Budapesti Közlöny, 1933. december (67. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-01 / 273. szám

1933 december 1. (2) Ha a folyamodó az engedélyt üzletének áthelyezése okából kéri, kérvényében meg kell jelölnie azt az uj üzlethelyiséget is, amelybe üzletét áthelyezni kívánja. Uj üzlethelyiségül csak olyan helyiséget szabad választani, amely megfelel a törvény 8. §-ának második bekez­dése 1., illetőleg 2. pontjában megállapított kö­vetelményeknek. (3) Ha a folyamodó az engedélyt nem egész árukészletére, hanem üzletének egy vagy több árunemet magában foglaló ágára kéri, az üzlet­ágat, az árunemet, illetőleg árunemeket a ke­reskedelmi forgalomban szokásos módon kell a beadványában megjelölnie. Ugyan­így kell feltüntetni a kiárusítani kívánt áruk mennyi­ségét és minőségét a beadványhoz mellékelendő jegyzékben (leltárban). A jegyzék (leltár) há­rom példányát teljesen azonos szöveggel és alakban kell kiállítani. (4) Az árusítás előrelátható tartamának meg­jelölésénél az értékesíteni kívánt árukészlet mennyiségét és az előrelátható értékesítési le­hetőségeket kell figyelembe venni. A törvény 5. §-ára való tekintettel azonban három hónapnál hosszabb időt a beadványban megjelölni nem lehet. (5) A törvény 3. §-a második bekezdésének 2. pontjában említett azt a tényt, hogy az enge­délyt kérő egyfolytában legalább két év óta foglalkozott a jegyzékben (leltárban) felsorolt árunemek árusításával,, továbbá a 3. §. utolsó bekezdése esetében az árukészletnek tűzvész, vízáradás, vagy más ily rendkívüli körülmény (például földrengés, földomlás) folytán be­állott apadását vagy értékcsökkenését az ille­tékes elsőfokú iparhatóság vagy az illetékes kereskedelmi és iparkamara tanúsítványával kell igazolni. 4. §• (1) A törvény 3. §-ának első bekezdése sze­rint az engedélyt az árusítás helyére illetékes elsőfokú iparhatóságtól írásban kell kérni. A kérvényt az 5.100/1931. M. E. szám­ú rendelet 56. §-a harmadik bekezdésének 2. pontja sze­rint felbélyegezve, ehhez az iparhatósághoz kell benyújtani és pedig akár közvetlenül, akár az illetékes kereskedelmi és iparkamara közvetí­tésével. (2) Amennyiben az engedélyt kérő kérvényét az illetékes elsőfokú iparhatósághoz nyújtotta be, ez a kérvényt véleményének közlése végett nyolc napot meg nem haladó határidő kitűzé­sével az illetékes kereskedelmi és iparkamará­nak azonnal megküldeni köteles. (3) Az illetékes kereskedelmi és iparkamara úgy ebben az esetben, mint akkor is, ha az en­gedélyt kérő kérvényét a kamarához nyújtotta be, mindenekelőtt azt köteles megállapítani, hogy a kérvény megfelel-e a törvény 3. §-ában meghatározott követelményeknek és el van-e látva a 3. §. 1—4. pontjaiban felsorolt mellék­letekkel. Ha a törvény 3. §-ának 3. pontjában említett vagy a jelen rendelet 3. §-a szerint a kamara által kiállítható más tanúsítvány a kérvényhez nincsen mellékelve, azt a kamara a szükséges tájékozódás után kiállíthatja és mellékelheti. (4) Ha a kérvény nem felel meg a törvény 3. §-ában vagy a jelen rendelet 3. §-ában meg­állapított követelményeknek, ide nem értve azokat a tanúsítványokat, amelyeket a kereske­delmi és iparkamara kiállíthat, a kamara a kérvényt benyújtójának kiegészítés végett a hiányok részletes megjelölésével visszaküldeni köteles. Ha a kérvényt a­ kamara­ az iparható­ságtól vette, arról, hogy a kérvényt benyújtójá­nak kiegészítés végett visszaküldte, a kamara az iparhatóságot a véleményezésre kitűzött ha­táridőn belül értesíteni köteles. (5) A kamara a követelményeknek megfelelő kérvényt az összes körülmények mérlegelésével soronkívül érdemleges vizsgálat tárgyává kö­teles tenni, első­sorban abból a szempontból, hogy az engedély kiadása nem járna-e a kér­déses üzletágat gyakorló kereskedőkre (iparo­sokra) olyan hátránnyal, amely miatt az enge­dély kiadását aggályosnak kell minősíteni. A kamara a vizsgálat befejezése után a kérvényt azonnal, mindenesetre az iparhatóságtól kitű­zött határidőn belül, ha pedig a kérelmezőtől vette, legkésőbben a kérvény beérkezésétől szá­mított nyolc nap alatt véleményével az illeté­kes elsőfokú iparhatóság elé terjeszteni köteles. Ha a kérvény nem felel meg a törvény 3. §-ában megállapított követelményeknek, a ha­táridő attól a naptól számít, amelyen a hiányzó adatokat, illetőleg tanúsítványokat megfelelően pótolták. 5.­­.. (1) A törvény 4—6. §-ai határozzák meg, hogy az illetékes elsőfokú iparhatóságnak a kamara meghallgatásával milyen időn belül kell az engedély megadása tárgyában határo­zatát meghoznia, kikkel kell azt közölnie, mit kell az engedélyben feltüntetnie és mire jogosít az engedély. (2) Az engedélyt két azonos szövegű, eredeti példányban kell kiállítani. Mindegyik példány­hoz hozzá kell fűzni a kérelmező által aláírt és bemutatott és az iparhatóság által láttamozott árjegyzék (leltár) egy-egy példányát. 6. §. Az engedély szövege tekintetében mintául a következő szöveg szolgál : .................Szám. Kiárusítási engedély. Az 1933 : XVII. t.-c. 5. §-a alapján engedélyt adok arra, hogy Fehér Péter, aki Debrecenben . . . . ..............utca .... szám alatt levő férfi di­vatáru üzletét 1934. évi február hó 15-ével meg­szüntetni kívánja, az említett üzlethelyiségben elhelyezett és a jelen engedélyhez fűzött leltár­ban feltüntetett árukészletét az 1934. évi január hó 15-től ugyanezen évi február hó 14-ig ter­jedő időben a következő szövegű hirdetés köz­zétételével kiárusíthassa : „Kiárusítás ! Üzlete­met (Debrecenben............utca..............szám alatt levő férfidivatáru üzletemet) megszünte­tem. Árukészletemet az iparhatóság.............. számú engedélye alapján folyó évi február hó 14-ig kiárusítom. Fehér Péter:“ Fehér Péter az említett árukészlet tekintetében az engedélye­zett szövegű hirdetést csak a fentebb megállapí­tott idő alatt teheti közzé. Attól eltérő szövegű hirdetést közzétenni, vagy az engedélyben meg­jelölt ténytől független alkalomszerűséget hir­detni nem jogosult. Ennek a korlátozásnak át­hágása az engedély azonnali visszavonását vonja maga után. A korlátozás az árak hirdeté­sére nem vonatkozik. Kelt. stb. hiv. pecsét, aláírás. — o • • »S* Részleges kiárusítás engedélyezése esetében az engedély szövege tekintetében mintául a kö­vetkező szöveg szolgál : ..............szám. Részleges kiárusítási enge­dély. Az 1933 : XVII. t.-e. 2. §-ának második bekezdése és 5. §-a alapján engedélyt adok arra, hogy Nagy Pál, aki Szegeden, ...............­utca .... szám alatt levő bőráru és játékáru üzletének játékáru ágát 1934. évi, március hó 31-ével megszüntetni kívánja, az említett üzlet­helyiségben elhelyezett és a jelen engedélyhez fűzött leltárban feltüntetett játékárukészletét az 1934. évi március hó 1-től ugyanezen évi március 31-ig terjedő időben a következő szö­vegű hirdetés közzétételétől kiárusíthassa : „Részleges kiárusítás ! Üzletemnek (Szegeden. ....................­utca .... szám alatt levő bőráru és játékáru üzletemnek) játékáru ágát meg­szüntetem. Játékáru készletemet az iparhatóság ..............számú engedélye alapján folyó évi március hó 31-ig kiárusítom. Bőrárukészletem­et továbbra is a rendes üzleti forgalom keretében árusítom. Nagy Pál:“ Nagy Pál az említett játékárukészlet tekintetében az engedélyezett szövegű hirdetést csak a fentebb megállapított idő alatt teheti közzé. Attól eltérő szövegű hir­detést közzétenni, vagy az engedélyben meg­jelölt ténytől független alkalomszerűséget hir­detni nem jogosult. Ennek a korlátozásnak át­hágása az engedély azonnali visszavonását vonja maga után. A korlátozás az árak hirde­tésére nem vonatkozik. Kert, stb. hiv, pecsét, aláírás. S. g. (1) A törvény 5. §-a szerint a hirdetésre en­gedélyezett idő három hónapnál hosszabb nem lehet. De ugyanez a szakasz megadja a lehető­séget arra, hogy az iparhatóság előterjesztett kérelemre az eredetileg megállapított időt a kamara meghallgatásával, utóbb legfeljebb két ízben és mindegyik alkalommal legfeljebb egy­­egy hónappal meghosszabbíthassa. Ezt meg­haladó meghosszabbításnak akkor sincs helye, ha az eredetileg engedélyezett idő három hó­napnál rövidebb volt. (2) A törvény célzatának megfelelően az en­gedélyezett idő meghosszabbításának csak mél­tánylást érdemlő okból, így különösen olyankor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy a bér mutatott leltárban feltüntetett készletének szá­mottevő részét nem tudta értékesíteni. Jelenték­telen készlet megmaradása miatt nem lehet helye az engedély meghosszabbításának. 9. §. (1) Az engedély kiadása vagy meghosszab­bítása iránt előterjesztett kérelem tárgyában hozott határozatot az iparhatóság indokolni köteles. (2) Minden kereskedelmi és iparkamara kö­teles az engedély kiadása vagy a meghosszabbí­tása iránt előterjesztett kérelmekről jegyzéket vezetni és ebben a folyamodó cégét (nevét), az árusítás céljára szolgáló üzlethelyiséget, a ka­mara javasló vagy ellenző véleményét, esetleges fellebbezését, az iparhatóság jogerős határozata alapján az engedély megadását, vagy megtaga­dását, megadása (meghosszabbítása) esetén a hirdetésre engedélyezett idő tartamát fel­jegyezni. 10. §. (1) A tör­vény 8. §-ának első bekezdése sze­rint az engedély kiadásához az a további jog­következmény fűződik, hogy a kereskedő (ipa­ros) ipar jogosítványa az engedélyben megsza­bott határidő leteltével hatályát veszti; ehhez képest a kereskedő (iparos) az említett időpont­ban a kérdéses üzlethelyiségben az árusítást köteles megszüntetni. Abban az esetben, ha a kereskedő (iparos) a bemutatott jegyzékben (leltárban) feltüntetett áruk árusítását az enge­délyben megállapított határidő letelte előtt fejezte be, iparjogosítványa már korábban, az említett áruk árusítása tényleges befejezésének időpontjával veszti hatályát. (2) Az illetékes iparhatóság a hozzá hetet­ i­jesztett iparjogosítványt az első bekezdésben említett időponttal kifejezetten hatályon kívül helyezi. Ezt a következő szövegű záradéknak a bemutatott iparjogosítványra rávezetésével kell foganatosítani : ...........Szám. Ez az iparjogosítvány az 1933 : XVII. törvénycikk 8. §-a értelmében . . . . évi..............­hó . . .-val hatályát vesz­tette. Kelt stb. hivatalos pecsét, aláírás. (3) Az iparjogosítvány hatályvesztését egy­idejűleg az iparlajstromban is fel kell jegyezni. A hatályon kívül helyezett iparjogosítvány az iparhatóság irattárában marad. (4) A törvény 8. §-a első bekezdésének ren­delkezései, valamint második bekezdésének az új iparjogosítvány megszerzésére vonatkozó rendelkezései, a szakasz harmadik bekezdése szerint nem nyernek alkalmazást azzal szem­ben, aki árukészletének tűzvész, vízáradás vagy más ily rendkívüli körülmény folytán beállott apadása vagy értékcsökkenése okából kapott engedélyt. Az ilyen egyén tehát az engedélyben megállapított idő eltelte után eredeti iparjogo­sítványa alapján folytathatja az árusítást. Az ilyen egyén részére, ha ipara gyakorlásának abbanhagyását be nem jelentette, az engedély kérése alkalmával beterjesztett iparjogosítványt vissza kell adni. 11. §­ . (1) Azzal a kereskedővel (iparossal) szem­ben, akinek engedélye részleges­­kiárusítás hir­detésére szól, annak az üzletágnak tekintetében, amelyet továbbra is fenntartani kíván, a tör­vény 8. §-a első és második bekezdésének ren­delkezései nem nyernek alkalmazást. Ellenben annak az üzletágnak tekintetében, amellyel fel­hagyni kíván, az idézett rendelkezéseket önként értetődően alkalmazni kell. Ehhez képest, ha valaki az engedélyt a részleges kiárusításra azon az alapon kapta, hogy üzletének valame­lyik ágával felhagyni kíván, ebben az üzletág­ban az árusítást az engedélyben megszabott BUDAPESTI KÖZLÖNY 3 .

Next