Budapesti Közlöny, 1932. március (66. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-01 / 49. szám
- ben meg nem jelenik, az ekként hiányzó tagot ugyancsak szakértők sorából a vegyes tanács elnöke nevezi meg. A felmerülő szükséghez képest uj kijelölésnek vagy megnevezésnek is helye van s az Ítélőtáblánál több vegyes tanácsot is lehet alakítani. IV. A nem kellő időben beadott fellebbvitelt az első fokon eljárt bíróság, illetőleg törvényszék határozata ellen nem kellő időben beadott fellebbvitelt a törvényszéknél alakult vegyes bíróság elnöke utasítja vissza. V. A fellebbviteli bíróságok is a jelen rendelet értelmében irányadó szabályok szerint járnak eltésével egyidejűleg különeljárási költséget is köteles leróni. A különeljárási költség fejében az egy évre eső haszonbérkülönbözet öt % -át kell fizetni. A különeljárási költség tekintetében egyébként a fennálló szabályok továbbra is hatályban maradnak. 22. §. A jelen rendelet alapján hozott érdemleges határozatok egy-egy példányát jogerőre emelkedésük után indokolásukkal együtt a bíróság felterjeszti az igazságügyminiszterhez. 23. §. Ez a rendelet 1932. évi március hó 1. napján lép életbe s azt a földmivelésügyi és az igazságügyminiszter együtt hajtják végre. Tekintve azt, hogy a jelen rendelet a 6.140/1923. M. E. számi rendeletnek a jelen rendelettel nem módosított rendelkezéseit is felöleli, a jelen rendeletben szabályozott jogviszonyok tekintetében a 6.140/1923. M. E. számi rendelet mellőzésévelegyedül a jelen rendeletet kell alkalmazni. Budapest, 1932. évi február hó 29. napján. Gróf Károlyi Gyula s. k. m. kir. minszterelnök. Vegyes és záró rendelkezések. 15. §. A gazdasági év kezdetének és végének megállapitására a haszonbérleti szerződés vagy a felek külön megállapodása az irányadó, bármely évszakra is esnék ennek következtében a szerződés szerinti gazdasági év kezdete és vége.. Ha pedig ilyen alapon a megállapodás meg nem történhetik, a helyi szokást kell figyelembe venni. Ha azonban a helyi szokás ingadozó és minden más kétség estében is a gazdasági év kezdetének október hó első napját, végének pedig szeptember hó 30. napját kell tekinteni. 16. §. Forgalmi ár alatt a budapesti tőzsdén jegyzett középárat, ennek hiányában a teljesítés helyéhez legközelebb eső piacon kialakult átlagos árat kell érteni. 17. §: A feleknek olyan megállapodása, amellyel a haszonbér újabb megállapításának kérelmeztetését kizárták, hatálytalan. A jelen rendelet — amennyiben külön jogszabály mást nem rendel — alkalmazást nyer, akár szerződésen vagy egyességen, akár a felek más megegyezésén, bírói ítéleten avagy hatósági rendelkezésen alapszik is a haszonbér. 18. §• A jelen rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a mezőgazdasági mellék - haszonvételek tárgyában kötött jogügyletekre (pl. vadászat, fűbér, homokbánya, stb.) is, amennyiben az ezek alapján teljesítendő szolgáltatásoknak a változott gazdasági viszonyokhoz mért bírósági újabb megállapítása iránt más jogszabály nem intézkedik. Ezenfelül a jelen rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha belsőség, malom, szeszgyár vagy más vállalat az ugyanazt a tulajdonost illető mezőgazdasági földbirtoktól elkülönítve van haszonbérbe adva, valamint akkor is, ha az erdő a mezőgazdasági birtokkal együtt van haszonbérbe adva. Ez utóbbi esetben azonban az eljáró bíróságnak a szükséghez képest meg kell hallgatnia a törvényszék székhelye szerint illetékes erdőhivatal vezetőjét, illetőleg az Ítélőtábla székhelye szerint illetékes erdőfelügyelőt. 19. §. A jelen rendeletnek a haszonbér megállapítására vonatkozó rendelkezéseit a rendelet életbelépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A folyó 1931/1932. gazdasági évre szóló haszonbér újabb megállapítása iránt új kérelmet csak az 1932. évi április hó 30. napjáig lehet előterjeszteni. Ezekre a kérelmekre egyébként a jelen rendeletet kell alkalmazni. 20. §. Ha valamely korábbi jogszabály a mezőgazdasági haszonbérletek tárgyában kibocsátott, valamint az ezzel kapcsolatos külön eljárást szabályozó rendeletekre utal, helyettük ezután a jelen rendelet megfelelő rendelkezéseit kell érteni. 21. §• A haszonbér megállapítását kérelmező fél a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokra megszabott törvénykezési illetékeken felül a kérelemnek a bíróságnál való előterjesz- A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 74.628/1832. X. 5. számú rendelete. Távbeszélő forgalom megnyitása a Bermuda szigetekkel, valamint a Hawai (Sandwich) szigetekkel. Egyrészről az összes magyar távbeszélő központok, másrészről a Bermuda szigetek, valamint a llarvai (Sandwich) szigetek közt a távbeszélő forgalom megnyílt. A beszélgetési díjak a következők : Bermuda szigetekkel (Hamilton, St. Georges, Tuckertown, Somerset távbeszélő központokkal) való forgalomban a háromperces beszélgetés díja 243 P 60 f, minden további percért pedig 81 P 20 f fizetendő. Az értesítési díj (report charge) 36 P 40 f. Beszélgetések 14—2 óra közt válthatók Greenwichi idő szerint. Hawai (Sandwich) szigetekkel való forgalomban. 1. zóna Honolulu és Oahu sziget távbeszélő központjai. A háromperces beszélgetés dija 294 P, minden további percért 98 P fizetendő. 11. zóna Hawai, Kauai és Maui szigetek távbeszélő központjai. A háromperces beszélgetés díja 310 P 80 f, minden további percért 103 P 60 f fizetendő. Az értesítési díj (report charge) mindkét hawai zónával 42 P. Beszélgetések 18 óra 30 perctől 12 óra 30 percig válthatók. A beszélgetések lebonyolításánál úgy a Bermuda, mint a Hawai szigeteknél ugyanazok a szabályok vannak érvényben, mint az Északamerikával való távbeszélő forgalomban. A beszélgetések az európai kontinensen (Londonig), valamint az északamerikai kontinensen vezetékes távbeszélő útján, az Atlanti Óceáni, illetőleg a Csendes Óceáni útszakaszokon pedig rádiótávbeszélő útján nyernek lebonyolítást. Budapest, 1932. évi február hó 26-án. A miniszter helyett : Dr. báró Szalay Gábor s. k. ,i m. kir. posta vezérigazgatója. zólására vonatkozó szabályokat tartalmazó 5. pontjához fűzött utasítás (1) bekezdése a következőkkel egészittetik ki: ,,4. ha az oly bérlettárgyaknál, amelyeknek évi bére az 1200 pengőt meg nem haladja, a házbirtokos a bérlő és két tanú által is aláírt nyilatkozattal igazolja, hogy a nyilatkozatban számszerint feltüntetett összegű hátralék biztosítására semmiféle biztosítékkal nem rendelkezik. Ha a bérlő a nyilatkozatot bármely oknál fogva nem írja alá, a pénzügyi hatóság a bérlő aláírásától eltekinthet. Jogában áll azonban a pénzügyi hatóságnak a bérlőt a K. K. H. Ö. 11. §. (1) bekezdésének 2. pontja értelmében minden esetben kihallgatni és vallomására az esküt az illetékes bíróság útján kivétetni.“ 2. A hivatkozott utasítás (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : „(2) A 2—4. pontok alatt felsorolt esetekben azt is igazolni kell, hogy a bérhátralék tényleg fennáll, hogy azért más olyan személy, akitől az behajtható lenne, nem szavatol, továbbá, hogy a bérlet felmondatott és a bérlő a felmondási határidő lejárta után tényleg elköltözött, avagy hogy a bérlő felmondás nélkül eltávozott. A felmondás igazolásául köteles a házbirtokos beadványához csatolni a felmondólevél másolatát a feladóvevénnyel vagy a kézbesítés más igazolásával együtt, ha pedig a bérlő a felmondást nem fogadta el, úgy a jogerős bírói ítéletet, illetőleg bírói felmondás esetében a jogerős bírói határozatot. A kiköltözés igazolható a kilakoltatás foganatosításáról felvett végrehajtási jegyzőkönyv másolatával vagy a végrehajtó tanúsítványával, ha pedig ilyen nincs, úgy a rendőri kijelentőlappal, illetőleg bejelentési kötelezettség alá nem eső bérlettárgyaknál két tanú nyilatkozatával. E pontok alapján azonban hat hónapnál hosszabb időre eső bérhátralék után adótörlés csak abban az esetben engedélyezhető, ha a házbirtokos igazolja, hogy a bérlő eltávolításában bírói vagy más hatósági rendelkezés korlátozta.“ 3. A hivatkozott utasítás (4) bekezdése azzal egészül ki, hogy a felmondási és kilakoltatási eljárásnak bíróilag megállapított tényleges költségei is levonhatók a végrehajtás útján beszedett összegből és a házbirtokosnak jogában áll csak a fennmaradó részt számolni el a házbértartozásra, ennélfogva az említett (4) bekezdés első mondatában a „csupán a behajtás“ szavak után „valamint a felmondás és kilakoltatás“ szavak szúrandók be. 4. A házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú H. Ö. 27. §-ának az adócsalásra vonatkozó rendelkezései az 1. és 2. pontban meghatározott nyilatkozatokra is kiterjednek. 5. Jelen rendeletem kihirdetése napján lép életbe. Rendelkezései azokban az esetekben, amelyekben a bejelentési határidő már lejárt, nem alkalmazhatók. Budapest, 1932. évi február hó 20-án. A miniszter helyett : dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 34.261/1932. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzési és az általános forgalmi adó megállapítása szempontjából pengőértékre történő átszámitásáról. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. íj-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. § Az örökösödési illeték kiszabásánál, amennyiben a kincstár joga erre az illetékre 1932. évi február havában nyílt meg, továbbá az 1932. évi március havában esedékes általános és fényűzési forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. §-ban meghatározott kulcsok szerint számítandók át pengőértékre. Ha a forgalmi adók alapját alkotó nyers bevétel valutában Budapesti Közlöny a m. kir. pénzügyminiszter 14.500/1932. VII. a. számú körrendelete a behajthatatlan házbérek után járó adók törlése tárgyában. Valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a székesfővárosi kerületi adófelügyelőségekhez és a m. kir. adóhivatalokhoz. A kisebb bérlettárgyak bérösszegeinek behajthatatlansága esetében igényelhető adótörlésekre vonatkozó eljárás egyszerűbbé tétele és a törölhető adókkal arányban nem álló költségeknek lehető apasztása céljából a következőket rendelem : 1. A házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 22. §. (1) bekezdésének a házbér behajthatatlanságának iga 1932 március 1.