Budapesti Közlöny, 1938. január (72. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-01 / 1. szám
2 4 §. A 6.500/1935. M. E. számú rendelet 4. §-ának az 1927 : XXI. t.-c. 8. §-át módosító (2) bekezdése, valamint az idézett rendeletnek az 1928 : XL. t.-c. 11. §-át módosító 38. §-a akként módosul, hogy abban az esetben, ha a tényleges szolgálatban álló közszolgálati alkalmazottnak ebből a szolgálatból eredő jövedelme kisebb az egyéb keresőforrásból eredő jövedelménél, közszolgálatát csak akkor lehet főfoglalkozásnak tekinteni, ha az ebből eredő jövedelme havi 80 pengőt meghalad. §• (1) Az 1927 : XXI. t.-c. 9. §-ának első bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy sem a biztosítási viszonyt nem tartja fenn, sem biztosítási viszonyt nem létesít egymagában véve az, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után e törvény alapján segélyezésben részesül, kivéve, ha a munkavállaló keresőképtelen beteg. (2) A 6.500/1935. M. E. számú rendelet 5. §-a hatályát veszti. 6 §• Az 1927 : XXI. t.-c. 14. §-a első bekezdésének első mondata akként módosul, hogy az önkéntes biztosítás a felvétel napjával kezdődő nyolc hét leteltét követő nappal abban az esetben lép hatályba, ha a járulékot erre az időre megfizették. 7 §• Az 1927 : XXI. t.-c. 16. §-ának ötödik bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy az említett bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell abban az esetben is, ha a munkanapok száma azért kevesebb, mert a biztosításra kötelezett vállalatra, üzemre, hivatalra vagy foglalkozásra a munkaidőre vonatkozó törvényes rendelkezések alapján megállapított heti leghosszabb munkaidőt nem hat, hanem öt nap között osztották fel. 1. §. Az 1927 : XXI. t.-c. 26. §-ának a 9.090/1931. M. E. számú rendelet 8. §-ával módosított ötödik bekezdése, valamint az 1928 : XL. t.-c. 27. §-ának a 9.090/1931. M. E. számú rendelet 8. §-ával módosított (5) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy az intézet a vállalkozótól való behajtás megkísérlése nélkül közvetlenül is megállapíthatja az építtető felelősségét annak a hányadnak az erejéig, amelynek az építési vállalkozó intézeti folyószámlájára való befizetése az építtetőt a felelősség alól mentesítette volna, feltéve, hogy a vállalkozó hitelérdemlően igazolja, hogy az építtető a vállalati, illetőleg a kiviteli összegnek egy részét erre a célra visszatartotta. Ennek a rendelkezésnek alapján az építtetőt nem lehet magasabb összeg közvetlen befizetésére kötelezni, mint amennyit a fentebb említett jogszabályi rendelkezések értelmében közvetlen befizetés céljára visszatartott. 9. §. Az 1927 : XXI. t.-c., 32. §-ának második bekezdése alapján keresőképtelenség címén nem lehet segélyezésre igényjogosultnak tekinteni azt a családtagot, akinek keresőképtelenségét nem állandó jellegű testi vagy szellemi fogyatékosság okozza, hanem keresőképtelen állapota — bár hosszabb időre — keresőképtelenséget okozó betegségnek csupán átmeneti következménye. 10. §. (1) A 9.090/1931. M. E. számú rendelet 14. §-ának az 1927 : XXI. t.-c. 48. §-a első bekezdését kiegészítő első bekezdése az alábbiak szerint módosul: „Az ápolási költség az intézetet az ápolásbavétel napjától a legalsó kórházi osztály szerint terheli. Amennyiben az igényjogosult részére házi ápolás esetében járó táppénz összege a legalsó kórházi osztály szerinti napi ápolási költségnél kisebb, az ápolásnak befejezett huszonnyolc napja utáni időre, — amely huszonnyolc napba a felvétel napja is beszámít, — az intézet a kórház (klinika) részére csak az e táppénznek megfelelő összeget téríti meg. Az ápolás utolsó napjára az intézetet fizetési kötelezettség nem terheli, a kórháznak (klinikának) tehát a biztosító intézettől a ténylegesen igénybevett ápolás költségéből huszonnyolc napot meg nem haladó ápolás esetében egy napi ápolási költség, huszonnyolc napot meghaladó ápolás esetében pedig egy napi táppénz, illetőleg, ha a táppénz összege a napi ápolási költségnél nagyobb, egy napi ápolási költség nem jár.“ (2) Az 1927 : XXI. t.-c. 48. §-ának a 9.090/ 1931. M. E. számú rendelet 14. §-ával és a 6.500/1935. M. E. számú rendelet 18. §-ával kiegészített első bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy a biztosító intézet az állam, a törvényhatóságok és a községek által fenntartott különleges rádium- és röntgengyógyintézetbe beutalt biztosítottak után az ápolás huszonnyolcadik napján túl is mindenképen az utóbb említett gyógyintézet legalsó osztálya szerinti teljes napi ápolási költséget fizeti. 11 §• Az 1927 : XXI. t.-c. 51. §-a azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy az önkéntesen biztosított, úgyszintén az önkéntes továbbfizetéssel biztosított, valamint ezeknek családtagjai csak akkor tarthatnak igényt segélyezésre, ha a biztosított két járulékrészletnél több járulékkal nem tartozik. 12. §. Az 1927 : XXI. t.-c. 54. §-ának második bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy a levonás a terhességi, gyermekágyi és szoptatási segély napi összegének fele részéig terjedhet abban az esetben, ha az intézet a segélyt több hétre előre utalta ki. 13. §. (1) Az 1927 : XXI. t.-c. 62. §-ának első bekezdése akként módosul, hogy az idézett törvénycikk 61. §-a második és harmadik bekezdésének rendelkezései alá nem tartoznak a háztartási munkaadók, valamint azok a munkaadók, akik elemi erővel hajtott gépet vagy gőzkazánt számottevő termelési tényezőül nem használnak és tízsél több munkavállalót rendszerint nem foglalkoztatnak, úgyszintén azok a munkaadók sem, akik elemi erővel hajtott gépet, vagy gőzkazánt számottevő termelési tényezőül használnak ugyan, de ötnél több munkavállalót rendszerint nem foglalkoztatnak. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az 1937. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni; azok a munkaadók, akik az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján mentesülnek a baleseti biztosítási járulék fizetése alól, az 1937. évi január hó 1. napjától az 1937. évi december hó 26. napjáig járó baleseti biztosítási díjat az erről szóló fizetési meghagyás keltét magában foglaló hónap követő hó utolsó napjáig egy összegben kötelesek megfizetni. 14. §. Az 1927 : XXI. t.-c. 192. §-ának első bekezdése, illetőleg az 1928 : XL. t.-c. 16. §-a azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy az intézet mellőzheti a 2 pengőn aluli összegű követeléseinek érvényesítését, ha az érvényesítéssel járó ügyviteli költség a követelés összegével arányban nem áll. Az eljárás részletes szabályait a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. 15. §. Az 1927 : XXI. t.-c. 226. §-ának ötödik bekezdését akként kell értelmezni, hogy az Országos Munkásbiztosító Pénztár volt orvosi nyugdíjintézetének a nyugdíjasaival és várományosaival szemben fennálló vagy megállapított jogai és kötelezettségei, úgyszintén az illető biztosító pénztárnak e nyugdíjasokkal és várományosokkal szemben fennálló vagy megállapított jogai és kötelezettségei a biztosító intézetre nem szállanak át. 16. §. Az 1928: XL. t.-c. 10. §-a (3) bekezdésének első mondata, illetőleg a 9.090/1931. M. E. számú rendelet 39. §-a azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy a Budapest székesfőváros szolgálatában álló, nyugellátási igénnyel, nem rendelkező tisztviselők és egyéb alkalmazottak, illetőleg igényjogosult hozzátartozóik öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági ellátásának az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak ilyen ellátásával összhangban való megállapítása a székesfőváros önkormányzati közigazgatásának hatáskörébe tartozik. • 17. §■ Az 1928 : XL. t.-c. 134. §-ának (2) bekezdése, a 9.090/1931. M. E. számú rendelet 46. §-a, illetőleg a 6.500/1935. M. E. számú rendelet 59. § a akként módosul, hogy az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás járuléktartalékalapjából a betegségi biztosítás céljára az 1940. évi végéig lehet kölcsönt adni. Az 1928 : XL. t.-c. 145. §-ának (6) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézetek által létesített közös pénzintézeti nyugdíjpénztár fenntartói közé a belügymiiniszter előzetes engedélyével — tekintet nélkül a törvény említett §-ában megszabott feltételekre — beléphetnek olyan, a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézetek, az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek és a Pénzintézeti Központ, illetőleg az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe nem tartozó közérdekű hitelintézetek, amelyek a belügyminiszter által a pénzügyminiszterrel egyetértésben megállapított összeget a Pénzintézeti Központnál létesített biztosítéki alapba készpénzben befizették. Az ilyképen csatlakozó intézeteket a közös nyugdíjpénztárt fenntartó vállalatok kötelezettségeiért egyetemleges felelősség nem terheli. Ezeknek az intézeteknek a közös nyugdíjpénztár kötelékébe felvett alkalmazottai az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági kötelező biztosítás alól mentesek. 19. §. (1) A 9.090/1931. M. E. számú rendelet 47. §-a hatályát veszti, az 1928 : XL. t.-c. 148. és 149. §-ainak az átutalási járuléktartalékról szóló eredeti rendelkezései újból alklamazást nyernek. (2) Az 1928 : XL. t.-c. 10. §-ának (3) bekezdése alapján kiadott rendeleteknek az átutalási járuléktartalékról szóló rendelkezései az idézett törvény 148. és 149. §-aiban foglalt ezeknek az eredeti rendelkezéseknek megfelelően módosulnak. 20. §. Az 1927 : XXI. és az 1928 : XL. törvénycikkeknek mindazok a rendelkezései, amelyek a biztosító intézetek iratainak kézbesítéséhez jogkövetkezményeket fűznek, akként módosíttatnak, hogy a határidőt a jogkövetkezmény beállása szempontjából nem az irat kézbesítésétől, hanem az irat kézbesítését követő naptól kell számítani. • 21. §. (1) A 9.600/1932. M. E. számú rendelet 25. §-ának (2) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy a belügyminiszter megszüntetheti annak az orvosnak intézeti szerződését is, aki az államtól vagy az állammal a nyugellátás szempontjából viszonosságban álló nyugdíjintézettől nyugellátást vagy hasonló természetű más szolgáltatást kap. A megszüntetésnek csak akkor lehet helye, ha az orvosnak létfenntartása családi állapotára, vagyoni viszonyaira és egyéb körülményeire is figyelemmel biztosítva van. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya kiterjed a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél vagy más betegségi biztosító intézetnél szerződött orvosra is . (3) A belügyminiszter az orvos intézeti szerződését a 9.600/1932. M. E. számú rendelet 25. §-ának (2) bekezdése, valamint az e §. (1) és (2) bekezdése alapján egy évi felmondással szüntetheti meg. A felmondási időre járó illetményen felül az orvos végkielégítést vagy kártérítést nem követelhet. Budapesti Közlöny 1938 január 11. szám.