Budapesti Közlöny, 1933. április (67. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-01 / 74. szám

t ellátva, a kéményajtó közelében egy méteren belül gyúlékony anyag nincs, végül, ha a ké­ménybe — gondos vizsgálat eredménye szerint — faszerkezet nincsen beépítve. Ha a kémény­seprő a kiégetendő kéményen olyan rendelle­nességet talál, amely miatt azt kiégetni veszélyes volna, köteles a tűzveszélyes állapotot, annak megszüntetése érdekében, az illetékes építés­­rendőri hatóságnak haladéktalanul írásban be­jelenteni és az írásbeli jelentését — a korábbi jelentésre hivatkozással — két hónaponként mindaddig megismételni, amíg a tűzveszélyes állapot meg nem szűnt. Ha a háztulajdonos és a kéményseprőiparos között a kéményégetés szüksége tekintetében vita támad, a kémény­seprő iparos köteles erről az illetékes építés­­rendőri hatóságnak szintén haladéktalanul je­lentést tenni. A hatóság köteles minden bejelen­tés ügyében nyolc napon belül határozni és a határozatát a bejelentő iparossal is közölni. III. Ha a háztulajdonos a kéményégetéshez szükséges szalmát nem bocsátja a kéményseprő rendelkezésére, köteles a felhasznált szalma ára fejében kiégetett kéményenkint 10 fillért a kéményseprő iparosnak megfizetni. A kémény­seprő iparos a kémények kiégetésével kapcso­latban munkadíj fizetésére vagy az előbb emlí­tetten kiinl más költség megtérítésére igényt nem tarthat. III. Az I. és II. bekezdésekben megállapított rendelkezések megszegése, amennyiben súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás, amely kétszáz pengőig terjedhető pénzbünte­téssel büntetendő. A büntető eljárás a közigaz­gatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíró­ságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a kereskedelemügyi minisztérium előadójának részvételével a belügyminisztériumban szerve­zett kihágási tanács dönt. Ez a rendeletem a hivatalos lapban történt kihirdetés napját követő nyolcadik napon lép életbe. Egyidejűleg a 113.420/1932. K. M. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 494. oldal) hatályát veszti. Az 1922 : XII. t.-c. vég­rehajtása tárgyában kiadott 78.000/1923. K. M. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 611. oldal) 132. §-ának utolsó bekezdése, valamint a törvényhatóságok és megyei városok által alkotott szabályrendeleteknek a jelen ren­delettel ellenkező rendelkezései hatályukat vesz­tik, illetőleg továbbra is hatályon kívül ma­radnak. Felhívom, hogy rendeletemet a hatósága területén működő első- és másodfokú iparható­ságokkal közölje. Budapest, 1933. évi március hó 23-án. Dr. Fabimfi Tihamér s. k. m. b­ír. kereskedelemügyi miniszter. A m. Mr. kereskedelemügyi miniszter 1933. évi 20.300. számú remietete a kéményseprési dijak megállapítása és a kül­telki kémények seprése tárgyában. A súlyos gazdasági helyzet, valamint a váro­sok és községek külterületén lakó szegényebb lakosság érdekeinek védelme indokolttá teszi a kéményseprési díjak, valamint a kültelki ké­mények seprési kötelezettsége tekintetében az ország egész területére kiterjedő általános irányelvek megállapítását. Ehhez képest az ipar­törvény módosításáról szóló 1922 : XII. törvénycikk 64. §-ának harmadik bekezdésé­ben nyert felhatalmazás alapján a következő­ket rendelem. 1­ §• Kis-­­és nagy­községekben, valamint törvény­­hatósági jogú és megyei városokban a kémény­seprő iparos részéről 1933. évi március hó 31-e után, Budapest székesfővárosban pedig az 1933. évi április hó 30-a után végzett munkák­ért járó díjak nem haladhatják meg a jelen rendelethez függelékként mellékelt jegyzékben megállapított mértéket. Ennek folytán a tör­vényhatóságok és megyei városok szabályren­deletében, valamint közgyűlési határozatában megállapított, — a közzétett jegyzékben fog­laltnál azonban magasabb •—dijak helyébe a jegyzék megfelelő.-­dijai_lépnek.­­/ 2-§­Tanyai rendszerű községek és városok kül­területén egymástól távol és szétszórtan fekvő tanyai, vagy pusztai épületek kéményei ké­ményseprő által való tisztítás kötelezettsége alá nem esnek. E kémények után, ha azok tisztí­tásánál­ a kéményseprő munkáját nem veszik igényb­e, kéményseprési díjat nem kell fizetni. Az előző bekezdés rendelkezése irányadó a városok és községek szőlőhegyein épült prés­házakra és az ott épült, legfeljebb egyszoba­­konyhás épületekre is. Az előző bekezdések rendelkezései nem mentesítik a háztulajdonost az alól a kötelezett­ség alól, hogy kéményének tűzrendészet szem­pontból szükséges tisztántartásáról gondoskod­jék. Abban a kérdésben, hogy valamely épület az első és második bekezdések rendelkezései alá esik-e, a háztulajdonos és a kéményseprői iparos között felmerült vita esetében az ipar­hatóság dönt. 3. §. , Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1933. évi március­­hó 31-én. Dr. Fabimfi Tihamér s. k. m. kir. kereskedelemügyi miniszter. Függelék a 20.30011933. XI. K. M. számú rendelethez. A kéményseprő által szedhető dijak jegyzéke.­­A. I. Kis és nagyközségekben. I. C­s­o­p­o r­t. (Csak a kéményseprővel végeztethető munkák.) 1. Egy földszintes épület kéményének egy­szeri tisztítása tekintet nélkül a kémény szer­kezetére és anyagára . . . . . .18 fillér. 2. Minden további épületosztály (emelet) után . . .. . ... .. - 1­6 fillér* 3. Az egész éven át rendszeres használatban lévő kéményért (havonta egyszer, évenként 12- szer seperve) az 1., illetve 2. tétel alatti dijak tizenkétszerese fizetendő. 4. A csak a téli, vagy csak a nyári félévben rendes használatban lévő kéményért (hatszori seprés) az 1., illetve 2. tétel alatti dijak hat­szorosa fizetendő. 5. A gyakoribb tisztogatást igénylő kémé­nyeknél az 1. és illetve 2. alatti dijak arányos többszöröse fizetendő. 6. Egy új kémény átvizsgálásáért (első tisztí­tás, lehúzás, legolyózás)...................50 fillér, 7. kéménytoldalék tisztításáért az első méter után méterenkint „••.*»*«* 6 fillér, 8. füstcsatornák tisztításáért két betorkolás­nál . . « . . «­­.. « . . . e 12 fillér, minden további betorkolásnál . , 6 fillér. II. Csoport. (A kéményseprő, vagy a háztulajdonos vagy cselédje által is végezhető munkálatok.) 9. Takaréktűzhely tisztítása 1 sütővel, vagy sütő nélkül (2 m. hosszúságig a cső is benn­­foglaltatik) ......... 16 fillér. Takaréktűzhely tisztítása 1 sütővel és 1 üst­tel, vagy 2 sütővel ....... 24 fillér. Takaréktűzhely tisztítása két sütővel és egy üsttel vagy 3 sütővel ...... 30 fillér. Takaréktűzhely tisztítása (nagy­obb vendég­lőkben, kórházakban, urasági konyhák­ban ........... 50 fillér. 10. Kályha (szobasűtésre) tisztítása : bele­értve 2 ín. hosszú cső tisztítást kisebb . s . * % * \ . , 16 fillér, nagyobb L ........ 20 fillér. 11. Fürdőszobakályha tisztítása . , 20 fillér. 12. Csak a csövek tisztítása vagy a 9—11. tételek alatt említett 2 méteren túl terjedő csö­vekért méterenkint 6 fillér. 13. Gyárkémények egyszeri tisztításáért méterenkint ......... 40 fillér. 14. Mosó vagy melegítő katlan tisztí­­­tása • a a . « a a »_ k a a . 20 fillér. 15. Cserépkályhák, szárítók, sütőházi füst­fogók, gőzsütőkazán, gyárüzemü gőzkazán és más itt fel nem sorolt sütő vagy füstvezető szerkezeti tisztítása egyesség szerint. B. Törvényhatósági jogú és megyei városokban. I. Csoport. (Csak a kéményseprővel végeztethető munkák.) 1. Egy földszintes épület kéményének tisztí­tása tekintet nélkül a kémény szerkezetére és anyagára .......... 16 fillér. 2. Minden további épületosztály (emelet) után 1 . ...-­­6 fillér. 3. Az egész éven át rendszeres használatban levő kéményért (havonta egyszer, évenként tizenkétszer seperve) az 1., illetve 2. tétel alatti díjak 12 szerese fizetendő. 4. Csak a téli, vagy csak a nyári félévben rendes használatban lévő kéményért (hatszori seprés) az 1., illetve 2. tétel alatti dijak hat­szorosa fizetendő. 5. A gyakoribb tisztogatást igénylő kémé­nyeknél az 1. és illetve 2. alatti dijak arányos többszöröse fizetendő.­­ 6. Egy új kémény átvizsgálásáért (első tisztí­tás, lehúzás, legolyózás) , . . . „ 50 fillér. 7. Kéménytoldalék tisztításáért az felső méter után méterenként . . . . , , , 6 fillér. 8. Füstcsatornák tisztításáért , j­­ két betorkolásnál » . . . * * 12 fillér, minden további betorkolásnál­­ „ « 6 fillér. II. Csoport. (A kéményseprő vagy háztulajdonos, vagy cse­lédje által is végezhető munkálatok.) " 9. Takaréktűzhely tisztítása 1 sütővel vagy sütő nélkül­­(2 m hosszúságig a cső is benn­­foglaltatik) . , 20 fillér. Takaréktűzhely­­tisztítása 1 sütővel és 1 üst­tel vagy 2 sütővel . . . . . . .30 fillér. Takaréktűzhely tisztítása 2 sütővel és 1 üst­tel vagy 3 sütővel . . . .. .. 40 fillér.­ Takaréktűzhely tisztítása nagyobb vendég­lőkben, kórházakban, urasági konyhák­ban ............ 60 fillér. 10. Kályha (szobasütésre) tisztítása, bele­értve 2 m hosszú idső tisztítást. : j | kisebb ......................... .­­ » « 20 fillér, nagyobb . . .... 30 fillér. 11. Fürdőszobakályha tisztítása . 30 fillér. 12. Csak a csövek tisztítása, vagy a 9., 11. tételek alatt 2 méteren túl­­terjedő csövekért méterenként . . ....... 6 fillér. 13. Mosó- vagy melegítő katlan tisztítása 30 fillér. 14. Gyárkémények egyszeri tisztításáért mé­terenként ......... 40 fillér. 15. Cserépkályhák, szárítók, sütőházi füst­fogók, gőzsütőkazán, gyárüzemű gőzkazán, kü­lönleges szerkezetű kályhák és más itt fel nem sorolt sütő- vagy füstvezető szerkezet tisztítása egyesség szerint. H.­­­­Budapest székesfővárosban.­­ I. Csoport. (Csak kéményseprővel végeztethető munkák.). 1. Egy drb. közönséges használatban levő földszintes kémény (tekintet nélkül a kémény szerkezetére és anyagára) egyszeri tisztítási díja 15 fillér. 1/a. Minden további osztály díjkülönbözete 3 fillér. 2. Csak a téli, vagy csak a nyári félévben kö­zönséges használatban levő kémény tisztításá­ért az I. és I. a. tétel alatti díjak hatszorosa fizetendő. 3. Oly kémény tisztításáért, mely nem kö­zönséges, hanem erősebb tüzelés alatt áll, ahol tehát a kémény két hetenként tisztítandó . . . az 1. és l/a. tétel alatti dijak megfelelő több­szöröse. 4. Oly kémény tisztításáért, mely éjjel-nap­pal tüzelés alatt áll, ahol tehát a kémény he­tenként tisztítandó . . . „ az 1.­­és l/a. tétel alatti dijak megfelelő­­többszöröse. BUDAPESTI KÖZLÖNY 1933 április 1.

Next