Budapesti Közlöny, 1935. december (69. évfolyam, 274-297. szám)

1935-12-01 / 274. szám

2 törvénycikk alapján kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet vagy az 1913 : XXXVI. tör­vénycikk 8. §-a alapján alkotott szabályrende­let állapítja meg, azokat a nyílt árusítási üzle­teket, amelyeket egyébként köznapokon este hét (7) óra előtt kell bezárni, folyó évi decem­ber hó 9-től december hó 24-ig bezáróan este hét (7) óráig, a túlnyomóan élelmiszereket áru­sító üzleteket pedig este nyolc (8) óráig szabad nyitvatartani. Ez a rendelkezés nem érinti az 1921 : XXXVII. törvénycikk alapján kiadott rendeleteknek, valamint az 1913 : XXXVI. tör­vénycikk 8. §-a alapján alkotott szabályrendele­teknek azokat a rendelkezéseit, amelyek az em­lített napokon vagy azok közül egyes napokon későbbi zárórát állapí­tanak meg. 2­ §• A folyó évi december hó 15-ére eső vasár­napon azokat a nyílt árusítási üzleteket, ame­lyek egyébként egész napon át zárva tartan­dók volnának, reggel kilenc (9) órától déli tizenkét (12) óráig, az egyéb nyílt árusítási üzleteket reggel hét (7) órától déli tizenkét (12) óráig szabad nyitvatartani. A folyó évi december hó 22-ére eső vasár­napon azokat a nyílt árusítási üzleteket, ame­lyek egyébként egész napon át zárva tartandók volnának, reggel kilenc (9) órától délután hat (6) óráig, az egyéb nyílt árusítási üzleteket reg­gel hét (7) órától délután hat (6) óráig szabad nyitvatartani. Az előző két bekezdésben megállapított nyitvatartási idő alatt az üzletekből az illető üzlet üzletkörébe tartozó valamennyi árucikk árusítható. A húsipar vasárnapi munkaszünetét szabá­lyozó általános rendelkezések a folyó évi december hó 15-ére, valamint 22-ére eső vasár­napon is irányadók. Halféléket, élő és leölt baromfit a folyó évi december hó 15-ére, vala­mint 22-ére eső vasárnapon az ország egész területén reggel hét (7) órától az első, illetőleg második bekezdésben megállapított időpontig szabad forgalomba hozni. Az utcákon és tereken az árusítani szokott cikkek, hacsak a vonatkozó rendelkezések hosszabb időtartamot nem állapítanak meg, a folyó évi december hó 15-ére, valamint 22-ére eső vasárnapokon a nyílt árusítási üzletekre nézve megállapított időtartam alatt árusíthatók. 3. §. A folyó évi december hó 22-ére eső vasár­napon az ország egész területén az égetett szeszesitalok forgalombahozatalára berendezett nyílt árusítási üzletekből, azok nyitvatartásának tartama alatt, kivételesen égetett szeszesitalokat is szabad árusítani. Az árusítás azonban ki­záróan zárt edényekben és csak az üzleti helyi­ségen kívül való fogyasztásra történhetik. Budapest, 1935. évi november hó 30-án. Dr. Winchkler István s. k. m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. A m. kir. kereskedelem- és közlekedés­­ügyi miniszter 1935. évi 66.838/IV. számú rendelet© a m. kir. minisztérium által a nemzetközi áru­­fuvarozással kapcsolatos tartozásoknak kül­földi fizetési eszközökben való teljesítéséről kiadott 1932. évi 3.900/M. E. számú rendelet további végrehajtása tárgyában. A m. kir. minisztériumnak a nemzetközi áru­­fuvarozással kapcsolatos tartozások külfödi fizetési eszközökben való teljesítéséről szóló 1932. évi 3.900/M. E. számú rendelete (Buda­pesti Közlöny 1932. évi julius hó 16.-i 159. szá­mában ; Magyarországi Rendeletek Tára 1932. 230.) 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján hivatali elődöm 1934. évi julius hó 15-én kelt 42.484 1934. K. M. számú rendeletének (Buda­pesti Közlöny 1934. évi július hó 15.-i 158. sz.) 2. §-át oda módosítom, hogy a rendelet 1. §-ában foglaltak érvényét arra az esetre is ki­terjesztem, ha az 1. §-ban megjelölt külföldi díjrészletek, illetve hálókocsi-pótjegyek osztrák schilling-értékben vannak megállapítva. Ez a rendelet a kihirdetéskor azonnal hatályba lép. Budapest, 1935. évi december hó 1-én. Dr. Wincilder István s. k. m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. A m. kir. pénzügyminiszter 1935. évi 196.653. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a forgalmi adók megállapítása szempontjából pengő­­értékre történő átszámításáról. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921 : XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert fel­hatalmazás alapján a következőket rendelem : 1­ §• Az örökösödési illeték kiszabásánál, ameny­­nyiben a kincstár joga erre az illetékre az 1935. év november havában nyílt meg, to­vábbá az 1935. év december havában esedékes forgalmi adók megállapításánál az idegen álla­mok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. §-ban meghatározott kulcsok szerint szá­mítandók át pengőértékre. Ha a forgalmi adók alapját alkotó nyers bevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizában, a 3. §-ban megállapított átszámítási kulcs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincsen, de a megfelelő kifizetésre (devizára) vonatkozó át­számítási kulcs a 3. §-ban közölve van, a for­galmi adók tekintetében a devizákra megállapí­tott kulcsot kell alkalmazni és megfordítva. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs megálla­pítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügy­minisztérium döntését kell kikérni. 3. §• 4. §. Az örökösödési illetéken kivü­t más illetékek értékalapjainak megállapításánál a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a budapesti vagy más belföldi tőzsdén jegyzik, az illetékkötele­ 1­1.000/XIII. a. 1935. szám. Hirdetmény a m­. kir. dohányjövedék részére az 1935. év­ben termelt dohánylevelek átvételénél irány­adó általános és osztályozási szabályokról, valamint ezeknek a dohányleveleknek bevál­tási áráról. Az 1887. évi XLIV. t.-c. értelmében a m. kir. pénzügyminiszter közzéteszi azokat a szabá­lyokat, amelyek a kincstár részére az 1935. évben engedély mellett, a dohányjövedék által kiosztott magból termelt nyers dohánylevelek átvételénél irányadók, valamint azokat az ára­kat, amelyeket az 1935. évi termésű dohány­levelekért az átvételkor a kincstár a termelők­nek fizet. A) Általános szabályok: 1. A jelen hirdetmény B) pontja alatt meg­állapított osztályozási szabályok csak oksze­rűen kezelt, megfelelően kifejlett, egészséges, éretten, megfelelő levélnyéllel, de kóró-(szár) és kacsrész nélkül tört, a szabályoknak meg­felelően szétválogatott, osztályozott és csomó­zott dohányokra vonatkoznak, kivéve a vala­mennyi dohányfajbeli kihányást, valamint a csomózatlan leveleket és hulladékot, amelyek átvételénél a jelen osztályozási szabályok IX. és X. pontjai az irányadók. Az olyan leveleket, amelyeken kóró-(szár) és kacsrészek vannak, egy osztállyal alacso­nyabb osztályba kell átvenni, mint amilyenbe a levelek egyébként minőségüknél fogva tar­toznának és ezenfelül a kórórészekért meg­felelő súlylevonást kell alkalmazni. 2. A kacshajtásokat az 1887. évi XLIV. t.-c. 3-ik szakasza értelmében, kivétel nélkül min­den dohányfajnál, a levéltörésig el kell távo­lítani és mert kacslevelek szedése tilos, ezért a netán beszállított kacslevél csak mint haszon­­vehetetlen levél vehető át. 3. Sarjuleveleket csak engedély mellett sza­bad termelni. Az érett sarjulevél minőségének megfelelően, azonban a nagylevelű és kapado­hányoknál legfeljebb a II. osztályba, a kerti és muskotály dohányoknál csak mint közönséges kerti, illetve közönséges muskotály vehető át. 4. Minden egyes csomónak ugyanazon fajú, szinű, nagyságú (alakú), minőségű és osztályú leveleket kell tartalmaznia. Egy-egy csomóba levélfajonkint azok minősége és nagysága sze­rint 25—35 levélnél többet tenni nem szabad. Az ennél több levelet tartalmazó csomókat egy osztállyal alacsonyabban kell átvenni, mint amilyenbe egyébként a levelek minőségüknél fogva tartoznának. 5. a) A keverten készített, vagyis a különböző fajú, szinű, nagyságú (alakú), minőségű és osztályú leveleket tartalmazó csomókat még abban az esetben is, ha a jobb minőségű leve­lek túlsúlyban volnának, egy osztállyal alacso­nyabban kell átvenni, mint amelybe a csomó túlnyomó részét tevő levelek minőségüknek megfelelően egyébként tartoznának. Abban az esetben, ha finom, középfinom kerti , nemkülönben szentandrási muskotály­levelek e fajok jellegének meg nem felelő leve­lekkel keverten csomóztatnának, a kevert cso­mókat mint közönséges kerti, illetve mint kö­zönséges muskotályleveleket kell átvenni. b) Azokat a csomókat, amelyekben kacsleve­lek fordulnak elő, haszonvehetetlenként kell át­venni. c) Azokat a csomókat, amelyeknek kötése alatt morzsalék, hulladék található, a hulla-f­iókra megállapított áron kell átvenni. 2- 3. Pénzek (valuták) árfolyama : 1angol font . . . . 16.60­. 100belga .... . 56.90 55 100canadai dollár . . 327.94 55 100cseh korona . . . 14.15 55 100dán korona . . .. . 74.16 55 100dinár .... 7.80 55 100dollár U. S. A. . . 337.­ 55 100francia frank . . . 22.30 55 100hollandi forint . . 229.50 55 100lengyel Zloty . . . 63.64 55 100leu ....... 2.80 55 100leva .... . 4.— 55 100líra .... . 29.90 55 100norvég korona . . 83.46 55 100osztrák Schilling . . 80.­ 55 100svájci frank . . . 110.70 55 100svéd korona . . . 85.67 55 1arany font . . . . 27.82 V2 1arany dollár . , *. 5.72 P. Váltók (devizák) árfolyama : Amsterdam St , . 229.70P, Belgrád . . .n W . 7.82 55 Berlin , * .. . . 135.80 55 Brüssel . . . . 57.02 55 Bukarest . .V • , 3.41 55 Kopenhága . .. w s . 74.36 55 London . . . . 16.65 55 Milánó . . . 55 New-York . .. * . 338.40 55 Oslo . . . . Sí■ s . 83.66 55 Paris ....i 3 . 22.32 55 Prága . . .X . 14.08 55 Sofia (Clearing). . 4.13 55 Stockholm . . . 85.87 55 Varsó . . . 55 Wien (Clearing)• w . 80.45 55 Zürich . . .. * . 110.80 55 Budapesti Közlöny 1935 december 1. tettség keletkezése napján jegyzett árfolyamot kell venni. Ha ezen a napon tőzsdei jegyzés nem volt, az azt megelőző legközelebbi tőzsdei jegyzés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek belföldi tőzsdén nem jegyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium döntését kell kérni. Budapest, 1935. évi november hó 30-án. A miniszter helyett : Dr. Thaly Zsigmond s. k. államtitkár.

Next