Budapesti Közlöny, 1933. december (67. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-01 / 273. szám
1933 december 1. (2) Ha a folyamodó az engedélyt üzletének áthelyezése okából kéri, kérvényében meg kell jelölnie azt az uj üzlethelyiséget is, amelybe üzletét áthelyezni kívánja. Uj üzlethelyiségül csak olyan helyiséget szabad választani, amely megfelel a törvény 8. §-ának második bekezdése 1., illetőleg 2. pontjában megállapított követelményeknek. (3) Ha a folyamodó az engedélyt nem egész árukészletére, hanem üzletének egy vagy több árunemet magában foglaló ágára kéri, az üzletágat, az árunemet, illetőleg árunemeket a kereskedelmi forgalomban szokásos módon kell a beadványában megjelölnie. Ugyanígy kell feltüntetni a kiárusítani kívánt áruk mennyiségét és minőségét a beadványhoz mellékelendő jegyzékben (leltárban). A jegyzék (leltár) három példányát teljesen azonos szöveggel és alakban kell kiállítani. (4) Az árusítás előrelátható tartamának megjelölésénél az értékesíteni kívánt árukészlet mennyiségét és az előrelátható értékesítési lehetőségeket kell figyelembe venni. A törvény 5. §-ára való tekintettel azonban három hónapnál hosszabb időt a beadványban megjelölni nem lehet. (5) A törvény 3. §-a második bekezdésének 2. pontjában említett azt a tényt, hogy az engedélyt kérő egyfolytában legalább két év óta foglalkozott a jegyzékben (leltárban) felsorolt árunemek árusításával,, továbbá a 3. §. utolsó bekezdése esetében az árukészletnek tűzvész, vízáradás, vagy más ily rendkívüli körülmény (például földrengés, földomlás) folytán beállott apadását vagy értékcsökkenését az illetékes elsőfokú iparhatóság vagy az illetékes kereskedelmi és iparkamara tanúsítványával kell igazolni. 4. §• (1) A törvény 3. §-ának első bekezdése szerint az engedélyt az árusítás helyére illetékes elsőfokú iparhatóságtól írásban kell kérni. A kérvényt az 5.100/1931. M. E. számú rendelet 56. §-a harmadik bekezdésének 2. pontja szerint felbélyegezve, ehhez az iparhatósághoz kell benyújtani és pedig akár közvetlenül, akár az illetékes kereskedelmi és iparkamara közvetítésével. (2) Amennyiben az engedélyt kérő kérvényét az illetékes elsőfokú iparhatósághoz nyújtotta be, ez a kérvényt véleményének közlése végett nyolc napot meg nem haladó határidő kitűzésével az illetékes kereskedelmi és iparkamarának azonnal megküldeni köteles. (3) Az illetékes kereskedelmi és iparkamara úgy ebben az esetben, mint akkor is, ha az engedélyt kérő kérvényét a kamarához nyújtotta be, mindenekelőtt azt köteles megállapítani, hogy a kérvény megfelel-e a törvény 3. §-ában meghatározott követelményeknek és el van-e látva a 3. §. 1—4. pontjaiban felsorolt mellékletekkel. Ha a törvény 3. §-ának 3. pontjában említett vagy a jelen rendelet 3. §-a szerint a kamara által kiállítható más tanúsítvány a kérvényhez nincsen mellékelve, azt a kamara a szükséges tájékozódás után kiállíthatja és mellékelheti. (4) Ha a kérvény nem felel meg a törvény 3. §-ában vagy a jelen rendelet 3. §-ában megállapított követelményeknek, ide nem értve azokat a tanúsítványokat, amelyeket a kereskedelmi és iparkamara kiállíthat, a kamara a kérvényt benyújtójának kiegészítés végett a hiányok részletes megjelölésével visszaküldeni köteles. Ha a kérvényt a kamara az iparhatóságtól vette, arról, hogy a kérvényt benyújtójának kiegészítés végett visszaküldte, a kamara az iparhatóságot a véleményezésre kitűzött határidőn belül értesíteni köteles. (5) A kamara a követelményeknek megfelelő kérvényt az összes körülmények mérlegelésével soronkívül érdemleges vizsgálat tárgyává köteles tenni, elsősorban abból a szempontból, hogy az engedély kiadása nem járna-e a kérdéses üzletágat gyakorló kereskedőkre (iparosokra) olyan hátránnyal, amely miatt az engedély kiadását aggályosnak kell minősíteni. A kamara a vizsgálat befejezése után a kérvényt azonnal, mindenesetre az iparhatóságtól kitűzött határidőn belül, ha pedig a kérelmezőtől vette, legkésőbben a kérvény beérkezésétől számított nyolc nap alatt véleményével az illetékes elsőfokú iparhatóság elé terjeszteni köteles. Ha a kérvény nem felel meg a törvény 3. §-ában megállapított követelményeknek, a határidő attól a naptól számít, amelyen a hiányzó adatokat, illetőleg tanúsítványokat megfelelően pótolták. 5... (1) A törvény 4—6. §-ai határozzák meg, hogy az illetékes elsőfokú iparhatóságnak a kamara meghallgatásával milyen időn belül kell az engedély megadása tárgyában határozatát meghoznia, kikkel kell azt közölnie, mit kell az engedélyben feltüntetnie és mire jogosít az engedély. (2) Az engedélyt két azonos szövegű, eredeti példányban kell kiállítani. Mindegyik példányhoz hozzá kell fűzni a kérelmező által aláírt és bemutatott és az iparhatóság által láttamozott árjegyzék (leltár) egy-egy példányát. 6. §. Az engedély szövege tekintetében mintául a következő szöveg szolgál : .................Szám. Kiárusítási engedély. Az 1933 : XVII. t.-c. 5. §-a alapján engedélyt adok arra, hogy Fehér Péter, aki Debrecenben . . . . ..............utca .... szám alatt levő férfi divatáru üzletét 1934. évi február hó 15-ével megszüntetni kívánja, az említett üzlethelyiségben elhelyezett és a jelen engedélyhez fűzött leltárban feltüntetett árukészletét az 1934. évi január hó 15-től ugyanezen évi február hó 14-ig terjedő időben a következő szövegű hirdetés közzétételével kiárusíthassa : „Kiárusítás ! Üzletemet (Debrecenben............utca..............szám alatt levő férfidivatáru üzletemet) megszüntetem. Árukészletemet az iparhatóság.............. számú engedélye alapján folyó évi február hó 14-ig kiárusítom. Fehér Péter:“ Fehér Péter az említett árukészlet tekintetében az engedélyezett szövegű hirdetést csak a fentebb megállapított idő alatt teheti közzé. Attól eltérő szövegű hirdetést közzétenni, vagy az engedélyben megjelölt ténytől független alkalomszerűséget hirdetni nem jogosult. Ennek a korlátozásnak áthágása az engedély azonnali visszavonását vonja maga után. A korlátozás az árak hirdetésére nem vonatkozik. Kelt. stb. hiv. pecsét, aláírás. — o • • »S* Részleges kiárusítás engedélyezése esetében az engedély szövege tekintetében mintául a következő szöveg szolgál : ..............szám. Részleges kiárusítási engedély. Az 1933 : XVII. t.-e. 2. §-ának második bekezdése és 5. §-a alapján engedélyt adok arra, hogy Nagy Pál, aki Szegeden, ...............utca .... szám alatt levő bőráru és játékáru üzletének játékáru ágát 1934. évi, március hó 31-ével megszüntetni kívánja, az említett üzlethelyiségben elhelyezett és a jelen engedélyhez fűzött leltárban feltüntetett játékárukészletét az 1934. évi március hó 1-től ugyanezen évi március 31-ig terjedő időben a következő szövegű hirdetés közzétételétől kiárusíthassa : „Részleges kiárusítás ! Üzletemnek (Szegeden. ....................utca .... szám alatt levő bőráru és játékáru üzletemnek) játékáru ágát megszüntetem. Játékáru készletemet az iparhatóság ..............számú engedélye alapján folyó évi március hó 31-ig kiárusítom. Bőrárukészletemet továbbra is a rendes üzleti forgalom keretében árusítom. Nagy Pál:“ Nagy Pál az említett játékárukészlet tekintetében az engedélyezett szövegű hirdetést csak a fentebb megállapított idő alatt teheti közzé. Attól eltérő szövegű hirdetést közzétenni, vagy az engedélyben megjelölt ténytől független alkalomszerűséget hirdetni nem jogosult. Ennek a korlátozásnak áthágása az engedély azonnali visszavonását vonja maga után. A korlátozás az árak hirdetésére nem vonatkozik. Kert, stb. hiv, pecsét, aláírás. S. g. (1) A törvény 5. §-a szerint a hirdetésre engedélyezett idő három hónapnál hosszabb nem lehet. De ugyanez a szakasz megadja a lehetőséget arra, hogy az iparhatóság előterjesztett kérelemre az eredetileg megállapított időt a kamara meghallgatásával, utóbb legfeljebb két ízben és mindegyik alkalommal legfeljebb egyegy hónappal meghosszabbíthassa. Ezt meghaladó meghosszabbításnak akkor sincs helye, ha az eredetileg engedélyezett idő három hónapnál rövidebb volt. (2) A törvény célzatának megfelelően az engedélyezett idő meghosszabbításának csak méltánylást érdemlő okból, így különösen olyankor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy a bér mutatott leltárban feltüntetett készletének számottevő részét nem tudta értékesíteni. Jelentéktelen készlet megmaradása miatt nem lehet helye az engedély meghosszabbításának. 9. §. (1) Az engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránt előterjesztett kérelem tárgyában hozott határozatot az iparhatóság indokolni köteles. (2) Minden kereskedelmi és iparkamara köteles az engedély kiadása vagy a meghosszabbítása iránt előterjesztett kérelmekről jegyzéket vezetni és ebben a folyamodó cégét (nevét), az árusítás céljára szolgáló üzlethelyiséget, a kamara javasló vagy ellenző véleményét, esetleges fellebbezését, az iparhatóság jogerős határozata alapján az engedély megadását, vagy megtagadását, megadása (meghosszabbítása) esetén a hirdetésre engedélyezett idő tartamát feljegyezni. 10. §. (1) A törvény 8. §-ának első bekezdése szerint az engedély kiadásához az a további jogkövetkezmény fűződik, hogy a kereskedő (iparos) ipar jogosítványa az engedélyben megszabott határidő leteltével hatályát veszti; ehhez képest a kereskedő (iparos) az említett időpontban a kérdéses üzlethelyiségben az árusítást köteles megszüntetni. Abban az esetben, ha a kereskedő (iparos) a bemutatott jegyzékben (leltárban) feltüntetett áruk árusítását az engedélyben megállapított határidő letelte előtt fejezte be, iparjogosítványa már korábban, az említett áruk árusítása tényleges befejezésének időpontjával veszti hatályát. (2) Az illetékes iparhatóság a hozzá hetet ijesztett iparjogosítványt az első bekezdésben említett időponttal kifejezetten hatályon kívül helyezi. Ezt a következő szövegű záradéknak a bemutatott iparjogosítványra rávezetésével kell foganatosítani : ...........Szám. Ez az iparjogosítvány az 1933 : XVII. törvénycikk 8. §-a értelmében . . . . évi..............hó . . .-val hatályát vesztette. Kelt stb. hivatalos pecsét, aláírás. (3) Az iparjogosítvány hatályvesztését egyidejűleg az iparlajstromban is fel kell jegyezni. A hatályon kívül helyezett iparjogosítvány az iparhatóság irattárában marad. (4) A törvény 8. §-a első bekezdésének rendelkezései, valamint második bekezdésének az új iparjogosítvány megszerzésére vonatkozó rendelkezései, a szakasz harmadik bekezdése szerint nem nyernek alkalmazást azzal szemben, aki árukészletének tűzvész, vízáradás vagy más ily rendkívüli körülmény folytán beállott apadása vagy értékcsökkenése okából kapott engedélyt. Az ilyen egyén tehát az engedélyben megállapított idő eltelte után eredeti iparjogosítványa alapján folytathatja az árusítást. Az ilyen egyén részére, ha ipara gyakorlásának abbanhagyását be nem jelentette, az engedély kérése alkalmával beterjesztett iparjogosítványt vissza kell adni. 11. § . (1) Azzal a kereskedővel (iparossal) szemben, akinek engedélye részlegeskiárusítás hirdetésére szól, annak az üzletágnak tekintetében, amelyet továbbra is fenntartani kíván, a törvény 8. §-a első és második bekezdésének rendelkezései nem nyernek alkalmazást. Ellenben annak az üzletágnak tekintetében, amellyel felhagyni kíván, az idézett rendelkezéseket önként értetődően alkalmazni kell. Ehhez képest, ha valaki az engedélyt a részleges kiárusításra azon az alapon kapta, hogy üzletének valamelyik ágával felhagyni kíván, ebben az üzletágban az árusítást az engedélyben megszabott BUDAPESTI KÖZLÖNY 3 .