Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1934. június (68. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-02 / 122. szám értesítője

1934 junius 2. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője Csödönkivüli kényszeregyesség. ,Ke. 506/11. 1934. .sz. A kalocsai Jár.­törvényszék közli erré­­teszi, hogy Weisz Sámuel foktől be nem jegyzett szatócs kereskedő csödönkivüli kényszeregyességi ügyében jóváhagyja az adós és hitelezői között 1934. évi április­­hó 16. napján az Országos Hitelvédő Egylet közreműködésével létre­jött m­agánegyességet . Az adós kötelezi magát az egyesség joghatálya alá eső tartozásai teljes és végleges kiegyenlítéséül a tőke, az eljárás megindítása napjáig járó kamatok és ugyan­ezen időpontig felmerült perköltségköveteléseknek 35 (harminchöt) kív­án megfizetni, mely egyességi hányad az egyesség jogerős jóváhagyásának a hivatalos lapban való közzétételétől számított 30-ik napon kezdődő és minden következő hó azonos napján folytatódó 7 (hét) egyenlő havi részletben fizetendő. Az egyességi hányad aranypengőben egyenlítendő ki a hitelezők telepén, kül­földi valutában fennálló tartozások azonos valutában fizetendők meg a mindenkor érvényben levő törvényes rendelkezések figyelembevételével. Ha az esedékessé vált hányadrészletek az eljárást befe­jezetté nyilvánító végzés közzététele után sem egyen­­líttetnek ki és a kifizetés az adós kényszeregyességi be­adványában feltüntetett címére és költségére elküldött ajánlott levélbeli felszólítás feladásától számított 10 nap alatt sem teljesíttetik a hitelező telepén, úgy ezen határ­idő elteltével a részletfizetési kedvezmény is elvész, nem­különben az illető hitelező eredeti követelése — figye­­lembe véve a netán már teljesített törlesztéseket — fel­éled s nyomban esedékessé válik. Az esedékessé vált részletek a 10 napi felhívási határidő előtt is érvénye­síthetők. Adós kötelezőleg kijelenti, hogy üzletét és üzlethelyi­ségét az OHB. előzetes írásbeli beleegyezése nélkül el nem adja, másra át nem ruházza, albérletbe nem adja és használatul át nem engedi meg az egyességi hányad teljes kiegyenlítést nem nyert, ellenkező esetben a hite­lezők eredeti követelései felélednek s esedékessé válnak. Ezen egyességért az egyetemleges és készfizetői kezes­séget elvállalták adós neje szül. Kurcz Katalin és Kurcz Jakab foktői szabómester olyképen, hogy kezességi kö­telezettségük bármely hányadrészlet megfizetésének el­mulasztása vagy pontatlan teljesítése esetére beáll s ellenük nyomban érvényesíthető. Adós becsatolta Sipos Zsigmond gerjeni hitelezőjének perrendszerű nyilatkozatát, mely szerint adóssal szemben fennálló követelését mindaddig nem érvényesíti s arra semmiféle teljesítést vagy törlesztést el nem fogad s el nem fogadhat, mig az egyességi hányad teljes kiegyenlí­tést nem nyert s hogy e nyilatkozat rá likvidáció esetére is kötelező. A végzést ebben a részében jogerősnek kimondja. Kiso Györgyöt vagyonfelügyelői tiszte alól az eljárás befejezetté nyilvánítása után fogja felmenteni, részére díj és költség megállapítását mellőzi. Az Országos Hitelvédő Egylet költségeit a már kiutal­­ványozott 37 P betudásával 75 P-ben (azaz Hetvenöt pengő) megállapítja. Kalocsa, 1934. évi május hó 25. nap­ján. A kalocsai királyi törvényszék. 1952 Csödönkivüli kétyyszeregyesség. Ke. 301/14. 1934. sz. A nagykanizsai királyi törvényszék Singer Hermann keszthelyi kereskedő kérelmére megindított egyességi eljárás során dr. Kovács Ervin nagykanizsai lakos, ügy­védjelölt vagyonfelügyelő diját és kiadását 93 pengő 16 fillérben állapította meg. Nagykanizsa, 1934. évi május hó 28. napján. A nagykanizsai királyi törvényszék. 1947 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 301/13. 1934. sz. A nagykanizsai királyi törvényszék Singer Hermann keszthelyi kereskedő és hitelezői között az O. H. E. előtt 1934. évi március hó 27. napján létrejött egyességet (50 %, kezel a hányad erejéig Singer Mór keszthelyi lakos, üzletátruházási tilalom az O. H. E. javára) jog­erősen jóváhagyta, Nagykanizsa, 1934. évi május hó 19. napján. A nagykanizsai királyi törvényszék. 1948 Csödönkivüli kénnyszeregyesség. Ke. 501/9. 4934. szám. Neustadt Samu vegyeskereskedő, celldömölki lakosnak csödönkivüli kényszeregyességi ügyében a királyi tör­vényszék Tompa Sándor celldömölki ügyvéd, vagyonfel­ügyelő munkadiját 96 (kilencvenhat) pengőben és kész­­kiadását 14 , 66 fillérben az 1410/1926. M. E. számú rendelet 48. §-ának 6. és 7-ik bekezdése alapján meg­állapítja. Szombathely, 1934. évi május hó 17. napján. A szombathelyi királyi törvényszék. 1949 Csödönkivüli kényszeregyesség. Ke. 1178/1934. szám. A szombathelyi királyi törvényszék közhírré teszi, hogy Pollák­ Teréz vőföskereskedő, sárvári lakosnak 1934. évi május hó 24. napján előterjesztett kérelmére a csödön­kivüli kényszeregyességi eljárást a mai napon megindí­totta. Az eljárás megindításának joghatálya mai nappal , áll be. Vagyonfelügyelőül dr. Bősz József ügyvéd, sárvári lakost rendelte ki. A kötelező magánegyesség megkísérlésére az Országos Hitelvédő Egylet hivatott. Felhívja a királyi törvényszék a hitelezőket, hogy kö­veteléseiket 1934. évi június hó 23. napjáig bezárólag az Országos Hitelvédő Egyletnél (Budapest, V. kerület, Al­kotmány­ utca I. szám) az 1410/1926. M. E. számú ren­delet 52. §-ában meghatározott módon írásban jelentsék be és a tárgyaláshoz váltóikat vagy követeléseikről szóló egyéb okirataikat hozzák magukkal. Felhívja továbbá a hitelezőket, hogy a netán létrejövő magánegyesség ellen felmerülő esetleges észrevételeiket az annak lényeges tartalmát közlő hirdetménynek a Budapesti Közlönyben való közzétételétől számított la Vegyes hirdetmények. Hirdetmény. Pk. 4435/13- 1933. szám. Miskó Antalné március hó­­17. napján ciha • •­­...abtfagyó tör-J. Novák Karolin miskolci volt lakos orokhagy nap alatt ugyancsak az Országos Hitelvédő Egyletnél írásban nyújtsák be. Szombathely, 1934. évi május hó 25. napján. A szombathelyi királyi törvényszék. 1950 Felhívás. Felhívás: 1. P. 36500/1. 1934. szám. A budapesti kir. törvényszék ifj. dr. Halász Miklós budapesti ügyvéd ál­tal képviselt Poppó Róbert borbélysegéd, budapesti (Üllői­ út 56.) lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Poppe Róbertné szül. Skrob Ilona volt budapesti (VI., Nagymező­ utca 10.) lakost, hogy férjével Poppe Róberttel, Budapesten 1924. évi szeptember hó 24. napján a budapesti VII. kerületi állami anyakönyvvezető elők­ kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folya­modó keresete következtében a bíróság a házasság fel­bontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bírósá­got értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Heiller Hugó ügyvéd, budapesti VI. kerület, Dalszínház­­utca 2. lakos, most kinevezett ügygondnok fogja őt kép­viselni. Budapest, 1934. évi május hó 17. napján. A budapesti királyi törvényszék, **829 Gondnokságok. Gondnokság. P. VI. 473/4. 1933. szám. A pestvidéki királyi törvényszék, mint polgári bíróság közhírré teszi, hogy Kovács István 60 éves, r. k. vallásu, özvegy kis­birtokos, zsámbéki lakost a budapesti királyi Ítélőtábla P. III. 8186/1933—12. szám alatt kelt Ítéletével helyben­hagyott P. VI. 473/1933—4. számú jogerős ítéletével az 1877 : XX. l.-c. 28. §-ának b) pont­ja alapján gondnokság alá helyezte. Budapest, 1934. évi május hó 18. napján. A pestvidéki királyi törvényszék. 1953 Gondnokság. P. 798/5. 1934. szám. A gyulai királyi törvényszék­­közhírré teszi, hogy Kerepeczki Mihály bé­késcsabai lakost az 1934. évi május hó 9. napján jog­erőre emelkedett P. 798/4. 1934. számú ítélettel az 1877. évi XX. l.-c. 28. §-ának új pontja alapján gondnokság alá helyezte. Gyula, 1934. évi május hó 12. napján. A gyulai királyi törvényszék. 4297 Idézés. Idézés. V. 2181 230/1. 1919. szám. A győri királyi tör­vényszék, mint hitbizományi bíróság közhírré teszi, hogy mielőtt a gróf Eszterházy-féle salatóvárosi hitbizomány ügyében az ezidőszerinti hitbizományi birtokos gond­noka gróf Eszterházy Ferencné szül. Zichy Mária grófnő részéről a Slaschek József tóvárosi lakosnak él­ (leget i­s lelt 463 négyszögöl kiterjedésű hitbizományi belsőségi ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés hitbizományi bírósági jóváhagyása iránt előterjesztett kérelem tárgyá­ban határozna, elrendelte az érdekelteknek meghallga­tását s ennek foganatosítására határnapul 1934. évi jú­nius il­ó 15. napjának délelőtti 10 óráját e királyi tör­vényszék II. emelet 77. ajtószám alatti helyiségébe ki­tűzte, mikorra az ismeretlen é­s ismert várományosokat a jelen hirdetmény utján azzal idézi meg, hogy meg nem jelenésük a tárgyalás megtartását és a határozat­hozatalt nem akadályozza. Győr, 1934. évi május hó 17. napján. A győri királyi törvényszék, a 4290 vényes örökös hátrahagyása nélkül halván el, az 1894. évi XVI. t.-c. 115. §-a alapján mindazok, akik a hagya­téki vagyonhoz öröklési igényt tartanak, felhivatnak, hogy ezen hirdetménynek a bírósági kifüggesztést, illetve a hírlapi közzétételt követő naptól számított egy évi ha­táridő alatt az aláb­­i királyi járásbíróságnál jelentkez­zenek, vagy ugyanitt igényeiket jelentsék be, elleneset­ben a hagyaték az államkincstárnak fog átadatni. Mis­kolc, 1934. évi május hó 21. napján. A miskolci királyi járásbíróság. 1955 Hirdetmény. Pk. ,1130/1. 1934. szám. A marcali királyi járásbíróság az 1894. évi 16. t.-c. 408. §-a értelmében felhívja azokat a magyar állampolgárokat, valamint az országban tartózkodó azokat a külföldieket, akik az 1932. évi január hó 4­7. napján Böhönye községben vég­rendelet hátrahagyása nélkül elhalt Bacher Amália plusi (Jugoszlávia) illetőségű S. N­. S. (Jugoszlávia) állampol­gár, volt böhönyei lakos ingó hagyatékára akár örök­lési jogon alapuló, akár másnemű magánjogi igényt tá­masztanak, hogy igényeiket ennek a hirdetménynek a hivatalos lapban történt közzétételétől számított 45 nap alatt jelentsék be, mert a később bejelentett igények nem fogják akadályozni a hagyaték kiadását a külföldi ható­ság vagy az ennek határozatával igazolt személy részére. Marcali, 1934. évi április hó 29. napján. A marcali kir. járásbíróság. 1954 Hirdetmény. Cg. 17661/3. szám. A budapesti kir. tör­vényszék a m­. kir. állami rendőrség budapesti főkapi­tánysága utján arról szerzett tudomást, hogy a keres­kedelmi egyéni cégek jegyzékének 28. .kötet 482. lapján bejegyzett Wiessniger Ármin cég (Budapest, VII. iker., Hernád­ utca 45. szám) tényleg megszűnt. Felhívja ennélfogva a kir. törvényszék a cég birtoko­sát és mindazokat, akiknek a cég fennállásához érdeke fűződik, hogy ha a cég megszűnésének bevezetése ellen kifogásuk van, ezt a hirdetmény megjelenésétől számo­lóit 45 nap alatt terjesszék elő, mert ellesi esetben a kir. törvényszék a céget az 1927 : III. t.-c. 2. §-a alapján hivatalból fogja törölni. Budapest, 1934. évi május bő 18. napján. A budapesti kir törvényszék, mint cégbíró­ság. **836 Hirdetmény. Cg. 18590/6. szám. Baumgarten József fehérnemű készítő, budapesti (VII., Dohány­ u. 16—18.) bej cég cégügyében. A kiír. törvényszék ennek a kereskedelmi egyéni cégek jegyzékének 44. kötet 99. lapján bejegyzett, de már meg­szűnt cégnek az 1927. évi III. t.-c. alapján való törlése előtt felhívja az összes érdekelteket, hogy ha a cég meg­szűnésének bevezetése ellen kifogásuk van, ezt a hirdet­mény közzétételétől számított 45 nap alatt terjesszék elő, különben a törlést hivatalból el fogja rendelni. Buda­pest, 1934. évi május hó 18. napján. A budapesti kir. törvényszék, mint cégbíróság. **835 Hirdetmény. Ce. 527/2. 1934. szám. Az egri kir. tör­vényszék, mint cégbíróság mielőtt az *1927. évi III. t.-c. 2. fr-a értelmében a kebelbéli céghivatal kereskedelmi egyéni cégjegyzék I. kötetének 224. lapján bevezetett Kriston János besenyőteleki egyéni cég megszűnésének hivatalból leendő bevezetése tárgyában határozna, fel­hívja a fent nevezett cég birtokosát és bárkit, akinek a cég fennállása jogi érdeke, hogy ha a cég megszűné­sének bevezetése ellen kifogása van, kifogás­át a felhí­vásnak a hivatalos lapban történt közzétételét­ől számí­tott 45 nap alatt a cégbíróságnál terjessze elő. Eger, 1931. évi május hó 24. napján. Az egri kiír. törvényszék, mint cégbíróság. **884 Hirdetmény. Ge. 412/5. 1934. szám. Az egri kár. tör­vényszék, miint cégbíróság mielőtt az 1927. évi III. t.-c. 2. §-a értelmében a kebelbeli céghivatal kereskedelmi egyéni cégjegyzék I. kötetének 208. lapjára bevezetett Weisz Gyula pétervásárai egyéni cég megszűnésének hivatalbó­l leendő bevezetése tárgyában határozna, fel­hívja a fent nevezett cég birtokosát és bárkit, akinek a cég fennállása jogi érdeke, hogy ha a cég megszűné­sének bevezetése ellen kifogása van, kifogását a felhívás­nak a hivatalos lapban történt közzétételétől számított 45 nap alatt a cégbíróságnál terjessze elő. Eger, 1934. évi május hó 23. napján. Az egri kir. törvényszék, mint cégbíróság. " **833 Hirdetmény. Ce. 23/6. 1934. szám. Az egri kir. törvény­szék, mint cégbíróság mielőtt az 1927. évi III. t.-c. 2. §-a értelmében a kebelbéli céghivatal kereskedelmi egyéni cégjegyzék I. kötetének 12. lapjára bevezetett Goldstein Ignác káli egyéni cég megszűnésének hivatalból leendő bevezetése tárgyában határozna, felhívja a fent nevezett cég birtokosát és bárkit, akinek a cég fennállása jogi érdeke, h­ogy ha a cég megszűnésének bevezetése ellen kifogása van, kifogását a felhívásnak a hivatalos lapban történt közzétételétől számított 45 nap alatt a cégbíró- Ságnál terjessze elő. Eger, 1934. évi május hó 24. nap­ján. Az egri kir. törvényszék, mint cégbíróság. **832 Hirdetmény. Ce. 260/2. 1934. szám. Az egri kir. tör­vényszék, mint cégbíróság mielőtt az 1927.111. t.-c. 2. §-a értelmében a kebelbéli céghivatal kereskedelmi egyéni cégjegyzék II. kötetének 79. lapjára bevezetett Goldman Dávid káli egyéni cég megszűnésének hivatal­ból leendő bevezetése tárgyában határozna, felhívja a fent nevezett cég birtokosát "és bárkit, aikinek- a róa in»— Miasa jogi érdeke, Jumbl, ha- h­ívi május hó 24. napján. Az egri okir&tmegsemmisitések. Okiratmegsemmisités. 3997/1934. szám. A szegedi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat : Szeged szab. kir. város Zálogkölcsön intézete által II. 87743. szám alatt egy arany lánc lógó­val. 6 pengő becsérték, 5 pengő kölcsönösszeg mellett kiállított zálogjegye megsemmisítése iránt az eljárást He­gedűs Károly szegedi lakos kérelmére folyamatba vette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított 45 nap alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező eset­ben a bíróság ,itt a jelzőit határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvání­ts.,."). Szeged, 1934. évi május hó 23. napján. A szegedi királyi törvényszék. ' 98-s Okiratmegsemmisítés. 381/1934. sz. A debreceni ügy­védi kamara közhírré teszi, hogy dr. Rommersbach Zol­tá­n debreceni ügyvédjelölt részére kiállított, elveszett ügyvédjelölt arcképes igazolványt semmisnek nyilvání­totta. Debrecen, 1934. évi április hó 24. napján. A deb­receni ügyvédi kamara. ________________42)IS­kiralmegsemmisítés. 2570/1934. szám. Dénes Kálmán iszpatonai lakosnak 1 drb. 3 éves vorostanka tehené­­szóló marhalevele elveszett. Semmisnek nyilvánítom. . ám évi májis hó 26. napjam leszolgabna. 4284 .

Next