Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1932. augusztus (66. évfolyam, 173-196. szám)

1932-08-02 / 173. szám értesítője

4 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1932 augusztus 2. ság a végrehajtató kérelme következtében elrendeli a végrehajtási árverést 1000 pengő tőkekövetelés és járu­léka­, valamint az árverési kérvényért ezúttal megálla­pított 48.10 pengő költség — végrehajtatom!s a leg­kisebb vételár 17.240 pengő­­, továbbá a csatlakozoi­toknak kimondott: 1. Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Bt. 12.000 pengő, elérhető legkisebb vételár 15.424 pengő; 2. Mannesmanncse és Vaskom­ak. Bt. 2000 pengő, elérhető legkisebb vételár 15.424 pengő; 3. Schwartz Ármin 400 pengő, elérhető legkisebb vételár 24.058.70 pengő; 4. Stern Géza 107.21 pengő, elérhető­­ legkisebb vételár 20.103.03 pengő; 5. Nemecsek János és neje 2138.75 pengő, elérhető legkisebb vételár 26.715.02 pengő; 6. Berger János 100 pengő, elérhető legkisebb vételár 30.410.33 pengő; 7. Lutz Ede és Társa Lakk- és Festékgyár Rt. 450 pengő, elérhető legkisebb vételár 31.363.33 pengő; 8. Strukter Tetőfedő és Kipitőanyag­­keresk. Rt. 40 pengő, elérhető legkisebb vételár 32.519 pengő 87 fillér; 9. Szarvashegyi János 69.50 pengő, el­érhető legkisebb vételár 32.670,45 pengő tőkekövetelés és járulékai behajtása végett; a budapesti központi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság területén levő, Budapesten fekvő, s a Budapest székesfőváros duna­­balparti részének 19850. szám­i telekkönyvi betétében 41540/55. helyrajzi szám alatt felvett, X. ker., Ihász­­utca és Cserkesz­ utca sarkán fekvő házhelyből álló 128. 70/100. négyszögöl terjedelmű és végrehajtást szenvedő tulajdonában lévő ingatlanra 30.818 pengő kikiáltási ár­ban; az ingatlanra B. 4—5. sorszám alatt Budapest székesfőváros közönsége javára feljegyzett tulajdonjogi korlátozás, valamint ezen korlátozás biztosítására G. 3. sorszám alatt 300 pengő erejéig ugyanannak javára be­kebelezett jelzálogjog sérelme nélkül. Az árverést 1932. évi augusztus hó 17. napján dél­után 3 órakor, a budapesti központi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (V., Markó­ utca 25. szám, földszint 26. ajtószám alatt) fog­ják megtartani. Az árverés alá eső ingatlan­ a kikiáltási ár felénél alacsonyabb árban, amennyiben a legkisebb vételár állapíttatott meg, ez esetben azon alul eladni nem lehet. (1908 :XLI. t.-c. 26. §.; 5010/1931. M. E. sz. rendelet 21. «­) Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1912. évi LIV. törvénycikk 44. §.; 1911. évi I. V.-cikk 127. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadék­képes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről ki­állított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. évi LX. t.-c. 147., 150., 170. g-al; 1908 : XLI. t.-c. 21. g.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908. XLI. t.-c. 25.) A bér, haszonbér és az ingatlan mindenkori tulajdo­nosa javára járó egyéb visszatérő szolgáltatás az ár­verési vevőt az árverés napját követő első új fizetési időnek (bérnegyed) kezdőnapjától illeti, de annak be­szedésére csak akkor jogosult, ha a vevő vételi bizo­nyítványt kap, vagy a tulajdonjoga bekebeleztetett. Budapest,­ 1932. évi április hó 28. napján. A budapesti központi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. N 10774 kebelezett haszonélvezeti jog érintetlenül hagyásával el­rendelte. Az árverést 1932. évi szeptember hó 14. napján dél­előtt 9 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyisé­gében (földszint 8.) fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a ki­kiáltási ár 10%-át készpénzben vagy az 1881 : LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óva­­dékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről ki­állított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 : LX. t.-c. 147., 150 , 170. g-al ; 1908 : LX. t.-c. 21. l.) Az, aki az Ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb igéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908. XLI. t.-c. 25. g.) Székesfehérvár, 1932. évi május hó 1. napján. A székesfehérvári kir. járásbíróság,, mint telekkönyvi hatóság. N­F 13186 Árverés. 600/1932. sz. Bonyhádvidéki Tűk. és Gazda­­szöv. Bank végrehajtatának, ifj. Braun János s neje Ma­yer Katalin végrehajtást szenvedők ellen indított végre­hajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási ár­verést, 2270 pengő tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a bonyhádi kir. járásbíróság területén levő, Kismányok község határában fekvő s a kismányoki 59. számú betétben felvett, ifj Braun János és neje Mayer Katalin nevén álló A. I. 1—2. sorszám, 269., 270. hely­rajzi számú (107. sz. ház és kert) jószágtestre és ennek 24000/1929. I. M. számú rendelet 7. §-ában meghatáro­zott tartozékára 3840 pengő kikiáltási árban , az A. II. 1—2. sorszám, s 326/2., 327/2. helyrajzi sz. (szőlő és szántó) jószágtestre és ennek a 24000/1929. 1. M. sz. rendelet 7. §-ában meghatározott tartozékára 162 pengő kikiáltási árban ; és a III. 1—2. sorszám, 215., 210. hisz. (90. sz. ház és legelő a beltelekben) jószágtestre és ennek a 24000. 1929. I. M. sz. rendelet 7. §-ában meghatározott tarto­zékára 2070 pengő kikiáltási árban, tekintet nélkül a C. 7—9. alatt Braun János és neje Bechtl Margit javára bekebelezett holtiglani haszonélvezeti jogra, elrendelte. Az árverést 1932. évi szeptember hó 24. napján dél­előtt 10 órakor, a kismányoki községi bíró házánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok közül a 270., 326/2. és 216. hrsz. ingatlanok a kikiáltási ár felénél, a többi kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a ki­­kiáltási ár 1 %-át készpénzben vagy az 1881 : LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számitott óva­dékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről ki­­állitott letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908. évi XLI. i.-c. 25. g.­ bonyhád. 1932. évi május hó 4. napján. A bonyhádi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. N 10740 Árverés. 2203/1932. tk­ i szám. Magyar Földb­elinté­­zet végrehajtatának, dr. Madi Kovács Jánosné született Martin Julia, mint ki.sk. Madi Kovács Zsuzsanna t. t. gyámja úgy madi Kovács Ilona, madi Kovács Katalin végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyé­ben a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverési hir­detményben részletezett tőkekövetelés és járulékai be­hajtása végett a paksi kir. járásbíróság területén levő, Paks községben fekvő s a paksi 12561. számú telek­­könyvi betétben A. 1. 1—27. sorszám, 22816/1., 22817/1., 22818/1., 22819., 22820., 2282., 22823., 22824/1., 22826/2., 22827/2., 22831., 22832., 22833., 22834., 22835., 22836., 22837., 22838., 22839., 22841., 22842., 22859/8., 22859/9., 22886., 22897., 22898., 22914/2., dr. számok­ alatt foglalt ingatlanokra, 47.303 , kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1932. évi augusztus hó 22. napján délelőtt 9 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (Deák Ferenc­ u­tca 16.­szám, 5 ajtó) fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok a kikiáltási ár felé­nél, kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a ki­kiáltási ár 10%-át készpénzben vagy az 1881 : LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számitott óva­dékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről ki­állított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. EX. t.-c. 147., 150., 170. g-ai ; 1908 : LX. i.-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a 'kikiáltási ár százaléka szerint megállapít'.'­t bánatpénzt, az általa ígért ár ugyanannyi százalkéig kiegészíteni (1908: XLI. t.-c 25.­­§.). Paks, 1932. évi május hó 3. napján. A paksi kir. járásbíróság, mint te­lekkönyvi hatóság. M­ 13065 Árverés. 5999/1932. szám. Magyar Jelzálog Hitelbank végrehajtatának özv. Sztancsik Istvánné szül. Bálik­ Izabella végrehajtást szenvedő ellen indított végrehaj­tási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási ár­verést 788 pengő tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a székesfehérvári kir. járásbíróság területén levő, Székesfehérvár községben fekvő s a székesfehérvári 7282. számú betétben A. 1. 4., 5. sorszám, 7270/3. b. 2. a., 7270/3. b. 2. b. helyrajzi szám alatt foglalt s B. II. sor­szám szerint Sztancsik Istvánná szül. Bálik:­ Izabella nevén álló 1/2-ed illetőség 5000 pengő kikiáltási árban — a Cs. 38. sorszám alatt Sztancsik Istvánné javára bc- Csődhirdetmények. Csőd. Cs. 2197/55. 1930. szám. A kir. törvényszék Rőth­ Imre volt balatonfüredi vegyeskereskedő csőd­­ügyében az időközi összeférhetetlen helyzetbe került dr. Magyary Ferenc tömeggondnok helyébe tömeg­gondnokul az eddig helyetesként szereplő dr. Schiberna Ferenc veszprémi ügyvédet nevezi ki. Dr. Schiberna Ferenc helyetteséül pedig dr. Steiner Tivadar veszprémi ügyvédet rendeli ki. Veszprém, 1932. évi julius hó 1­­. napján. A veszprémi kir. törvényszék. 10717 Csőd megszüntetés. 12. Cs. 50185/84 1929. szám. A budapesti kir. törvényszék, mint csődbíróság közhírré teszi, hogy vb. Helfer L. Manó és Fia ellen az 1930. évi december hó 3. napján 2. sorszám alatt nyitott csődöt az 1881 : XVII. t.-c. 118. §-a értelmében a csőd­­vagyon felosztása következtében az 1932. évi junius hó 28. napján 83. sorszám alatt hozott végzésével meg­szüntette. Budapest, 1932. évi julius hó 15. napján. A budapesti kir. törvényszék, mint csődbíróság F 13211 Csödönkivüli kényszeregyességek. Csödönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 42474/1932. szám. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Zier Károly analytikai mérlegkészítő, budapesti (VI. kerület, Bulyovszky­ utca 12.) lakosra nézve a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást megindította. Vagyonfelügyelő dr. Szils István budapesti (VI., Andrássy­ út 48.) ügyvéd. A hitelezőknek követeléseket 1932. augusztus hó 18. napjáig írásban be kell jelenteniük az Országos Hitel­­védő Egylet központjánál (Alkotmány­ utca 8.) és fel­hívja a kir. törvényszék a hitelezőket, hogy a netán létrejött magánegyesség elleni észrevételeiket az egyes­­­ségnek a Budapesti Közlönyben való közzétételét követő 15 nap alatt ugyanitt írásban jelentsék be. Az egyességi eljárás megindítása iránti kérelem elő­terjesztésének napja 1932. évi julius hó 27. napja. Az egyességi eljárás megindításának joghatálya 1932. évi julius hó 28. napján áll be. Budapest, 1932. évi julius hó 28. napján. A budapesti kir. törvényszék. *6691 Csödönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 37050/11. 1932. szám. Steiner Lipót budapesti (VI., Paulay Ede­ utca 6.)­ posztó és bélésárukereskedő csödönkivüli kényszer­­egyességi ügyében a budapesti kir. törvényszék köz­hírré teszi, hogy a mai napon fenti számú végzésével jóváhagyta az adós és hitelezők között az Országos­­-Hitelvédő Egylet közreműködésével 1932. évi junius hó 13. napján létrejött magánegy­ességet, az egyezséget­ jóváhagyó végzést jogerősnek nyilvánította és a va­gyonfelügyelő összes diját és kiadását 404 pengő azaz Négyszáznégy pengőben állapította meg. Budapest, 1932. évi julius hó 16. napján. A budapesti kir. tör­vényszék. *6692 Csödönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 42535/1932. szám. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Roheim Samu tégla és mészkőgyáros­­telepe Veres­­egyháza) és neje Roheim Sam­uné szül. Schultz Leontine budapesti (VII., Hermina­ út 35/a.) lakosokra nézve a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást megindította. Vagyonfelügyelő dr. Fehér András budapesti IV.( Nádor­ utca 12.) ügyvéd. A hitelezőknek követeléseiket 1932. augusztus hó 18. napjáig Írásban be kell jelenteniök az Országos Hitel­védő Egylet központjánál (Alkotmány­ utca 8.) és f­el­­ hívja a kir. törvényszék a hitelezőket, h­goy a netán létrejött magánegyesség elleni észrevételeiket az egyes­­ségnek a Budapesti Közlönyben való közzétételét követő 15 nap alatt ugyanitt írásban jelentsék be. Az egyességi eljárás megindítása iránti kérelem elő­terjesztésének napja 1932. julius hó 28. napja. Az egyességi eljárás megindításának joghatálya 1932. julius hó 28. napján áll be. Budapest, 1932. évi julius hó 28. napján. A budapesti kir. törvényszék. *6693 Csödönkivü­li kényszeregy­esség. Ke. 41465/1932. sz. Földes Izsó (Budapest, V., Visegrádi-utca 39.) ügyben a r­agánegyességi­ tárgyalás az OHE malomszakmai fiókjánál (Budapest, V., Alkotmány-utca 8.) 1932. évi augusztus hó 10. napján déli 12 órakor tartatik meg. Budapest, 1932. évi augusztus hó 1. napján. Országos Hitelvédő Egylet.­­ F 13264 Csödönkivü­li kényszeregy­esség. Ke. 4112/2. 1932. szám. A nyíregyházai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Sie­ni Irén nyíregyházai lakos, kereskedő kérelmére a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást a mai nappal kezdődő joghatállyal megindította s vagyonfelügyelőül Sznuberer Andor ügyvédjelölt, nyíregyházi lakost ren­delte ki. A kir. törvényszék felhívja a hitelezőket, hogy követ­­eléseiket a bíróságnál a magán­egyesség létrehozása cél-j­­ából az Országos Hitelvédő Egyletnél Budapesten (V. Alkotmány­ utca 8.) 1932. évi augusztus hó 30. napjáig a Kr. 52. §-ában előírt módon és jogkövetkezmények terhe alatt jelentsék be, s hogy a magánegyesség elleni észrevételeiket pedig az egyesség lényeges tartalmának a Budapesti Közlönyben történt közzétételétől számított 15 nap alatt ugyanott írásban nyújtsák be, az esetre pedig, ha a magánegyesség létre nem jönne, a bejelentett követeléseik u­tán a törvénykezési illetéket a kir. törvény­szék különirodájában e célra felfektetett bélyegiven az egyességi tárgyalás határnapjáig róják le. Nyíregyháza, 1932. évi julius hó 28. napján. A nyíregyházai kir. tör­vényszék. • *6694 Csödönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 270/17. 1932. szám. A pécsi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Kohn Hugó vegyes- és divatárukereskedő, pécsváradi lakos csődön­kivüli kényszeregyesség­ ügyében az egyességet jóvá­hagyó Ke. 276/17. 1932. számú végzés 1932. évi junius hó 9. napján jogerőre emelkedett. Az egyesség szövege a Budapesti Közlönynek 1932. évi május hó 25. napján megjelent számában tétetett közzé. Dr. Fenyő Samu vagyonfelügyelőt ezen tiszte alól fel-­ mentette, diját a hivatkozott rendelet 48. g-a értelmében 80 pengőben állapította meg (2180/1927. M. E. sz. rend, 5. g-a). Pécs, 1932. évi julius hó 21. napján. A pécsi kir. törvényszék. *6698 Csödönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 2851/1932. szám. A pécsi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Molnár Emil villanyszerelő, pécsi (Rákóczi-út 38.) lakos kérel­mére a csödönkivüli kényszeregyességi eljárást meg­indította. Vagyonfelügyelőül a kir. törvényszék tanácsa dr. Sü­megi Mihály pécsi ügyvédet rendelte ki. A hitelezőket felhívja, hogy követeléseiket az­ 1932. évi augusztus hó 26. napjáig bezárólag az 1410/1926. M. E. szám­ú rendelet 52. §-ában meghatározott módon (írás­ban, a követelés összegének, keletkezésének, lejárati idő­pontjának és jogcímének megjelölésével, annak előadásá­val, hogy a követelés váltókötelezett, adóstárs vagy kezes kötelezettségével, avagy külön kielégítésre jogot nem adó más módon biztosítva van-e, végül a netán­ előnyös kielégítésre való igény bejelentésével) az Országos Hitel­védő Egylet Központjánál (Budapest, V., Alkotmány­ utca 8. sz.) jelentsék be. Felhívja a kir. törvényszék a hitelezőket, hogy ugyanitt a netán létrejött magánegyesség lényeges tartalmának a Budapesti Közlönyben megjelent közzétételét követő 15 nap alatt a magánegyesség tekintetében fennálló eset­leges észrevételeiket írásban nyújtsák be (2180/1927. M. E. számú rendelet I. §.). Figyelmezteti a kir. törvényezék a hitelezőket, hogy a magánegyesség létre nem jötte esetében a bejelentett követeléseik után járó törvénykezési illetéket (100. g.) az egyességi tárgyalás határnapjáig róják le. Az egyességi eljárás megindítása iránti kérelem elő­terjesztési napja : 1932. évi julius hó 25. Az eljárás megindításának joghatálya a mai nappal áll be (1410/1926. M. E. sz. rend. 19. §.). Pécs, 1932. évi julius hó 26. napján. A pécsi kir. törvényszék. *6696

Next