Budapesti Közlöny, 1932. november (66. évfolyam, 248-271. szám)
1932-11-03 / 248. szám
2 A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 155.539. számú rendelete a Baja törvényhatósági joggal felruházott város területén levő nyílt árusítási üzletek zárórájának szabályozásáról. Az üzleti záróráról szóló 1913 : XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről alkotott 1921. évi XXXVII. törvénycikk 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem :• §■ A Baja törvényhatósági joggal felruházott város területén levő nyílt árusítási üzleteket, a kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszer vagy állami egyedárusági cikkek árusítására berendezett üzletek kivételével, a húsvét és pünkösd vasárnapját, valamint a karácsony első ünnepét közvetlenül megelőző tizennégy-tizennégy köznapon esti hét (7) órától, egyéb köznapokon pedig esti hat (6) órától reggeli hat (6) óráig zárva kell tartani. Az üzletek zárvatartására nézve megállapított idő alatt az üzleti alkalmazottakat foglalkoztatni tilos. 2 §• A jelen rendeletben foglaltak a kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszerek vagy állami egyedárusági cikkek forgalombahozatalára berendezett nyílt árusítási üzletekre csupán annyiban vonatkoznak, amennyiben az ilyen üzletekből az élelmiszerek és állami egyedárusági cikkek körébe nem tartozó árukat csak az 1. §. rendelkezései szerint megengedett árusítási idő alatt szabad árusítani. 3. §• Aki a jelen rendeletet megszegi vagy kijátssza, vagy ennél közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1913. évi XXXVI. törvénycikk 10. §-a alapján az 1928 : X. törvénycikk értelmében pénzbüntetéssel büntetendő. 4. §• Ez a rendelet a kihirdetést követő nyolcadik napon lép életbe és további rendelkezésig, de legkésőbb két évig marad érvényben. Budapest, 1932. évi október hó 27-én. , Dr. Fabinyi Tihamér s. k. m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 164.155. számú rendelete a nyitott felsőserpenyős mérlegek hitelesítése, illetve a mértékeken és mérőeszközökön alkalmazott u. n. átmeneti bétegek hatályának korlátozása tárgyában az 1928. évi április hó 25-én 79.856. szám alatt, valamint az 1930. évi január hó 15-én 121.021. szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendeletekben megállapított határidők elhalasztása tárgyában. Az 1928. évi 79.856. számú és az 1930. évi 121.021. számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletek ama rendelkezéseit, hogy a nyitott felsőserpenyős mérlegek, valamint a régi rendszerű egyenlőkarú mérlegek, továbbá a régi 5 kg-os és ennél nehezebb súlyok csak 1933. évi január hó 1-ig használhatók közforgalomban, oda módosítom, hogy mindazok a nyitott felsőserpenyős mérlegek, amelyek tulajdonosai a részükre valamely m. kir. mértékhitelesítő hivatal által az 1925. évi 93.905. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet 5. szakasza értelmében kiállított igazolványt fel tudják mutatni, továbbá az oly régi rendszerű egyenlőkorú mérlegek, valamint 5 kg-os és ennél nagyobb súlyok, melyek az 1928. évi 79.856. számú rendelet értelmében vezetett nyilvántartásban fel vannak véve, szabályszerű hitelesítés, illetve időszakos hitelesítés mellett további rendelkezésig a közforgalomban használhatók. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1932. évi október hó 25-én. A miniszter rendeletéből: Samassa s. k. fa. államtitkár. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a bótai közbirtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 37.454/1932. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a sajómercsei közbirtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 37.455/1932. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a sajóvelezdi-sajántáli közbirtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 37.456/1932. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a nagypeterdi közös legelőben érdekelt gazdák birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 39.323/1932. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a mocsai gazdabirtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 71.454/1932. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a kisbesztercei birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 72.037/1932. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a szügyi birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 72.040/1932. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a mályinkai közbirtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 72.211/1932. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 163.754/VIII. a. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Bács-Bodrog vármegye közigazgatási területéhez tartozó Mélykút község minden év március hó első csütörtöki napján, május hó utolsó csütörtöki napján, augusztus hó második csütörtöki napján és november hó első csütörtöki napján, illetőleg amennyiben ezekre a határnapokra keresztény ünnep esnek, ezeket a határnapokat megelőző legközelebbi hétköznapon országos állat- és kirakodóvásárt tartson. A biztosító magánvállalatok m. kir. állami felügyelő hatósága az 5.460/1928. M. E. számú rendelet 10. §-ának utolsó bekezdése alapján közzéteszi, hogy 1932. évi szeptember hó 17-én 123.053/1932. szám alatt kelt és jogerőre emelkedett határozatával Berta Márton kunszentmártoni lakos, biztosítási ügynököt az 5.460. 1928. M. E. számú rendelet 10. §-ának második bekezdése alapján a biztosítási ügynöki működéstől 1932. évi október hó 8-án kezdődött 6 (hat) hónapra eltiltotta. BUDAPESTI KÖZLÖNY 1932 november 3. Hirdetmény. I. A külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló, a Budapesti Közlönyben 1931. évi december hó 23-án kihirdetett 6.900/1931. M. E. számú rendelettel létesített „Külföldi Hitelezők Alapjának“ képviseletében a Magyar Nemzeti Bank a mellette működő tanácsadóval egyetértésben közli, hogy az alap 1932. évi november hó 15. napjától kezdve a következő zálogleveleknek és kötvényeknek alább megjelölt szelvényeit és sorsolás folytán esedékessé vált címleteit váltja be, azon összegek (dotációk) erejéig, amelyeket az egyes kibocsátók az idézett rendelet alapján a Magyar Nemzeti Banknál letettek . Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság dollárra szóló 70%-os községi kötvényei (szelvény : november 1.), Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet aranydollárra szóló 7%-os zálogleveles szelvény : november 1.). A felsorolt záloglevelek és kötvények szelvényeinek és kisorsolt címleteinek beváltásával az Alap a kibocsátó belföldi pénzintézeteket bízta meg. Maga az Alap a nála közvetlenül bemutatott szelvények és kisorsolt címletek ellenértékét a bemutatást követő harmadik köznapon fizeti ki. A beváltás minden esetben pengőben történik; az átszámításra a kibocsátó által teljesített letételt megelőző köznapon a Magyar Nemzeti Bank által a kifizetésekre (devizákra) közzétett pénzárfolyam az irányadó. II. Külföldiek javára beváltott szelvények és kisorsolt címletek ellenértékét az Alap által a beváltással megbízott belföldi pénzintézetnél, vagy a Magyar Nemzeti Bank hozzájárulásával kijelölt más belföldi pénzintézetnél vezetett vagy nyitott számlára (igazolt zárolt belföldi pengőszámla) kell befizetni ; a befizetett összeg felett csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével szabad rendelkezni (6.900/1931. M. E. számú rendelet 4. §-a). A beváltással megbízott pénzintézetek a náluk bemutatott szelvényeket és kisorsolt címleteket készpénzben vagy belföldi javára való jóváírás útján csak akkor válthatják be, ha a fél a) szelvények bemutatása esetében a bemutatott szelvényekkel azonos számozású címletet (köpenyt) is bemutatja, továbbá b) minden esetben — tehát akár szelvényt, akár kisorsolt címletet mutat be — személyazonosságát okirattal igazolja és a beváltással megbízott pénzintézeteknél rendelkezésre álló nyomtatványon kiállított nyilatkozatban kijelenti, hogy a szelvények és a bemutatott köpeny, illetve a kisorsolt címlet a nyilatkozatban megnevezett belföldön lakó személy tulajdonában vannak. Szelvények bemutatása esetében nem kell megkívánni a köpeny bemutatását akkor, ha a köpeny megbízott pénzintézet, közjegyző, közhivatal, vagy hatóság őrizetében van, amit a fél a letéteményes által kiállított, a bemutatott szelvényhez csatolandó bizonylattal köteles igazolni. Ha ily eseben a szelvények, illetve kisorsolt címletek bemutatásáról a megbízott pénzintézet, a közjegyző, a közhivatal vagy a hatóság gondoskodik, a fél által a fenti b) pont szerint kiállítandó nyilatkozatot a bemutatott szelvényhez, illetve kisorsolt címlethez csatolni kell. Ha a fél helyett meghatalmazott jár el, az eljáró személy meghatalmazását és személyazonosságát okirattal köteles igazolni. Ha a jelentkező fél (meghatalmazott) a felsorolt feltételeknek nem tesz eleget, úgyszintén akkor is, ha a beváltással megbízott pénzintézet megítélése szerint bármi okból kétséges, hogy a bemutatott szelvény, köpeny, illetve kisorsolt címlet valóban belföldinek tulajdonában van-e, a beváltást meg kell tagadni — vagy ha a jelentkező személy ezt kívánja — az ellenértéket zárolt számlán kell jóváírni. III. Az Alap külön hirdetményben fogja kijelölni azokat a zálogleveleket, amelyeknek folyó évi november hó 1-én esedékessé vált szelvényeit a kibocsátók által letett összegekből beváltja. Ezekre a szelvényekre az Alap a záloglevéltőke félévi 2z százalékának (évi 5 százalékának) megfelelő részletfizetést fog teljesíteni. Budapest, 1932. évi november hó 2. napján. Külföldi Hitelezők Alapja képviseli a Magyar Nemzeti Bank. 92.364/1932. 111. 3. szám. » Pályázati hirdetmény. A m. kir. állatorvosok és bakteriológusok létszámában az 1932. évi 3.000/M. E. számú rendelethez csatolt 1. számú kimutatásban megállapított fizetéssel és az állomáshelyre rendszeresített lakáspénzzel javadalmazott több ideiglenes minőségű m. kir. állatorvosgyakornoki állásra ezennel pályázatot hirdetek. A pályázati kérvényhez eredetben vagy másolatban a következő okmányok csatolandók : 1. születési anyakönyvi kivonat ; 2. középiskolai érettségi bizonyítvány ; 3. hatósági erkölcsi bizonyítvány, mely a családi állapotot és politikai megbízhatóságot igazolja ; 4. a magyar honosságot igazoló hatósági bizonyítvány ;