Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1935. július (69. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-02 / 147. szám értesítője

6 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1935 jinius 2. Konrád és neje Förster Magdolna javára bekebelezett szolgalmi és kikötm­ényi jog feltétlen fenntartásával. Az dvándárdai 324. sz. betétben A + 1—2 sor.sz., 675. hrsz. a. felvett 11 h. 1134 négyszögölnyi szántóra és 676. hrsz. a. felvett 885 négyszögölnyi szőlőre összesen 11809 pengő kikiáltási árban . A 4­­3. sorsz. alatt felvett 28/1644 rész­leg­e­lő i­l­let­ős­ég­re 30­0 kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Mohácson a te­lekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (Szepessy-tér 1. szám, emelet 1. ajtószám) megtartására 1935. évi jú­lius hó 30. napjának délelőtti 11 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881 : LX­­.-c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg : 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kéthar­­harmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet (1908. évi XLI. t.-c. 26. §.). Az ivándárdai 324. sz. betétben felvett ingatlanok te­kintetében Bajai Magyar Bank Rt. legkisebb vételár nélkül árverezhet, dr. Krausz Győzővel szemben a leg­kisebb vételárat 9172 P-ben, Délmagyarországi Kereske­delmi Ban­k Rt.-vel szemben 10886 P-­ben, Pécsi Taka­rékpénztár Rt.-vel 12988 P-ben állapítja meg. A magyarbólyi 189. sz. betétben felvett ingatlanok tekintetében Délmagyarországi Kereskedelmi Bank Rt. legkisebb vételár nélkül árverezhet, míg Bajai Ma­gyar Bank Rt.-vel szemben a legkisebb vételárat 9972 P-ben, dr. Krausz Győzővel szemben 18972 P-ben, Pécsi Takarékpénztár Rt.-vel szemben 21672 P-ben állapítja meg. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 : LX. t.-c. 147., 150., 170. §-ai ; 1908 : LX. t.-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908 : XLI. t.-c. 25. §.). Mohács 1935. feb­ruár hó 20-án. A mohácsi kir. járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság. N 5062 Árverés. 9103/1935. tk. szám. Dr. Blau Jenő végre­­hajtatónak, Eszik Mihály, Eszik István, kiskorú Eszik Balázs, kiskorú Eszik István, kiskorú Eszik Franciska, Eszik Imre, özv. Eszik Mihályné Pintér Anna végre­hajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyeiben a telekkönyvi hatóság az utó-ajánlati árverést 2.200­­ tőkekövetelés és járulékai behajtása végett ; a kiskun­félegyházi kir. járásbiróság területén levő, Kiskun­félegyháza városban fekvő s a kiskunfélegyházi 1631. sz. betétben A. I. 1—2. sorszám, 17208., 17209. hrsz. alatt foglalt, a Ferenc szállás 27. dűlőben levő ház és szántóra 6.883 pengő 80 fillér kikiáltási árban elren­delte. Az árverést 1935. évi augusztus hó 8. (Nyolc) nap­ján, délelőtt 11 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok a kikiáltási árnál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-aiban meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél jelenni, vagy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldött­nek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 : XL. t. -c. 147., 150., 170. §-ai ; 1908: LX. t.-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908 : XLI. t.-c. 25. §.) Kiskunfélegyháza, 1935. évi június hó 3-án. A kis­kun­f­élegyházai­­királyi járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. N 5072 Árverés. 3297/1935. tk. szám. Vermes Gusztávné szül. Borovitz Vilma végrehajtatának, Simon Imre végre­hajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási, utóajánlatra az újabb árverést 500 pengő tőkekövetelés és járulékai be­hajtása végett a lengyeltóti kir. járásbiróság területén levő, a balatonboglári 432. számú telekjegyzőkönyvben Simon Imre nevén álló A. + 3. sorsz., 307/148. a. 1. hrsz. alatt foglalt 100 négyszögöl területű ingatlanra 7.500 pengő kikiáltási árban, mint forgalmi értékben, u. o. A. + 4. sorsz., 307/148. a. 2. hrszámú 158 négy­szögöl területű ingatlanra 4.500 pengő kikiáltási árban, mint forgalmi értékben elrendeli azzal, hogy az árverést kérő végrehajtató Vermes Gusztávné szül. Borovitz Vilma érdekében a 307/148. a. 1. hrszámu ingatlan 14.875.49 pengő, a 307/148. a. 2. hrszámu ingatlan pe­dig 14.875.49 pengő legkisebb árverési vételáron alul. Weinberger L. Farikas Csatlakozott végrehajtata érde­kében a 307/148. a. 1. hrszámú ingatlan 17.975.49­­ legkisebb árverési vételáron alul, a 307/148. a. 2. hrsz. ingatlan ugyancsak 17.975.49 pengő legkisebb árverési vételáron alul, Balatonboglár és Vidéke Hangya Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetkezet bej. cég érdekében a 307/148. a. 1. hrszámu ingatlan 18.603.69 pengő, a 307/148. a. 2. hrszámu ingatlan ugyancsak 18.603.69 a legkisebb árverési vételáron alul, végül Szollás és Mol­nár csatlakozott végrehajtata érdekében a 307/148. a. 1. hrszámu ingatlan 19.020.29 pengő legkisebb árverési vételáron, a 307/148. a. 2. hrszámú ingatlan ugyancsak 19.020.29 pengő legkisebb árverési vételáron alul el­­vem­ adható. A Pénzintézeti Központ csatlakozott végrehajtata ér­dekében az árverés alá kerülő ingatlanok a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron alul el nem adhatók. Az árverés özv. Simon Dávidné szül. Bók Emma javára C. 2. sorszám alatt bekebelezett haszonélvezeti jogra figyelem nélkül tartandó meg. Az árverést 1935. évi augusztus hó 10. napján, dél­előtt 10 órakor Lengyeltótiban a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében fogják megtartani. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy óvadék­képes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Lengyeltóti, 1935. évi május hó 9. napján. A lengyeltóti kir. járásbiróság, mint telekkönyvi ható­ság. N­F 14639 Árverés. 1730/1985. tkvi szám. Pesti Hazai Első Taka­rékpénztár Egyesület végrehajtójónak, Hajnal Ferenc és neje Égető Rozália végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 121,88 aranydollár tőkekövetelés és járulékai behajtása végett az adonyi kir. járásbiróság területén levő, Perkáta községben fekvő s a­­kisperkátai 29. számu­ telekkönyvi betétben A. + 1. sorszám, 352/6. srszá­m alatt foglalt 9 hold és 9­40 négyszögöl területű szántóra a Zsidókalapi dűlőben 8.773 P 50­0 kikiáltási árban, ugyanezen betétbeli A. + 2. sorsz., 353/8. hrsz. alatt foglalt 10 hold 340 négyszögöl területű szántóra a Zsidókalapi dűlőben 9.013 pengő 50­0 kikiáltási árban, a kisperkátai 21. számú telekkönyvi betétben A. I. 1—2. sorsz., 450/1., 457/1. hrsz. alatt foglalt 2 hold 1155 négy­szögöl területű útból a Fehérvári­ úti dűlőben, a végre­hajtást szenvedő nevén álló 31.680/931.192-ed részre 10 pengő 30­0 kikiáltási árban, ugyanezen betétben A. II. 1—2. sorsz., 417., 404/2. srszám alatt foglalt 1300 négy­szögöl területű útiból a Nádastó és Kisperkátai dűlőben, a végrehajtást szenvedők nevén álló 31.680/931.192-ed részre 4 pengő 50 f kikiáltási árban, ugyanezen betét­ben A. + 1—8. sorszám, 351/9., 352/14., 353/16., 364/7., 365/6., 348/2., 346/7. és 366/4. orszá­m alatt foglalt 360 négyszögöl udvarból, 1118, 1119 négyszögöl területű szántóból a Zsidókalapi dűlőben, 1 hold 866 négyszögöl területű és 1232 négyszögöl területű szántóból, a Kis­perkátai 1350 és 166 négyszögöl területű szántóból a Zsidókalapi dűlőben, végül a 60 négyszögöl területű útból a Kisperkátai dűlőiben a végrehajtást szenvedők nevén álló 31.680/931.192-ed részre egyenként az alábbi kikiáltási árban : a 351/9. hrsz. ill. 1 P, 352/14. hrsz. ill. 3 P 50 f, a 353/16. hrsz. ill. 1 P, a 31­4/7. hrsz. a. ill. 5 P 70 f, a 365/8. hrsz. illetőség 1 P, 348/2. hrsz. ill. 1 P 70 f, a 346/7. hrsz. ill. 80 f, végül a 366/7. hrsz. illetőség 50 f kikiáltási árban elrendelte.­­Az árverést 1935. évi szeptember hó 2. napján délelőtt 9 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (Koller­ utca 19. sz., 2.. ajtó) fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok a kikiáltási ár két­harmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverezni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a ki­küldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 : LX. t.-c. 147., 157., 170. §-ai; 1908: LX. t.-c. 21. §). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapitott bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908: XLI. t.-c. 25. §.) A­dony, 1935. évi március hó 30. napján. Az adonyi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. N F 14605 Árverés. 5103/1935. tkvi szám. Budapes­tvidé­ki m. kir. pénzügy igazgat­óság a m. kir. állami kincstár képvisele­tében végrehajtatának Steinberger Mór és neje Sz. Ber­ger Adél végrehajtást szenvedők ellen indított végrehaj­tási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtató kérelme kö­vetkeztében az 1881 : LX. t.-c. 144., 146. és 147. §-ai ér­telmében elrendeli a végrehajtási árverést fenti végre­hajtató 16.000 P tőke, ennek járulékai, a­z eddig meg­állapított per- és végrehajtási és az árverési kérvényért már megállapított költség iránti követelésének behajtása végett,­­az újpesti járásbiróság területén levő, Újpest város­ban fekvő s az újpesti 3494. sz. tkvi betétben A + 1. sorszám alatt foglalt, 353. hrsz. s­z. 8—9. sorsz. szerint Steinberger Mór és neje Berger Adél nevén álló ingat­lanra 46.920 P kikiáltási ár mellett. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a telekkönyvi­ hatóság hivatalos helyiségében (Tavasz­ utca 21. szám, földszint 10. ajtó) megtartására 1935. évi augusztus hó 23. napjának délelőtti 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881 : LX. t.-c. 150. §-a alapján követke­zőkben állapítja meg : 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet (1908: XLI. t.-c. 26. §.). 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1912 : LIV. t.-c. 44. §., illetve az 1911 :1. t.-c. 127. §-ában meghatá­rozott árfolyammal számított és a 4.260/1929. M. E. számú rendelethez I. és II. alatt mellékelt kimutatás, valamint a 8173/1930. P. M. számú rendelet 1. pontja szerint óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges­­bírói letétbe he­lyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 : LX. t.-c. 147., 150., 170. §-ai ; 1908 : XLI. t.-c. 21. §.). 3. A kincstár, valamint a magyar földhitelintézetek országos szövetsége mint árverelő bánatpénzt letenni nem köteles. Nem kötelesek bánatpénzt lett­enni az 1889 : XXX. t.-c. 10. §-ának második bekezdése alapján adómentes záloglevelek kibocsátására jogosított és Budapesten székelő részvénytársaságok és szövetkeze­tek, valamint az 1891 : XXIII. t.-c. alapján alakult köz­ponti hitelszövetkezet, a javukra zálog­jogilag megterhelt ingatlan elárverezésénél. Abban az esetben, amelyben az árverelő a törvény értelmében a bánatpénzt elveszti, a bánatpénz letétele alól felmentett árverelő a telek­könyvi hatóság felhívásának kézhezvételétől számított nyolc na­p alatt a bánatpénznek megfelelő összeget bírói letétbe helyezni köteles (1908 : XLI. t.-c. 21. §. ; 1911. évi XV. t.-c. 15. §.). 4. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem a­kar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ha ennek a kötelezettségnek eleget nem tesz, ígérete figyelmen kívü­l marad és az árverésben, amelyet haladéktalanul folytatni kell, részt nem vehet, ígére­ta hat ebbn­ek, ge­ é im-itlegfcis­salá vbgkq vbgkgjxzö A bánatpénz letétele alól felmentett árverelő a bá­natpénz kiegészítésének megfelelő összeget sem köteles letenni (1908: XLI. t.-c. 25. §.). 5. Vevő köteles a vételárat az árverés napjától jéró 5%-os kamatéval együtt az újpesti ún. kir. adóhivatal, mint bírói letétpénztárnál három egyenlő részletben megfizetni, mégpedig az első részletet 15 nap alatt, a másodikat 30­­nap alatt, a harmadikat 45 nap alatt az árverés jogerőre emelkedésétől számítva. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni (1881 . LX. t.-c. 147. § f) pont, 150. §). 6. Vevő köteles az ingatlant terhelő és az árverés napja után esedékes adókat, az átruházási illetéket, va­lamint az elárverezett ingatlant a fennálló törvények szerint terhelő szőlődézsma-, úrbéri és más hasonló természetű váltságot, a birtokrendezési költségjáruléko­­kat, úgyszintén a vizsz­abályozási tartozásnak az árverés napja után esedékes részleteit a vételárba­­betudás nél­kül viselni (1881 : LX. t.-c. 184. §.). 7. Nem terjed ki az árverés az ingatlannak az árverés napjáig bezárólag elvált terményére és egyéb alkotóré­szére, valamint e napig tartozéki kapcsolatból­­kivált tartozékaira,­­nem terjed ki továbbá az ingatlanok olyan terményeire, függő termésre vagy egyéb olyan alkotóré­szeire, amelyeknek elsajátítására a törvény szerint nem az árverési vevő, hanem a haszonélvező, haszonbérlő vagy más harmadik személy­­lesz az árverés után jogo­sult. Nem terjed ki az árverés az ingatlannak az árve­rés napjáig bezárólag esedékessé vált bér és haszonbér követelésére, úgyszintén az ingatlan mindenkori tulaj­donosa javára visszatérő időszakokban teljesítendő és az árverés­­napjáig esedékessé vált szolgáltatásokra. Az árverési vevőt az árverés tárgya után járó bér, haszonbér vagy m­ás időszakos szolgáltatás az árverés napjától következő fizetési időszak kezdőnapjától illeti meg s amennyiben az ingatlan vagy olyan tárgy, melyre az árverés kiterjed, biztosítva volt­­és a káreset bekövet­kezett, a biztosító elleni követ­elés az árverési vevőre nem száll át (24.000/1929. I. M. 6., 7., 9., 10., 14. §-ai). 8. Ha a vételárnak legalább 2/3-át megfizették, a te­lekkönyvi hatóság a vevőnek vételi bizonyítványt ad ki, amelynek alapján a vevő a megvett ingatlant birtokába veheti (1881 : LX. t.-c. 180. §. ; 1908 : XLI. t.-c. 27. §. ; 1925 : VIli. t.-c. 2­5. §). 9. Ha az árverés jogerőre emelkedett és a vevő az árverési feltételeknek eleget tett, különösen a vételárat egészen lefizette, az ingatlan tulajdonjogának a vevő nevére bekebelezését a telekkönyvi hatóság hivatalból rendeli el (1881 : LX. t.-c. 182. §.). 10. Ha a vevő az árverési feltételeknek a kitűzött időben eleget nem tesz, a bánatpénzt elveszíti, a bánat­pénz letétele alól felmentett árverese pedig a telek­könyvi hatóság felhívásának kézhezvételétől számított 8 nap alatt a bánatpénznek megfelelő összeget bírói letétbe helyezni köteles (1908: XLI. t.-c. 21. §.) és az érdekelt felek bármelyikének kérelmére a telekkönyvi hatóság újabb árverést rendel el (1881 : LX. t.-c. 185. §.). Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a telek­könyvi hatóságnál (Újpest, Tavasz­ utca 21. sz., 1. ajtó) és Újpest városi (községi) elöljáróságnál tekinthetőek meg (1881 : LX. t.-c. 147. §. g) pont. A telekkönyvi hatóság elrendeli, hogy a telekkönyvi iroda az árverés elrendelését az újpesti 3494. számú telekkönyvi betétben jegyezze fel. A telekkönyvi hatóság e hirdetmény egy példányát kifüggesztés, egy példányát pedig az árverési feltételek megtekint­hetése végett Újpest város polgármesterének, továbbá egy-egy példányt szabályszerű körözés, illetve kifüggesztés végett a szomszédos községek (városok) elöljáróságainak megküldi, végül az árverési hirdetmény törvényszerű kivonatát a hivatalos lapban egyszeri köz­zététel végett a végrehajttató képviselőjének kiadja (1881 : LX. t.-c. 152. §. ; 1908 : XLI. t.-c. 23. §.). Újpest, 1935. évi máju­s hó 6. napján. Az újpesti kir. járásbíró­ság, mint telekkönyvi hatóság. N 4438 Csődhirdetmények. Csőd. 12. Cs. 45981/2. 1934. szám. A budapesti kir. törvényszék, mint csődbíróság közhírré teszi, hogy az Oblath Józsefné szül. Fejérvári Blanka ellen bárhol található ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan javaira az 1881 : XVII. t.-c. 244., 248. §-a alapján a csődöt a mai napon hivatalból megnyitotta. Csődbiztosul dr. Vasváry Jenő kir. törvényszéki jegyzőt, tömeggondnokul dr. Vajk Árpád, budapesti (V. Faik Miska­ u. 26. sz.) ügyvédet, helyetteséül dr. Pető György budapesti (V., Vilmos császár­ út 62. sz.) ügy­védet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1935. évi augusztus hó 8. napját, a felszámolási tárgyalásra 1935. évi augusztus hó 28. napjának délelőtti 9 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1935. évi augusztus hó 30. napjának délelőtti 9 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (Budapest, V. ker., Alkotmány­ utca 14. szám, III. emelet 2/c. ajtószám). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényei-

Next