Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1938. augusztus (72. évfolyam, 170-193. szám)

1938-08-03 / 171. szám értesítője

1938 augusztus 3. — 171. szám. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 2493/1938. szám. Fleischer Dezső szegedi (Mikszáth Kálmán­ u. 12. sz. a.) borkereskedő ügyében a létrejött magánegyesség szerint adós köteles tartozásainak 50 százalékát az egyességet jogerősen jóváhagyó végzésnek a hivatalos lapban való közzétételétől számított 30. napon kezdődő ,10 havi egyenlő részletben megfizetni. Kezes : Fleischer De­­zsőné. Budapest, 2008. augusztus 2. Országos Hitelvédő Egylet. F 1303« Csődönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 2642/1936. szám. Wimmer Ignác nagyatádi cég és annak beltagjai Wim­mer Jenő nagyatádi és Wimmer Ferenc budapesti lakosok ügyében a létrejött magánegyesség szerint adós­köteles tartozásainak 50 százalékát az egyességet jogerősen jóváhagyó végzésnek a hivatalos lapban való közzétételétől számított 60-ik, 120-ik, 180-i­k és 240-ik napon négy egyenlő részletben megfizetni. Kezes : Wim­mer Jenőné. OHE: ellenőrzés, feltételes likvidáció. Budapest, 1939. augusztus 1. Országos Hitelvédő Egylet. ____________________________________________F 13939 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 3098/1938. szám. Kovács Károly ózdi vőföskereskedő ügyében a létrejött magánegyesség szerint adós­köteles tartozásainak 52 százalékát az egyességet jogerősen jóváhagyó végzésnek a hivatalos lapban való közzétételétől számított 30-ik napon kezdődő 10 havi egyenlő részletben megfizetni. Kezesek : Kovács Károlyné az egyességi hányad, Kovács Joachim 2.000 és Kovács József ugyancsak 2.000 pengő erejéig. Budapest, 1938. augusztus 2. Országos Hitel­­védő Egylet. F 13940 Csődönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 370/10. 1938. sz. A skir. törvényszék közhírré teszi, hogy Ábrahám Mór szatócs, gyöngyösi lakos csődönkivü­li kényszeregyes­­ségi ügyében a Budapesti Selyem és Fonal rt. által nevezett adós ellen kielégítési végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelme folytán a tk­ir. törvényszék a 850/1931. M. E. sz. rendelet 11. §-a értelmében kény­szeregyességi eljárás hatálya alá eső hitelezőknek, az adósnak és az Országos Hitelvédő Egyletnek meghall­gatására a tárgyalást 1968. évi augusztus hó 5. (ötödik) napjának délelőtti 9 órájára az egri kir. törvényszék hivatalos helyiségébe (Törvényház, 1. emelet 46. ajtó) kitűzi, mikorra adóst a törvényes következmények terhe alatt megidézi, s hitelezőket és az Országos Hitelvédő Egyletet pedig meghívja. Eger, 1938. évi július hó 25. napján. Az egri kir. törvényszék. *21790 Csődönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 44623/1937/45. sz. Váci Fa- és Csertermelő Kereskedelmi r. t. (V. kerület, Zs­itvay Leó­ utca 18.) csődönkivü­li kényszeregyességi ügyében a budapesti I kir. törvényszék közzéteszi, hogy a Budapesti Közlöny 142. számában 1938. évi junius hó 29. napján közzétett, eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedett, a kir. törvényszék a fenti iratokat a Csődbírósághoz áttenni rendelte. Budapest, 1938. évi julius hó 26. napján. A budapesti kir. törvényszék. * 21779 Csődönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 1045/1938.—13. szám. Végzés. Deutsch József hajduhadházi fűszer- és vegyeskereskedő csődünk évült kényszeregyességi ügyé­ben végrehajtási kérelem adatván be, a kir. törvényszék 1938. évi augusztus hó 12. napjának délelőtt 9 órájára (törvényszék 77. sz.­szoba) azzal idézi meg az adóst és hitelezőket, hogy a tárgyaláson az értékesítés elrende­lését kérhetik. Debrecen, 1938. évi julius hó 19. napján. A debreceni kir. törvényszék. .* 21785 Csődönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 08183/1938/1. sz. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Mada­rassy Rezső Emil illatszer-, fényképészeti, ház­tartási cikkek, nür­nbergi díszmű, játék, gumi, papír­áru, nem steril kötszer, növényvédelmi szerek, borá­szati és pincegazdasági szerek és eszközök kereskedő, budapesti (I., Márvány­ utca 20.) és albertfalvai (Erzsé­bet királynné­ ut 127.) be nem jegyzett cégre és annak tulajdonosára, Madarassy Rezső Emil budapesti (I. ker., Márvány-utca 20.) lakosra nézve a csődönkivüli kény­szeregyességi eljárást megindította. Vagyonfelügyelő dr. Ehrenwald Ernő budapesti (VI., Király­ utca 70.) ügyvéd. A hitelezőknek követeléseiket 1938. évi augusztus hó 17. napjáig írásban be kell jelenteniük az Országos Hitelvédő Egylet központjánál (Alkotmány­ utca 8. sz.) és felhívja a kir. törvényszék a hitelezőket, hogy a netán létrejött magánegyesség elleni észrevételeiket az egyességnek a Budapesti Közlönyben való közzétételét követő 15 nap alatt ugyanitt írásban jelentsék be. Az egyességi eljárás megindítása iránti kérelem elő­terjesztésének napja : 1938. évi július hó 26. napja. Az egyességi eljárás megindításának joghatálya 1938. évi julius hó 27. napján áll be. (Budapest, 1938. évi julius hó 27. napján. A budapesti kir. törvényszék.­­_____________* 21783 Csődönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 34.335/15. 1938. szám. Horváth­­Miklósné sz. Büchler Hermina be nem jegyzett cég csődönkívü­li kényszeregyességi ügyében a kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a mai napon fenti számú végzésével jóváhagyta az adós és hitelezők kö­zött az Országos Hitelvédő Egylet közreműködésével 1938. évi május hó 17. napján létrejött magánegyessé­­get, az egyességet jóváhagyó végzést jogerősnek nyil­vánította és a vagyonfelügyelő összes diját és kiadását 68 pengő 27 fillér azaz Hatvannyolc pengő 27 fillérben állapította meg. Budapest, 1938. évi julius hó 14. nap­ján. A budapesti kir. törvényszék. *21782 Csődönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 34.741/16. 1938. szám. Székely István budapesti (VII., Garay­ u. 27.) be nem jegyzett cukorkakereskedő csődönkivü­li kényszer­egyességi ügyében a budapesti kir törvényszék köz­hírré teszi, hogy a kényszeregyességi eljárást megszün­tette és a vagyonfelügyelő diját és kiadását 54 pengő 37 fillérben állapította meg. Budapest, 1938. évi julius hó 21. napján. A budapesti kir. törvényszék. *21781 Csődönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 2023/1938. szám. A szekszárdi királyi törvényszék közhírré teszi, hogy Velis Ferenc dunaföldvári üveges, üveg-, porcellán- és zománcedény- és háztartási cikk kereskedő kérelmére a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást megindította. Az eljárás megindí­tásának joghatálya 1938. évi július hó 26-án áll be. Vagyonfelügyelőül dr. Zlínszky Vidor dunaföldvári ügyvédet rendelte ki, aki Dunaföldváron lakik. A hitelezőiket felhívja, hogy követeléseiket 1938. évi augusztus hó 15. (­tizenötödik) napjáig bezárólag, az 1410/1026. M. E. sz. rendelet 52. §-ában meghatározott módon, írásban az O. H. E. központjánál (Budapest, V., Alkotmány­ utca 8. szám, III. emelet) jelentsék be. Szekszárd, 1938. évi julius hó 26. napján. A szekszárdi kir. törvényszék. * 21789 Csődönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 34.148/20. 1938. szám. Burger László budapesti be nem jegyzett könyv­kereskedő csődönkivüli kényszeregyességi ügyében a budapesti kir. törvényszék­­közhírré teszi, hogy a kény­szeregyességi eljárást megszüntette és a vagyonfelügyelő diját és kiadását 580 pengő 58 fillérben állapította meg. Budapest, 1938. évi julius hó 16. napján. A budapesti kir. törvényszék. *21780 Csődönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 33986/17. 1938. sz. Streitz és Sipos építési vállalat budapesti (VI., Szobi-u. 4. szám) bej. cég és tagjai : Streitz Gusztáv budapesti (Szobi-utca 4.) és Sipos Tibor kispesti (Ho­besz­ u. 29.) lakosok csődönkivüli kényszeregyességi ügyében a budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a mai napon fenti­­számú végzésével jóváhagyta az adós és hitelezők között az Országos Hitelvédő Egylet közre­működésével 1938. évi június hó 8. napján­­létrejött magánegyességet, az egyességet jóváhagyó végzést jogerősnek nyilvánította és a vagyonfelügyelő összes diját és­­kiadását 181 pengő 94 fillérben azaz Egyszáz­nyolcvanegy pengő 94 fillérben állapította meg. Buda­pest, 1936. évi julius hó 26. napján. A budapesti kir. törvényszék. *21784 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 3191/19. 1937. sz. A kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Grósz Emil és Társa be nem jegyzett közkereseti társaság és ennek tagjai Grósz Emil és neje Kaisler Szerén nyomdász és papírkereskedő, tiszafüredi lakosok csődönkivüli kény­szeregyességi ügyében a kir. törvényszék a kényszert­egyességi eljárást a 850/193. M. E. számú­­rendelet 10. §-ának 2. bek. 2. pontja értelmében befejezettnek nyíl­­­vánitja. Eger, 1938. évi julius hó 22. napján. Az egri kir. törvényszék. *21788 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 8772/20. 1937. sz. (Végzés.) A kir. törvényszék Pollák Jenő rőfös, divat, textil és kézműáru csődönkivüli kényszeregyességi ügyében az eljárást a 850/1931. M. E. számú rendelet 11. §-a értelmében befejezettnek nyilvánítja. Miskolc, 1938. évi julius hó 14. napján. A miskolci kir. törvény­szék. *24787 Vegyes hirdetmények. Hirdetmény. P. 4096/8. 1935. szám. A nyíregyházi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Nagyar (Szatmár m.) község határának tagosítása iránti eljárást megindította és a megengedhetőség kérdésének tárgyalására Nagyar községházához, 1938. évi szeptember hó 21. (huszonegy) napjának délelőtti 8 óráját tűzte ki, arra az összes érdekelt birtokosokat e hirdetménny­el megidézi. Figyelmezteti a kir. törvényszék az érdekelt birtoko­sokat, hogy a földmivelésügyi miniszteri határozat sze­rint a tagosítási eljárásba nem vonhatók be . 1. A községi belsőségek a velük összefüggő kertekkel, továbbá a Koszta József, Bihari László, Molnár Pál, özv. Lőrinc Andrásné már belsőségnek tekinthető ingatlanai­nak az új út- és áro­khálózat által nem érintett és­­ki­cserélés alá nem eső részei. 2. Luby Gézának majorsági birtoka, valamint a Cser­hát árok megett nevű dűlőben Gecsey Gyulának mint­egy 25 kat. holdas, ifj. Bírta László, Gacsalyi Bertalan és Gacsalyi Lajosnak mintegy 70 kat. holdas állandó épületekkel ellátott tanyás ingatlanai. 3. a Fehérgyarmat-kisari törvényhatósági közút, Kisar-nagyari -községi közlekedési (vicinális) út, a Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Tár­sulatnak a töltése és a Tisza és Túr folyó medrei a hozzájuk tartozó területekkel, valamint Tövis­szeg és Rekesz oldal nevű dűlőben a­­római katolikus egyház temetője, Foglárok nevű dűlőben a református egyház és az izraelita hitközség temetője. 4. A tulajdonosok beleegyezése hiányában Iskola szeg, Sopanyi szeg nevű dűlők teljes egészükben, továbbá a református egyház Gyepű szeg nevű dűlőben elterülő mintegy 28. hat. holdas és az Assonya hát- és vadalma szer nevű dűlőben elterülő mintegy 46 kat. holdas tag­birtokainak a Cserhát árok megett nevű dűlőben Nagy Lajos mintegy 16 ikat. holdas tagbirtokának az uj üt­és árokhálózat által nem érintett és kicserélés alá nemi eső részei, a Gyűjtő nevű dűlőben a Gacsalyi Lajos és Bertalannak mintegy 42 ika­t. holdas tagbirtoka, végül a Baba,­örvénye és Irotvány nevű dűlő, kivéve Tóth Bertalannak ingatlana. 5. Az Eskám borja, Palaj­szeg, Bánó­szeg és Csókásé nevű dűlők teljes egészükben, mint gyümölcsös és fásí­­tott területek, továbbá a tagosítandó területbe beékelődő egyesek birtokában levő gyümölcsös és fásított területek­nek az új út- és árok­hálózat, valamint a kívánatos vízrendezés által nem érintett részei. 6. Kósa Sándor és társának hengermalma és a Fog­lárok nevű dűlőben elterülő vályogvető hely és dögtér a hozzájuk tartozó területekkel. A határozat kizárta a tagosításból a Gyűjtő nevű dű­lőben elterülő mintegy 89­­kat. hold -kiterjedésű, a föld­­birtokrendezés végrehajtása során juttatott vagyon­­váltság és megváltott közös legelőnek az új út­ -és árok­hálózat, az új dűlőzés és a kívánatos vízberendezés által nem érintett részét. Bevonta a tagosítási eljárásba a földbirtokrendezés végrehajtása során a vagyonváltságföldekből juttatott ingatlanok közül a Cserhát árok megett nevű dűlőben elterülő mintegy 40 kát. -hold kiterjedésű közös legelőt, valamint a Gyűjtő nevű dűlőben elterülő 89 kat. hold kiterjedésű legelőnek az új út- és árokhálózat, az új dűlőzés és kívánatos vízrendezés által érintett és ki­cserélés alá eső részeit. Kikötötte azonban, hogy a vagyonváltságföldhöz juttatott közös legelőérdekeltség a tagosítás folytán előnyösebb, vagyis olyan hleyzetbe kerüljön, hogy a juttatott földeket az eddiginél gazda­ságosabban tudja kihasználni és ennek következtében a­­legeltetési társulat is mielőbb szabályszerűen meg­alakulhasson. Egyéb ingatlanok tagosítás alá nem esnek. A kir. törvényszék figyelmezteti az érdekelteket, hogy a tagosítást meg fogja engedni, ha a azoknak birtoka, kik a tagosítást kívánják, a község tagosítandó­­terüle­tének egynegyedrészét teszi ki. A tagosítandó területen fekvő állami, törvényhatósági, községi, közintézeti va­gyon, valamint a gyámság és gondnokság alatt levők birtoka a tagosítást kiváltók birtokához számítandó. A tárgyaláson meg nem jelent felek úgy tekintendők, mint akik a tagosításba beleegyeznek. Nyíregyháza, 1938. évi julius hó 27. napján. A nyíregyházi királyi törvényszék. _______** Hirdetmény. Pk. 1930/2. 1938. szám. A kir. járásbíró­ság az 1894: XVI. t.-c. 115. §-a alapján felhívja mind­azokat, akik Szentendre városban 1938. évi május hó 26. napján végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt és tudvalevő törvényes örökösök hátrahagyása nélkül el­halt Auer Meskál Mátyás órás, volt szentendrei lakos­nak, a hagyatéki leltár szerint, Mokros Antal pékmes­ter és neje pomázi lakosoktól járó 4000 pengő és ennek kamataiból álló és ingókból álló hagyatéki vagyonára igényt tartanak, hogy ezen hirdetmény kifüggesztése, illetve a Budapesti Közlöny közzétételét követő napjá­tól számitott egy évi határidő alatt ezen kir. járásbíró­ságnál jelentkezzenek, vagy igényeiket írásban jelentsék be, mert ellenkező esetben a kir. járásbíróság a hagya­tékot az 1894 : XVI. t.-c. 116. §-ának 2. bekezdése értel­mében a m. kir. Államkincstárnak fogja átadni. Szent­endre, 1938. évi július hó 7-én. A szentendrei kir. járás­bíróság. *21791 Hirdetmény. 1004/5. 1938. szám. A veszprémi kir. tör­vényszék közhirré teszi, hogy a m. kir. kincstár ki­sajátítanak a Veszprém—rábahidvégi állami műnt Karakó Szörcsök és Apácatorna községek határába eső része céljaira szükséges terület megszerzése­­iránt folya­matba tett kisajátítási ügyében, melyben a m. kir. ke­reskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr a kisajá­títási jogot 37671/1937. XI. sz. alatt engedélyezte, az 1881 : XLI. t.-c. 46. §-a értelmében a kártalanítási eljá­rás megkezdésére határnapot tűzött és pedig a Karakó­­szörcsök község határában kisajátítás alá eső ingat­lanokat illetően az 1938. évi szeptember hó 3. napjá­nak d. e. 8 óráját Karakószörcsök községházához, az Apácatorna község határában kisajátítás alá eső ingat­lanokra vonatkozólag pedig az 1938. évi szeptember hó 3. napjának d. u. 2 óráját Apácatorna községházá­hoz. E határnapra a kir. törvényszék azzal a figyelmez­tetéssel idézi meg az ingatlantulajdonosokat és tavi érdekelteket, hogy elmaradásuk a kártalanítás felett hozandó érdemleges határozatot nem gátolja és az egyéni külön értesítés elmaradása, vagy a tárgyalásról való elmaradás miatt igazolásnak nincs helye. A távollevő, vagy ismeretlen tartózkodású érdekeltek részére a kir. törvényszék ügygondnokul dr. Csajághy István devecseri ügyvédet rendelte ki. Veszprém, 1938. évi július hó 17. napján. A veszprémi kir. törvényszék. *21793 Hirdetmény. 1108/4. 1938. szám. A veszprémi kir. tör­vényszék közhírré teszi, hogy a Veszprém megyei város közönsége kisajátítónak a veszprémi repülőtérhez szük­séges közút céljaira szolgáló terület megszerzése iránt folyamatba tett kisajátítási ügyében, melyben a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr a kisajá­titási jogot 49831/1937. XI. sz. alatt engedélyezte, az 1881 : XLI. t.-c. 46. §-a értelmében a kártalanítási el­járás megkezdésére határnapot tűzött és pedig a Vesz­prém város területére eső ingatlanra nézve az 1938. évi szeptember hó 7. napjának d. e. 9 óráját a­­kir. tör­vényszék I. em. 31. számú hivatalos helyiségébe, Gyulafirátót község határában kisajátítás alá eső ingat­lanokra vonatkozólag pedig az 1938. évi szeptember hó 3. napjának d. u. fél 3 óráját Gyulafirátót községházá­hoz. E határnapra a kir.­­törvényszék azzal a figyelmez­tetéssel idézi meg az ingatlantulajdonosokat és skvi érdekelteket, hogy elmaradásuk a kártalanítás felett hozandó érdemleges határozatot nem gátolja és az Gondnokság. Gondnokság. 1. P. 40047/12. 1937. szám. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Herlinger Ilona budapesti (Rezső-tér 2.) lakost az 1938. évi julius hó 2. napján jogerőre emelkedett 1. P. 40047/11. 1938. sz. ítélettel az 1877 : XX. t.-c. 28. 8-ának a) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Budapest, 1938. évi julius hó 19. napján. A budapesti kir. törvényszék. F 13914 3

Next