Budapesti Közlöny, 1934. április (68. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

a követelések tekintetében lehet kielégítést ke­resni, illetőleg e járandóságokra végrehajtás, engedményezés, elzálogosítás útján vagy más módon jogokat szerezni, amely követeléseket végrehajtási foglalás, engedményezés vagy el­zálogosítás alapján a járandóságokra a jelen rendelet életbelépése előtt vagy legkésőbb ettől számított három hónap alatt jegyeztek fel vagy amelyeket a hitelező a jelen rendelet életbelépésétől számított három hónap alatt, vagyis legkésőbb az 1934. évi június hó 30. napjáig bezáróan a Pénzintézeti Központnál szabályszerűen bejelent. A bejelentést a jelen rendelet I. mellékleté­nek megfelelő bejelentéssel minden adósra külön egy példányban kell a Pénzintézeti Köz­ponthoz benyújtani. Ha ugyanazzal az adóssal szemben a hitelezőnek többrendbeli követelése vagy több hitelezőnek közös követelése van, a bejelentést egy beadványban lehet megtenni. A Pénzintézeti Központ a hozzá érkezett be­jelentésekről jegyzéket és az adósok családne­vének kezdőbetűi szerint betűrendes mutatót vezet. Ugyanarra az adósra vonatkozó összes bejelentéseket együttesen kell kezelni. A bejelentésekre vonatkozó iratokat az érde­keltek és igazolt képviselőik megtekinthetik. 3. §: A Pénzintézeti Központ a bejelentésről úgy a bejelentő hitelezőt, mint az adóst a jelen ren­delet II. melléklete szerinti értesítés-minta fel­­használásával ajánlott levélben értesíti. Ha a bejelentett követelés több hitelezőt illet, mind­egyikük részére külön értesítést kell adni. A be­jelentés a Pénzintézeti Központnál marad. Az értesítések bérmentesítési díjának megté­rítése fejében minden bejelentéshez postai ér­tékjegyekben annyi ajánlott levél postadíját kell csatolni, ahány értesítés kiadása az előző bekezdés szerint szükséges. Az értesítés csak annak igazolására szolgál, hogy a bejelentést a megszabott határidőn belül megtették , nem tanúsítja azonban sem a bejelentett követelés elismerését, sem a beje­lentés szabályszerűségét és nem biztosítja a hi­telező részére az 1918 : XXII. t.-c. 8. §-a máso­dik bekezdésének 2. pontjában meghatározott azt a jogot, hogy követelését az adósnak hiva­tali járandóságaira érvényesíthesse. A jelen rendelet 2. §-ában megjelölt határidő után beadott bejelentést, valamint az olyan be­jelentést, amelyben az értesítések kiadásához vagy postai küldéséhez szükséges postai érték­jegyeket nem csatolták, a Pénzintézeti Központ a hitelezőnek — ha a követelést egy beadvány­ban több hitelező jelentette be, az első helyen megnevezett hitelezőnek — visszaadja, ha pe­dig a bejelentés posta útján érkezett, azt hiva­talos portaköteles levélben posta útján vissza­küldi. A bejelentést kellő időben történtnek kell te­kinteni, ha a hitelező postai feladóvevénnyel igazolja, hogy a beadványt a 2. §-ban megje­lölt határidőben postára adta. A bejelentés költsége az adóst terheli. 4­ §• A jelen rendelet alapján nyújtható kölcsönök feltételeire, mértékére, engedélyezésüknek és folyósításuknak módozataira, valamint a köl­csönök folyósításával kapcsolatos eljárásra az e tekintetben már fennálló szabályokat — neve­zetesen az 1920. évi 3.794. P. M. számú és az 1920. évi 4.093. P. M. számú rendeletét (meg­jelent a Pénzügyi Közlöny 1920. évfolyamá­nak 22. számában), továbbá az 1924. évi 88.505. számú rendeletet (megjelent a Pénzügyi Közlöny 1924. évi 24. számában, illetőleg a Rendeletek Tára 1924. évfolyamának 1.192. oldalán), végül a pénzügyminiszternek a Pénz­intézeti Központhoz esetenkint intézett rendel­kezéseit­­ kell megfelelően alkalmazni. 5. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba, ettől a naptól kezdve azonban azt akkor is alkalmazni kell, ha az illetményt (járandósá­got) még a hatálybalépése előtt foglalták le. Budapest, 1934. évi március hó 28. napján. Dr. Imrédy Béla s. k. m. kir. pénzügyminiszter. Budapesti Közlöny Melléklet a 400/1934. P. M. számú rendelethez. I. Bejelentés a Pénzintézeti Központhoz Budapest, VI., Dalszínház­ u. 1. sz. Az 1918 : XXII. t.-c. 8. §-a második bekez­désének 2. pontjában foglalt rendelkezések alapján bejelentem,­­ hogy (adós neve) ..................................................... (hivatali állása)................... (lakása és pontos lakcíme)............................. ellen összesen......................... . . . követe­lésem áll fenn : 1. A követelés keletkezésének időpontja . .­­ év........................hó . . . nap; 2. a követelésnek a bejelentés időpontjában fennálló összege a) tőkében.................................P . . f, b) kamatban . . . . P . . P . . f, c) megítélt perköltségben . . . P . . f. 3. Miből keletkezett a követelés (kölcsön, vé­telár, kezesség stb.). 4. Ha a követelés kezességből keletkezett : a) az egyenes adós neve . , , , * .. . b) hivatali állása . . , . . , , . , . es lakása ..­,,,«,,,«,­ Kelt 1934. évi . . . , . . hó . . napján. A hitelező neve (cége), olvasható aláírása, lakása és pontos lakcíme : S**j»!* **»!e**Sir,.«s* Melléklet a 400/1934. P. M. számú rendelethez. II. Értesítés:­ ­V.OKS- - lakos i , , i ■ hitelező . . . , 1934. évi . , , hó . . napján bejelentette, ..... hogy lakos ...... (állása) adós ellen......................... . . , s tőke és járulékai erejéig követelése . . . van. A követelés tüzetesebb megjelölése (jogalap szerint : pl. kölcsön, vételár, kezesség stb.) . . • **•*».«****»** »»»• A Pénzintézeti Központ figyelmezteti a fele­ket, hogy a jelen értesítés kiadása csak annak igazolására szolgál, hogy a bejelentés a törvé­nyes határidőn belül megtörtént, de egymagá­ban sem a bejelentett követelés elismerését, sem a bejelentés szabályszerűségét nem tanú­sítja, sem pedig a bejelentő hitelező részére nem biztosítja az 1918 : XXII. t.-c. 8. §-a má­sodik bekezdésének 2. pontjában meghatáro­zott azt a jogot, hogy a követelését az adósnak hivatali járandóságaira érvényesíthesse. Kelt Budapesten, 1934. évi . . . hó . . napján. A Pénzintézeti Központ aláírás. A ffl. kir. pén­zü­gymin­isztern­ek 53.387/1934. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából a búza 1934. évi április havi árának megállapításáról. A vagyonváltságról szóló II. törvény, az 1921 : XLV. t.-c. I. fejezete értelmében a mező­­gazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő búza árát — a törvényben adott fel­hatalmazás alapján — a földmivelésügyi mi­niszter úrral egyetértőleg — 1934. évi április hónapra szóló érvénnyel, métermázsánként kilenc (9) pengő 60 fillérben állapítom meg. Budapest, 1934. évi március hó 30-án. A miniszter helyett : Dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. 1934 április 1. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 17.233/1934. K. M. számú rendelete a jég üzletszerű termelése, gyűjtése, forga­lombahozatala és használata tárgyában. Az 1922 : XII. törvénycikkbe iktatott ipartör­vény 58. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. belügyi és földmivelésü­gyi miniszte­rekkel egyetértően a következőket rendelem : Jéggyűjtőhelyek kijelölése. 1­ §• (1) Természetes jeget ipari, kereskedelmi vállalat körében felhasználás vagy árusítás, továbbá községi jégverem megtöltése céljára csak olyan helyen szabad gyűjteni, amelyet a közegészségügyi hatóság véghatározattal kije­lölt. A hatóság : a) a gyűjtőhelyeket általában évenként októ­ber hó folyamán jelöli ki egy-egy évre ; ezen­felül b) érdekelt felek kérelmére egyes gyűjtő­helyeket külön is kijelöl. (2) Az előző bekezdés a) pontja szerint tör­tént kijelölést közhírré kell tenni. Ha a köz­egészségügyi hatóság az előző bekezdés a) vagy b) pontja alapján valamely gyűjtőhelyet egy­másután három éven át kijelölt, a következő évben annak a helynek a kijelölése az előző bekezdés a) pontja szerint (érdekelt fél külön kérése nélkül) történik. (3) Természetes jég gyűjtőhelyének kijelö­lése a hatályban levő egyéb közigazgatási (például vízjogi) szabályok megtartása alól nem mentesít és a gyűjtőhely használatával kapcsolatban felmerülő magánjogi igények ér­vényesítését nem érinti. Műjégtermelés és jégraktározás bejelentése. 2. §. (1) Műjeget termelő vállalatok tulajdonosai kötelesek a jelen rendelet életbelépésétől szá­mított hatvan napon belül, új vállalat létesítése esetén pedig a jég termelésének megkezdése előtt, nevüket (cégüket), telephelyüket, végül a jég termeléséhez szolgáló víz lelőhelyét, (a viz­adó berendezést) az elsőfokú közegészségügyi hatóságnak bejelenteni. (2) Aki műjeget vagy természetes jeget ipari, kereskedelmi vállalat körében felhasználás vagy árusítás céljából raktáron tart, köteles nevét (cégét), üzletének és a jég elhelyezésére szol­gáló raktárának a helyét az elsőfokú közegész­ségügyi hatóságnak haladéktalanul bejelenteni. Olyan raktárt, amelyben rendszerint legfeljebb huszonöt méter mázsa jeget tartanak, nem kell bejelenteni. Vízvizsgálat elrendelése: 3. §• (1) Műjeget csak ivásra alkalmas vízből és pedig csak közhasználatú vízvezeték, artézi kút vagy más zárt rendszerű kút vizéből szabad termelni. (2) Ha műjeget nem közhasználatú vízveze­ték vagy artézi kút vizéből, hanem más víz­ből állítanak elő, a közegészségügyi hatóság köteles a 2. §. (1) bekezdésében említett beje­lentés megtörténtétől számított 15 napon belül a jég termeléséhez szolgáló viz lelőhelyét (a vizadó berendezést) megvizsgálni és a vizet megvizsgáltatni. A vizsgálatot minden követ­kező év április havában meg kell ismételni. (3) Természetes jég gyűjtőhelyének kijelö­lése előtt a gyűjtőhelyet és annak vizét szintén meg kell vizsgálni. (4) A (2) és (3) bekezdésben említett előzetes vízvizsgálat bakteriológiai és vegyi vizsgálatot jelent. (5) A közegészségügyi hatóság később is bár­milyen vízből termelt (gyűjtött) jégre nézve, valamint bármilyen jég termeléséhez (képzésé­hez) szolgáló vízre nézve bármikor bakterioló­giai és vegyi vizsgálatot rendelhet el; ha pedig alapos gyanú merül fel, hogy jég vagy annak termeléséhez (képzéséhez) szolgáló víz fertő­zött vagy egyébként egészségre ártalmas, az említett vizsgálatot köteles azonnal elrendelni."

Next