Budapesti Közlöny, 1938. szeptember (72. évfolyam, 194-218. szám)

1938-09-01 / 194. szám

, és tanúsítása tárgyában a m. kir. minisztérium az 1931 : II. t.-c. 7. §-ának második bekezdé­sében nyert felhatalmazás alapján a következő­ket rendeli. 1­ §• A 3.703/1936. M. E. számú rendelet (1936. évi Rendeletek Tára 363. o.) 5. §. (2) bekezdé­sének 2. pontjában felsorolt, az őszibarackra vonatkozó csoportok és jelzések helyébe az alábbi csoportok és jelzések lépnek : AAA jelzéssel legalább 80 mm. átmérő, AA jelzéssel 75-től 80 mm. átmérőig, A jelzéssel 70-től 75 mm. átmérőig, B jelzéssel 65-től 70 mm. átmérőig, C jelzéssel 60-tól 65 mm. átmérőig, D jelzéssel 55-től 60 mm. átmérőig. 2­ §• A kivitelre kerülő őszibarack nagyságát osz­tályozó keret segítségével kell megállapítani. Az árut abba az osztályba kell sorolni, amely osztálynak megfelelő nyíláson az őszibarack a keretet köröskörül érinti. 3. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1938. évi augusztus hó 26.-án. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott m. kir. belügyminiszter. A m. kir. iparügyi miniszternek 1838. évi 31.947. Ip. M. számú ren­delete a IX. Őszi Lakberendezési és Háztartási Vásá­ron közszemlére kiállított szabadalmazható találmányok, minták és védjegyek időleges oltalma tárgyában. Az 1911 : XI. t.-c. 2. §-ában kapott felhatal­mazás alapján megállapítom, hogy az 1938. évi szeptember hó 1.-től szeptember hó 12.-ig be­záróan Budapesten megtartandó IX. Őszi Lak­­b­erőfetezési és Háztartási Vásáron közszemlére kiállított találmányok, minták és védjegyek az említett törvény 1. §-ában biztosított időleges oltalmat igényelhetik. Budapest, 1938. évi augusztus hó 30.-án. Bornemisza Géza s. k. m. kir. iparügyi miniszter. A m. kir. kereskedelem- és közlekedés­­ügyi miniszter 31.800/1938. I/a. K. K. M. számú remlelete a Budapest székesfővárosban és környékén lévő élelmiszerüzletek hétköznapi zárórája ügyében. Az üzleti záróráról szóló 1913 : XXXVI. tör­vénycikk kiegészítéséről alkotott 1921 : XXXVII. t.-c. 1. és 2. §-ában kapott felhatalma­zás alapján a m. kir. iparügyi miniszterrel egyetértőleg a következőket rendelem : 1. §• (1) Budapest székesfőváros, Kispest, Pest­­szenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Új­pest megyei városok, Albertfalva, Csepel, Pest­­hidegkút, Pestújhely, Rákoshegy, Rákosszent­mihály, Sashalom, Soroksár és Vecsés nagy­községek, valamint a Rákoskeresztúr nagyköz­séghez tartozó Bélatelep területén azokat a nyílt árusítási üzleteket, amelyekben túl­nyomóan élelmiszereket, fűszerféléket, cseme­gét és állami egyedárusági cikkeket árusítanak, —­ ideértve a szatócsüzleteket, vegyeskereskedé­seket, tejcsarnokokat, cukorkás-, sütő-, mészá­ros- és hentesüzleteket, — hétfői napokon és a Szent István napját követő köznapon reggel hat (6) óra előtt, egyéb köznapokon reggel öt (5) óra előtt, illetőleg a mészáros- és hentes­üzleteket az ilyen üzletek nyitvatartására nézve a 88.488/1924. K. M. számú rendeletben meg­állapított­ időpont előtt kinyitni és szombati na­pokon este nyolc (8) órán túl, egyéb köznapo­kon pedig este hét (7) órán túl nyitvatartani nem szabad. 2­ §• A jelen rendeletben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a kizárólagos dohányáru­­dákra, amelyeknek zárórája tekintetében a m. kir. pénzügyminiszter rendelkezik. 3. §. Az 56.316/1922. K. M. számú rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 93.293. 1925. K. M. számú rendelet 1. bekezdésének b) pontja hatályát veszt. 4­ §• A jelen rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Budapest, 1938. évi augusztus hó 29.-én. A miniszter rendeletéből: Dr. Árkai­ Ferenc s. k. miniszteri osztályfőnök. A m­. kir. kereskedelemi és közlekedés­­ügyi miniszter 35.000/1938. I/a. K. K. M. számú rendelete a kivitelre szánt hízott baromfi leölésének, tisztításának, csomagolásának és szállításának vasárnapokon és Szent István napján végzése tárgyában. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891 : XIII. t.-c. 3. §-ában nyert felhatal­mazás alapján a m. kir. belügy- és a m. kir. földmivelésügyi miniszterekkel egyetértően a következőket rendelem. 1­ §■ (1) A kivitelre szánt hízott baromfi leölése, tisztítása és csomagolása vasárnapokon és Szent István napján este hat (6) óráig végezhető. (2) A kivitelre szánt hízott baromfi etetése és okvetlenül szükséges mértékben felügyelete, vasárnapokon és Szent István napján az­ egész napon át végezhető. 2. §. (1) A kivitelre szánt hízott baromfinak akár élő, akár leölt állapotban szállítása vasárnapo­kon és Szent István napján az egész napon át végezhető. (2) Ugyancsak az egész napon át végezhető árkivitelre szánt hízott baromfi szállítására szolgáló üres ketrecek szállítása is. 3. §. A kivitelre szánt hízott baromfi leölésének, tisztításának, csomagolásának és szállításának vasárnapokon és Szent István napján végzése tárgyában kiadott 121.098/1929. K. M. számú rendelet hatályát veszti. 4­ §. A jelen rendelet a kihirdetése napján lép ha­tályba. Budapest, 1938. évi augusztus hó 29.-én. A miniszter rendeletéből : Dr. Árkaii Ferenc s. k. miniszteri osztályfőnök. A m. kir. pénzügyminiszter 1838. ny. 122.141. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényű­zési és a forgalmi adók megállapítása szempontjá­ból pengőértékre való átszámításáról. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert fel­hatalmazás alapján a következőket rendelem : 1­ §■ Az örökösödési illetékek kiszabásánál, amennyiben a kincstár joga erre az illetékre az 1938. évi augusztus havában nyílt meg, továbbá az 1938. évi szeptember havában esedékes for­galmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. ,§-ban meghatározott kulcsok szerint számítan­dók át pengőértékre. Ha a forgalmi adók alap­ját alkotó nyers­­bevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizában, a 3. §-ban meg­állapított átszámítási kulcs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincsen, de a megfelelő kifizetésre (devizára) vonatkozó át­számítási kulcs a 3. §-ban közölve van, a for­galmi adók tekintetében a devizákra megállapí­tott kulcsot kell alkalmazni és viszont. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs meg­állapítva nem lenne, esetről- esetre a pénzügy-­­minisztérium döntését kell kérni. 2­ §■ Pénzek (valuták) árfolyama : 1 angol font .................... 16.52­­. 100belga .......................... 57.01 100kanadai dollár .. . 332.­ 100cseh korona................. 9.50 100dán korona .............. 100dinár ....................... 7.15 100dollar U. S. A............... 337.20 100francia frank ......... 9.0*6 100hollandi forint ... 184.72 100lengyel zloty ............ 60.— 100leu .............................. 3.— 100leva .......................... 3.— 100lira ............................. . 16.90 100norvég korona ... 83.03 100svájci frank ......... 100svéd korona ............ 85.20 1arany font ................. 27.82 1arany dollár ......... ... 5.72 3­ §■ Kifizetések (devizák) árfolyama : Amsterdam ......................... 185.12 P, Athén .... Belgrád ............................... 7.82 „ Berlin .... Brüsszel ...............----------- 57.17 „ Bukarest ............................. 3.41 „ Istambul ............................. 268.9 „ Kopenhága ............................. 73.96 „ London Milano ............................... 17.66 „ New­ York ............................. 338.60 „ Oslo ............................... 83.24 „ Paris ___............................... 9.18 „ Prága ...................................... 11.79 „ Szófia (clearing) ................ 4.11 „ Stockholm .................. Varsó ........................... Zürich ....................... 4­ §■ Az örökösödési illetéken kívül más illetékek értékalapjainak megállapításánál a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a Magyar Nem­zeti Bank hivatalosan jegyzi, az illetékkötele­zettség keletkezése napján jegyzett árfolyamot kell venni. Ha ezen a napon jegyzés nem volt, az azt megelőző legutolsó jegyzés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium döntését kell kérni. Budapest, 1938. évi augusztus hó 29.-én. A miniszter helyett : Dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. A m. kir. iparügyi miniszter az 1931 : XVI. t.-c. alapján Ménfőcsanak község villamos energiaszükségletének ellátására a Győri Ipar­telepek rt. részére engedélyokiratot adott ki. Az engedélyokirat az engedélyesnek a villa­mos energia elosztására vonatkozólag kizáró­lagossági jogot biztosít. Hatályosságának idő­tartama a villamosmű első üzembehelyezésétől számított 40 év. Az engedélyes a község köz­­igazgatási területén villamos energia vezetésére és elosztására jogosult. Az engedélyes köteles 380/220 V üzemfeszültségű­, háromfázisú válta­­kozóáramú, 50 periódusú villamos energiát szolgáltatni. A villamosmű teljesítőképessége Budapesti Közlöny 1938 szeptember 1.194. szám.

Next