Budapesti Közlöny, 1932. július (66. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-01 / 146. szám

1932 Julius 1. (11) A gabonalevél hátoldalán a következő szöveg van : „Figyelmeztetés. Aki a gabonajegyet meg­hamisítja, az 1897 : XXXVI. t.-c. rendelkezései szerint a bélyeghamisításra megszabott bünte­téssel bűnhődik (1930: XXII. t.-c. 12. §.) Aki búzát, rozsot vagy kétszerest gabonalevél nél­kül hoz forgalomba, jövedéki kihágást követ el. A jövedéki kihágás miatt kiszabandó pénz­­büntetés a gabonajegy értékének tízszeresétől annak ötvenszereséig terjedhet. (1930: XXII. t.-c. 13. §.)“ (12) A szelvény hátoldalán a következő szö­veg van : „Figyelmeztetés. Ezt a szelvényt átruházni nem szabad. (1930: XXII. t.-c. 4. §. (3) be­kezdés.) Aki a gabona­jegyet meghamisítja, az 1897 : XXXVII. t.-c. rendelkezései szerint a bélyeghamisításra megszabott büntetéssel bűn­hődik. (1930 : XXII. t.-c. 12. §.) Aki búzát, ro­zsot vagy kétszerest gabonalevél nélkül hoz for­galomba, jövedéki kihágást követ el. A jövedéki kihágás miatt kiszabandó pénzbüntetés a ga­bonajegy értékének tízszeresétől annak ötven­szereséig terjedhet. (1930 : XXII. t.-c. 13. §.)“ (13) E szövegek fekete színben vannak nyomtatva. (14) Az uj gabonajegyek a m. kir. posta ut­ján kerülnek forgalomba. A gabonajegyek for­­galombahozatala és árusítása után a m. kir. postát 0.7 % jutalék illeti meg. Budapest, 1932. évi június hó 30-án. A miniszter helyett Dr Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1932. évi 97.437. számú rendelete a textíliák forgalmi adóváltságával kapcsolatos fizetési kedvezményről. A textíliák forgalmi adóváltságát szabályozó 1932. évi 03.000 számu­ rendelet 34. §-ának (a) bekezdése a következő rendelkezést tartal­mazza : ..(5) Az olyan adózó, aki a raktári készlete után járó váltságot az 1932. évi június hó 30-ig befizeti, a fizetendő adóváltság 10 százalékát, az olyan adózó pedig, aki az általános forgalmi adó alá eső, még be nem folyt összes követe­lései (kinnlevőségük) után a forgalmi adót ugyancsak az 1932. évi június hó 30-ig be­fizeti, a fizetendő forgalmi adó 20 százalékát, mint a valószínű behajthatatlanságokra eső részt, az adóváttságból, illetőleg a forgalmi adóból levonhatja.“ Ennek a rendelkezésnek hatályát az 1932. évi július hó 31-ig meghosszabbítom oly módon, hogy az olyan adózó, aki a raktári készlete után járó váltságot (a váltságnak még ki nem egyenlített részét) az 1932. évi július hó 31-ig befizeti, az adóváltság (adóváltságrész) 5 szá­zalékát, az olyan adózó pedig, aki az általános forgalmi adó alá eső, még be nem folyt összes követelései (kiinnlevőségei) után a forgalmi adót ugyancsak az 1932. év július hó 31-ig befizeti, a fizetendő forgalmi adó 10 százalé­kát, mint a valószínű behajthatatlanságra eső részt, az adóvártságból, illetőleg a forgalmi adóból levonhatja. Budapest, 1932. évi június hó 30-án. A miniszter h­elyett : Dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 1932. évi 97.461. számú rendelte az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fény­űzési és az általános forgalmi adó megállapítása szem­pontjából pengőértékre történő átszámitásáról. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, vala­mint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rende­lem : 4­ §• Az­ örökösödési illetéken kívül más illetékek értékalapjainak megállapításánál a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a budapesti vagy más belföldi tőzsdén jegyzik, az­ illeték­kötelezettség keletkezése napján jegyzett ár­folyamot kell venni. Ha ezen a napon tőzsdei jegyzés nem volt, az azt megelőző legközelebbi tőzsdei jegyzés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek belföldi tőzsdén nem jegyez­tetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisz­térium döntését kell kérni. Budapest, 1932. évi junius hó 30-án. A miniszter helyett : Dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. 2. §• 3 §• Váltók (devizáik)árfolya­mi: Pénzek (valuták) árfolyama : 1 angol font . . . ,K■w 20.98P 100 U. 8. A. dollár . „&¥*570.50P 100 francia frank . . 'f• 22.30P 100 svájci frank ,K g ¥ 110.70P 100 cseh korona . . %V­ • 16.99P 100 dinár . . . s .V g • 9.97P 100 belga....................• 79.64P 100 hollandi forint p.¥ 230.95P 100 lei......................... .,I I 3.46P 100 zloty . . . , , *• K 63.99P 100 német márka . ,*¥s 135.70P 100 lira , . . , ,V t 1­29.12P Amsterdam . , . ,*. a 231.15P Kopenhága .. V .r v KA113.99P Oslo ........................s g fe 103.47P London , . , , , 20.87P Newyork .....• '«¥ 571.—P Paris ..... s¥ 22.33P Zürichp¥ ¥ 110.80P Prága ...... ¥«* 16.96P Belgrad ..... 10.02P Brüssel . . . . . .¥ A 79.73P Bukarest .....p¥S 3.43P Sofia ......• ¥ 4.08P Stockholm ....• ;# ■m 106.97P Berlin ......f m135.80P Milánó ......í 29.22P BUDAPESTI KÖZLÖNY 1. §• . Az örökösödési illeték kiszabásánál, ameny­­nyiben a kincstár joga erre az­ illetékre 1932. évi junius havában nyílt meg, továbbá az 1932. évi julius havában esedékes általános és fényűzési forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. §-ban meghatározott kulcsok szerint számítandók át pengőértékre. Ha a forgalmi adók alapját alkotó nyers bevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devi­zában, a 3. §-ban megállapított átszámítási kulcs az irányadó, . Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincsen, de a megfelelő kifizetésre (devizára) vonatkozó átszámítási kulcs a 3. §-ban közölve van, a forgalmi adók tekintetében a devizákra meg­állapított kulcsot kell alkalmazni és meg­fordítva. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs meg­állapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügy­minisztérium döntését kell kikérni. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 51. számú polgári döntvénye. A perbehivás félbeszakítja-e az elévülést ? (Vonatkozással a m. kir. Kúriának egyfelől P. Viki. 40/20. 1918. és P. VII. 0.404/17. 1926. szám alatt s másfelől P. IV. 3.562/21. 1928. szám alatt hozott ítéleteire.) Határozat: A perbehivás félbeszakítja a perbehivó kö­vetelésének az elévülését, ha a perbehivónak a perbehivott elleni követelése annak a pernek a­ ­ kimenetelétől függ, amelyben a perbehivás tör­tént. Ez a szabály nem nyer alkalmazást akkor, ha valamely követelés tekintetében külön tör­vény eltérően rendelkezik. Indokolás : I. 1. Vogel Gyula és Nyitrai Ernő győri keres­kedők 1915. október 19-én 3 wagyon egész­séges hollandi hagymát ad nagyon Győr adtak el Pollák Zsigmond debreceni kereskedőnek, aki annak vételárát a nevezett eladóknak ki­fizette. Pollák Zsigmond a hagymából 1915. október hó 21-én egy vagyont eladott Kis Jó­zsef érmihályfalvai kereskedőnek. A hagyma Győrben adatott fel az utóbb nevezettnek Ci­lisére, aki azonban a hagymát annak 1915. évi október hó 29-én történt megérkezése után romlott volta miatt Pollák Zsigmond rendelke­zésére bocsátotta. Az 1915. évi november hó 2-án tartott szakértői szemle megállapította, hogy annak 30%-a rothadt, amire a hagyma bírói árverésen eladatván, Kis József kezéhez 3.522 K 30 f kifizettetett. Erre Kis József Pollák Zsigmond ellen a debreceni kir. törvényszéknél pert lelt folya­matba kártérítés iránt. Ebben a perben a bíró­ság jogerős ítéletével Pollák Zsigmondot 3.411 K 11 f tőkében s kamatában elmarasztalta. Ebből folyóan Pollák Zsigmond a debreceni kir. törvényszéknél 1916. évi julius hó 4. nap­ján P. 2.318/1916. szám alatt pert indított Vogel Gyula és Nyitrai Ernő ellen azon az ala­pon, hogy az alperesek egészséges hagyma he­lyett romlottat szállítottak s azt alpereseknek ő is rendelkezésére bocsátotta, őket ugy a bírói szemléről, mint az árverésről is értesítette, majd az ellene indított perben őket perbe hívta, é­­s igy az alperesek 4.304 K 81 f kárát megtéríteni tartoznak. A kir. törvényszék 1917. évi május hó 4-én P. 2.318/10. 1916. szám alatt kelt ítéletéve­ az alpereseket elmarasztalta. Az ítélet indokolásában az alperesek elévülési ki­fogására kimondta a kir. törvényszék, hogy bár a K. T. 349. §. második bekezdése szerint a vevőnek a hiányokra k’alapított kereseti joga az eladó ellen 6 hónap alatt elévül, mégis mivel a Kis József ellen 6 hónapon belül indított perben az alperesek perbe hivattak, a perbehivás foly­tán a felperes kereseti joga nem évült el. A kir. ítélőtábla 1917. évi november hó 8-án 1917. P. II. 1.140/16. szám alatt hozott ítéleté­vel az első biróság ítéletének marasztalást tar­talmazó fellebbezett részét helybenhagyta és pedig a kereseti jog elévülésének kérdésében azért, mert annak folytán, hogy a felperes az alpereseket a minőségi hiányokról hiat hónapon belül értesitette, kártérítési igényét a stat havi elévülési időn túl is jogszerűen érvényesíthette. A m. kir. Kúria 1918. évi június hó 5-én P. Vik­. 40/20. 1918. szám alatt kelt ítéletével a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett a felperest keresetével elutasította, mert a vevő kereseti jogát az áru hiányára vonat­kozó értesítés még nem szakította félbe, s a kereseti jog elévülésének félbeszakítása szem­pontjából a keresetindítással nem egyenlő­­jog­­hatálya az eladónak a vevő által egy az utóbbi ellen harmadik személy részéről indított per­ben szavazásként történt perbehivása sem. 2. A Csizi Testvérek kaposvári cég 1924. évi szeptember havában megvett gróf Erdődy Ru­dolf földbirtokostól 300 mm. étkezési burgo­nyát, amelyet tovább adott el Lipp és Lackner szentgotthárdi cégnek, ugy hogy a burgonyát nem is a Csizi Testvérek cég, hanem Lipp és Lackner cég vette át 1924. évi szeptember havá­ban. Ez utóbbi cég a vételárból 20 millió koro­nát kifizetett, a hátralékos 11,244.750 K iránt pedig ellene a Csizi Testvérek pert indítottak, amely perben Lipp és Lackner cég alperes azzal védekezett, hogy a burgonya az átvételkor rejtett hibában szenvedett, emberi táplálkozásra teljesen alkalmatlan volt, amiért is a hátralék megfizetését megtagadta, sőt kára iránt viszont­­keresetet támasztott. Ebben a perben a Csizi Testvérek cég 1924. évi október hó 27-én gróf Erdődy Rudolfot szavatásként perbe hívta. A bíróság a Csizi Testvérek cég felperest kerese­tével elutasította s kötelezte, hogy Lipp és Lack­ner cég alperes javára 18.953.292 K tőkét és

Next