Budapesti Közlöny, 1938. november (72. évfolyam, 244-269. szám)

1938-11-01 / 244. szám

2 % 1912 : VIII. t.-c. 5. §-a alapján mint gazdasági gépmunkások kötelezettek balesetbiztosításra. Az őstermelésszerü erdei munkálatoknál nem a most felsorolt minőségben alkalmazottak (nap­számosok, szakmánybéresek, részesek, stb.) kötelező balesetbiztosítás alá nem esnek s igy az ilyenek a gazdasági, cselédek összeírására szolgáló A) mintájú összeirási lajstromba sem vehetők fel. Ezek az utóbb említett erdőmunká­sok csakis önkéntes biztosítás útján, mint rend­kívüli tagok biztosíthatók az Országos Mező­­gazdasági Biztositó Intézetnél ugyanolyan biz­tosítási díj fizetése mellett, mint amennyi az éves gazdasági cselédek hozzájárulási díja. Ezek az erdőmunkások tehát személy szerint csakis mint rendkívüli tagok jelenthetők be az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet helyi szerveinél (a községi elöljáróságoknál, stb.-nél) s a biztosítási dij is egyidejűleg azonnal lefize­tendő, mert a biztosítás érvénye ilyen esetekben csak a dij lefizetése után kezdődik. II. Az 1935 : II. törvénycikk a gazdasági éves cselédek szolgálatának végződését március hó 31.-ére tette s igy a gazdasági cselédváltozások — a juhászt (juhászbojtárt), a szőlő- vagy kertgazdaságban (dohánykertészetben) alkal­mazott gazdasági cselédeket kivéve — (L. 1935. II. t.-c. 3. §.) minden év április hó 1.-én tör­ténnek. Ennek kapcsán — annak különös hangsúlyozása mellett, — hogy ez a rendel­kezés a 37.700/1924. F. M. számú rendeletnek az általános gazdasági cselédösszeírás (a díj­kivetés évét megelőző év november havában történő) foganatosítására, valamint a hozzá­járulási díj esedékességének és befizetésének időpontjára vonatkozó rendelkezéseit egyáltalá­ban nem érinti — újból felhívom úgy az inté­zeti helyi szervek (községi elöljáróságok, stb.), mint a gazdasági cselédtartó gazdák figyelmét arra ,hogy tartsák szem előtt a gazdasági cseléd­változások bejelentésére vonatkozó hatályos jogszabályokat. Nevezetesen a gazdasági cselé­dek (szegődményes iparosok) létszámában vagy személyében beállott változás annak megtörtén­tétől számított 15 napon belül az intézet helyi szervénél bejelentendő s ha a hozzájárulási díj befizetése még nem történt volna meg, úgy a hozzájárulási díj azonnal befizetendő. Miután pedig a gazdasági cselédek biztosí­tása naptári évekre­­szól, amennyiben a gazda­sági cselédek december hó 31.-én túl a követ­kező év április hó 1.-ig állanak szolgálatban, értük a hozzájárulási díj az utóbbi naptári évre is szabályszerű időben külön megfizetendő. Természetes, hogy amennyiben az április hó 1.-én kilépő gazdasági cseléd helyébe másik gazdasági cseléd fogadtatik fel, a személy­­változás a községi elöljáróságnál kellő időben bejelentetik, az illető naptári évre már meg­fizetett hozzájárulási díjat újból nem kell be­fizetni, mert ily esetben az illető naptári évre már befizetett dij az eltávozott gazdasági cseléd helyébe belépő uj gazdasági cselédre is érvényes lesz a naptári év végéig. Budapest, 1938. évi október hó 19.-én. A miniszter helyett : Gróf Teleki Mihály s. k. államtitkár. A m­. kir. igazságü­gyminiszter 41.000/1938. I. M. számú rendelete az ipolysági kir. járásbíróság felállítása tár­gyában. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt területekre vonatkozó igazságügyi rendelkezé­sekről szóló 7.780/1938. M. E. számú rendelet 1. §-a alapján az ipolysági kir. járásbíróság újra felállittatik. Az ipolysági kir. járásbiróság a balassagyarmati kir. törvényszék kerületébe tartozik és működését az 1938. évi november hó 7. napján kezdi meg. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1938. évi október hó 29.-én. Dr. Mikecz Ödön s. k. m. kir. igazságügyminiszter. Budapesti Közlöny 1958 november 1. — 244. szám. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek 39.972/1. o. 1938. K. K. M. számú rendelete a képesítéshez nem kötött kereskedelmi és ipari szakmákban szakismeretek szerzése céljából alkalmazottak tanszerződése tárgyában. Az 1922 : XII. törvénycikk rendelkezéseivel ellenkező gyakorlat kialakulásának megelőzése céljából az iparügyi miniszterrel egyetértve a képesítéshez nem kötött kereskedelmi és ipari szakmákban szakismeretek szerzése céljából alkalmazottak tanszerződése tárgyában a kö­vetkezőket rendelem. Azt az alkalmazottat, akit képesítéshez nem kötött kereskedelmi vagy ipari szakmában szakismeretek szerzése céljából, vagy olyan munkakörben alkalmaznak, amelyet rend­szerint tanoncokkal szoktak végeztetni, nevez­zék bár az alkalmazottat gyakornoknak vagy másnak, tanoncnak kell tekinteni. A­­képesítéshez nem kötött kereskedelmi vagy ipari szakmában alkalmazott tanoncokra és munkaadóikra az 1922 : XII. törvénycikk VII. fejezetének az 1936 : VII. törvénycikkel rész­ben módosított rendelkezéseit kell alkalmazni, önként értetődően azoknak a rendelkezéseknek a kivételével, amelyek az ipari képesítés iga­zolása szempontjából lettek megállapítva. Ehhez képest a­­képesítéshez nem kötött kereskedelmi vagy ipari szakmában alkalma­zott tanoncokkal, illetőleg a kiskorú tanoncok törvényes képviselőjével tanszerződést kell kötni és az ilyen tanoncokkal szemben tan­­viszonyuk tartama alatt az 1922 : XII. t.-c. 92—95. §-aiban megállapított kötelességek, ezek között a tanonciskola látogatásának köte­lessége is fennállanak. A tanszer­ződés kötésé­nek elmulasztása esetében az 1922 : XII. t.-c. 128. §-a első bekezdésének 2. pontját, a tanon­cokkal szemben az idézett 92—95. §-okban megállapított kötelességek valamelyikének meg­szegése esetében pedig a 128. §. első bekezdésé­nek 4. pontját kell alkalmzani. A képesítéshez nem kötött kereskedelmi és ipari szakmák körében segédi vizsgálat tartá­sának és segédlevél kiadásának nincs helye. Az ilyen szakmákban alkalmazott tanoncok felszabadulása a munkaadó által kiállított szol­gálati bizonyítvánnyal történik. Az ilyen szol­gálati bizonyítványt az illetékes iparhatóság láttamozhatja, vagy maga is állíthat ki bizo­nyítványt a tanviszony megszűnéséről. Budapest, 1938. évi október hó 29.-én. A miniszter rendeletéből : Dr. Árkay Ferenc s. k. miniszteri osztályfőnök. A magyar királyi belügyminiszter a Magyar Református Diákok Soli Deo Glória Szövetsége (Budapest) módosított alapszabályait 177.253/ 1937. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Magyar Iparművészek Országos Egyesülete (Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye) módosított alapszabá­lyait 170.356/1938. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Zagyva­­rékási Önkéntes Tűzoltótestület (Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye) módosított alapszabályait 174.585/1938. B. M. VII. a. szám alatt látta­mozta. A magyar királyi belügyminiszter a Komár­­városi Önkéntes Tűzoltótestület (Zala vár­megye) alapszabályait 174.693/1938. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. 37.702/1938. III. b. szám. Pályázati hirdetmény. Az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap (OTBA) tiszteletdíjas körzeti orvosi állá­saira, az alábbi helyeken, pályázatot hirdetek. (Békés vármegye) Gyula ......................... 1 aliás. (Borsod vármegye) Miskolc ................ 1 állás. (Csongrád vármegye) Szeged ............ 1 állás. Újszeged .......... 1 „ (Hajdu vármegye) Debrecen ......................... 1 állás. (Nógrád vármegye) Salgótarján ..................... 1 állás. (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) Kalocsa _________... ... 1 állás. Maglód ................... 1 „ Pesthidegkut ............ 1 . (Somogy vármegye) Barcs ........... ..... 1 állás. (Vas vármegye) Szombathely ............ 1 állás. (Veszprém vármegye) Veszprém ____________ 1 állás. (Zala vármegye) Keszthely ......................... 1 állás. A körzeti orvos ellátja a körzetébe tartozó járó és fekvő betegeket ; hétköznap legalább egy órán át az OTBA igényjogosultak számára rendelőórát kell tartania. A körzeti orvos java­dalmazása a körzetébe tartozó igényjogosultak számával arányos és évi 440.— P-től évi 2.100.— P-ig terjed. A körzeti orvosok jogaira és kötelességeire nézve az OTBA szolgáltatásait szabályozó ren­deletek, valamint a vonatkozó szabályzatok az irányadók. Pályázati feltételek. Az OTBA körzeti orvosa csak az lehet: a) aki az 1936 :1. t.-c.-kel létesített orvosi kamarának tagja, b) aki magyarul tudó magyar, állampolgár, c) aki gondnokság, vagy csőd alatt, vagy hivatalvesztésre vagy politikai jogai gyakor­latának felfüggesztésére szóló, avagy az orvosi hivatás gyakorlatától eltiltó ítélet hatálya alatt nem áll s az 1878 : V. t.-c. Második Részének 1., II., IV., VI. vagy XLI. fejezetében 285. vagy 286. §-ában, vagy az 1913 : XXXIV., az 1915 : XIX., az 1921 : III. törvénycikkben, az 1921 : XLIX. t.-c. 30. §-ában, az 1922 : XXVI. törvénycikkben, vagy az 1930 : III. t.-c. 58— 64., 68., 95. §-aiban, illetőleg az idézett jogsza­bályok helyébe lépő vagy azokat kiegészítő későbbi jogszabályokban meghatározott vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett, vagy vét­ség miatt jogerősen nincs elítélve, d) akinek legalább három éves orvosi gya­korlata van és kötelezi magát arra, hogy a kör­zetében lakást, megfelelő rendelő- és váróhelyi­séget tart. A pályázati kérvényhez melléklendők : 1. születési bizonyítvány, vagy anyakönyvi kivonat, 2. orvosi oklevél vagy annak hiteles máso­lata, 3. erkölcsi bizonyítvány, 4. az eddigi működésről szóló bizonyít­ványok, 5. curriculum vitae. A curriculum vitae-ben pontosan feltünte­tendő az is, hogy a pályázó ezidőszerint tölt-e be javadalmazással egybekötött állást, ha igen, hol, milyen elfoglaltság és javadalmazás mellett. A 2 P-s okmánybélyeggel felszerelt pályázati kérvényeket a m. kir. pénzügyminisztérium III. főosztályánál (Budapest, I. ker., Ince Pápa-tér 5. szám, II. emelet 19. számú ajtó) 1938. évi november hó 20.-áig kell benyújtani. Budapest, 1938. évi október hó Dr. Reményi-Schneller Lajos s. k. 3—2 m. kir. pénzügyminiszter.

Next