Budapesti Közlöny, 1935. február (69. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-01 / 27. szám
1935 február 1. 641. t. sz.-ból : 666. sz. 533. Jegyzetből : Celluloid- és műbörkötésű magyar nyelvű imakönyvek. Prémbőrtáblák (keresztek, rotondák és zsákok). Körül nem * font, négyszögletű kaucsukszál 1.5X1.5 mm-nél nem vastagabb. Mindennemű cement. Motorok és motoros járóművek hűtői. Irótoll, aranyozva. Más dugattyús erőgép. Gőz- és gázturbina és ezek alkotórészei. Használt textilipari gépek. Analitikai, gyógyszer-, aranyműves-, gabonaminősítő és más precíziós mérleg, ideértve a precíziós súlyokat is. Mechanizmussal bíró kézi bélyegző-, lyukasztó- és lyuggatókészülék, továbbá efféle kézi, valamint gépbe beilleszthető számláló- és számozókészülék. Másutt nem említett áruk szaruból, csontból és más természetes faragóanyagokból. A 440/M. E. számú 1932. évi rendelet 2., 3. és 4. §-ai alkalmazást nyernek a jelen rendelet értelmében csakis külön engedéllyel behozható áruk tekintetében is. Egyúttal a behozatalnak engedélyhez kötöttsége kiterjesztetik a már korábbi rendeletek révén az engedélykötelezettség körébe eső következő tételek alá tartozó azokra az árukra, melyek eddig az úgynevezett engedélyjegyes eljárásban külön behozatali engedély nélkül voltak behozhatók : 158., 334-ből földidióolaj és szójababolaj, 414. b), 495., 496., 497., 499., 500., 548., 549., 552., 553., 554., 555., 587. a), 596., 597., 605., 619. a/1., 624., 651. a), 678., 807. e), 944. és 948. 5. §• A m. kir. minisztérium a vámjog szabályozásáról szóló 1924. évi XIX. t.-c. 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján elrendeli, hogy az 1924. évi XXI. t.-c. mellékletét képező autonóm vámtarifa 195. száma alá tartozó diófarönköt csakis a kereskedelemügyi miniszternek az érdekelt miniszterekkel együtt kiadott engedélye alapján szabad a kivitelben vámkezelni. 6. §: Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. A 2. és 3. szakaszok rendelkezései azonban nem nyernek alkalmazást azokra az áruküldeményekre, amelyek a vonatkozó fuvarokmányok tanúsága szerint legkésőbb 1935. évi január hó 31-én valamelyik közszállítási intézetnél (vasúti, hajózási vagy légiforgalmi vállalatnál vagy postaintézetnél) közvetlen magyarországi rendeltetéssel feladattak, ha az elvámolás legkésőbb 1935. évi február hó 9-én megtörténik. Az ily küldemények tehát legkésőbb 1935. évi február hó 9-ig bezárólag a jelen rendelet kiadása napján érvényben volt vámtételek mellett vámkezelendők. A 4. §. rendelkezései viszont nem nyernek alkalmazást azokra a küldeményekre, amelyek a vonatkozó szállítási okmányok tanúsága szerint valamely nyilvános szállítási vállalatnál e rendelet kihirdetése napját megelőző időben közvetlen magyarországi rendeltetéssel feladattak. Ezek a küldemények külön engedély nélkül és kezelési illetéktől mentesen vámkezelhetők, feltéve, hogy a vámkezelés 1935. évi február hó 9-ig megtörténik. Budapest, 1935. évi január hó 31-én. vitéz Gömbös Gyula s. k. m. k.ir. miniszterelnök. 702. t. sz.-ból : 794. t. sz. 801. a) t. sz. 807. t. sz. 809. t. sz. 830. t. sz.-ból: 841. t. sz. 845. t. sz. 949. t. sz. Budapesti Közlöny A m. kir. belügyminiszter 259.467/1934. B. M. számú körrendelete a „Polysan Complex Immunvaccina“ elnevezésű gyógyszerkülönlegességnek a „Közgyógyszerellátás“ terhére való rendelése tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A közgyógyszerellátás tárgyában kiadott 400/1932. N. M. M. évi. számú rendelet (1. Rendeletek Tára 1932. évf. 505. oldal) 4. §-ának 2. pontjában foglalt rendelkezésre való utalással tudomás és megfelelő eljárás végett értesítem Alispán (Polgármester) urat, hogy az Országos Közegészségi Tanács véleménye alapján megengedem, hogy dr. Pápay Ollóintézet és Szérumtermelő r. t. budapesti (IX., Lónyay u. 12. sz.) cég által készített „Polysan complex immunvaccina“ elnevezésű gyógyszerkülönlegesség 1X2 ccm-es csomagolásban P 1.10, 3X2 ccm-es csomagolásban pedig a 280 ez időszerinti gyógyszertári eladási áron, ezen körrendeletem kihirdetésétől kezdődőleg a „közgyógyszerellátás“ terhére, a fennálló törvényes rendelkezések betartása mellett rendelhető legyen. Budapest, 1935. évi január hó 28-án. A miniszter rendeletéből : Dr. Kolosváry Sándor s. k. miniszteri tanácsos. A m. kir. igazsá jogminiszter 4.009/1935.1. M. számú rendelete a technikai szakkérdésekben kir. bíróságok előtti szakértői működésre való jogosultság szabályozása tárgyában. A mérnöki rendtartásról szóló 1923 : XVII. t.-c. 3. §-ának utolsó bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Mérnöki Kamara meghallgatásával a kereskedelemügyi, a földmivelésügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem :•§• Ha a szakértő működési körébe tartozó szakkérdések olyan munkára vonatkoznak, amely vagy fenntartott mérnöki munkakörbe tartozik, vagy technikai főiskolai képzettség,nek megfelelő elméleti szaktudást igényel, állandó szakértővé kizárólag olyan mérnököt szabad kinevezni, aki az 1923 : XVII. törvénycikk értelmében alakult mérnöki kamara tagja és legalább nyolc évi gyakorlata van abban a technikai ágazatban, amelyre kinevezése vonatkozik. 2 §• Ha az 1. §. alá eső szakkérdésre a bíróság egyes ügyekben szakértőt hallgat meg, szakértőként — ha nem állandó bírósági szakértőt alkalmaz — mérnöki kamarai tagot alkalmazzon. Ez a rendelkezés arra való tekintet nélkül áll, hogy a bíróság a szakértők személyére vonatkozólag a feleket meghallgatja-e vagy nem, polgári ügyekben azonban a felek megegyezése esetében az 1911 :1. t.-c. 350. §. harmadik bekezdését akkor is alkalmazni kell, ha a felek nem mérnöki kamarai tagot javasolnak szakértőül. E §. rendelkezéseinek téves alkalmazása vagy alkalmazásának téves mellőzése miatt jogorvoslatnak nincs helye. E §. rendelkezései nem érintik a terheltnek ellenőrző szakértő alkalmazására és személyének megválasztására az 1896 : XXXIII. t.-c. 228. §-ában meghatározott jogát. 3. §. Különösen indokolt esetekben a 2. §. rendelkezéseitől a 2. §. második és negyedik bekezdésének esetén kívül is el lehet térni, de az ilyen eltérés előtt a bíróság a Mérnöki Kamarát a lehetőség szerint hallgassa meg. 4. §Mérnökszakértők kinevezésénél és szakértőknek egyes ügyekben alkalmazásánál arra is tekintettel kell lenni, hogy a mérnökszakértő a technikai tudományok melyik ágában szerzett képesítést és ehhez képest mérnök, építész, gépészmérnök, vegyészmérnök, bányamérnök, vaskohómérnök, fémkohómérnök, erdőmérnök, közgazdasági mérnök vagy geológus-e. Tekintettel kell lenni továbbá arra is, hogy ezeken belül is milyen irányú különleges gyakorlata vagy egyébként megszerzett képzettsége van. . . . 5. §. Ha a bíróságnak kétsége van afelől, hogy a szakkérdés technikai természetű-e, hogy technikai főiskolai képzettségnek megfelelő elméleti szaktudás nélkül el nem végezhető munkára vonatkozik-e és hogy a technikai tudomány melyik ágába tartozik , a kereskedelemügyi minisztertől kérhet véleményt. 6. §. Mérnöknek ahhoz, hogy bírósági állandó szakértői tisztet vállaljon vagy egyes ügyekben szakértői kinevezést elfogadjon, nincs szüksége hivatali feletteshatóságának a 166.642/1932. K. M. számú rendelet 1. §-ában meghatározott engedélyére. Ez a rendelkezés nem érinti az 1911 :1. t.-c. 355. §-ának azt a rendelkezését, hogy közszolgálatban álló személy nem alkalmazható szakértőül, haezt felettes hatósága a közszolgálat érdekébe ütközőnek nyilvánítja. " . 7. §. Ez a rendelet az 1935. évi február hó 15. napján lép életbe. Rendelkezései az igazságügyminiszter főfelügyelete alá nem tartozó bíróságokra nem állanak. Életbelépésével az erdőrendészeti ügyekelbírálásánál szakértőül képesített erdőtiszteknek alkalmazása tárgyában 6.980/1882. I. M. szám alatt kiadott rendelet hatályát veszti. E rendelet rendelkezései a már kinevezett állandó bírósági szakértők jogállását nem érintik. Budapest, 1935. évi január hó 28-án. Dr. Lázár Andor s. k. m. kir. igazságügy miniszter. A m. kir. pénzügyminiszter 1935. évi 23.677. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzési és az általános forgalmi adó megállapítása szempontjából pengőértékre történő átszámításáról. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1 §• Az örökösödési illeték kiszabásánál, amenynyiben a kincstár joga erre az illetékre az 1935. év január havában nyílt meg, továbbá az 1935. év február havában esedékes általános és fényűzési forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. §-ban meghatározott kulcsok szerint számítandók át pengőértékre. Ha a forgalmi adók alapját alkotó nyers bevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizában, a 3. §-ban megállapított átszámítási kulcs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincsen, de a megfelelő kiűzetésre (devizára) vonatkozó átszámítási kulcs a 3. §-ban közölve van, a forgalmi adók tekintetében a devizákra megállapított kulcsot kell alkalmazni és megfordítva. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs megállapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügyminisztérium döntését kell kikérni.