Budapesti Közlöny, 1936. június (70. évfolyam, 126-147. szám)
1936-06-03 / 126. szám
2 A m. kir. pénzügyminiszternek 48.300/1936. IX. b. számú rendelete a tagosítási műszaki eljárás részleteit szabályozó végrehajtási utasítás kibocsátása tárgyában. A 34.700/1935. I. M. számú rendelet 49. §-a alapján a m. kir. földmivelésügyi miniszterrel és a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve az ehhez a rendelethez mellékelt s a tagosítási műszaki eljárás részleteit szabályozó végrehajtási utasítást léptetem életbe és elrendelem, hogy a tagosítás műszaki munkálatainál ennek az utasításnak szabályai is alkalmaztassanak. Budapest, 1936. évi május hó 22-én. A miniszter helyett : Dr. Jakabb Oszkár s. k. államtitkár. Mellésdet a 18.30011936. IX. b. számhoz. A tagosítás műszaki végrehajtási utasítása. I. FEJEZET. Az előmunkálatok. 1. A tagositandó terület elhatárolása. 1 §• A tagositandó terület határvonalának előzetes bejárása alkalmával (a 34.700/1935. I. M. számú rendelet — a továbbiakban röviden R. — 88. §.) a birtokrendező mérnök az elhatárolási jegyzőkönyvben a földmivelésügyi miniszteri határozat alapján (R. 18. §.) a dűlő megnevezésével felsorolja a tagosításba bevont ingatlanok helyrajzi számait. Ha a tagosításba bevont ingatlanok helyrajzi számai egyes dűlőkben számok kihagyása nélkül folytatólagos sorrendben következnek, elég a kezdő és záró helyrajzi számot a jegyzőkönyvben feltüntetni, pl. Kertalja dűlőben a 828—972. helyrajzi számú ingatlanok. A birtokrendező mérnök a bizalmi férfiaknak vagy az érdekelteknek a tagosításba bevonásra vagy abból kivonásra irányuló és a földmivelésügyi miniszteri határozat rendelkezéseitől eltérő kérelmét a helyrajzi számok felsorolásával külön jegyzőkönyvbe foglalja és ezekről az ingatlanokról átnézeti vázlatot szerkeszt. 2. §• Amennyiben a határvonal bejárása alkalmával a birtokrendező mérnök a bizalmi férfiakkal megállapítja, hogy a tagosítandó területtel tagosítás alá nem eső olyan nagyobb birtokhatáros, amelynek szabálytalan birtokhatára a kiosztandó új birtoktagok helyes művelését gátolja és a határvonal kiegyenesítése és szabályozása célszerűen keresztülvihető, ezt a körülményt ugyancsak külön jegyzőkönyvbe veszi. (B. 143. §.) A szabályozás folytán kicserélés alá kerülő területet a birtokrendező mérnök úgy kezeli, mint tagosított területet, a szabályozás által érintett földrészletek többi területét pedig úgy, mint tagosításba be nem vont területet. 3. §. A tagosítandó terület határvonalának kitűzése céljából (B. 92. §.) a birtokrendező mérnök a határvonalon vagy annak közelében a IV. rendű háromszögelési pontokból pontkapcsolással vagy sokszögeléssel alappontokat határoz meg. A szomszédos alappontok távolságát a helyes pontmeghatározás követelményeinek figyelembevétele mellett oly módon kell megállapítani, hogy a határvonal töréspontjai minél rövidebb távolságok mérésével legyenek kitűzhetők, illetve bemérhetők. Az alappontok meghatározásánál az Állami Földmérés erre vonatkozó utasításai szerint kell eljárni. A trigonometriai módszerekkel (háromszögelés, előmetszés, oldalmetszés és hátrametszés) meghatározott alappontok koordinátáinak kiszámítását vagy az Állami Földmérés sokszögelési utasításában előírt módon logarithmikus számítással vagy számológéppel kell elvégezni. Az alappontok meghatározásánál az Állami Földmérés által előírt hibahatárokat túllépni nem szabad. A rendelet kiadásakor az előírt hibahatárok a következők : Alsórendű háromszögelések irányméréseinek tájékozásánál a középtájékozástól való eltérés megengedett lineáris mértéke 0,20 m. Két vagy több háromszögből számított alsórendű háromszögelési pontok koordinátáinak különbségéből számított átfogó (K.Ay-FAx2) megengedett legnagyobb értéke 0,20 m. A kettősen tájékozott sokszögvonal szögzáróhibájának megengedett legnagyobb értéke ivmásodpercekben, külső területen : A ›p =r: 50” víz ahol n a törésszögek számát jelenti. Pl. n = 3 4 5 6 7 8 9 10 A›P= 86 ” 100 " 112/ ’ 122 ” 133 ” 141 ” 150 ” 158 " Községek belterületén a megengedett szögzáróhiba 30”n, városokban 20” fm. A sokszögvonalak és mérési vonalak vonalas hosszzáróhibájának megengedett legnagyobb értékét külső területeken méterekben a következő kifejezés adja : d ‡ ]/(0,0005 L)2 + 0,00015625 L ahol L a vonal hosszát jelenti méterekben kifejezve. A kifejezés az egyes távolságokra az alábbi hibahatárokat adja Községek belső területén ezeknek a hibahatároknak a 60%-a, városokban 3.5.%-a van megengedve. 4. §. A birtokrendező mérnök a tagosítandó terület határvonalának közelében meghatározott alappontokat a térkép papiros méretváltozásának figyelembevételével az alaptérképen feltünteti, a határvonal töréspontjainak az alappontokra vonatkozó olyan méreteit, — legcélszerűbben derékszögű koordinátáit — melyek alapján azok a helyszínen kitűzhetők, az alaptérképről leméri és ezeket a méreteket a helyszínen kitűzi. Szükség esetén az állami 22. földmérési felügyelőség az állami földmérési térképtártól kikéri az eredeti földmérési térképet és az elhatárolás tartamára ezt bocsátja a birtokrendező mérnök rendelkezésére. A birtokrendező mérnök az eredeti térképnek sértetlen állapotban visszaszolgáltatásáért teljes felelősséggel tartozik. Sok esetben a tagosítás kiosztási munkálatait, a tervezési és kiosztási térképet az országos felmérés megfelelő hengervetületi rendszerében kell szerkeszteni, az alaptérkép pedig vetítés nélkül vagy sztereografikus vetületben készült. Ilyen esetben a háromszögelő hivatal a felsőrendű és IV. rendű háromszögelési pontok koordinátáit mindkét vetületi rendszerben megadja. A birtokrendező mérnök az általa meghatározott alappontok koordinátáit a hengervetületi rendszerben számítja és ezeket a két rendszerbeli koordináták különbségével megjavítja. Mindegyik alappont koordinátáit a hozzá legközelebb eső IV. rendű háromszögelési pontok két rendszerbeli koordinátáinak különbségével, illetve azok középértékével kell megjavítani. Ha pl. sokszögpont megközelítőleg két IV. rendű háromszögelési pont összekötő egyenesébe esik, koordinátáit e két pont koordinátaeltéréseinek középértékével kell megjavítani, vagy ha V. rendű háromszögelési pont megközelítőleg három IV. rendű pont által megadott háromszög súlypontjába esik, koordinátáit a három pont koordináta-eltéréseinek középértékével kell megjavítani. Az alaptérképen a pontokat az ilyen módon javított koordinátákkal kell feltüntetni. A háromszögelő hivatal a IV. rendű háromszögelési alappontok régi vetületi rendszerre vonatkozó koordinátái helyett megadhatja a régi rendszerben az új rendszerű térképszelvénylapok sarokpontjainak koordinátáit. Ez esetben a birtokrendező mérnök a régi szelvénysarkok gondos megvizsgálásával az alaptérképen ezeket tünteti fel és ezek által megadott hálózat alapján térképezi az alappontokat és mérési eredményeket. Ha az eredeti vagy az alaptérképről lemért adatok alapján kitűzött határvonal a természetben található határvonallal összeesik, vagy azzal a térképről való méretlevétel pontosságának határán belül, vagyis 0,6 méreten belül egyezik, a birtokrendező mérnök a természetben található határvonalat jelöli meg az előírt módon (R. 92. §.1. Ha a kitűzött és a természetben található határvonal között nagyobb eltérés mutatkozik, annak okát meg kell állapítani. Meg kell vizsgálni, hogy az eltérést nem felmérési hiba okozza-e, mely esetben ennek kiigazításáról az állami mérnök a vonatkozó szabályok értelmében gondoskodik. Amikor a térképről kitűzött határvonal a helyszínen található határvonaltól eltér ugyan, de ez utóbbi jellegzetes, pl. régi árok, fasor, élősövény vagy kőfal, annak fenntartása tehát a jövőre nézve is célszerűnek látszik és a szomszédos ingatlanok birtokosai ingatlanaikat már hosszabb idő óta e szerint békésen birtokolják, a természetben található határvonalat kell kitűzni, bemérni és az alaptérképen feltüntetni. Amennyiben a határvonal nem ilyen jellegzetes és megállapítást nyer, hogy a tagosítandó területtel határos, de tagosítás alá nem eső ingatlan tulajdonosa nagyobb területet elfoglalt, lehetőleg az alaptérképen feltüntetett eredeti határvonalat kell kitűzni. Ha a tagosítás alá nem eső szomszédos ingatlan tulajdonosa a határvonal ilyen megváltoztatásához nem járul hozzá, vagy ha a terület visszaadása a tulajdonos lényeges károsodásával jár (pl. gyümölcsfákkal vagy szőlővel van beültetve) és a tulajdonosnak tagosításba bevont ingatlana is van, a becsléskor az elfoglalt terület minőségi osztályát is meg kell állapítani és a tulajdonos tagosításba bevont ingatlanainak becsértékéből az elfoglalt terület becsértékének levonását kell javaslatba hozni. Ha ellenben az elfoglalt terület tulajdonosának tagosításba bevont ingatlana nincs, a törvényszék döntése az irányadó. Különös gondot kell fordítani a községi és közbirtokossági ingatlanok határvonalainak kitűzésére. A határvonal kitűzésénél az ingatlanok célszerűbb művelésének lehetővé tétele végett a törések számát a lehetőség szerint csökkenteni kell és ezért a kisebb töréseket területi kiegyenlítéssel meg kell szüntetni, ha ezáltal a tagosítás alá nem eső szomszédos ingatlanok tulajdonosait károsodás nem éri, illetve ha a határvonal kiegyenlítéséhez hozzájárulnak. Az elhatárolás befejezése után a birtokrendező mérnök a tagosítás által érintett minden dűlőnek tagosításba bevont és abból kivont összes területét jegyzékben állítja össze, melyet az elhatárolási jegyzőkönyvhöz csatol. 5. §: A tagosítandó terület határvonalának községi határral összeeső szakaszát az állami mérnök tűzi ki és az esetleges kisebb változásokat mindkét község munkarészein átvezeti (K. 92. §, második bekezdés), de a kitűzéshez szükséges alappontokat a birtokrendező mérnök határozza meg. A határvonal kitűzéséhez és a birtokrendező mérnök által végrehajtott elhatárolás felölti vizsgálatához az állami mérnök a földmérési L 1 ,d 100 m 0,14 m 200 0,20 top 0,32 ..... 600 0,41 .... . 800 , 0,53 1000 0,64 1200 0,741 Budapesti Közlöny 1936 junius 3.