Budapesti Közlöny, 1934. január (68. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-03 / 1. szám

2­ 11. §• (Az alaprendelet 18. §-ának kiegészítése.) 1. Az alaprendelet 1. §-ának II. tétel­­csoportja alatt felsorolt, üvegből készült mér­téktárgyak az alaprendelet 18. szakaszában foglalt határozmány szempontjából ugyanazon elbírálás alá esnek, mint az alaprendelet 18. §-ában felsorolt mértéktárgyak, ha azokkal együttesen kerülnek hitelesítésre. 2. Ha azonban az alaprendelet 1. §-ának II. csoportjába tartozó, üvegből készült mérték­­tárgyak valamely napon oly számban kerül­nek hitelesítésre, hogy az érettük fizetendő kedvezményes hitelesítési dijak összege az alaprendelet 17. §-a 1. a) pontjában megálla­pított 20 pengőt eléri, e nap után pótdijtöbb­­letet nem kell fizetni. , 12. §. Ez a rendelet 1934. évi február hó 1. nap­ jén lép életbe. Budapest, 1933. évi december hó 28-án. Dr. Fabinyi Tihamér s. k. m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1933. évi 142.409/VIII. a. számú rendelete a finomított szesz és szeszes italok adásvéte­lére szolgáló üvegtartályok hitelesítése tár­gyában. Az 1907. évi V. törvénycikk 16., 17. és 42. §-aiban nyert felhatalmazásom alapján az aláb­biakat rendelem.­ ­•§■ Hitelesítési kötelezettség: 1. A finomított szesznek és szeszes italoknak adásvételére a közforgalomban használt üveg­tartályok, amennyiben űrtartalomjelzéssel van­nak ellátva, az 1907. évi V. t.-c. 15. szakasza értelmében hitelesítési kötelezettség alá esnek. 2. A finomított szesz és szeszesitalok adás­vételére használt üvegtartályok időszakos hitelesítési kötelezettség alá nem esnek. 2­ §• 1 a szesz adásvételére használt üvegtartályok szerkezeti kellékei. 1. Üvegtartalom és megjelölés. Az üvegtartá­lyok a következő fokozatokban hitelesíthetők : 50, 40, 30, 25, 20, 15, 12, 10, 8, 6, 5, 4, 3 és 2 liter. Az üvegtartályokon a mértékhatárt legalább 1 cm. hosszúságú edzett vagy köszörült vonás­sal, s az űrtartalmat közvetlenül a mérték­­határ­­közelében edzés, köszörülés vagy sajtolás útján meg kell jelölni. Az űrtartalom megjelö­lésére az űrtartalmat jelentő számot és a liter szót vagy annak törvényes rövidítését (1) kell alkalmazni. Ugyancsak a mértékhatár közelében alkal­mazni kell köszörülés, edzés vagy sajtolás útján az üvegtartályt előállító gyárnak Magyarorszá­gon lajstromozott, s a m. kir. központi mérték­ügyi intézetnél bejelentett gyári jelét. 2. Anyag. Az üvegtartályokat oly mértékben átlátszó üvegből kell készíteni, amelyen keresz­tül a folyadék felszíne minden kétséget kizáró módon megállapítható. Hitelesíthetők kosárfonattal burkolt üvegtar­tályok (demisonok) is, a burkolatnak azonban a mérték­jelet és a fenti 1. pontban említett meg­jelöléseket nem szabad eltakarnia és a mérték­jellel diametrálisan szemben fekvő helyet is szabadon kell hagynia azon célból, hogy a fo­lyadék magassága a mértékjel közelében át­nézéssel biztosan megállapítható legyen. 3. Alak. Az üvegtartályok tetszőleges alakúak lehetnek azzal a korlátozással, hogy nyakuk átmérője a mértékjelnél nem lehet nagyobb, mint 3. §• Az üvegtartályok hitelesítésénél megengedhető eltérések (hibahatárok) és e tartályok bélyegzése. 2. A hitelesítési bélyeget a mértékjel mellé kell edzeni. Vegyes intézkedések: 4­ §• 1. Tekintettel arra, hogy ezidőszerint a fino­mított szesz és szeszes italok adásvételére szol­gáló üvegtartályok a fenti előírásoknak általá­ban nem felelnek meg, átmenetileg megenge­dem, hogy e rendelet hatályba lépését követő egy éven belül az eddig használatban volt üvegtartályok hitelesíttessenek, ha azok e ren­delet által hatályon kívül helyezett 61.113/1926. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet 1. §-ában meghatározott követelményeknek meg­felelnek. 2. Az átmenetileg hitelesítendő üvegtartályo­kat tulajdonosaik űrtartalom és darabszám szerinti kimutatásba foglalva legkésőbb e ren­delet kihirdetésétől számított két hónapon belül az illetékes magyar királyi mértékhitelesítő hi­vatalnak bejelenteni tartoznak. 3. Az átmenetileg hitelesítendő üvegtartályok hitelesítési díja az üvegtartályok hitelesítésére megállapított díjtételeknek 50%-a. 4. Az ezidőszerint használatban levő és űr­tartalom jelzéssel házilag ellátott üvegtartályok az űrtartalomjelzésnek savval vagy más erre alkalmas módon való megsemmisítése esetén, hitelesítés nélkül, továbbra is használatban maradhatnak. 5. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Életbelépésével együtt hatályát veszti a kü­lönös célokra szolgáló folyadékmérő eszközök és folyadékmérő készülékek hitelesítése tárgyá­ban 1926. évi június hó 9-én 61.113/XIV. 1926. szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet 1. §-a. Budapest, 1933. évi december hó 28-án. Dr. Padinyi Tihamér s. k. ," , , ^ .­­m.­­kir.­­ kereskedelem­ügyi miniszteri A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a nyír­egyházai m. kir. államépitészeti hivatalhoz 138.113/1933. szám alatt intézett rendeletével az u. n. balsai közúti és vasúti Tiszahidon az 1931. évi junius hó 20-án 1.176/1930. K. M. szám alatt kelt rendelettel életbeléptetett híd­­vámszedési jog érvényesítésénél alkalmazásban lévő vámdíjszabályzat érvényét az ezen rende­letben, illetőleg az 5.986/1931. K. M. számú ren­delettel kiadott Függelékben megállapított fel­tételek és kikötések mellett 1934. évi junius.hó 30.-áig meghosszabbította. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Borsod, Gömör és Kishont ik. e. e. vármegyék közönsé­géhez 144.601/1933. szám alatt intézett rende­letével a gróf Almássy Dénesné született Károlyi Ella grófnő részére az 1923. évi augusztus hó 4-én 75.332/1923. K. M. szám alatt kelt rende­lettel kiadott Engedélyokirattal engedélyezett u. n. tiszatarjáni kompon gyakorolt kompvám­­szedési jog érvényességét — az 1927. évi január hó 13-án 99.154/1926. K. M. szám alatt kelt rendeletben megállapított vámdijtételek alkal­mazása mellett — 1934. évi december hó 31 -­éig meghosszabbította. A pécsi kir. törvényszék, mint közjegyzői fegyelmi bíróság dr. Samassa János zalaeger­szegi kir. közjegyzőt 1933. évi december hó 28-án Fgy. 8/1932—­51. számú végzésével az 1886. évi VII. t.-c. 47. §-ának c) pontja alapján a közjegyzőségtől ideiglenesen felfüggesztette. A pécsi kir. közjegyzői kamara az állásától ideiglenesen felfüggesztett dr. Samassa János zalaegerszegi kir. közjegyző helyettesítésére a 625/1933. kjk. számú határozatával, a felfüg­gesztés tartamára dr. Telman­ Sándor zalaeger­szegi kir. közjegyzőt rendelte ki. .4 miskolci ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy : A. az ügyvédek névjegyzékéből törölte : Schweitzer Jenő miskolci ügyvédet önkéntes lemondása okából; B. az ügyvédjelöltek névjegyzékébe bejegyezte : dr. Adorján György ügyvédjelöltet — dr. Vas Miklós miskolci ügyvédhez. A miskolci ügyvédi kamara fegyelmi bírósága közhírré teszi, hogy dr. Kiss Bertalan ügyvéd­­jelölt az Ügyvédi Rendtartás 108. §-ába ütköző nagyobb kötelességszegés miatt a Kamara fe­gyelmi bírósága által hozott 1.584/1933. szám­i és az ezt helybenhagyó m. kir. Kúria Ügyvédi Tanácsi Kft. 324/1933—20. számú, tehát jog- 50 1-estartálynál 25 cm. 40 „0 23 „­­ 30 „ 59 20 „ 25 „ 11 18 „ 20 „n 16 „ 4 * B­%-121-estartálynál 12 cm. 10» 99 11 998 99 99 10 996 99 999 995 99 998 994 99 997 993 99 996 992 99 995 99 A mértékjel és a tartályszáj közötti nyak­űrtartalma nem lehet kisebb, mint 50 1-es tartálynál 1.000 cm: 40 „ 99 800 99 30 „ 9­9 600 99 25 „ 99 500 99 20 „ 9* 400 99 15 ,, 99 300 99 12 „ 99 240 99 10 „ 99 200 99 8 „ 99 160 99 6 „ 99 120 99 5 ,, 99 100 99 4 „ 99 80 99 3 „ 99 60 99 2 „ 99 40 99 1. A hitelesítés alkalmával az üvegtartályok űrtartalmában nem engedhető meg nagyobb eltérés, mint az űrtartalom 1/200 része, azaz 501-es tartálynál250cm 40 99 9­9 200 55 30 99 99 150 99 25 99 99 125 99 20 99 99 100 99 15 99 99 75 59 12 99 99 60 99 10 99 99 50 998 99 99 40 596 99­ 30 995 99 * *n 25 994 99 99 20 593 19 95 15 992 11 95 10 99 Budapesti Közlöny 1934 január 3. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 99.871/1933. X. 5. számú rendelete a társas rendszerű távbeszélő berendezések körzeti határvonalának módosítása tárgyában. A Budapesti Közlöny folyó évi 119. számo­­ban megjelent 83.877. számú rendelet 6. pont­ját, amely szerint társas rendszerű (iker, bér, ház) állomást lakás céljait szolgáló helyisé­­gekben csak a berendezés szétosztó szerelvé­nyét magába foglaló házban, vagy az ezzel zárt utcasorban közvetlenül szomszédos ház­ban, illetőleg a szabadon álló házak építési övezetében a szerelvényt befogadó háztól szá­mított 100 méter távolságon belül lehet fel­szerelni, hatályon kívül helyezem s a hivat­kozott pontot az alábbiak szerint módosítom : Ugyanahhoz a társas (iker, bérház) beren­dezéshez állomást a berendezés szétosztó szerelvényét befogadó házban és az ettől a háztól számított 200 méter távolságon belül fekvő házakban utca (tér) keresztezése nélkül, kizárólag csak lakás céljaira szolgáló helyi­ségben lehet bekapcsolni. A hivatalok jegyezzék elő ezt a rendeletet az eről hivatkozott rendelet 6. pontjánál. Budapest, 1933. évi december hó 20-án. A miniszter helyett : Dr. báró Száláry Gábor s. k. a m. kir. posta vezérigazgatója.

Next