Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1935. május (69. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám értesítője

, 1935 május 1. A Budapesti Közl­öny Hivatalos Értesítője helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről. Így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggeszté­sétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Nyírbátor, 1935. évii április hó 24. napján. A nyírbátori kir. járásbíróság. F 13111 Holtnaknyilvánitás. Pk. 902/1935. szám. Háborúban eltűnt Tótiván Ignác holtn­aknyil­vánni­tás­i ügyében a le­­tenyei kir. járásbíróság Tótiván Miklós kerkaszentmik­­lósi lakos részéről a 28.000/1919. és 30.000/1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Tótiván Ignác volt kerkaszentmiklósi lakos holtnak nyilvánulása iránt az eljárást megindítja, az eltűnt részére ügygondnok kirendelését — minthogy­ az eltűnt után ingó és ingatlan vagyon nem maradt — mellőzi. Az eltűnt neve : Tótiván Ignác ; születési helye Kerka- Szentmiklós ; születési ideje 1894. év junius hó 19. nap ; szüleinek neve Tótiván István és Csondor Rozi ; nőtlen , gyermektelen ; utolsó lakhelye Kerkaszentmiklós ; va­gyona nincs ; bevonulásának időpontja 1914. év október hó folyamán ; az a csapattest, amelyhez az ismert ada­tok szerint besoroztatott, cs. és kir. 48. gyalogezred 4. század ; rendfokozata közlegény ; az a csapattest, amely­nél utoljára teljesített szolgálatot, 48. gy.-ezred 20. szá­zadhoz osztatott be, mikor 1915. január hó 22-én az orosz hálótérre került­­ esemény, ahol nyoma veszett . 1916. augusztus 10-én a Bruszilov offenzívában orosz fogságba esett, mint hadifogoly a Murmann szigetekre került vasúti munkához, hol 1917. március havában skorbutban súlyosan megbetegedett, kórházba szállították s ott állítólag meghalt. A Magyar Vörös Kereszt Egylet­nek 13/1930. szám alatt kelt értesítése szerint az Orosz Vörös Kereszt is kutatott Tótiván Ignác után, de ered­ménytelenül. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt él­etben létéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggeszté­sétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Letenye, 1935. évi március hó 14. A Menyei kir. járás­bíróság. 3308 Holtnaknyilvánitás. Pk. 5951/1935. szám. A veszprémi kir. járásbíróság özv. Wittmann Mátyásné, korábban férjezett Kovács Józsefivé szül. Nyitrai Julia veszprémi lakos részéről a 28.000/1919. I. M. számú rendelet alap­ján előterjesztett kérelem folytán közhírré teszi, hogy Kovács Antal volt veszprémi lakos, aki Kovács József és Nyitrai Julia szülőktől. 1897. február hó 24-én szüle­tett Budapesten, utolsó állandó lakhelye Veszprém m. városban volt, r. kath. vallásu, kőfaragósegéd foglalko­zású volt, vagyontalan, 1915. év október hó 15-én vonult be katonának Győrbe, Győrből Komáromba, innen pedig először az orosz, majd az olasz harctérre került és az aknavetőkhöz nyert beosztást. Utoljára 1916. év őszén irt s Paor Antal veszprémi lakos ba­jtársától nyert értesü­lés szerint a déltiroli harcokban hősi halált halt. Tábori postaszáma ismeretlen. Utolsó címe a következő volt : 10. 5. Luft minerwerfer zug. 7. 1916. őszétől kezdve tőle semmi hír sem érkezett. A kir járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggeszté­sétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Veszprém, 1935. évi április hó 8. napján. A veszprémi kir. járásbíróság. **540 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1870/1935. szám. A mohácsi kir. járásbíróság Geszthelyi Józsefné sz. Fischer Mag­dolna sátorhelyi lakos részéről a 2880/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állító­lag eltűnt Fischer János volt sátorhelyi lakos holtnak­­nyilván­ilása iránt az eljárást megindítja és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Réder Dezső mohácsi ügyvédet rendeli ki. Az eltűnt neve : Fischer János ; születési helye Hi­­mesháza ; szüleinek neve néhai Fischer Pál és néhai Heil Erzsébet ; házastársának neve Keller Regina ; gyer­mekeinek neve Geszthelyi Józsefné, Fischer Ádám sá­torhelyi, Fischer József bozso­ki és Fischer Ferenc bajai, a kiskorú gyermekeik gyámja Krám János és Rupp Ádám szák­ lakos ; az eltűnt foglalkozása gazdasági cseléd ; utolsó lakihelye (tartózkodási helye) Sátorhely ; ingó vagyona nincs ; ingatlan vagyona Cseregörcsöny ; bevonulásának időpontja 1915. ; az a csapattest, amely­hez eredetileg beosztották ismeretlen, de vagy a 19. honvéd gy.-ezrednél, vagy az 52. gy.-ezredinél szolgált ; az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot ismeretlen ; katonai rendfokozata közvitéz ; utolsó tábori postaszáma ismeretlen ; az a hadiesemény, amely köz­ben nyomaveszett . Állít­óla­g az 1918. évben az olasz harctéren hősi halált halt. A kir. járásbíróság fe­lrv mindenkit. "■ abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtaaik nyilvánítás szempontjából ,fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggeszté­sétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. Mohács, 1935. évi április hó 20. napján. A mohácsi kir. járásbíróság. **542 Holtnaknyilvánitás. Pk. 788/1935. szám. A hajdú­böszörményi kir. járásbíróság a Berecki Miklósné Vajda Eszter hajduhadházi lakos részéről a 28.000/1919., 30.000/1922. I. M. sz.­ rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Berec­ki Miklós volt hajduhadházi lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindítja s az eltűnt részére ügygondnokul dr. Farkas Ödön hajduhadházi ügyvédet rendeli ki. Az eltűnt neve : Berecki Miklós, születési helye és ideje : Hajduhadház, 1875. október 6., szüleinek neve : néhai Berecki Márton és néhai Kiss Sára, házastársá­­nak neve : Vajda Eszter, lakása : Hajduhadház, Batthyány­ u. 21., gyermekeinek neve : Erzsébet és Mik­lós. Az eltűnt foglalkozása : földmives, ingatlan vagyona vam Hajduhadházon, bevonulásának ideje : 1915. feb­ruár 20. Az a csapattest, melyhez az ismert adatok alapján beosztatott : 7. h. gyalogezred, az a csapattest, melynél utoljára teljesített szolgálatot : ugyanaz, kato­nai rendfokozata : gyalogos, utolsó tábori postaszáma : ismeretlen. Az a körülmény, amely közben nyoma ve­szett , 1915. évi február hó 20-án Debrecenbe a 7. hon­véd gyalogezredhez bevonult, ahonnan azonnal az orosz harctérre került. Bevonulása óta nem adott életjelt magáról, róla semmi hír nem érkezett, állítólag az orosz harctéren elesett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holt­aknyilvánulás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggeszté­sétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni Hajdúböszörmény, 1935. évi március hó 7. napján. A hajdúböszörményi kir. járásbíróság. **539 Holtnaknyilvánitás. 6193/4. 1935. szám. A nagy­­kanizsai kir. járásbíróság a Dolmányos Ferenc és tár­sai, nagykanizsai lakosok részéről a 28000/1919. I. M. szám­ú rendelet alapján előterjesztett kérelme folytán az állítólag hősi halált halt Dolmányos György volt nagykanizsai lakos részére ügygondnokul dr. Kovács László nagykanizsai ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Dolmányos György, születési helye és ideje Nagykanizsa., 1892. november 19., szüleinek neve néhai Dolmányos József és Varga Verona, az eltűnt foglalkozása betonmunkás, majd villamoskalauz, utolsó lakhelye Nagykanizsa (Vörösmarthy-út 10. sz.) — Nagykanizsán ingatlan vagyona van, bevonulásának időpontja 1914. augusztus hó, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották a ko­máromi 5. számú árkász század, az a csapattest, amely­nél utoljára teljesített szolgálatot, a Przemysl várát védő csapat kötelékében szolgált, katonai rendfokozata köz­legény, utolsó hadiposta száma ismeretlen, eltűnésére vonatkozó adatok : az 1914-ben kitört világháború kez­detén árkász századával a Przemysl erődbe vonult és a tőle érkezett levelek szerint még 1914. évi október hó 22-én is itt teljesített szolgálatot. 1914. év vége óta, a várnak az oroszok által történt többszöri körülzárása és többszörös ostromok óta életjelt nem adott magáról. A kis járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempont­jából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt is fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a budapesti központi kir. járásbíróságnál, a hir­detménynek a hirdetési táblán történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt , a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a h­öltnek nyilvánítás kérdésében határozni. Nagykanizsa, 1935. évi április hó 12. napján. A nagy­kanizsai kir. járásbíróság. 3310 Kaufmann Ferenc Károly­ körút 3/a. szám alatti éttermét átvenni szándékozom.. Esetleges hitelezők követeléseit 8 napon belül veszem figyelembe. Jelentkezés Politzer 1415 Rózsa­ utca 8. sz. MAGÁNHIRDETÉSEK. Általános Mezőgazdasági és Kereskedelmi R. T., Budapest. Mérlegszámla per 1934. december 31. Vagyon: Adósok P 57.125.99. Veszteség­elővezetés P 2.117.84. Veszteség 1934. évre P 498.82 . P 2.616.66. összesen P 59.742.65. Teher: Részvénytőke P 50.000.1. Hitele­zők P 9.742.65. összesen P 59.742.65. Budapest, 1935. évi április havában. Az igazgatóság. Megvizsgáltuk és rendben találtuk. 1424 A felügyelőbizottság. Singer és Wolfner irodalmi intézet r. t. Mérlegszámla 1934. évi december hó 31-én. Vagyon: Pénzkészlet 9.051.23 P. Érték­papirosok 46.553.60 P. Berendezés 1.— P. Adósok 1.027.819.68 P. Üzemi leltár 268.911.32 pengő, összesen 1,352.336.83 P. — Teher: Részvénytőke 500.000.­— P. Tőketartalék 326.576.06 P. Általános tartalékalap 31.000.— pengő. Értékcsökkenési alap 500.— P. Hitele­zők 470.393.59 P. Tiszta nyereség az 1934. évre 23.867.18 P. összesen 1,352.336.83­0. Az igazgatóság. Megvizsgálta és helyesnek találta. 1420 A felügyelőbizottság. Lágymányosi Fa- és Szénkereskedelmi Részvénytársaság. Mérlegszámla 1934. évi december hó 31-én. Vagyon: Zalamerenyei erdővételi számla P 268.433.30. Zalamerenyei erdő számla pengő 123.028.69. Kitermelési jog számla P 10.000.—. Ló és kocsi számla P 700.—. Szerszám, felsze­relés és berendezés számla P 813.—. Építkezés­­számla P 326.—. Előlegszámla P 424.56. Pénz­társzámla P 3.086.88. Adósok P 52.751.08. Veszteség P 1.130.96. Összesen P 409.694.47. Teher: Részvénytőke P 10.000.1. Át­meneti számla P 1.529.02. Hitelezők pengő 449.165.45. összesen P 460.694.47. Megvizsgálta és jóváhagyta. Az igazgatóság. 1421 A felügyelőbizottság. Selyem- és Gyapjuárugyár Részvénytársaság, Budapest, VI., Váci­ út 177. szám 1934. évi zárszámadása. Mérlegszámla 1934. december 31-én. Vagyon: Ingatlanok P 458.340.80. Gé­pek, felszerelés és berendezés P 1,062.939.86. Készpénz és tárcaváltók P 18.269.96. Adósok P 334.270.80. Árukészlet P 292.376.—. Össze­sen P 2,166.197.42. Teher: Részvénytőke P 480.000.—. Ár­folyamkülönbözeti tartalékalap P 95.000.—. Értékcsökkenési tartalékalap P 456.471.50. Se­gélyalap P 45.060.24. Hitelezők P 569.986.66. Amortizátiós kölcsön P 508.687.60. Nyereség : múlt évi áthozat P 6.274.26 és folyó évi nyere­ség P 4.717.16, összesen P 10.991.42. Összesen P 2.166.197.42. Nyereség-veszteségszámla 1934. december 31-én. Veszteség: Munkabérek P 434.100.24. Üzemi és üzleti költségek P 438.368.49. Adók és illetékek P 143.846.36. Leírások pengő 38.827.56. Nyereség : múlt évi áthozat pengő 6.274.26 és folyó évi nyereség P 4.717.16. Összesen P 10.991.42. Összesen P 1,066.134.07. Nyereség: Gyártási bruttó haszon pengő 1,059.859.81. Múlt évi nyereségáthozat pengő 6,274.26. Összesen P 1,066.134.07. Az igazgatóság. Megvizsgáltuk és rendben találtuk. 1429 A felügyelőbizottság.

Next