Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1934. október (68. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-02 / 222. szám értesítője

4 dr. Pallovich István végrehajtatóval szemben 38428 pengo 40 f, Hoffman Ernő csatlakozott végrehajtatóval szem­ben 43020 P 80 f, Gazdák Biztosító Szöv. csatlakozott végrehajtatóval szemben 08302 1’ 60 f-nél alacsonyabb áron eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy óvadék­képes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegésziteni. Kapuvár, 1034. évi május hó 30. napján. A kanuvári királyi járásbíróság, mint telekkönyvi ha­tóság.­ N­F 7303 Árverés: 28181/1934. tikvi szám. Dr. Zachár Kálmán gödöllői lakos végrehajtataina­k, özv. Zaires Jánosné sz. Szűcs Mária és Zsíros Istvánné Szűcs Erzsébet végre­hajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 1348 , 15 fillér tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a gödöllői kir. járásbíróság területén levő, Boldog község­ben fekvő és a végrehajtást szenvedő nevén állói, a bol­dogi 312. számú kkvi betétben A. 1+ 4. sorszám, 992/3. helyrajzi szám alatt foglalt 1 hold és 376 négyszögöl területű szálóra 11.031 P 50­0 kikiáltási árban, u. a. betétben A. + 6. sorszám, 067/1. helyrajzi szám alatt foglalt 1119 négyszögöl területű szántóra 629 pengő 50 fillér­­kikiáltási árban, u. a. betétben A. + 7. sor­szám, 967/2. helyrajzi szám alatt foglalt 1119 négy­szögöl területű szántóra 629 pengő 50 fillér kikiáltási árban, mindnégy ingatlanra vonatkozólag Szűcs András (nős volt Őszi Máriával) javára bekebelezett haszon­élvezeti jog fenntartásával, a boldogi 468. szám­i telek­könyvi betétben A.­­+ 7. sorszám, 992/6. helyrajzi szám alatt foglalt 988 négyszögöl területű szántóra 556 pengő kikiáltási árban, u. a. betétben A.­­+ 8. sorszám, 966/2. helyrajzi szám alatt foglalt 2 hold 215 négyszögöl terü­letű szántóra 1906 pengő kikiáltási árban, mindkét ingatlanra vonatkozólag Szűcs András (nős volt Őszi Máriával) javára bekebelezett haszonélvezeti jog f.iut­­tarlásával, a boldogi 980. számú betétben A. + 1. sor­szám, 561/10. helyrajzi szám alatt foglalt 243 négyszögöl területű szántóra 508 pengő kikiáltási árban, özv. Zsí­ros Jánosaié szül. Szűcs Mária javára bekebelezett ha­szonélvezeti jog fenntartásával — elrendelte. Az árverést 1934. évi november hó 9. napján, délelőtt 10 órakor Boldog községházánál fogják megtartani. A legkisebb vételár a következő : a boldogi 312. sz. tkvi betétben foglalt valamennyi ingatlanra külön-külön a kikiáltási ár kétharmada, a boldogi 468. számú tkvi betétben A.­­-p 7. sorsz. ingatlanra 638 P, A. + 8. sorsz. ingatlanra pedig a kikiáltási ár kétharmada, a boldogi 989. sz. betétben foglalt ingatlanra 638 pengő.­­ Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni (1881. évi LX­­.-c. 147., 150., 170. §-ai ; 1908. évi LX. t.-c. 21. §.). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908 : XLI. t.-c. 25. §.). Gödöllő, 1934. évi augusztus hó 21. napján. A gödöllői kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. ) N 7379 Csödönkivü­li kényszeregyességek, Csődönkivüli kényszer­egy­esség. Ke. 3530/1934. szám. Szűcs és Társa tüzelőanyagkereskedő, Szolnok, ügyében a magánegyességi tárgyalás az OHE. faszakmai fiókjá­nál, Budapest (V., Alkotmány­ u. 8.), 1934. évi október hó 8. napján, 12 órakor tartalik meg. Budapest, 1934. évi október hó 1. napján. Országos Hitelvédő Egylet. F 7335 Csödönkivü­li kényszeregyesség. Ive. 3789/21. 1934. sz. A debreceni kir. törvényszék Békés Lajos uridivat és férfiszabóüzlet, debreceni bel. cég és tulajdonosa Békés István debreceni kereskedő csődönkivüli kényszeregyes­­ségi ügyében az OHE. §előtt 1934. évi augusztus hó 10. napján létrejött egyezséget jóváhagyta s e végzést a 850/1931. M. E. számú rendelet 10. §-a értelmében jog­erősnek nyilvánította. Az OHE. diját 724 pengőben, míg dr. Pap Endre vagyonfelügyelő diját 730 pengőben állapította meg. Debrecen, 1934. évi szeptember hó 15. napján. A deb­receni kir. törvényszék. 1 .­­ *1581 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 6396/2. 1934. sz. A nyíregyházai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Weisz Dezső kisvárdai lakos, bőnkereskedő kérelmére a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást a mai nappal kezdődő joghatállyal megindította s vagyonfelügyelőül dr. Walter Béla ügyvéd, kisvárdai la­kost rendelte ki. A kir. törvényszék felhívja a hitelezőket, hogy köve­teléseiket a magánegyesség létrehozása céljából az Or­szágos Hitelvédő Egyletnél Budapesten (V., Alkotmány­­utca 8.), 1934. évi október hó 24. napjáig a Kr. 52. §-ában előírt módon és jogkövetkezmények terhe alatt A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője jelentsék be , hogy a magánegyesség elleni észrevéte­leiket pedig az egy­esség lényeges tartalmának a Buda­pesti Közlönyben történt közzétételétől számított 15 nap alatt ugyanott írásban nyújtsák be. Nyíregyháza, 1931. évi szép ember hó 25. napján. A nyíregyházai kir. tör­vényszék. *1582 Gondnokság. Gondnokság. P. IV­. 2689/2. 1934. számh. A szolnoki kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Derekas Lajos dévaványai lakost az 1931. évi juntus hó 2. napján jog­erőre emelkedett P. IV. 2689/1934. szám­i végzéssel az 1877: XX. t.-c. 28. -ának h) pontja alapján gondnok­ság alá helyezte. Szolnok, 1934. évi június hó 15. nap­ján. A szólnoki kir. törvényszék. 7380 Idézés. Idézés. Kjö. 214/1933. szám. Néhai Németh János volt s­okolnyi lakos hagyatékának tárgyalására *A halál- 1 napot 1934. évi október hó 29. napjának délelőtti 9 . órájára Pécsváradon levő hivatalos helyisége ruhe ezen-­­ nel kitűzöm és erre Németh Jánost azzal a meg­jegy­­­­zéssel idézem meg, hogy abban az eset­ben, ha a tár­gyaláson személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelenne, a részére a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képviseletéről, nem gondoskodna, a gyámhatóság által, kinevezett gond­nok által fog képviseltetni. Pécsvárad, 1634. évi szep­tember hó 25. napján. Dr. Ónody Gábor, kir. közjegyző. 7382 Okir­atm­esz s­emmi­s­it­é­s­ek, Okiratmegsemm­isités. 13056/1934. K. szám. Róthmann Ignác hajdúböszörményi lakos egy drb. lóról kiállított elveszett marhalevele semmis. Hajdúböszörmény, 1934. évi szeptember hó 19. napján. Hajdúböszörmény megyei város polgármestere. 7100 Okiratmegsemmisités. 43/7. 1934. 6. szám. Pick József pétervásárai lakos nevén nyilvántartott 22—911. for­galmi rendszámú gépjárómű forgalmi engedélye és iga­zoló lapja elveszett, azt megsemmisítem. Eger, 1934. évi szeptember 1re 26. napján. A m­. kir. rendőrség egri kapitánysága. 7191 Okiratmegsemmisités. 40/116. 1934. 6. szám. Hollóby Zoltán budapesti lakos nevén nyilvántartott BR 778. rendszámú motorkerékpár forgalmi engedélye elveszett, azt megsemmisítem. Eger, 1934. évi szeptember hó 26. napján. A m­. kir. rendőrség egri kapitánysága. 7259 Okiratmegsemmisítés. Pk. I. 582428/1934. szám. A budapesti központi királyi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat : 1 drb. La­tinák Jenő budapesti (Memori­um 2.) lakos, elfogadó aláírásával ellátott és 1934. december 20. lejáratú 434 pengő 20 f-ről szóló váltó elfogadvány’, 1 drb. Latinák Jenő budapesti ■ (Monori­ ut 2.) lakos, elfogadó aláírásá­val ellátott és 1934. december 20-i lejáratú 651 pengő 60 f-ről szóló váltó elfogadvány megsemmisítése iránt az eljárást Strausz Rezső budapesti (Váci­ út 90.) lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt egyszeri beiktatásától számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező eset­ben a királyi járásbíróság azt a folyamodó újabb ké­relmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1934. évi szeptember hó 20. napján. A budapesti központi királyi járásbíróság. A 7306 előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Dikán István volt bajaszentistváni lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve : Dikán István, születési helye és ideje Bajaszentistván, 1887. évi szeptember hó 11. napja, szüleinek neve néhai Dikán János, néhai Burkovics Márta, házastársának neve Sibaliu Anna, lakik Baja, Kültelek, öreg szőlő dülő, gyermekének neve kiskorú Dikán Mátyás, lakik Baja, kültelek, öreg szőlő dűlő, az eltűnt utolsó tartózkodási helye (lakhelye) Baja­­szentistván, ingó vagyona nincs, ingatlan vagyona nincs, bevonulásának időpontja 1914. évi julius hó. ..z a csapattest, amelybe az ismert adatok szerint eredeti­leg beosztották, cs. és kir. 38. gyalogezred, az a csapat­­test, melyben az ismert adatok szerint utoljára­­teljesí­tett szolgálatot, cs. és kir. 38. gyalogezred, katonai rendfokozata közkatona, utolsó tábori postaszáma 111., az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett : Orosz harctér. Eltűnésére vonatkozó egyéb adatok : A teckói hadifogolytáborban 1915. évi december hó folyamán tífuszban elhalt. A királyi járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggeszté­sétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Baja, 1934. évi május hó 13. napján. A bajai királyi járásbíróság. 7321 Vegyes hirdetmény. Hirdetmény. Gt. 1065/47. 1934. szám. A debreceni kir. törvényszék arról szerzett tudomást, hogy a kereske­delmi társascégeik jegyzékének VI. kötet 121. lapján be­jegyzett Tollkereskedelmi részvénytársaság szöveggel, Debrecen főteleppel bíró cég tényleg megszűnt. Felhívja ennélfogva a kir. törvényszék a cég igaz­gatósági tagjait és mindazo­kat, akiknek a cég fennállá­sához érdeke fűződik, hogy ha a cég megszűnésének bevezetése ellen kifogásuk van, ezt ezen hirdetmény megjelenésétől számított 45 nap alatt terjesszék elő, mert ellenesetben a kir. törvényszék a céget az 1927. évi III. t.-c. 2. §-a alapján hivatalból fogja törölni. Debrecen, 1934. évi szeptember hó 20. napján. A deb­receni kir. törvényszék. **1352 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2023/1934. sz­ám. A marcali kir. járásbíróság Szabó József jenkei lakosnak a 28.000. 1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett ké­relme folytán a­­harctéren eltűnt testvére Szabó János vésői tokos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást meg­indította. Az eltűnt Szabó János született Vesén, 1897. február 13-án, Szabó János és Berlők Katalintól, evangélikus, földmives, véres lakos, némi vagyona van. 1915. évi október hó 15-én vonult be Pécsre a m. kir. 19. honvéd gyalogezred 8. századába és 1916. szeptember 11-én orosz hadifogságba esett, hol 1917. október 2-án meg­halt. A kir járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Marcali, 1934. évi szeptember hó 15. napján. A marcali kir. járásbíróság. 7358 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2024/1934. szám. A marcali ki­r. járásbíróság Szabó József inkei lakosnak a 28.000. 1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérel­me folytán a háttéren eltűnt testvére, Szabó Péter vesei lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt Szabó Péter született Vesén, 1895. február 17-én, Szabó János és Berták Katalin szülőktől, rom. kath., vései lakos, némi vagyona van. 1915. évi máju­s hó 15-én vonult be Pécsre a m. kir. 19. h. gy.-ezred XIII. 6. emeneti századának Várady ezredcsoportjáh­oz. 1915. október havában az orosz harctéren fogságba esett. Utolsó tábori posta száma 208. A királyi járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkezik, a biróság­­az egyébként kiderített tények alapján fog a holnaknyilvánitás kér­désében határozni. Marcali, 1934. évi augusztus hó 8. napján. A marcali kir. járásbíróság. 7359 Holtnaknyilvánitás. Pk. I. 582309/1. 1934. szám. A budapesti központi királyi járásbíróság közhírré teszi, hogy Kuttil Győzőné szül. Kalmár Anna budapesti (Te­lep­ utca 10.) lakos részéről előterjesztett holtnaknyilvá­­nilási kéretem folytán a 28.000/1919. I. M. szám­i ren­delet alapján a háborúban eltűnt Kuttil Győző b­oltnak­­nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt adatai a következők : Neve, vallása, foglal­kozása : Kuttil Győző, géplakatos, törvényszéki hivatal­­szolga, róm­. kath. Születési helye és ideje : Esztergom, 1886. november 10. Utolsó lakhelye, illetőségi helye Budapest, VII., Vilma királyné­ út 25. Szüleinek neve és lakhelye : Kuttil Antal és Csemiczky Sumilla. Há­zastársának neve és lakhelye : Kalmár Anna Budapest, Telep­ utca 10. Házasságából 2 gyermek született, elhe­lyezése anyjuknál. Ingó és ingatlan vagyona nem volt. Az eltűnt eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített. Bevonult 1914. évi augusztus hó 10-én a volt cs. és kir. 6. vártüzérezredbe, szolgálatot teljesített ugyanott, mint tü­zerőrvezető. A hadiesemények megjelölése, hol nyoma veszett , 1916. évben orosz hadifogságba esett A honvédelmi minisztérium IV. nyilvántartási osztály értesítése sze- Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. Pk. 11436/1934. szám. A bajai királyi járásbíróság Dikr­i Istvánná szü­l. Sibulin Anna részéről a 28.000/1919. I. M. szám­i rendelet alapján 1934 október 2.

Next