Budapesti Közlöny, 1933. november (67. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-03 / 249. szám

2 A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 55.306. számú határozatával O­r­­­o­­­d Ákos András Henrik Déva városban 1889. évben született, róm­. kath­. vallású, a Nemzeti színház tagja, budapesti lakos, valamint Mária Zsuzs­anna Gabriella nevű gyermeke családi nevét „Ónodi“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 55.337. számú határozatával Breitenstein Gergely Nagykónyi községben 1893. évben szü­letett, róm­. kath. vallásu, m. kir. postatakarék­pénztári kisegítő szolga, budapesti lakos, va­lamint Erzsébet nevű gyermeke családi nevét „Barsoi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 55.762. számú határozatával Andics Béla Budapest székesfővárosban 1903. évben szüle­tett, ref. vallásu, m. kir. postatakarékpénztári tiszt, budapesti lakos családi nevét „Borom­­issza“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.080. számú határozatával V­e­n­d­­ Antal Pál Vaskoh községben 1904. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. vámszaki tiszt, budapesti lakos családi nevét „Verényi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.309. számú határozatával Vaskó Ferenc Fényeslitke községben 1895. évben született, róm. kath. vallásu, magántisztviselő, budapesti lakos családi nevét „Nádasi“ névre változ­tatta át. A m­. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.321. számú határozatával Holpert István Gyula Devecser községben 1910. évben szüle­tett, róm. kath. vallásu, budapesti lakos csa­ládi nevét „Kapitánfi“ névre változtatta át. 4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.572. számú határozatával dr. H­e­i­n­z­­ Ottó Ferenc Vladimir Budapest székesfőváros­ban 1902. évben született, róm. kath. vallásu, m­. kir. belügyminisztériumi számvevőségi dij­­nok, budapesti lakos családi nevét „Helesfai“ névre változtatta át. 4 m. kir. belügy­miniszter az 1933. évi 56.573. számú határozatával dr. H­e­n­­­z­­ Mi­­roszláv Sándor Budapest székesfővárosban 1904. évben született, róm. kath. vallásu, orvos, budapesti lakos családi nevét „Helcsfai“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.574. számú határozatával Heinzl János Hostenice községben 1867. évben született, róm. kath. vallásu, műv. felügyelő, budapesti lakos családi nevét „Helesfai“ névre változ­tatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.623. szám­i határozatával W­­­e­s­z­t István Budapest székesfővárosban 1897. évben szüle­tett, róm. kath. vallásu, malomellenőr, bajai lakos családi nevét „Vörösvári“ névre változ­tatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 56.790. számú határozatával Hubacsek Béla Szeged városban 1912. évben született, róm. kath. vallásu, színművészeti akadémiai növendék, budapesti lakos családi nevét „Hor­­lai“ névre változtatta át. A m. k­ir. belügyminiszter az 1933. évi 57.162. szám­i határozatával Kammer Jenő Mihály Szeged városban 1886. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. postatakarékpénz­tári számtanácsos, budapesti lakos, valamint Géza Jenő nevű gyermeke családi nevét „Ka­marás“ névre változtatta át 4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 57.167. számú határozatával Laufenauer Géza Gyula Sándor Székesfehérvár városban 1905. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. postatakarékpénztári dijnok, kispesti lakos, valamint Judit Margit Erzsébet nevű gyermeke családi nevét „Lugosi“ névre vál­toztatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 57.211. számú határozatával dr. Molecz- S­o­­­i­c­e­k István Rákospalota városban 1906. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. postatakarékpénztári tiszt, újpesti lakos csa­ládi nevét „Mosonyi“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 57.777. számú határozatával He­ch­ti Ferenc József Budapest székesfővárosban 1902. évben született, róm. kath. vallásu, színházi díszítő, budapesti lakos, valamint Gizella Anna nevű gyermeke családi nevét „Hegyi“ névre változ­tatta át. 4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 58.071. számú határozatával K­r­i­e­g­e­r Dezső (Rezső) Budapest székesfővárosban 1898. év­ben született, róm. kath. vallásu, m. kir. rendőrségi detektív, pestújhelyi lakos, valamint Györgyike Mária és Rezső György nevű gyer­mekei családi nevét ,,Kereszthegyi“ névre vál­toztatta át. • 4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 58.350. Számú határozatával Meiszelsz István Vidrány községben 1904. évben szüle­tett, róm­. kath. vallásu, ügyvéd, budapesti lakos családi nevét „Vidrányi“ névre változ­tatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi ad 58.350. számú határozatával M­e­­­s é­­­s Bianka Rimaszécs községben 1893. évben szü­letett, róm. kath. vallásu, cégvezető, mátyás­földi lakos családi nevét „Vidrányi“ névre vál­toztatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 58.888. számú határozatával Vecsera János Béla Mátyás László Nagybecskerek városban 1899. évben született, róm­. kath. vallásu, m­. kir. honvéd műszaki főtisztviselő, budapesti lakos családi nevét „Vecsényi“ névre változ­tatta át. A m. kir. pénzügyminiszternek a m­. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértőleg ki­adott 1933. évi 80.896/XI. a. számú kör­­rendelete a hadirokkantak és más hadigondozottak ellá­tásáról szóló 1933. évi VII. t.-c. 31. §-ának a kizárólagos dohányeladási engedélyekre vo­natkozó rendelkezéseinek végrehajtása tár­gyában. (Valamennyi m. kir. pénzügyigazgatóságnak és pénzügy igazgató­sági kirendeltségnek.) Az 1933. évi VII. t.-c. 31. §-a következőképen rendelkezik : „31. §. (1) A minisztérium által meghatáro­zott olyan engedélyeket, amelyeket valamely állami egyedáruság tárgyát alkotó dolgok, el­ő­árusítására vagy más jogosítványok kihaszná­lására az állam, törvényhatóság vagy más ha­tóság jogszabály alapján adományoz, ideér­tve a kizárólagos dohányárusítási és a korlátlan italmérési engedélyeket is — amennyiben a je­len törvény alapján kedvezményekben részesít­hető és egyébként is alkalmas hadigondozott jelentkező van — üresedés, vagy új jogosítvány kiadása esetében, legalább 50%-ban ily hadi­­gondozottaknak kell adományozni. (2) Az előző bekezdésben említett engedélye­ket, illetőleg jogosítványokat, valamint a mi­nisztérium által meghatározott egyéb engedé­lyeket azoktól, akiknek a társadalmi helyze­tükhöz mért megélhetése a saját maguk és háztartásuk nyugdíjával, kegydíjával, vagy az engedély, illetőleg jogosítvány tiszta bevételein felül élvezett bárminő egyéb keresetével, vagy jövedelmével biztosítva van, el kell vonni, amennyiben erre az érvényben lévő jogszabá­lyok módot nyújtanak. Az elvonásért a korábbi engedélyesnek kártérítés, vagy térítés jár, ha az irányadó jogszabályok ily értelmű rendelke­zést tartalmaznak. (3) Az előbbi bekezdés rendelkezéseit meg­felelően alkalmazni kell akkor is, ha az enge­délyes jogi személy, kivéve, ha a jogi személy közérdekű célt szolgál.“ A törvény most idézett rendelkezéseinek a kizárólagos dohányárusítási engedélyek szem­pontjából való végrehajtásaként a következőket rendelem el : 1. Uj engedélyek adományozása. 1. A kizárólagos dohányárusitási engedélye­ket, — amennyiben az 1933. évi VII. t.-c. alap­ján kedvezményekben részesíthető és egyéb­ként is alkalmas hadi gondozott jelentkező van, — üresedés vagy uj jogosítvány kiadása esetében legalább 50%-ban ily hadigondozot­taknak kell adományozni. 2. Meghagyom a pénzügyigazgatóságoknak, hogy az 1933. évi VII. t.­c. kihirdetési napja (1933. évi május hó 23.) óta 1933. évi október végéig adományozott kizárólagos dohányárusí­­tási engedélyekről, az adományozó hatóság, az áruda nemének és helyének, valamint az enge­délyes nevének és jogcímének (ha hadigondo­zott, e minőségének, hadirokkantnál a járadék­osztálynak is) feltüntetésével kimutatást szer­kesszenek és azt 1933. évi november hó 15-éig hozzám terjesszék fel. A jövőben pedig naptári negyedévenként, a negyedév végét követő 15 napon belül hasonló kimutatást terjesszenek fel az elmúlt negyed­évben adományozott kizárólagos dohányárusí­­tási engedélyekről. 11. A dohányeladási engedélyek felülvizsgálata. 1. A dohányárusok jogviszonyainak szabá­lyozása tárgyában 1907. évi julius hó 1-én 04.727/1906. szám alatt kiadott pénzügyminisz­teri rendelet (1907. évi P. K. 16. sz.) I. 5. pont­jának első bekezdését a következő rendelkezés­sel egészítem ki : „Fontos indoknak kell azonban tekinteni különösen azt, ha a dohányárusnak társadalmi helyzetéhez mért megélhetése a saját maga és háztartása nyugdíjával, kegydíjával, vagy a dohányáruda tiszta jövedelmén felül élvezett bárminő egyéb keresetével, avagy jövedelmével biztosítva van.“ 2. Mindazoknak a dohányárusoknak társa­dalmi helyzetéhez mért megélhetése biztosított­nak veendő és ezért a kizárólagos dohány­eladási engedélyeket feltétlenül el kell vonni azoktól, akiknek a saját maguk és házastársuk nyugdíja (beleszámítva a lakáspénzt és egyéb címeken élvezett járandóságokat), kegydíja, vagy az engedély, illetve az ennek alapján foly­tatott üzlet tiszta bevételén felül élvezett bár­minő egyéb keresete, vagy jövedelme a havi 300 pengőt meghaladja. Ennek az összegnek a kiszámításánál hadigondozott dohányárusok­nál a hadigondozási pénzellátást (járadékot és nevelési pótlékot) havi 120 pengőig az 1933. évi VII. t.-c. 26. §. (6) bek. értelmében számí­táson kívül kell hagyni. BUDAPESTI KÖZLÖNY 1933 november 3. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 57.160. számú határozatával Kalina József Újpest városban 1904. évbe­n született, róm. kath. vallásu, m. kir. postatakarékpénztári ke­zelő, alsógödi lakos, valamint Edit nevű gyer­meke családi nevét „Kassai“ névre változ­tatta át. 4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 57.171. számú határozatával G­s­e­t­e­r­i­c­s Géza Budapest székesfővárosban 1905. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. posta­takarékpénztári szolga, rákospalotai lakos, va­lamint Mária Magdolna és Erzsébet nevű gyer­mekei családi nevét „Csabai“ névre változ­tatta át.

Next