Budapesti Közlöny, 1934. április (68. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

IBM április 1. Budapesti Közlöny A vízvizsgálat módja és díja: 4. §• (1) Műjég, természetes jég, valamint jég ter­melésére (képzésére) szolgáló víz bakterioló­giai és vegyi vizsgálata céljából jég-, illetőleg vízminta vételénél a jelen rendelet mellékleté­ben megállapított eljárást kell követni. (2) A 3. §. (3) bekezdése alapján foganato­sított vízvizsgálat díja a műjeget termelő válla­lat tulajdonosát terheli. Ha természetes jég gyűjtőhelyének kijelölését érdekelt fél az 1. §. (1) bekezdésének b) pontja szerint külön kéri, a kijelöléssel kapcsolatos vizvizsgálat díja őt terheli. Ha a gyűjtőhely kijelölése nem érde­kelt fél külön kérése alapján történik, a kijelö­léssel kapcsolatos vizvizsgálat díjtalan. (3) Ha vizvizsgálatot meg kell fizetni, bakte­riológiai vizsgálat díja címén husz pengőt, vegyi vizsgálat díja címén szintén húsz pengőt kell a közegészségügyi hatóság által megjelölt intézetnél befizetni, illetőleg annak címére el­küldeni. (4) Egyébként érdekelt fél bakteriológiai, illetőleg vegyi vizsgálat díját csak akkor kö­teles megfizetni, ha a jég termelését (gyűjtését), forgalombahozatalát vagy felhasználását jog­erős véghatározat eltiltotta (5. §.), vagy korlá­tozta (6. §.). Azt az iparost, kereskedőt, aki az említett vizsgálat díját megfizetni köteles, a véghatározatban név szerint meg kell állapítani. A vizsgálat díjaként a jelen szakasz (3) be­kezdésében megszabottnál magasabb összeget ilyenkor sem lehet kiróni. (5) Ha érdekelt fél terhére foganatosított helyszíni szemlénél vagy vízminta vételénél az eljáró hatósági közeg részére a fennálló egyéb szabályok szerint napidíj, útiköltség jár, az ufiszámlát az említett külön szabályok szerint az érdekelt fél terhére kell érvényesíteni, olyan berendezés mellett végzett hűtésre, amely jégnek vagy jég olvadékának a hűtött tárggyal érintkezését kizárja (például, ha a hűtés épület, jármű elkülönített jégkamrájából vagy elszigetelt fal béléséről áradó hideg levegő útján történik), olyan tárgy, illetőleg anyag hűtésére, amely­nek jéggel vagy jég olvadékával érintkezését szilárd anyagból készült, vízhatlanul zárt bur­kolat (például hordó vagy más tartály) teszi lehetetlenné s amelyet azután a fogyasztó kö­zönségnek más burkolatban vagy burkolat nél­kül szolgáltatnak ki, olyan élelmiszer és ital hűtésére, amelyet a hűtés és az elfogyasztás közötti időben még fel kell főzni vagy meg kell sütni. (3) Az (1) bekezdés c) pontja nem nyer alkalmazást abban az esetben, ha a vevő ipari, kereskedelmi vagy más üzem tulajdonosa az eladó részére írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy a jeget csakis a (2) bekezdésben említett módon, illetőleg célra használja. Jégtermelés eltiltása. 5. §. Ha víz vagy jég bakteriológiai vizsgálat eredménye szerint fertőzöttnek bizonyul, a közegészségügyi hatóság köteles a jég termelé­sét ,gyűjtését­, forgalombahozatalát, felhaszná­lását eltiltani. Ilyen tilalmat a bakteriológiai vizsgálat foganatosítása előtt is meg lehet álla­pítani, ha más módon el nem hárítható olyan körülmény nyer kétségtelen megállapítást, amely miatt a jég forgalombahozatala, illetőleg felhasználása egészségügyi tekintetben helyre­hozhatatlan kárt okozna. Ha a hatóság a tilal­mat nem bakteriológiai vizsgálat alapján álla­pította meg, az említett vizsgálat foganatosí­tása iránt 48 órán belül intézkednie s azután a vizsgálat eredményéhez képest a tilalom fenntartása vagy megszüntetése iránt újból in­tézkednie kell. A hatóság indokolt esetben a tilalomnak felebbezésre tekintet nélkül, hala­déktalan végrehajtását rendelheti el. Jég forgalombahozatalának korlátozása. 6. §. 11) Ha víz vagy jég bakteriológiai, illetőleg vegyi vizsgálat eredménye szerint nem bizo­nyul fertőződnek, de meg nem engedhető mértékű (mennyiségű) idegen anyag tartalma, illetőleg színe, szaga vagy íze miatt a jégnek emberi szervezettel közvetlen (belső) érintke­zése az egészségre mégis ártalmat jelentene, a közegészségügyi hatóság köteles a jég forga­­lomb­ahozatalát, illetőleg felhasználását kor­látozni. Korlátolt forgalomra, illetőleg felhasz­nálásra rendelt (alábbiakban röviden : korlátolt forgalmú) jeget tilos : a) közvetlenül a fogyasztó közönség részére (háztartási célra) eladni ; b) rendeltetésszerű használat során az emberi szervezettel közvetlen (belső) érintkezésbe jutó tárgy, illetőleg anyag (például étel, ital stb.) hűtéséhez, valamint a gyógyítás körében alkal­mazott hűtéshez használni ; c­) olyan ipari, kereskedelmi vagy más üzem részére eladni, amely a b) pontban említett tárgyat, illetőleg anyagot közvetlenül a fo­gyasztó közönségnek árusít. (2) Az (1) bekezdés b) pontja nem vonat­kozik . Kivételek a jégforgalom korlátozása alól. 7­ §• (1) Ha a törvényhatóság első tisztviselője véghatározattal megállapítja, hogy valamely község (város) területén kifogástalan minőségű műjeget vagy természetes jeget kellő mennyi­ségben vagy kellő árban nem hoznak forga­lomba, az illető község (város) egész területén vagy annak a véghatározatban megállapított részén jelen rendeletnek a korlátolt forgalmú jégre nézve megállapított rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Véghatározat hozatala előtt az illetékes kereskedelmi és iparkamarát meg kell hallgatni. A véghatározatot közhírré kell tenni. (2) Ha az (1) bekezdés rendelkezése alá eső községben (városban) termelt (gyűjtött) jeget az említett rendelkezés alá nem eső községbe (városba) szállítják, azt az utóbbi helyen kor­látolt forgalmú jégnek kell tekinteni. A jégre vonatkozó ipar ülésének joga. 8. §. (1) Mű­jég Üzletszerű termelése és árusítása, természetes jég üzletszerű gyűjtése és árusítása iparigazolvány alapján gyakorolható szabad ipar. (2) Műjég gyártására berendezett ipartelep, továbbá műjég és természetes jég eltartására rendelt raktár (verem) felállításához iparható­­sági telepengedély nem szükséges. (3) Műjég gyártásával és árusításával, to­vábbá természetes jég gyűjtésével és árusításá­val foglalkozó vállalatok az iparhatóság és a közegészségügyi hatóság ellenőrzése alatt álla­nak. Közegészségügyi szabályok a jég termelésénél és kezelésénél. 9. §. (1) Műjég termelésére és raktárontartására, természetes jég raktárontartására szolgáló he­lyiséget (vermet) használatbavétele, illetőleg a jég berakása előtt gondosan ki kell tisztítani és állandóan tisztán kell tartani. A műjég ter­meléséhez használt vízadó berendezést (vízve­zetéknél annak az üzem területére eső részét) az egészségügyi követelményeknek megfelelő állapotban kell tartani. (2) A helyiség padlóját és falát olyan any­agból kell készíteni (olyan anyaggal kell burkolni, illetőleg bemázolni), hogy azoknak a jéggel érintkező részeit könnyen lehessen tisztí­tani és megfelelően lehessen fertőtleníteni. (3) Korlátolt forgalmú jég raktáron tartására szolgáló helyiségen (vermen) felirattal kell je­lezni, hogy ott ilyen jeget tartanak. A felirat nehezen eltávolítható, megtévesztést kizáró alakú és szövegű, jól olvasható legyen. Ilyen helyiségre az előző bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (4) Jég kezelését nem szabad olyan egyénnel végeztetni, aki undort keltő betegségben, kiüté­sekben, gennyedő sebekben, fertőző betegség­ben szenved vagy fertőző betegség csíráját hordja magában (bacillushordozó). (5) Fertőzött vagy szennyeződött jeget más jég közé helyezni, vevőnek kiszolgáltatni vagy a 6. §. (1) bekezdésének b) pontjában említett hűtéshez használni tilos. (6) Jeget csak tisztán tartott eszközzel sza­bad kezelni és csak tiszta tartályba szabad a vevőnek kiszolgáltatni. Általában jéggel kapcso­latban minden munkát úgy kell végezni, hogy a jeget szennyeződés ne érhesse és a jég egész­ségre ártalmas más behatásoktól is meg legyen védve. Közegészségügyi szabályok a jég szállításánál. 10. §. (1) Jeget csak tisztán tartott járműn szabad szállítani. Járműnek jég elhelyezésére szolgáló részén senkinek sem szabad állam­a vagy más­ként helyet foglalnia és ott semmit sem sza­bad oly módon elhelyezni és tartani, hogy amiatt a jeget szennyeződés vagy az egészségre ártalmas más behatás érhesse. (2) Törvényhatósági jogú, valamint megyei város területén jeget annak árusítója a vásárló felekhez csak fedett és belül hézagmentes jár­műn, illetőleg csak fedett és belül hézagmentes tartályban (ládában stb.) szállíthatja. Fémle­mez-bélés használata esetén annak rozsdamen­tesnek kell lennie. A hézagmentes járművet, illetőleg tartályt a jég olvadékának elvezetésére szolgáló kifolyóval kell ellátni. Jelen bekezdés rendelkezése nem vonatkozik arra az esetre, ha járműn elhelyezett jég más árunak szállí­tás alatt hűtését szolgálja. (3) Jég szállítására használt járműn könnyen el nem távolítható táblát kell szembetűnő mó­don alkalmazni, amelyen a jég minőségéért fe­lelős iparos, kereskedő nevét (cégét) és üzleté­nek helyét jól olvashatóan fel kell tüntetni. Ha járműn korlátolt forgalmú jeget szállítanak, hasonló módon ..korlátolt forgalmú jég­ fel­iratot kell használni. (4) Azon a járműn, amelyen korlátolt for­galmú jeget szállítottak, más jeget csak a jármű belső részének forró vízzel való alapos lemosása után vagy hézagmentesen elzárható külön tartályban (ládában) szabad szállítani. (e) Jeget szállítás vagy kiszolgáltatás köz­ben a földre (utcára, járdára, ajtóküszöbre stb.) helyezni nem szabad. (fi) Olyan jeget, amelynek forgalombahoza­­talát, illetőleg felhasználását az 5. §. alapján eltiltották, tárolási helyéről csak hatósági kö­zeg kíséretében és a hatóság rendelkezése sze­rint szabad elvinni. Büntető rendelkezések: 11. §. (1) Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő : 1. aki természetes jeget nem az 1. §. (1) be­kezdése alapján kijelölt helyen gyűjt; 2. aki a 2. §-ban megállapított bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget; 3. aki ma jeget a 3. §. (1) bekezdésének meg nem felelő vízből termel ; 4. aki jeget az 5. §. alapján megállapított tilalom ellenére termel (gyűjt), forgalomba hoz vagy használ; 5. aki korlátolt forgalmú jeget a 6. §. ren­delkezése ellenére hoz forgalomba vagy hasz­nál ; 11. aki a 6. vagy 7. §-ban a jég termelésére, raktározására, kezelésére, szállítására nézve megállapított rendelkezéseket megszegi. (2) Ha a kihágást alkalmazott vagy megbízott követte el és az üzlet tulajdonosát (üzletvezető­jét), illetőleg a megbízót felügyeleti vagy ellen­őrzési kötelességének teljesítésében akár szán­dékos, akár gondatlan mulasztás terheli, az ily üzlettulajdonost (üzletvezetőt), illetőleg a meg­bízót a jelen szakasz értelmében kell büntetni. A jelen szakasz alapján nem büntethető az, aki a cselekmény elkövetését rendes gondos­sággal sem előzhette meg. (3) A pénzbüntetés tekintetében az 1928 . X törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. törvény. 3

Next