Budapesti Közlöny, 1933. december (67. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-01 / 273. szám

7­ 2 A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 65.479. számú határozatával Demcsák Já­nos Szarvas községben 1886. évben született, ág. h. ev. vallásu, községi jegyző, csabacsüdi lakos, valamint János, József, Mária és Pál nevű gyermekei családi nevét „Csabacsüdy“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933 évi 66.327. számú határozatával Hovanecz Jó­zsef Lajos Budapest székesfővárosban 1907. évben született, róm. kath. vallásu, inas, buda­pesti lakos családi nevét „Várnai“ névre vál­toztatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 66.365. számú határozatával Z­a­c­h­á­r Béla Gyula Boldog községben 1897. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. rendőrfelügyelő, szolnoki lakos, valamint Pál Kálmán Béla és Katalin Mária nevű gyermekei családi nevét „Jámborfy“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 66.793. számú határozatával dr. H­o­s­p Walter Frigyes Eperjes városban 1900. évben született, róm. kath. vallásu, O. T. I. számtiszt, buda­pesti lakos családi nevét „Lovcsányi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 67.154. számú határozatával H­a­á­s­z Lajos Fe­renc Barcs községben 1900. évben született, róm. kath. vallású, magántisztviselő, budapesti lakos, valamint László Béla és Lajos Vilmos nevű gyermekei családi nevét „Hajnóczi“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 67.170. számú határozatával ifj. Szenke Fe­renc Budapest székesfővárosban 1906. évben született, róm. kath. vallásu, hirlapiró, buda­pesti lakos családi nevét „Borissza“ névre vál­toztatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 67.541. számú határozatával Jaeger Gyula István Torda városban 1893. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. kertészeti intéző, budapesti lakos, valamint Etelka Rózsa Erzsé­bet Terézia és Gyula László Béla nevű gyerme­kei családi nevét „Járay“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933 évi 67.558. számú határozatával Koráth Gyula Hosszupereszteg községben 1902. évben szüle­tett, róm. kath. vallásu, székesfővárosi lakatos segéd, budapesti lakos családi nevét „Hídvégi“ névre változtatta át. A m­. kir. belügyminiszter az 1933. évi 67.573. számú határozatával Baumann Pál Antal Budapest székesfővárosban 1882. évben született, róm. kath. vallású, székesfővárosi számvevőségi tanácsos, budapesti lakos, vala­mint Éva Maritta Vilma és Mária Jolán Ilona nevű gyermekei családi nevét „Bonta“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 68.270. számú határozatával S­term­el Vil­mos Teschen városban 1903. évben született, ág. h. ev. vallásu, m. kir. belügyminisztériumi kezelő, budapesti lakos családi nevét „Setényi“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 32.149. számú határozatával Goldgruber István Szeged városban 1895. évben született, izr. valásu, magántisztviselő, budapesti lakos, valamint Éva Judit nevű gyermeke családi ne­vét ...Bányai“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter az 19­33 évi 51.878. számú határozatával Reinitz Ernő Stubnyafürdőn 1898. évben született, izr. val­lásu, banktisztviselő, budapesti lakos családi nevét „Raskó“ névre változtatta át. Budapesti Közlöny A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 68.307. számú határozatával Reimholz Béla Budapest székesfővárosban 1897. évben született, róm. kath. vallásu, székesfővárosi pénztári tiszt, budapesti lakos, valamint Gyula Imre, Éva Mária Klára és Klára Ágnes Márta nevű gyermekei családi nevét „Rattay“ névre változtatta át. A m. kir belügyminiszter az 1933 évi 68.330. számú határozatával Friedrich Já­nos Sándor Bukarest városban 1900. évben született, ág. h. ev. vallásu, székesfővárosi pénztáros, pestszenterzsébeti lakos, valamint Erika Flóra Ilona nevű gyermeke családi nevét „Frigyesi“ névre változtatta át. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1933. évi 65.006. számú rendelete a borbély-, fodrász- és manikűr üzleteknek a folyó évi december hó 24-én és 31-én való nyitvatartásáról. Az ipari munka vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-c. 3. §-ában biztosított jo­gomnál fogva a belügyi- és földmivelésügyi miniszterekkel egyetértőleg megengedem, hogy a folyó évi december hó 24-ére és 31-ére eső vasárnapokon a borbély- és fodrász, továbbá a női fodrász- és manikűr-üzletek az ország egész területén reggel hét (7) órától december hó 24-én este hét (7) óráig, december hó 31-én pedig este 8 óráig legyenek nyitva tarthatók. Egyúttal elrendelem, hogy az említett üzle­tek az ország egész területén a folyó évi de­cember hó 25-ére és az 1934. évi január hó 1-ére eső hétfői napokon egész napon át zárva maradjanak. Budapest, 1933. évi november hó 24-én. A miniszter rendeletéből: Tory Gergely s. k. h. államtitkár. A m­. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1933. évi 135.000. számú rendelete az üzleti hirdetések korlátozása és a tisztes­ségtelen versenyről szóló 1923 : V. törvény­cikk módosítása tárgyában alkotott 1933. évi XVII. törvénycikk életbeléptetéséről és végre­hajtásáról. Az üzleti hirdetések korlátozása és a tisztes­ségtelen versenyről szóló 1923 : V. törvénycikk módosítása tárgyában alkotott 1933 : XVII. tör­­­­vénycikk (a rendelet szövegében : törvény) a 12. és 18. §-ok kivételével 1934. évi január hó első napján lép életbe. Végrehajtására a követ­kezőket rendelem : I. Fejezet: Az üzleti hirdetések korlátozása. 1­ §• (1) A törvény rendelkezései a hirdetés köz­zétételének módjára és helyére való tekintet nélkül mindennemű üzleti hirdetésre kiterjed­nek. (2) A törvény 1. §-a tartalmazza azt az alap­vető rendelkezést, hogy a törvényben szorosan körülhatárolt kivételek esetein kívül árukat nem szabad : 1. a rendes üzleti forgalmon kívül eső ere­detüknek, 2. valamely alkalomszerű vásárlási lehető­ségnek hirdetésével árusítani. (3) A rendes üzleti forgalmon kivnl eső­­ere­det több esetét példaképen maga a törvény is megemlíti, így a csődtömegből, a zálogházból, bírói vagy hatósági árverésből, valamely meg­vásárolt üzletből vagy áruraktárból való szár­mazást. De ezenfelül általában kívül esik az áru eredete a rendes üzleti forgalmon mind­azokban az esetekben, amelyekben az árut nem annak előállítójától, termelőjétől, ezek megbí­zottjától vagy az áru forgalombahozatalára hivatott kereskedőtől, illetőleg ezektől, de nem az üzleti forgalomban szokásos módon vásá­rolják. Ehhez képest a törvényben megállapí­tott tilalom alá esik például annak hirdetése is, hogy az áruk valamely hagyatékból („főúri hagyatékból“], gyűjteményből, elemi csapás után fennmaradt készletből, végeladásból, kise­lejtezésből, általában alkalmi vételből stb. szár­maznak. Nem esik a törvényben megállapított tilalom alá használt könyvek árusításával kap­csolatosan a volt tulajdonos nevének feltünte­tése és hirdetése. (4) Az előbbi bekezdésben említett tilalom alól a törvény az 1. §. második bekezdésének 1. pontjában csupán egy kivételt állapít meg, de ezt sem a kereskedő­­iparos­ javára, hanem a tömeggondnok és a kényszerfelszámolást végrehajtó szerv javára, akiknek megengedi, hogy a kényszerfelszámolási vagy csődtömeg­hez tartozó árukat e minőségük hirdetésével értékesíthessék. A kényszerfelszámolás alatt a 920/1917. M. E. számú rendelet alapján a Pénz­intézeti Központ által intézett kényszerfelszá­molást, továbbá a 6.340/1927. ML E. számú rendelet 4. §-a és a 850/1931. M. E. szám­ú rendelet alapján az Országos Hitelvédő Egylet vagy a kir. törvényszék által kijelölt más szerv­­áltás kényszeregyességi eljárással kapcsolato­san lebonyolított értékesítési eljárást kell ér­teni. (5) A másik tilalom, nevezetesen az alkalom­szerű vásárlási lehetőségek hirdetésével való árusítás tilalma alól a törvény mindenekelőtt kiveszi a kir. bíróság vagy a közigazgatási ha­tóság intézkedése alapján foganatosított árusí­tás, illetőleg árverés hirdetését (1. §, második bekezdés, 2. pont). Ezen felül a 2., 9. és 10. §-ában a további kivételek három szigorúan körülhatárolt csoportját állapítja meg. Az első csoportot azok az alkalomszerű vásárlási lehe­tőségek alkotják, amelyeknek hirdetését a tör­vény 2. §-a az iparhatóság engedélyétől teszi függővé. A második csoport az idényvégi, lel­tári kiárusítások csoportja, amelyet a törvény 9. §-a szabályoz. A harmadik csoportba a kará­csonyi és húsvéti alkalmi árusítás tartozik, amelyet a törvény 10. §-a szabályoz. Ezekről az alábbi 2—15. §-okban lesz szó. 2­ §• (1) A törvény 2. §-a azt, hogy a kereskedő (iparos) árukészletét önkéntes árverés, kiáru­sítás, üzletmegszüntetés, üzletfeloszlatás, felszá­molás, üzletáthelyezés, végeladás vagy vég­eladásra utaló hasonló körülmény (például az üzlethelyiség megosztása) hirdetésével árusít­son, csak abban az esetben engedi meg, ha arra az illetékes iparhatóságtól jogerős végha­tározattal engedélyt kapott. (2) Az engedélyt rendszerint csak a keres­kedő (iparos) egész árukészletére lehet meg­adni. Az árukészletből csupán egy vagy több meghatározott árunemhez tartozó áruk ilyen kiárusítására az engedélyt csak méltánylást érdemlő esetben, kivételesen lehet megadni. Ilyen méltánylást érdemlő kivételes eset lehet, ha a kereskedő (iparos) üzletének egyik vagy másik pontosan elhatárolt és iparjogosítványá­­ban is feltüntetett vagy külön iparjogosítvány alapján űzött ágával figyelmet érdemlő kivéte­les okból (például üzlethelyiségének megosz­tása érdekében) felhagyni kénytelen. Ily kivé­teles ok fennforgásának kétségtelen megállapí­tása esetében is csak akkor lehet az engedélyt megadni, ha nem forog fenn a veszélye annak, hogy az engedély megadása a kérdéses üzlet­ágat gyakorló kereskedőkre (iparosokra) káros lesz. (3) A kereskedő (iparos) engedélyt csak a rendes üzleti forgalmának szokott keretein belül beszerzett árukészletének kiárusítására kaphat. Áruknak egyenesen ilyen kiárusítás céljára beszerzését vagy bizománybavételét, kiárusítását és engedélynek ilyen áruk kiáru­sítására adását tiltja a törvény és ilyen áruk kiárusítására nem lehet engedélyt adni. 3. §. (1) A törvény 3. §-a részletesen szabályozza, hogy az engedély kiadására irányuló kérvényt melyik hatósághoz kell benyújtani, hogy ebben minő tényeket kell feltüntetni és ahhoz minő okmányokat kell mellékelni. 1933 december 1.

Next