Budapesti Közlöny, 1938. június (72. évfolyam, 121-142. szám)

1938-06-01 / 121. szám

2 pamutfonalakkal cérnázott, vagy kettőzött műselyemrostfonalak és a 120-as számúnál finomabb pamutfonalak után az adóváltságot az általános szabályok szerint az eladási ár alapján, illetve az 1935. évi 170.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 3. §-ának (3) be­kezdésében megjelölt, saját fonodával rendel­kező vállalatok által saját üzemükben felhasz­nált ilyen fonalak után az említett rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint megállapítandó érték alapján és a rendelet mellékletében meg­állapított megfelelő belföldi kulccsal kell meg­fizetni. Budapest, 1938. évi május hó 25-én. A miniszter helyett : Dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 1938. évi 89.160. XI. k­. számú rend­elete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzés­ és az általános forgalmi adó megállapítása szempontjából pengőértékre való átszámításáról. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert fel­hatalmazás alapján a következőket rendelem : 1­ §• Az örökösödési illetékek kiszabásánál, amennyiben a kincstár joga erre az illetékre az 1938. évi május havában nyílt meg, továbbá az 1938. évi június havában esedékes forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénz­nemeiben megállapított értékek a 2. és 3. §-ban meghatározott kulcsok szerint számítandók át pengőértékre. Ha a forgalmi adók alapját alkotó nyers bevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizában, a 3. §-ban meg­állapított átszámítási kulcs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincsen, de a megfelelő kifizetésre (devizára) vonatkozó átszámítási kulcs a 3. §-ban közölve van, a forgalmi adók tekintetében a devizákra meg­állapított kulcsot kell alkalmazni és viszont. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs meg­állapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügy­minisztérium döntését kell kikérni. 2­ §• Pénzek (valuták) árfolyama : 1 angol font ................. 10.77 „ 100 belga .......................... 50.78 „ 100 canadai dollár .......... 332.— „ 100 cseh korona .............. 9.20 ,, 100 dán korona ............... 74.92 „ 100 dinár.......................... 7.15 „ 100 dollár U. S. A............. 337.— „ 100 francia frank ........... 9.28 „ 100 hollandi forint .......... 187.09 „ 100 lengyel zloti .............. 00.— „ 100 leu .............................. 2.50 „ 100 leva ........................... 3.21 „ 100 lyra ............................ 10.90 „ 100 norvég korona .......... 84.35 „ 100 svájci frank .............. 77.11 „ 100 svéd korona .............. 80.53 „ 1 arany font................. 27.82 „ 1 arany dollár .............. 5.7.2 ., 3. 1. Kifizetések (devizák) árfolyama : Amsterdam......................... 187.49 P Athen 3.Co ., Belgrád.............................. 7.82 „ Berlin ................. 135.70 „ Brüssel .............................. 50.95 „ Bukarest............................ 3.41 „ Istambul ............................ 208.— „ Kopenhága ......................... 75.13 „ London .............................. 10.82 „ Milano .............................. 17.00 ,, New-York ......................... 338.40 „ Oslo 84.55 „ Paris .................................. 9.41 „ Prága ................................. 11.79 „ Sofia (clearing) ............... 4.11 „ Stokholm .......................... 80.75 „ Varsó ................................. 63.75 „ , Zürich................................ 77.33 „ 4­ §■ Az örökösödési illetéken kívü­l más illetékek értékalapjainak megállapításánál a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a Magyar Nem­zeti Bank hivatalosan jegyzi, az illetékkötele­zettség keletkezése napján jegyzett árfolyamot kell venni. Ha ezen a napon jegyzés nem volt, az azt megelőző legutolsó jegyzés az irány­adó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium döntését kell kérni. Budapest, 1938. évi május hó 31.-én.. A miniszter helyett : Dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. A magyar királyi vallás-­ és közoktatás­ügyi miniszter 1938. évi 45.434/V. 2. számú rendeletével kiadott szabályzat az állami felső ipariskolák, ipari szakiskolák és nőipariskolák tanulói által fizetendő dijakról. Valamennyi tankerület királyi főigazgatójának, állami felső ipariskola, ipari szakiskola és nő­ipariskola igazgató­jának. Szabályzat az állami felső ipariskolák, ipari szakiskolák és nőipariskolák tanulói által fizetendő dijakról. 1. A díjösszegek: 1. 8-A tanulók felvételi dijat, tandijat, anyag- és szerszámhasználati díjat, valamint orvosi vizs­gálati díjat fizetnek. Felvételi díj címén a tanulók 3 pengőt fizet­nek. A jeles és jó előmenetelő hadiárvák és hadigyámoltak felvételi díjat nem fizetnek. A tandíj összege : felső ipariskolákban .............. 75 pengő, ipari szakiskolákban ............. 45 pengő, nőipariskolákban ................. 45 pengő. Jeles és jó tanulmányi előmenetelű hadi­árvák és hadigyámoltak tandíjat nem fizetnek. Az állami felső ipariskolák, ipari szakiskolák és nőipariskolák tanulói anyag- és szerszám­­használati díj fejében szakosztályonként eltérő díjakat fizetnek, amelyek összege a következő : faipari szakon ......................... 10 pengő, fémipari szakon ..................... 10 pengő, nőipariskolában ..................... 20 pengés, elektromosipari szakon .......... 50 pengő, az újpesti textilipari szakiskolá­ban ......... 50 pengő, a budapesti állami felső ipar­iskola vegyészeki szakosztá­lyán ..................................... 70 pengő. 4. 1. Az állami felső ipariskolák, ipari szakiskolák és nőipariskolák I. osztályába felvételre jelent­kező tanulók orvosi vizsgálati díj címén 70 fillért fizetnek. A fenti felvételi díjon, tandíjon, anyag- és szerszámhasználati díjon, valamint orvosi vizs­gálati díjon felül a tanulókra sem a beíráskor, sem a tanév folyamán semmiféle ebben más díjak, vagy járulékok kötelezőleg ki nem róhatók. 2. Díjkedvezmények. 5. §. A megfelelő viseletű és előmenetelű tanulók, ha atyjuk (gyámjuk) anyagi helyzete ezt meg­okolná teszi, ráutaltságukhoz mérten s a sza­bályzatban megállapított százalékos keretek között a tandíj kirovása tekintetében díjked­vezményben, illetőleg mentességben részesül­nek. A díjkedvezmény a fizetendő díjnak három csökkenő fokozata szerint adható. a) Felső ipariskolákban az első fokozatú díjkedvezményes tanuló 00, a második foko­zatú 45, a harmadik fokozatú pedig 30 pengőt fizet. b) Ipari szakiskolákban és nőipariskolák­ban az első fokozatú díjkedvezményes tanuló 35, a második fokozatú 25, a harmadik foko­zatú pedig 15 pengőt fizet. Teljes mentesség és harmadik fokozatú dij­­■ kedvezmény csak példás viseletű, általános jeles előmenetelű és teljesen szegény tanulónak adható. Második fokozatú díjkedvezményben a leg­alább jó viseletű és legalább általános jó elő­menetelű tanulók részesíthetők. Első fokú kedvezményben elégséges elő­menetelű tanulók is részes­íthetők, ha legalább jó viseletű­ek. Nem részesíthető díjkedvezményben az a tanuló, akinek atyja (gyámja) a tanári testület megítélése szerint az évi teljes összegű tandíjat nyilvánvalóan nehézség nélkül megfizetheti. 0. §. A díjkedvezményt és mentességet a tanári testület adja a tanév tartamára. Ha a mentes­séget, illetőleg díjkedvezményt élvező tanuló az 1. félévi osztályozó értekezlet eredménye szerint kedvezménye feltételeinek többé nem felel meg, a tanév 11. felére a megfelelő maga­sabb díjtételű helyre sorozandó be. A tandíjkedvezmények és mentességek meg­állapításánál az alábbi százalékfokozatok irányadók : a­ felső ipariskolákban : teljes díjat (75 pengő) fizet a tanu­lók legalább ............................. 30% -a első fokozatú díjkedvezményben (60 pengő) részesíthető a tanulók 25% -a második fokozatú díjkedvezmény­ben (45 pengő) részesíthető a tanulók .................................. . 20% -a harmadik fokozatú díjkedvez­ményben (30 pengő) részesíthető a tanulók ................................ 15%-a díjmentességben részesíthető a tanulóknak- legfeljebb ............... 10%-a b) ipari szakiskolákban és nőipariskolák­ban : teljes díjat (45 pengő) fizet a tanu­lók legalább ............................. első fokozatú díjkedvezményben (35 pengő) részesíthető a tanulók második fokozatú díjkedvezmény­ben (25 pengő) részesíthető a tanulók .............. ........... harmadik fokozatú díjkedvez­ményben (15 pengő) részesíthető a tanulók ................................. díjmentességben részesíthető a tanulóknak legfeljebb .............. 8. §. A három kedvezmény fokozat százalékszámai az egyes fokozatokban rendelkezésre álló helyek legmagasabb számát tüntetik fel. Az egyes fokozatok (mentesség) férőhelyeinek így megállapítandó száma csak abban az esetben, növelhető, ha a következő alacsonyabb díj­tételű kedvezményfokozat férőhelyei (vagy azok egy része) megfelelő folyamodó hiányá­ban nem tölthetők be. Ebben az esetben az üresen maradt helyek számának megfelelően növelni kell a következő magasabb díjtételű kedvezmény fokozat férőhelyeinek számát. Ha a jeles vagy jó tanulmányi előmenetelű hadiárvák és hadigyámoltak száma a díjmen­tességben részesíthetők százalékos keretének kibővítését teszi szükségessé, a harmadik foko­zatú díjkedvezményesek férőhelyeinek száma annyival csökkentendő, amennyivel a díjmen­tesek férőhelyeinek a száma kibővíttetett. ÜU /O­sti 25%-a 20%-a 15% -a 10%-a. Budapesti Közlöny 1938 június 1. — 121. szám.

Next