Budapesti Közlöny, 1932. november (66. évfolyam, 248-271. szám)

1932-11-03 / 248. szám

2 A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 155.539. számú rendelete a Baja törvényhatósági joggal felruházott város területén levő nyílt árusítási üzletek zárórájának szabályozásáról. Az üzleti záróráról szóló 1913 : XXXVI. tör­vénycikk kiegészítéséről alkotott 1921. évi XXXVII. törvénycikk 2. §-ában nyert felhatal­mazás alapján a következőket rendelem :­­• §■ A Baja törvényhatósági joggal felruházott város területén levő nyílt árusítási üzleteket, a kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszer vagy állami egyedárusági cikkek árusítására beren­dezett üzletek kivételével, a húsvét és pünkösd vasárnapját, valamint a karácsony első ünne­pét közvetlenül megelőző tizennégy-tizennégy köznapon esti hét (7) órától, egyéb köznapokon pedig esti hat (6) órától reggeli hat (6) óráig zárva kell tartani. Az üzletek zárvatartására nézve megállapí­tott idő alatt az üzleti alkalmazottakat foglal­koztatni tilos. 2­ §• A jelen rendeletben foglaltak a kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszerek vagy állami egyedárusági cikkek forgalombahozatalára be­rendezett nyílt árusítási üzletekre csupán annyiban vonatkoznak, amennyiben az ilyen üzletekből az élelmiszerek és állami egyedáru­­sági cikkek körébe nem tartozó árukat csak az 1. §. rendelkezései szerint megengedett árusí­tási idő alatt szabad árusítani. 3. §• Aki a jelen rendeletet megszegi vagy ki­játssza, vagy ennél közreműködik, amennyi­ben cselekménye súlyosabb büntető rendelke­zés alá nem esik, kihágást követ el és az 1913. évi XXXVI. törvénycikk 10. §-a alapján az 1928 : X. törvénycikk értelmében pénzbüntetés­sel büntetendő. 4. §• Ez a rendelet a kihirdetést követő nyolcadik napon lép életbe és további rendelkezésig, de legkésőbb két évig marad érvényben. Budapest, 1932. évi október hó 27-én. , Dr. Fabinyi Tihamér s. k. m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 164.155. számú rendelete a nyitott felsőserpenyős mérlegek hitelesítése, illetve a mértékeken és mérőeszközökön alkal­mazott u. n. átmeneti bé­tegek hatályának korlátozása tárgyában az 1928. évi április hó 25-én 79.856. szám alatt, valamint az 1930. évi január hó 15-én 121.021. szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendeletekben meg­állapított határidők elhalasztása tárgyában. Az 1928. évi 79.856. számú és az 1930. évi 121.021. számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletek ama rendelkezéseit, hogy a nyitott felsőserpenyős mérlegek, valamint a régi rend­szerű egyenlőkarú mérlegek, továbbá a régi 5 kg-os és ennél nehezebb súlyok csak 1933. évi január hó 1-ig használhatók közforgalom­ban, oda módosítom, hogy mindazok a nyitott felsőserpenyős mérlegek, amelyek tulajdonosai a részükre valamely m. kir. mértékhitelesítő hivatal által az 1925. évi 93.905. számú keres­kedelemügyi miniszteri rendelet 5. szakasza értelmében kiállított igazolványt fel tudják mutatni, továbbá az oly régi rendszerű egyenlő­korú mérlegek, valamint 5 kg-os és ennél na­gyobb súlyok, melyek az 1928. évi 79.856. számú rendelet értelmében vezetett nyilván­tartásban fel vannak véve, szabályszerű hite­lesítés, illetve időszakos hitelesítés mellett további rendelkezésig a közforgalomban hasz­nálhatók. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Bu­dapest, 1932. évi október hó 25-én. A miniszter rendeletéből: Samassa s. k. fa. államtitkár. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a bótai közbirtokosság legeltetési társulatának alap­szabályait 37.454/1932. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a sajó­­mercsei közbirtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 37.455/1932. szám alatt jóvá­hagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a sajó­­velezdi-sajántáli közbirtokosság legeltetési tár­sulatának alapszabályait 37.456/1932. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a nagy­­peterdi közös legelőben érdekelt gazdák bir­tokosság legeltetési társulatának alapszabályait 39.323/1932. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a mocsai gazdabirtokosság legeltetési társulatának alap­szabályait 71.454/1932. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a kis­­besztercei birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 72.037/1932. szám alatt jóvá­hagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a szügyi birtokosság legeltetési társulatának alapszabá­lyait 72.040/1932. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a má­­lyinkai közbirtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 72.211/1932. szám alatt jóvá­hagyta. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 163.754/VIII. a. szám alatt kelt rendeleté­vel megengedte, hogy a Bács-Bodrog vármegye közigazgatási területéhez tartozó Mélykút köz­ség minden év március hó első csütörtöki nap­ján, május hó utolsó csütörtöki napján, augusz­tus hó második csütörtöki napján és november hó első csütörtöki napján, illetőleg amennyi­ben ezekre a határnapokra keresztény ünnep esnek, ezeket a határnapokat megelőző leg­közelebbi hétköznapon országos állat- és ki­rakodóvásárt tartson. A biztosító magánvállalatok m. kir. állami felügyelő hatósága az 5.460/1928. M. E. számú rendelet 10. §-ának utolsó bekezdése alapján közzéteszi, hogy 1932. évi szeptember hó 17-én 123.053/1932. szám alatt kelt és jogerőre emel­kedett határozatával Berta Márton kunszent­mártoni lakos, biztosítási ügynököt az 5.460. 1928. M. E. számú rendelet 10. §-ának máso­dik bekezdése alapján a biztosítási ügynöki működéstől 1932. évi október hó 8-án kezdő­dött 6 (hat) hónapra eltiltotta. BUDAPESTI KÖZLÖNY 1932 november 3. Hirdetmény. I. A külfölddel szemben fennálló egyes tarto­zásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló, a Budapesti Közlönyben 1931. évi december hó 23-án kihirdetett 6.900/1931. M. E. számú ren­delettel létesített „Külföldi Hitelezők Alapjá­nak“ képviseletében a Magyar Nemzeti Bank a mellette működő tanácsadóval egyetértésben közli, hogy az alap 1932. évi november hó 15. napjától kezdve a következő zálogleveleknek és kötvényeknek alább megjelölt szelvényeit és sorsolás folytán esedékessé vált címleteit váltja be, azon összegek (dotációk) erejéig, amelye­ket az egyes kibocsátók az idézett rendelet alapján a Magyar Nemzeti Banknál letettek . Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság dollárra szóló 70%-os községi kötvényei (szelvény : november 1.), Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet aranydollárra szóló 7%-os zálogleveles szelvény : november 1.). A felsorolt záloglevelek és kötvények szelvé­nyeinek és kisorsolt címleteinek beváltásával az Alap a kibocsátó belföldi pénzintézeteket bízta meg. Maga az Alap a nála közvetlenül bemutatott szelvények és kisorsolt címletek ellenértékét a bemutatást követő harmadik köznapon fizeti ki. A beváltás minden esetben pengőben történik; az átszámításra a kibocsátó által teljesített le­tételt megelőző köznapon a Magyar Nemzeti Bank által a kifizetésekre (devizákra) közzé­tett pénzárfolyam az irányadó. II. Külföldiek javára beváltott szelvények és kisorsolt címletek ellenértékét az Alap által a beváltással megbízott belföldi pénzintézetnél, vagy a Magyar Nemzeti Bank hozzájárulásá­val kijelölt más belföldi pénzintézetnél vezetett vagy nyitott számlára (igazolt zárolt belföldi pengőszámla) kell befizetni ; a befizetett összeg felett csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyé­vel szabad rendelkezni (6.900/1931. M. E. számú rendelet 4. §-a). A beváltással megbízott pénzintézetek a ná­luk bemutatott szelvényeket és kisorsolt címle­teket készpénzben vagy belföldi javára való jóváírás útján csak akkor válthatják be, ha a fél a) szelvények bemutatása esetében a be­mutatott szelvényekkel azonos számozású cím­­letet (köpenyt) is bemutatja, továbbá b) minden esetben — tehát akár szelvényt, akár kisorsolt címletet mutat be — személy­­azonosságát okirattal igazolja és a beváltással megbízott pénzintézeteknél rendelkezésre álló nyomtatványon kiállított nyilatkozatban ki­jelenti, hogy a szelvények és a bemutatott kö­peny, illetve a kisorsolt címlet a nyilatkozatban megnevezett belföldön lakó személy tulajdoná­ban vannak. Szelvények bemutatása esetében nem kell megkívánni a köpeny bemutatását akkor, ha a köpeny megbízott pénzintézet, közjegyző, közhivatal, vagy hatóság őrizetében van, amit a fél a letéteményes által kiállított, a bemuta­tott szelvényhez csatolandó bizonylattal köteles igazolni. Ha ily eseben a szelvények, illetve kisorsolt címletek bemutatásáról a megbízott pénzintézet, a közjegyző, a közhivatal vagy a hatóság gondoskodik, a fél által a fenti b) pont szerint kiállítandó nyilatkozatot a bemutatott szelvényhez, illetve kisorsolt címlethez csatolni kell. Ha a fél helyett meghatalmazott jár el, az eljáró személy meghatalmazását és személy­­azonosságát okirattal köteles igazolni. Ha a jelentkező fél (meghatalmazott) a fel­sorolt feltételeknek nem tesz eleget, úgyszintén akkor is, ha a beváltással megbízott pénzinté­zet megítélése szerint bármi okból kétséges, hogy a bemutatott szelvény, köpeny, illetve kisorsolt címlet valóban belföldinek tulajdoná­ban van-e, a beváltást meg kell tagadni — vagy ha a jelentkező személy ezt kívánja — az ellenértéket zárolt számlán kell jóváírni. III. Az Alap külön hirdetményben fogja ki­jelölni azokat a zálogleveleket, amelyeknek folyó évi november hó 1-én esedékessé vált szelvényeit a kibocsátók által letett összegek­ből beváltja. Ezekre a szelvényekre az Alap a záloglevéltőke félévi 2­z százalékának (évi 5 százalékának) megfelelő részletfizetést fog tel­jesíteni. Budapest, 1932. évi november hó 2. napján. Külföldi Hitelezők Alapja képviseli a Magyar Nemzeti Bank. 92.364/1932. 111. 3. szám. » Pályázati hirdetmény. A m. kir. állatorvosok és bakteriológusok létszámában az 1932. évi 3.000/M. E. számú rendelethez csatolt 1. számú kimutatásban megállapított fizetéssel és az állomáshelyre rendszeresített lakáspénzzel javadalmazott több ideiglenes minőségű m. kir. állatorvosgyakor­noki állásra ezennel pályázatot hirdetek. A pályázati kérvényhez eredetben vagy má­solatban a következő okmányok csatolandók : 1. születési anyakönyvi kivonat ; 2. középiskolai érettségi bizonyítvány ; 3. hatósági erkölcsi bizonyítvány, mely a családi állapotot és politikai megbízhatóságot igazolja ; 4. a magyar honosságot igazoló hatósági bizonyítvány ;

Next