Budapesti Közlöny, 1932. május (66. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-01 / 98. szám

2 A m. Idr. belügyminiszter a 121.743/1932. B. M. számú határozatával Sch­war­cz Ró­bert Mágnes községben 1903. évben született, róm. kath. vallású, magántisztviselő, S­c­h­w­a­r­c­z Nándor Mágócs községben 1905. évben született, róm. kath. vallásu, cukrász, S­chwarcz Viktor Mágócs községben 190­5. évben született, róm. kath. vallásu, droguista segéd, budapesti lakosok kérelmére saját, vala­mint Schwarcz Viktor kérelmére Mária Ilona (1931.) nevű kiskorú gyermeke családi nevét „Simonyi“ névre változtatta át. .4 m. ldr. belügyminiszter a 121.885/1932. B. M. szám­i határozatával B­a­­­i­g­o­v­i­c­s La­jos Liptószentmiklós városban 1873. évben szü­letett, róm. kath. vallású, budapesti lakos, nyug. tábornok, valamint az 1909. évben született Géza nevű kiskorú gyermeke családi nevét „Lsipray“ névre változtatta át. A dl kir. pénzügyminiszternek 1932. évi 63.000. számú terülesete a textilipari nyersanyagok, textilipari és textil­­feldolgozóipari termékek után fizetendő forgalmi adóvál­saágról. Az 1922 : VI. t.-c. 8. §-ának utolsó bekezdé­sében és az 1925: XXIII. t.-c. 9. §-ának (5) és (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alap­ján, az egyes textilipari nyersanyagok, textil­ipari és textil feldolgozóipari termékek után fizetendő forgalmi adóváltságra — további intéz­kedésig — a következőket rendelem : Általános rendelkezések. I. FEJEZET. . (kaszált len).­ Forgalmi adóváltság alá eső nyersanyagok és áruk. (l) Forgalmi adóváltság alá esnek a vám­tarifáról szóló 1924: XXI. t.-c. mellékletét képező vámtarifa 183—186., 190., 207—216., 228., 463., 537/a., 545., 546., 547—550., 551., Részletesen : Nyűtt lenkóró, lenszár nyersen vagy áztatva, de nem törve; lenszalma (kaszált len). 8. Tsz: 209. Mfsz: 8. Tilolt és gerebenezett len. Részletesen: Len, törve, tilolva, gerebenezve, fehé­rítve vagy festve is. 9. Tsz: 210. Mfsz: 9. Lenkóc és a lenfel­dolgozás más hulladéka. Részletesen : Lenkóc (lencsepü), fonásra vagy párná­­zásra, term­ésre, lisztításra, kártolási, gyarabolási, gere­­benezési és más fonási hulladék (fonálcsomó, fonálvég és efféle). 10. Tsz. 211. Mfsz. 10. Kenderkóró. 552—579., 580—619., 620—640., 679., 953., 955., 958., 962/d. és f., 963/c. és d., valamint a 964/f. és g. számai alá tartozó árukból azok, amelyeket a (2) bekezdés felsorol, ideértve az ezekhez a tarifaszámokhoz tartozó jegyzetekben megnevezett, továbbá az ezek alá a tarifaszámok alá tartozó egyes, vámkedvezményes behozatali forgalom alá vont árukat is. (2) Az (1) bekezdés értelmében forgalmi adó­váltság alá eső áruk részletesen felsorolva a következők: Részletesen: Kenderkóró, kenderszár, nyersen vagy áztatva, de nem törve. 11. Tsz: 212. Mfsz: 11. Tilolt és gerebe­nezett kender. Részletesen: Kender, törve, tilolva, gerebenezve, fehé­rítve vagy festve is. 12. Tsz: 213. Mfsz: 12. Kenderkóc és a kenderfeldolgozás más hulladéka. Részletesen: Kenderkóc (kendercsepü), fonásra vagy párnázásra, tömésre, tisztításra, hajótatarozási csepü, kátrányozva is; kártolási, gyarasolási, gerebenezési és más fonási hulladék (fonálcsomó, fonálvég és efféle): 1. Tarifaszám (a továbbiakban: Tsz.): 183. A melléklet folyószáma (a továbbiakban: Mtsz.): 1. Nyers és mosott, fehérített, festett és őrölt gyapjú (timárgyapjú, szűcsgyapjú, bőrgyapjú is), kecskeszőr, teve-, láma- és hasonló szőr s mindezeknek mindennemű fonási és szövési hulladéka. Részletesen : Gyapjú, m­osatlan (zsírban nyírt gyapjú), úsztatott, bálon vagy kézzel mosott (irhán mosott), gyárilag vagy vegyileg mosott, fehérítve, festve is ; timárgyapjú (nyűtt gyapjú, szűcsgyapjú, bőrgyapjú, meszesgyapjas, timárgyapjú hulladék, nyers és kikészí­tett kecskeszőr (angora- [mohair-] és kasmirkecskeszőr), teveszőr, lámaszőr, guanako-, vicunna- és alpakkaszőr ; mindezek feldolgozási hulladéka, mint: fészkóc, gombo­­lyítási és húzási hulladék, gyapjúpor, őrölt gyapjú, gyapjúpehely (a gyapjú farkasolásánál visszamaradt gyapjúhulladék); gyarabolási (kártolási) hulladék, tisz­tik)-, kefe- és tusnyujlóhengerek hulladéka; szakitott és szakitallan szövőszál (szövőhulladék), fellazított (brous­­sirozott) gyapjúszálak; kallózási, bogácsolási és nyitási hulladék. 2. Tsz : 184. Mfsz: 2. Nyúl- és házinyúlszőr. Részletesen: Nyúl- és házinyúlszőr, hód , vidra-, pézsmapatkány-, nutria, és majomszőr. 16. Tsz: 228. Mfsz: 15. Szövethulladék (rongy, ideértve a kalaphulladékot és suba­­rongyot), feldarabolt ócska kötél, alattság és háló.“ Részletesen : Szövethulladék és rongy ; kalaphulladék, posztószél, szövetszél, posztóvég (fisséres), zsenilia­­szegélyek (a zseniliakészités hulladéka) ; nemezhulla­dék , subarongy ; feldarabolt ócska kötél, alattság és háló. 3. Tsz: 185-ből. Mfsz: 3. Másutt nem említett ha­j, ideértve az emberhajat, s ezek hulladéka is. Részletesen: Másutt nem említett haj, ideértve az emberfiáját, nyersen vagy elkészítve (gerebenezve, főzve, festve vagy pácolva, fürtökbe rakva is), mind­ezek hulladéka is, mint : emberhaj, nyersen vagy für­tökbe rakva, vagy összefonva vagy egyszerűen össze­kötve (hajfonások), de tovább fel nem dolgozva ; emberhajhulladék. Jegyzet: A 185. tsz. alá tartozó egyéb áruk mentesí­tése már az 1931. évi 79.000. számú rendelettel meg­történt. 4. Tsz. 186. Mtsz: 4. Ágytoll (fosztatlanul vagy fosztva), pehely, tollcséve (nyersen vagy feldolgozva), disztoll, ily célokra szolgáló ma­dárbőr vagy ennek részei, továbbá tollutánzat, mindezek nyersen vagy festve. Részletesen: Foszlatlan vagy foszlott ágytoll, mint: lúd-, csirke-, (tyúk-), kacsa-, pulyka- és efféle toll; nyers baromfiszárny, tollhulladék, pehely ; tollszár (tollcséve), nyers vagy tisztított, festett, metszett ; tollszárdarabok (meghatározott hosszúságban vágva, tisztítva, de tovább meg nem munkálva) ; fosztatlan szárnytól­; disztoll, nyers vagy festett, meg nem mun­kált, mint: strucc-, marabu-, daru-, kócsag-, sas-, páva-, kánya-, kakas- és efféle toll, madárbőr, madárbőrrész, (fej, nyakrész, szárny) tolldiszek számára ; tollutánzat, nyersen vagy festve. 5. Tsz: 190. Mfsz: 5. Selyemgubó, fonási és szövési selyemhulladék. Részletesen : Selyemgubó, legombolyítható ; kettős­­gubó, halott selyemgubó, átrágott selyemgubó; fonási és szövési hulladék, selyemből, mint: selyemfonás! hulla­dék, selyemcérnázási és selyemszövés! hulladék, chappe- és floret-selyemfonási hulladék (bourettes) ; fésült selyemhulladék; tépett selyem; selyemgubópehely, gubó­­vatta (nemezedett selyem), selyemvatta. 6. Tsz: 207. Mfsz: 6. Nyers pamut; őrölt pamut; mindennemű fonási és szövési pamut­­hulladék. Részletesen : Pamut, nyers ; pamut, őrölve ; pamut­hulladék, mint: fonási hulladék, verőgéphulladék, gyara­­toló hulladék, fésűhulladék ; szövési hulladék ; pamut­­fonálhulladék (lisztitószálnak elő nem készítve), tépett pamutfonál (csiloc­é) , pamutpor, pamutsöpredék; olajosfonál (használt pamuttisztitószál), pamutvatta­­huladék; tépett pamutszövet (pamuttépés, charpie), nem kártolva, 7. Tsz : 208. Mfsz: 7. Nyűtt lenkóró; lenszalma 13. Tsz : 214. Mfsz: 13. Nyers juta és min­dennemű jutahulladék. Részletesen: Nyers juta, fehérítve és festve is; min­dennemű jutahulladék, mint: jutakóc (jutacsepű­); gere­benezési és gyaratolási (kártolási) hulladék; fonási hulladék, nyitási hulladék (kropper); jutafonáshulladék. 14. Tsz : 215. Mfsz: 14. Ramie, mannia, aloe, sisalkender és más növényi rostanyag és ezek hulladéka. Részletesen : Másutt nem említett növényi rostanya­gok, nyersen, áztatva, törve, gerebenezve, fehérítve, festve és ezek hulladéka, mint : ramie (csalánkender, realkender, chinafa, tschama), csalán, manilakender (keletindiai vagy abokakender, aboka- vagy pirángrost), agave- és aloerost, aloekender, pálmarost, kókuszrost, füves kender (sisal), ananászrost, indiai rost, sunna-, bombay-, madraskender, tőzeggyapjú, stb. 15. Tsz: 216. Mfsz: 49. Másutt nem említett növényi párnázóanyagok. Részletesen : Másutt nem­ említett növényi párnázó­anyagok, kötélszerűen lazán sodorva is, mint : te­i­gerifti (tengeri hínár) ; erin vegetal (erin d’Afrique) ; kapok ; pulit (páfrányokból való pamutszerű párnázó­anyag). 17. Tsz: 463. Mfsz: 50. Gyógycélokra pre­parált vagy kiszerelt vatták és kötőszerek. Részletesen : Gyógycélokra preparált vagy kiszerelt vatták és kötőszerek, mint: tiszta, zsírtalanított gyapot, Bruns-féle vatta, dobozokban, csomagokban, stb., a kisforgalom számára kiszerelve ; karbolos, jódos, vas­­kloridos vatta, bálákban is; kiszerelt formánvatta ; gazek, pl. : hydrophilgaze, karbolos, szublimátos, jodo­­formos gaze; pólyák, pl. : mullpólyák, keményített (organlin) pólyák, gipszpólyák, stb. ; mindennemű sebé­szeti selyemvarrófonal (sterilizálatlanul is) ; aszeptikus bélhur (catgut) ; mindenféle impregnált betét (pl. Luna­­betét.) 18. Tsz: 537/a. Mfsz: 51. Fonat és zsinór, szalmából, gyékényből, sásból, kákából vagy más növényi anyagokból. Részletesen: Szalnaszalag, más anyagokkal való kapcsolat nélkül: zsinór, bordár, szegély, füzér, spar­­téria szalmából, tagalból, stb. (fonások és fonadékok kalapokra), szalagneerű faforgácsfonások és kalapok előállítására ; kalapsportéria fafonatból, más anyagra ragasztva is. 19. Tsz: 545. Mfsz: 52. Tisztitófonál pamut­ból. Részletesen: Tisztitófonál, előkészítve, pamutból. 20. Tsz: 546. Mfsz: 53. Pamutvatta: a) enyvesvatta, paplanvatta: 1. táblákban, 2. másféle b) vegyileg tisztított (fehérített és zsírtala­nított), a 463. szám alá tartozó kivételével. Részletesen : Pamutvatta: a) paplanvatta, enyves­vatta, pamutvattatömítések , gombformák (gombbeté­tek:), talpak nyerspamutból, pamuthulladékból vagy vattából vagy más növényi anyagból préselve, papiros­sal bevonva is ; b) gyógyászati célokra szolgáló vegyi­leg tiszlitott (fehérített és zsirtalanitott) vatta a 463. sz. alá tartozó kivételével. 21. Tsz: 547. Mfsz: 18. Előfonat pamutból. 22. Tsz: 548. Mfsz: 19. Egyágu nyers­pamutfonal. Részletesen: Pamutfonal, nyers, egyágu (egyszálu) kopszokon (csévéken, papírtekercseken) vagy hengeres csávókon, matringolva. 23. Tsz : 549. Mfsz: 20. Két- vagy többágu nyerspamutfonal: a) egyszer cérnázva; b) többször cérnázva. Részletesen : Pamutfonal, nyers, két- vagy többágu, kétszálú vagy többszálú, pamutzseniliafonal : a) egyszer cérnázva ; b) többször cérnázva. 24. Tsz: 550. Mfsz: 21. Fehérített, merce­­rizált, fényesített, festett vagy szinnyomatos pamutfonal: a) fehérítve; b) mercerizálva vagy fényesítve; c) festve vagy szinnyomatosan; d) fehérítve és mercerizálva vagy fényesítve e) festve vagy szinnyomatosan és merceri­zálva vagy fényesítve. Részletesen: Fehérített, mercerizált, fényesített, fes­tett vagy szinn­yomatos pamutfonál : a) fehérített, sár­gásra fehérített vagy félig fehérített (érémszinű) : 1. egyágu (egyszálú), kopszokon (csévéken, papírteker­cseken) vagy hengeres csévéken ; matringolva, 2. két­vagy többágu (két- vagy többszálú), egyszer cérnázva, 3. két- vagy többágu (kétszálú vagy többszálú) többször cérnázva ; b) mercerizált vagy fényesített : 1. 2. 3. ugyanaz, mint a) 1. 2. 3.; c) festett vagy szinnyoma­tos : 1. 2. 3. ugyanaz mint a) 1. 2. 3. ; d) fehérített és mercerizált vagy fényesített : 1. 2. 3. ugyanaz, mint a) 1. 2. 3. ; e) festett vagy szinnyomatos és mercerizált vagy fényesített : 1. 2. 3. ugyanaz, mint a) 1. 2. 3. Az 540.—550. tsz. alá tartoznak a péppel telített vagy enyvezett láncfonalak is. 25. Tsz: 551. Mfsz: 22. A kisforgalom szá­mára kiszerelt pamutfonal: a) 5 gramnál nagyobb darabsulyu kiszerelés­ben : 1. legfeljebb kétágú fonal 15 gramnál nagyobb darabsulyu kiszerelésben (ideértve a varrócérnát is); 2. másféle ; b) legfeljebb 5 gramm darabsúlyú kiszerelés­ben (ideértve a varrócérnát is). Részletesen : A kisforgalom számára kiszerelt pamut­­fonalak, mint : varrócérna, gépcérna, fércelőfonal (fércelőpamut, alapfonál), kötő-, horgoló-, himző- és jelzőpamutfonál, pamutzsineg: 26. Tsz: 552. Mfsz: 41. és 54. Közönséges pamutszövet, az angol számozási mód szerint 50. számú és annál durvább fonalból, mely­nél egy négyzetcentiméterre láncirányban és vetülékirányban együtt 76 vagy annál keve­sebb fonal esik. BUDAPESTI KÖZLÖNY 1932 május 1.

Next