Budapesti Közlöny, 1935. december (69. évfolyam, 274-297. szám)
1935-12-01 / 274. szám
2 törvénycikk alapján kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet vagy az 1913 : XXXVI. törvénycikk 8. §-a alapján alkotott szabályrendelet állapítja meg, azokat a nyílt árusítási üzleteket, amelyeket egyébként köznapokon este hét (7) óra előtt kell bezárni, folyó évi december hó 9-től december hó 24-ig bezáróan este hét (7) óráig, a túlnyomóan élelmiszereket árusító üzleteket pedig este nyolc (8) óráig szabad nyitvatartani. Ez a rendelkezés nem érinti az 1921 : XXXVII. törvénycikk alapján kiadott rendeleteknek, valamint az 1913 : XXXVI. törvénycikk 8. §-a alapján alkotott szabályrendeleteknek azokat a rendelkezéseit, amelyek az említett napokon vagy azok közül egyes napokon későbbi zárórát állapítanak meg. 2 §• A folyó évi december hó 15-ére eső vasárnapon azokat a nyílt árusítási üzleteket, amelyek egyébként egész napon át zárva tartandók volnának, reggel kilenc (9) órától déli tizenkét (12) óráig, az egyéb nyílt árusítási üzleteket reggel hét (7) órától déli tizenkét (12) óráig szabad nyitvatartani. A folyó évi december hó 22-ére eső vasárnapon azokat a nyílt árusítási üzleteket, amelyek egyébként egész napon át zárva tartandók volnának, reggel kilenc (9) órától délután hat (6) óráig, az egyéb nyílt árusítási üzleteket reggel hét (7) órától délután hat (6) óráig szabad nyitvatartani. Az előző két bekezdésben megállapított nyitvatartási idő alatt az üzletekből az illető üzlet üzletkörébe tartozó valamennyi árucikk árusítható. A húsipar vasárnapi munkaszünetét szabályozó általános rendelkezések a folyó évi december hó 15-ére, valamint 22-ére eső vasárnapon is irányadók. Halféléket, élő és leölt baromfit a folyó évi december hó 15-ére, valamint 22-ére eső vasárnapon az ország egész területén reggel hét (7) órától az első, illetőleg második bekezdésben megállapított időpontig szabad forgalomba hozni. Az utcákon és tereken az árusítani szokott cikkek, hacsak a vonatkozó rendelkezések hosszabb időtartamot nem állapítanak meg, a folyó évi december hó 15-ére, valamint 22-ére eső vasárnapokon a nyílt árusítási üzletekre nézve megállapított időtartam alatt árusíthatók. 3. §. A folyó évi december hó 22-ére eső vasárnapon az ország egész területén az égetett szeszesitalok forgalombahozatalára berendezett nyílt árusítási üzletekből, azok nyitvatartásának tartama alatt, kivételesen égetett szeszesitalokat is szabad árusítani. Az árusítás azonban kizáróan zárt edényekben és csak az üzleti helyiségen kívül való fogyasztásra történhetik. Budapest, 1935. évi november hó 30-án. Dr. Winchkler István s. k. m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1935. évi 66.838/IV. számú rendelet© a m. kir. minisztérium által a nemzetközi árufuvarozással kapcsolatos tartozásoknak külföldi fizetési eszközökben való teljesítéséről kiadott 1932. évi 3.900/M. E. számú rendelet további végrehajtása tárgyában. A m. kir. minisztériumnak a nemzetközi árufuvarozással kapcsolatos tartozások külfödi fizetési eszközökben való teljesítéséről szóló 1932. évi 3.900/M. E. számú rendelete (Budapesti Közlöny 1932. évi julius hó 16.-i 159. számában ; Magyarországi Rendeletek Tára 1932. 230.) 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján hivatali elődöm 1934. évi julius hó 15-én kelt 42.484 1934. K. M. számú rendeletének (Budapesti Közlöny 1934. évi július hó 15.-i 158. sz.) 2. §-át oda módosítom, hogy a rendelet 1. §-ában foglaltak érvényét arra az esetre is kiterjesztem, ha az 1. §-ban megjelölt külföldi díjrészletek, illetve hálókocsi-pótjegyek osztrák schilling-értékben vannak megállapítva. Ez a rendelet a kihirdetéskor azonnal hatályba lép. Budapest, 1935. évi december hó 1-én. Dr. Wincilder István s. k. m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. A m. kir. pénzügyminiszter 1935. évi 196.653. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a forgalmi adók megállapítása szempontjából pengőértékre történő átszámításáról. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921 : XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1 §• Az örökösödési illeték kiszabásánál, amenynyiben a kincstár joga erre az illetékre az 1935. év november havában nyílt meg, továbbá az 1935. év december havában esedékes forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. §-ban meghatározott kulcsok szerint számítandók át pengőértékre. Ha a forgalmi adók alapját alkotó nyers bevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizában, a 3. §-ban megállapított átszámítási kulcs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincsen, de a megfelelő kifizetésre (devizára) vonatkozó átszámítási kulcs a 3. §-ban közölve van, a forgalmi adók tekintetében a devizákra megállapított kulcsot kell alkalmazni és megfordítva. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs megállapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügyminisztérium döntését kell kikérni. 3. §• 4. §. Az örökösödési illetéken kivüt más illetékek értékalapjainak megállapításánál a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a budapesti vagy más belföldi tőzsdén jegyzik, az illetékkötele 11.000/XIII. a. 1935. szám. Hirdetmény a m. kir. dohányjövedék részére az 1935. évben termelt dohánylevelek átvételénél irányadó általános és osztályozási szabályokról, valamint ezeknek a dohányleveleknek beváltási áráról. Az 1887. évi XLIV. t.-c. értelmében a m. kir. pénzügyminiszter közzéteszi azokat a szabályokat, amelyek a kincstár részére az 1935. évben engedély mellett, a dohányjövedék által kiosztott magból termelt nyers dohánylevelek átvételénél irányadók, valamint azokat az árakat, amelyeket az 1935. évi termésű dohánylevelekért az átvételkor a kincstár a termelőknek fizet. A) Általános szabályok: 1. A jelen hirdetmény B) pontja alatt megállapított osztályozási szabályok csak okszerűen kezelt, megfelelően kifejlett, egészséges, éretten, megfelelő levélnyéllel, de kóró-(szár) és kacsrész nélkül tört, a szabályoknak megfelelően szétválogatott, osztályozott és csomózott dohányokra vonatkoznak, kivéve a valamennyi dohányfajbeli kihányást, valamint a csomózatlan leveleket és hulladékot, amelyek átvételénél a jelen osztályozási szabályok IX. és X. pontjai az irányadók. Az olyan leveleket, amelyeken kóró-(szár) és kacsrészek vannak, egy osztállyal alacsonyabb osztályba kell átvenni, mint amilyenbe a levelek egyébként minőségüknél fogva tartoznának és ezenfelül a kórórészekért megfelelő súlylevonást kell alkalmazni. 2. A kacshajtásokat az 1887. évi XLIV. t.-c. 3-ik szakasza értelmében, kivétel nélkül minden dohányfajnál, a levéltörésig el kell távolítani és mert kacslevelek szedése tilos, ezért a netán beszállított kacslevél csak mint haszonvehetetlen levél vehető át. 3. Sarjuleveleket csak engedély mellett szabad termelni. Az érett sarjulevél minőségének megfelelően, azonban a nagylevelű és kapadohányoknál legfeljebb a II. osztályba, a kerti és muskotály dohányoknál csak mint közönséges kerti, illetve közönséges muskotály vehető át. 4. Minden egyes csomónak ugyanazon fajú, szinű, nagyságú (alakú), minőségű és osztályú leveleket kell tartalmaznia. Egy-egy csomóba levélfajonkint azok minősége és nagysága szerint 25—35 levélnél többet tenni nem szabad. Az ennél több levelet tartalmazó csomókat egy osztállyal alacsonyabban kell átvenni, mint amilyenbe egyébként a levelek minőségüknél fogva tartoznának. 5. a) A keverten készített, vagyis a különböző fajú, szinű, nagyságú (alakú), minőségű és osztályú leveleket tartalmazó csomókat még abban az esetben is, ha a jobb minőségű levelek túlsúlyban volnának, egy osztállyal alacsonyabban kell átvenni, mint amelybe a csomó túlnyomó részét tevő levelek minőségüknek megfelelően egyébként tartoznának. Abban az esetben, ha finom, középfinom kerti , nemkülönben szentandrási muskotálylevelek e fajok jellegének meg nem felelő levelekkel keverten csomóztatnának, a kevert csomókat mint közönséges kerti, illetve mint közönséges muskotályleveleket kell átvenni. b) Azokat a csomókat, amelyekben kacslevelek fordulnak elő, haszonvehetetlenként kell átvenni. c) Azokat a csomókat, amelyeknek kötése alatt morzsalék, hulladék található, a hulla-fiókra megállapított áron kell átvenni. 2- 3. Pénzek (valuták) árfolyama : 1angol font . . . . 16.60. 100belga .... . 56.90 55 100canadai dollár . . 327.94 55 100cseh korona . . . 14.15 55 100dán korona . . .. . 74.16 55 100dinár .... 7.80 55 100dollár U. S. A. . . 337. 55 100francia frank . . . 22.30 55 100hollandi forint . . 229.50 55 100lengyel Zloty . . . 63.64 55 100leu ....... 2.80 55 100leva .... . 4.— 55 100líra .... . 29.90 55 100norvég korona . . 83.46 55 100osztrák Schilling . . 80. 55 100svájci frank . . . 110.70 55 100svéd korona . . . 85.67 55 1arany font . . . . 27.82 V2 1arany dollár . , *. 5.72 P. Váltók (devizák) árfolyama : Amsterdam St , . 229.70P, Belgrád . . .n W . 7.82 55 Berlin , * .. . . 135.80 55 Brüssel . . . . 57.02 55 Bukarest . .V • , 3.41 55 Kopenhága . .. w s . 74.36 55 London . . . . 16.65 55 Milánó . . . 55 New-York . .. * . 338.40 55 Oslo . . . . Sí■ s . 83.66 55 Paris ....i 3 . 22.32 55 Prága . . .X . 14.08 55 Sofia (Clearing). . 4.13 55 Stockholm . . . 85.87 55 Varsó . . . 55 Wien (Clearing)• w . 80.45 55 Zürich . . .. * . 110.80 55 Budapesti Közlöny 1935 december 1. tettség keletkezése napján jegyzett árfolyamot kell venni. Ha ezen a napon tőzsdei jegyzés nem volt, az azt megelőző legközelebbi tőzsdei jegyzés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek belföldi tőzsdén nem jegyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium döntését kell kérni. Budapest, 1935. évi november hó 30-án. A miniszter helyett : Dr. Thaly Zsigmond s. k. államtitkár.