alhaszonbérlők is vannak érdekelve, hogy mindegyik alhaszonbérlőnek is jusson egy példány. Haszonbér megállapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni a haszonbérnek azt a nagyságát, amelynek megállapítását a fél kéri. Az emelést kérő fél ezt az