Budapesti Közlöny, 1938. július (72. évfolyam, 143-168. szám)

1938-07-01 / 143. szám

(3) Az 1938. évre a hozzájárulást csak fél­évi időszakra kell kivetni. Ennek megfelelően az 1938. évi kivetés során öt százalék helyett két és fél százalék, tizennyolc és egynegyed százalék helyett pedig kilenc és egynyolcad százalék kivetési kulcsot kell alkalmazni. (4) A hozzájárulás egyenkénti kivetése a községi elöljáróság (városi adóhivatal) fel­adata. A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a hozzájárulást a földadónak az adófőkönyv­ben történt előírása után közvetlenül a községi adófőkönyvben a „Helyhatósági adók“ csoport­jában a 26. vagy 27. hasáb felhasználásával veti ki. A kivetett hozzájárulás végösszegét a községi elöljáróság (városi adóhivatal) az adó­­főkönyv előírási oldalának lezárása után az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnek (a továbbiakban : Intézet) legkésőbb minden év május hó 15.-ig bejelenteni köteles. (5) A hozzájárulási összeg további kezelését illetően a közadók kezelésére vonatkozó tör­vényes rendelkezéseknek megfelelően kell el­járni. (6) Az ingatlanok tulajdonosai a kivetett hozzájárulás mértékéről az adókivetési évból értesülnek. Ha a földadót fellebbezéssel nem támadták meg, a kivetett hozzájárulás jogos­sága és mértéke ellen az adófizetési év kézbe­sítésétől számított tizenöt nap alatt az illetékes közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához intézendő külön fellebbezésnek van helye, ennek határozata ellen pedig a közigazgatási bírósághoz lehet panasszal élni. (7) Ha az ingatlan 1938. évi július hó elsején haszonbérbe van adva, a hozzájárulás a haszonbérbeadó és a haszonbérlő egymás közti viszonyában abban az arányban oszlik meg, amilyen arányban a felek az ingatlant terhelő köztartozásokat megállapodásuk értelmében viselik. Ha a haszonbérlet tárgya a hozzájáru­lás mértéke szempontjából irányadó ingatlan­nak csupán egy része, a haszonbérlőt a hozzá­járulás az előbbi rendelkezés értelmében leg­feljebb oly mérték szerint terheli, amilyen mér­tékben a hozzájárulást akkor lenne köteles fizetni, ha a haszonbérelt ingatlannak tulaj­donosa lenne. Ugyanazon, haszonbérlő által több haszonbérbeadótól haszonbérelt ingatlanok kataszteri tiszta jövedelmét a hozzájárulásból a haszonbérlőt terhelő rész megállapítása szem­pontjából össze kell számítani. (1) Az 1898 : II. t.-c. 71. §-a alapján létesí­tett községi munkás-segélyalapok vagyona a T. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében 1938. évi július hó elsejével az Intézet tulajdonába megy át, ezt az alapot tehát a községi elöl­járóságnak (polgármesternek) a jelen rendelet hatálybalépése után sem felhasználnia, sem értékében csökkentenie nem szabad. (2) A községi elöljáróság (polgármester) a kezelése alatt álló munkás-segélyalap 1938. évi június hó 30-i állagának megfelelő vagyonról 1938. évi december hó 31-ig az Intézethez rész­letes kimutatást küldeni és az alap készpénz­­(takarékbetétkönyvre elhelyezett) vagyonát leg­később ugyan a határnapig az Intézet 46.001. számú postatakarékpénztári csekkszámlája ja­vára befizetni köteles. A munkás-segélyalap tulajdonában lévő értékpapírokat a községi elöljáróság (polgármester) a vagyonra vonat­kozó kimutatással egyidejűleg értéklevélben köteles az Intézethez beküldeni. A névre szóló értékpapírokat a községi elöljáróság (polgár­­mester) az Intézet tulajdonjogát igazoló kát­irattal köteles ellátni. Az alap követeléseire nézve meg kell jelölni a kimutatásban : a) az adós nevét, foglalkozását és pontos lakcímét ; b) a követelés kihelyezésének és esedékes­ségének időpontját, részletekben való esedékes­ség esetében pedig a törlesztési tervet is ; e) a követelés gyümölcsözését ; d) a követelés biztosítékait. A kimutatáshoz a követelésre vonatkozó eredeti okiratokat mellékelni kell. A községi munkás-segélyalapok adósai ugyancsak az Intézet említett számú postatakarékpénztári csekkszámlája javára kö­telesek tartozásukat befizetni. A községi munkás-segélyalappal szemben fennállott tar­tozásra a községi elöljáróságnál (polgármester­nél) teljesíteni kivánt fizetést azonban a köz­ségi elöljáróságnak (polgármesternek) is el kell fogadnia és az ilyen címen befolyt összeget nyolc napon belül az Intézet emlitett posta­­takarékpénztári csekkszámlája javára be kell fizetnie. 4­ §• A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1938. évi június hó 28-án. A miniszter helyett : Vay László báró s. k. államtitkár. A m­. kir. pénzügyminiszter 1938. évi 1.400. P. M. számú közre­lelete. A kihágási büntetéspénzekből, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok értékesítéséből befolyó összegek átutalásának újabb­­ szabályozása. (Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjé­nek és a m. kir. rendőrség budapesti és vidéki főkapitányainak, mint másodfokú rendőri­­ büntetőbiráknak.) A gazdasági munkavállalók kötelező öreg­ségi biztosításáról szóló 1938 : XII. t.-c. 37. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az 1901 : XX. iz.-c. 23. tj-ának (1) bekez­dése akként módosul, hogy az ott említett büntetéspénzekből, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok értékesítéséből a törvény hatálybalépése után befolyó összegekből a községeket (városokat) illető résznek fele az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetet illeti. Fenti rendelkezés végrehajtására nézve, a törvényben kapott felhatalmazás alapján, a m. kir. belügyminiszter úrral és a m­. kir. föld­­mivelésü­gyi miniszter úrral egyetértve elrende­lem, hogy 1938. évi július hó l.-jétől kezdve a rendőri büntetőbírák által hozott kihágási ítéletek alapján befolyó szóbanforgó büntetés­pénzekből, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok értékesítéséből befolyó összegek fele­­részét az államkincstár, negyedrészét az érde­kelt községek (városok), negyedrészét pedig az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet javára kell átutalni. Az államkincstárt illető rész ezután is a 103.300. számú ,,P. M. : Kihágási büntetés­pénzek, bevételi számla, Budapest“ elnevezésű postatakarékpénztári számlára, a községeket (városokat)­­ illető rész ezután is az érdekelt község (város) javára, az Országos Mezőgazda­­sági Biztosító Intézetet illető rész pedig a 61.587. szám­i „Az 1938 : XII. t.-c. 37. §-a alap­ján az Országos Mezőgazdasági Biztosító Inté­zetet illető büntetéspénzek, letéti számla,„Buda­pest“ elnevezésű postatakarékpénztári számlára utalandó át. Az átutaláshoz szükséges befizetési lapokat közvetlenül a pénzügyminiszteri számvevőség­től, az érdekelt községtől (várostól), illetve az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézettől kell beszerezni. Esetleges tévedések megelőzése céljából elrendelem, hogy az 1938. évi június hó 30.-áig bezárólag befolyt összegeket a posta­takarékpénztári számlakivonat beérkezésétől számított 3 napon belül, az 1901 : XX. t.-c. 23. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések­nek megfelelően még felerészben az állam­­kincstár, felerészben az érdekelt község (város), javára kell átutalni, míg az ezután befolyó összegeket az ebben a rendeletben megállapí­tott elosztás szerint, ezután is a vonatkozó, változatlanul érvényben maradó rendeletekben megállapított időközökben (időpontokban) kell átutalni. A kihágási büntetéspénzek kezeléséről, nyil­vántartásáról és elszámolásáról szóló, a m. kir. belügyminiszter úr 127.000/1903. szám­ú ren­deletével kiadott szabályzat 13. és 16. §-aiban, valamint az azokat módosító és kiegészítő ren­deletekben foglalt, a fentiekkel ellentétes ren­delkezések hatályukat vesztik, az említett ren­deletnek a fentiekkel nem érintett összes egyéb rendelkezései, valamint az 1921 : XXX. t.-c. 14. §-ában, az 1922: XII. t.-c. 114—115. §-aiban, az 1935 : IV. t.-c. 288. §-ának 2. pont­ A m. kir. pénzügyminiszter 1938. évi 92.930. számú rendelete a pamutfonalak forgalmi adóváltságának alap­jául szolgáló átlagértékek megállapítása tár­gyában. 1­ §• Az 1935. évi 170.000. számú pénzügyminisz­teri rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a pamutfonalak adó­­váltság alapjául szolgáló átlagértékeket az 1938. évi július havára az alábbiakban állapítom meg. 2­ §• Az 1. §-ban megállapított átlagértékeket kell alkalmazni a müselyemrosttal kevert pamut­fonalak adóváltság alapjául szolgáló átlag­értékek megállapításánál is, tekintet nélkül a pamut és müselyemrost keverési arányára. 3. §. A vámtarifa 593. száma alá tartozó kizáró­lag műselyemrostból előállított fonalak, vala­mint a vámtarifa 594. száma alá tartozó nem pamutfonalakkal cérnázott, vagy kettőzött műselyemrostfonalak és a 120-as számúnál finomabb pamutfonalak után az adóváltságot az általános szabályok szerint az eladási ár alapján, illetve az 1935. évi 170.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 3. §-ának (3) be­kezdésében megjelölt, saját fonodával rendel­kező vállalatok által saját üzemükben felhasz­nált ilyen fonalak után az említett rendelet 3 §-ának (4) bekezdése szerint megállapítandó értékek alapján és a rendelet mellékletében megállapított megfelelő belföldi kulccsal kell megfizetni. Budapest, 1938. évi junius hó 30.-án. A miniszter helyett : Dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. Fonal finom­sági számok Kilogram­monkénti Fonal finom­sági számok Kilogram­monkénti Fonal finom­sági számok Kilogram­monkénti átlagértékek átlagértékek átlagértékek 2. 2.19 42. 4.60 82. 8.05 4. 2.19 44. 4.87 84. 8.30 6. 2.19 16. 5.19 86. 8.32 8. 2.33 48. 5.27 88. 8.34 10. 2.39 50. 5.34 90. 8.40 12. 2.59 52. 5.57 92. 8.58 14. 2.73 54. 5.79 94. 8.81 16. 2.82 56. 5.83 96. 8.82 18. 2.86 58. 5.88 98. 8.84 20. 2.88 60. 5.89 100. 8.86 22. 2.97 62. 6.13 102. 9.01 24. 3.08 64. 6.39 104. 9.11 20. 3.17 66. 6.44 106. 9.17 28. 3.31 68. 6.47 108. 9.23 30. 3.52 70. 6.73 110. 9.33 32. 3.71 72. 7.09 112. 9.48 34. 3.96 74. 7.72 114. 9.58 36. 4.13 76. 7.80 116. 9.64 38. ■ . 20 78. 7.84 118. 9.70 40. 4.32 80. 7.92 120. 9.85 Budapesti Közlöny 1938 július 1. — 143. szám­­ jában és az 1936 : V. t.-c. 58. §-ában foglalt rendelkezések is változatlanul érvényben maradnak. Felhívom végül Cimet, hogy e rendeletem pontos végrehajtására a hatásköri területén működő elsőfokú rendőri büntetőbíróságokat haladéktalanul utasítsa. Budapest, 1938. évi junius hó 30.-án. A miniszter helyett : Dr. Jakabb Oszkár s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 1938. évi 97.216. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzés­ és az általános forgalmi adó megállapítása szempontjából pengőértékre való átszámításáról. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, vala­mint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert felhatalmazás alapján­­a következőket rendelem .

Next