Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1934. július (68. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-01 / 146. szám értesítője

4 Árverés. 41491/1934. tkvi szám. Transit A. G. végre­­hajtatónak, Bende Sándor és György végrehajtást szen­vedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében elrendeli a végrehajtási árverést 550 pengő tőkekövetelés és járu­lékai, valamint az árverési kérvényért ezúttal megálla­pított 34 pengő költség, továbbá a csatlakozottnak ki­mondott , özv. Sikári Kovács Mihályné 2.000 pengő tőkekövetelés és járulékai behajtása végett; a budapesti központi királyi járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság területén levő, Budapesten fekvő s a Budapest szfév. dunabalparti részének 14990. szám­i telekkönyvi betétben 38334. helyrajzi szám alatt felvett, X. ker., Ceglédi­ utca 11. és Somfor­ u. 3. sz. alatt fekvő ház és szántóból álló 1 hold 800 négyszögöl terjedelmű ingatlanból Bende György és Bende Sándor végrehajtást szenvedők tulajdonában levő 40/240 rész illetőségre 1.019 pengő 50 fillér kikiáltási árban. Az árverést 1934. évi augusztus hó 10. napján délután 3 (három) órakor a budapesti K­özp. Ikir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (V., Markó­­utca 25. szám, földszint 26. ajtószám) fogják megtar­tani. Az árverés alá eső illetőséget a kikiáltási ár felénél alacsonyabb árban, amennyiben a legkisebb vételár állapíttatott meg, ez esetben azon alul eladni nem lehet. (1908. évi XLI. t.-c. 26. §. ; 5610/1931. M. E. sz. rendelet 21. §.) Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy az 1912. évi LIV. t.-c. 44. §-a ; 1911 : I. t.-c. 127. §-ában meghatá­rozott árfolyammal számított óvadékképes értékpapi­­rosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltéte­leket aláírni. (1881. : LX. t.-c. 447., 150., 170. §-ai ; 1908 : XLI. t-c 21 .) Az, áld az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908. évi XLI. t.-c. 26. §-a). Budapest, 1934. évi április hó 9. napján. A budapesti központi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. I­N­F 5072 Árverés. 7698/1934. tkvi szám. Néhai dr. Szabó Árpád hagyatéki ügyében a telekkönyvi hatóság a pestvidéki királyi járásbíróságnak Pk. II. 10774/39. 1931. szám­i végzése és az 1894. évi XVI. t.-c. 95. §-a alapján a Vt. 204., 205. és 207. §-ai értelmében Szabó Etelka és Kele­men Kálmán klotildügeti lakosok utóajánlata következ­tében az 1908. évi XLI. t.-c. 27. §-a értelmében indított árverési ügyében elrendeli az utóárverést a csatlakozók­nak kimondott Oláh Józsefné 115 pengő, Gális György 51 pengő 36 allér tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a­­pestvidéki királyi járásbíróság területén levő, Klotildliget községben fekvő s a klotildtigeti 32. számú telekkönyvi betétben A. 1. 1—2. Sorszám, 399., 400. helyrajzi szám alatt foglalt és B. 2. sorszám alatt dr. Szabó Árpád nevén álló kert, ház és, udvarra 6.820 (hatezernyolcszázhusz) pengő kikiáltási árban, a C. 1. sorszám alatt a község javára bekebele­zett kikötmény fenntartásával. Az árverést 1934. évi július hó 25. (huszonöt) napján délelőtt 10 órakor Klotildliget községházánál fogják megtartani. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási áron alul el­adni nem lehet (1908. évi XLI. t.-c. 26. §.). Az utóajánlat akkor is kötelező, ha az ajánlattevő az árverésnél nem jelent meg. Ha az árverésen az utóajánlatnál nagyobb ígéretet nem tesznek, az ingatlant az utóajánlattevő által meg­védnek kell kijelenteni. Az újabb árverés költségeit a vevő az igért vételáron felül köteles megfizetni (1908. évi XLI. t.-c. 27. g.). Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni (1881 : LX. t.-c. 147., 150., 170. §-ai ; 1908 : LX. t. c. 21. §.). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908 : XLI. t.-c. 25. §.l. Budapest, 1934. évi május hó 14. napján. A pestvidéki királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. N­F 5042 Árverés. 721/1934. tkvi szám. Magyar Általános Taka­rékpénztár Rt­. budapesti s karcagi bej. cég végrehaj­­tásának, id. Antal Sándor (Nyitrai Eszter férje­ karcagi lakos végrehajtást szenvedő ellen­­indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 1.400 aranypengő tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a szolnoki királyi törvényszék területén levő, Karcag városban fekvő s a karcagi 4.197. számú telek­­, könyvi betétben A. 1. 1—3. sorszám, 20385., 20386., 20387. helyrajzi szám alatt foglalt Ház, rét és szántóra az Apavári XXXII. dűlőben 2.217 pengő 50 fillér, az ugyanezen betétben A. + 7. sorszám, 20393/2. hely­rajzi szám alatt ,felvett szántóra az Apavári XXXII. dűlőben 932 pengő, végül az ugyanezen betétben 1 8. sorszám, 2642. hely­rajzi szám alatt foglalt ház és udvarra a Vil­. tizedben 3.000 pengő kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1934. évi július hó 23. napján délelőtt 10 órakor a karcagi királyi járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság árverési termében fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok közül az árverést kérővel szemben a 2.642. helyrajzi számú ingatlant a kikiáltási ár felénél, míg a többit kétharmadánál. Kar­cagi Hitelszövetkezet az O. K. H. tagja végrehajtatával szemben az ingatlanok 4.072 pengő 41 fillérnél alacso­nyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában meghatározod árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Karcag, 1934. évi március hó 4. napján. A karcagi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi ható­ság. • N­F 5061 Árverés. 9886/1934. tkvi szám. Schweisz Margit vég­­rehajtatónak, Borsos László végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében elrendeli a vég­rehajtási árverést 205 pengő, 83 pengő, 183 pengő 50 fillér, 90 pengő 63 fillér, 258 pengő 56 fillér és 30 P tőkekövetelés és járulékai, valamint az árverési kérvé­nyért és a folyó évi február hó 27-i­ki tárgyaláson való megjelenésért ezúttal megállapított 31 pengő költség, továbbá a csatlakozóknak kimondott Révész János 530 pengő, 197 pengő 70 fillér, Osztreicher Margit 175 P, Bors Imre 40 pengő 50 fillér tőkekövetelésének és já­rulékainak behajtása végett ; a budapesti központi kir. járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság területén levő, Budapesten fekvő s a Budapest székesfőváros dunabalparti részének 5964. számú telekkönyvi betétében 30173.­orszám alatt fel­vett, VII. kerület, Alsórákosi réteken fekvő kertből álló 54 60/100 négyszögöl terjedelmű ingatlanból végrehaj­tást szenvedő tulajdonában levő A rész­illetőségre 3.000 pengő kikiáltási árban ; az ingatlanra B. 3—6. sorszám alatt Budapest szé­kesfőváros közönsége javára feljegyzett tulajdonjogi korlátozás, valamint B. 3. sorszám alatti korlátozás biztosítására C. 1. sorszám alatt 100 K és a B. 4. sor­szám alatti korlátozás biztosítására C. 2. alatt 1.000 korona erejéig ugyanannak javára bekebelezett jelzá­logjog sérelme nélkül. Az árverést 1934. évi július hó 17. napján, délután 3 órakor a budapesti központi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (V., Markó­­utca 25. szám, földszint 26. ajtószám alatt) fogják meg­tartani. Az árverés alá eső illetőséget a­­kikiáltási ár felénél alacsonyabb árban, amennyiben a legkisebb vételár állapíttatod meg, ez esetben azon alul eladni nem lehet. (1908. évi XI­I. t.-c. 26. §-a ; 5610/1931. M. E. számú rendelet 21. §.) Az árverelni szándékozók­­kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1912. évi LIV. t.-c. 44. §-a . 1912 : I. t.-c. 127. §-ában meg­határozott árfolyammal számított óvadékképes érték­papirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltétele­ket aláirni. (1881. évi LX. t.-c. 147., 150., 170. §-ai: 1908. évi XLI. t.-c. 21. §.). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapítod bánatpénzt az­ általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908. évi XLI. t.-c. 25. §-a). Budapest, 1934. évi március hó 9. napján. A budapesti központi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. N 5069 * 1 Árverés. 4105/1934. tkv. szám. Neupert Sebestyén és neje és társai végrehajtatuknak, Teller Ferenc végre­hajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság utóajánlatra az újabb árverést 200 al.­­ stb. tőkekövetelés és járulékai behajtása vé­gett a bicskei kir. járásbíróság területén levő, Etyek községben fekvő s az etyeki 2915. számú telekkönyvi betétben A. I. 1—4 sorszám, 1093., 318­., 3185., 3186. hrszámok alatt foglalt. Teller Ferenc nevén álló szán­tóra 730 pengő kikiáltási árban, u. a. számú telekkönyvi betétben A. I. 5—6. sorszám, 25/2., 26/2. hrszámok alatt foglalt, Teller Ferenc nevén álló beltelki házra és kertre 1.649 pengő kikiáltási ár­ban elrendelte. Az árverést 1934. évi július hó 13. napján, délután 5 órakor Etyek községházánál fogják megtartani. 1. a) Az árverés alá eső ingatlanok közül a 25/2. és 26/2. hrszámú ingatlant 850 pengőnél, a másik ingat­lant pedig a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908 : XLI. t.-c. 26. §.) 1. b) Az árverés özv. Teller Sim­onné szül. Kreisz Bor­bála javára bekebelezett haszonélvezeti és kikötményi jogot nem érinti. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél lelenni, vagy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 : LX. t.-c. 147., 150., 170. §-ai ; 1908: LX. t.-c. 21. §.). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapítod bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908. évi XLI. t.-c. 25. §.) Bicske, 1934. évi május hó 31. napján. A bicskei kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. N 5073 Cső­dön­vüli kényszeregyességek. Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 255/16. 1934. sz. A nagykanizsai királyi törvényszék közhírré teszi, hogy Sadler Jenő vörös- és divatárukereskedő, nagykanizsai lakos kérelmére megindított egyességi eljárás során dr. Lindbauer Gyula ügyvédjelölt vagyonfelügyelő dijait 96 pengő 95 fillérben állapította meg. Nagykanizsa, 1934. évi junius hó 25. napján. A nagykanizsai királyi törvényszék. *1134 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 35161/14. 1934. sz. Heisler József budapesti (VII., Thököly-út 171.) bej. asztalos csődönkivüli kényszeregyesség, ügyében a budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a mai napon fenti számú végzésével jóváhagyta az adós és hitelezők között az Országos Hitelvédő Egylet közre­működésével 1934. évi május hó 16. napján létrejött­ magánegyességet, az egyességet jóváhagyó végzését jog­erősnek nyilvánította és a vagyonfelügyelő összes diját és kiadását 430 P, azaz Négyszázhavanija pengőben állapította meg. Budapest, 1934. évi junius hó 26. nap­ján. A budapesti kir. törvényszék. *1130 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke: 35115/13. 1934. sz. Weisz László be nem jegyzett budapesti (IX., Mester­­utca 4.) divatárukereskedő csődönkívüli kényszeregyes­­ségi ügyében a budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a mai napon fenti számú végzésével jóvá­hagyta az adós és hitelezőik között az Országos Hitel­­védő Egylet közreműködésével 1934. évi május hó 22.­­napján létrejött magánegyességet, az egyességet jóvá­hagyó végzését jogerősnek nyilvánította és a vagyon­felügyelő összes diját és kiadását 66 ., azaz Hatvanihat pengőiben állapította meg. Budapest, 1934. évi junius hó 26. napján. A­­budapesti kir. törvényszék.­­ *1131 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 9461/31. 1933. sz. Kerner Emil rákosszentmihályi vegyeskereskedő kérel­mére indított csődönkivüli kényszeregyességi ügyében a pestvidéki kir. törvényszék a 850/1931. M. E. számú rendelet II. §-a alapján az eljárást befejezetté nyilvá­nítja. Budapest, 1934. évi junius hó 29-én. A pest­­vidéki kir. törvényszék. *1132 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 1421/2. 1934. sz. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy ifj. Schwarcz József, sárospataki vörös- és kész férfi­ruhakereskedő kényszeregyességi ügyében dr. Mosko­­vits Artur sárospataki ügyvédet indokolt kérelmére va­gyonfelügyelői tiszte alól felmentette és dr. Móré Márton sárospataki ügyvédet vagyonfelügyelőül kirendelte. Sátoraljaújhely, 1934. évi június hó 23. napján. A Sátoraljaújhelyi kir. törvényszék. *1133 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 2626/1934. szám A pécsi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Mihálovics Imre fehérnemű és rövidárukereskedő pécsi lakos kérelmére a csődönkivüli kényszeregyeségi eljárást megindította. Vagyonfelügyelőül a kir. törvényszék tanácsa dr. Kálmán Jenő pécsi ügyvédet rendelte ki. A hitelezőket felhívja, hogy követeléseiket az 1934. évi július hó 21. napjáig bezárólag az 1410/1926. M. E. szám­ú rendelet 52. §-ában meghatározott módon (írás­ban, a követelés összegének, keletkezésének, lejárati időpontjának és jogcímének megjelölésével, annak előadásával, hogy a követelés váltókötelezett, adóstárs vagy kezes kötelezettségével, avagy külön kielégítésre jogot nem adó más módon biztosítva van-e, végül a netáni előnyös kielégítésre való igény bejelentésével) az Országos Hitelvédő Egylet Központjánál (Budapest, Alkotmány­ u. 8. szám) jelentsék be. Felhívja a kir. törvényszék­ a hitelezőket, hogy úgy a fi­cit a netán létrejött magánegyesség lényeges tartalmá­nak a Budapesti Közlönyben megjelölt közzétételét követő 15 nap alatt a magánegyesség tekintetében fennálló esetleges észrevételeiket írásban nyújtsák be (­2180/1927. M. E. számú rendelet 1. §-a.). Az egyességi eljárás megindítása iránti­­kérelem elő­terjesztésének napja : 1934. évi junius hó 20. Az eljárás megindításának joghatálya a mai nappal áll be (1410/1926. M. E. számú rendelet 19. §-a.). Pécs, 1934. évi junius hó 21. napján. A pécsi kir. törvényszék. *1126 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1934 julius 1. Csődhirdetmények. Csődmegszüntetés. Cs. 333/60. 1931. szám. Az egri kir. törvényszék, mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Schweiger Imre volt gyöngyösi gyógyszerész ellen az 1931. évi január hó 28. napján Cs. 333/1931. számi alatt nyitott csődöt, az 1881 : XVII. t.-c. 198. §-a értelmében a II. osztályú hitelezők közöt felosztható további­ va­gyon hiánya folytán az 1934. évi május hó 2. napján, Cs. 333/1931/59. szám alatt hozott végzésével megszün­tette. Eger, 1934. évi május hó 26. napján. Az egri kir. törvényszék. F 5062 Csődmegszüntetés. 12. Cs. 40979/138. 1931. szám. A budapesti kir. törvényszék, mint csődbíróság közhírré teszi, hogy­ vb. Korvin Testvérek cég és annak tulajdo­nosa Korvin Gyula ellen 1931. évi augusztus hó 8. nap­ján, 12. Cs. 40979/1931/2. szám alatt nyitod csődöt az 1881 : XVII. t.-c. 87. és 165. §-ai értelmében csőd­­vagyon hiánya következtében az 1934. évi junius hó 15. napján 58. alszám alatt hozott végzésével megszüntette. Budapest, 1934. évi junius hó 15. napján. A budapesti kir. törvényszék, mint csődbíróság. F 5049

Next