Budapesti Közlöny, 1939. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

2 C) özvegyek és szülötten árvák : a fenti A) a)—v) és B) pontok alatt fel­sorolt csoportokhoz tartozó alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak állandó ellátásban részesülő özvegyei és születlen árvái; D) Családtagok: a fenti­­A) a)—z) és B) pontokban felsorolt Csoportokhoz tartozó alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak családi pótlék (családi pótlék segély) élvezetében álló családtagjai, valamint ellátásban részesülő atyátlan árvái. A pénzügy­­miniszter a fenti A) alatt felsorolt olyan alkal­mazottak családtagjaira is kiterjesztheti az igényjogosultságot, akik családi pótlékban (családi pótlék segélyben) nem részesülnek, de akiknél a családi pótlék engedélyezése szem­pontjából az általánosságban megkívánt felté­telek egyébként fennforognak. (2) Az OTBA szolgáltatásaira az alkalma­zottal (nyugdíjassal) közös háztartásban élő feleségnek igénye van akkor is, ha az alkalma­zott (nyugdíjas) a felesége után azért nem ré­szesül családi pótlékban (családi pótlék segély­ben), mert a feleségnek a családi pótlék össze­gét elérő keresete, nyugdíja, vagy más járandó­sága van, kivéve, ha a saját alkalmaztatása után az OTBA vagy valmely betegsegélyező intézmény (betegségi biztosító intézet, OTI, MABI, stb) szolgáltatásaira igényjogosultak közé tartozik, amely esetben a férje jogán az OTBA szolgáltatásaiban nem részesülhet. (3) Az OTBA szolgáltatásaira a szabályszerű életkor­ (a családi pótlékra, illetve nevelési já­rulékra igényt adó korhatárt) még be nem töl­tött gyermeknek vagy árvának igénye van akkor is, ha a gyermek, illetőleg az árva olyan ellátásban részesül, mely az 1912 : XXXV. t.-c. 12. §-a harmadik bekezdésének b) pontja értel­mében a családi pótlék beszüntetését, illetőleg az 1912 : LXV. t.-c. 71. §-a értelmében a neve­lési járulék beszüntetését vonta maga után. (4) A jelen rendelet további rendelkezéseiben említett „családfő“ alatt azt az igényjogosultat kell érteni, akinek járandóságaiból (fizetéséből, nyugdíjából, özvegyi nyugdíjából, szülőtlen árva nevelési járulékából stb.) az OTBA részére betegsegélyezési járulékot­ vonnak le, „családtag“-nak a (2) bekezdésben említett feleségen, illetőleg a (3) bekezdésben említett gyermeken vagy árván kívül azt a hozzátarto­zót kell tekinteni, aki után a családfő családi pótlékban (családi pótlék segélyben) részesül, valamint a nevelési járulékban részesülő atyát­lan árvát. (5) A családfők, valamint a családtagok igényjogosultságának igazolására a családfő illetményeit, illetve ellátási díjait számfejtő hi­vatalok által a családfő részére kiállított és a jelen rendelet 18. §-ában közelebbről meghatá­rozott igényjogosultsági igazolvány szolgál. (6) Az OTBA szolgáltatásaiban többféle jogcímen senki sem részesülhet. Ilyen esetben az érdekelt csak az után az állása, alkalmaz­tatása, illetve minősége (pl. nyugdíjas, nyug­díjas özvegy, stb.) után tarthat igényt az OTBA szolgáltatásaira, amellyel a betegsegélyezési járulék alapjául szolgáló magasabb összegű já­randóságok élvezete van egybekötve. (7) A jelen rendelet hatálya alá tartozó bör­tönügyi személyzet betegellátására vonatkozó különleges szabályokat a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértőleg állapítja meg. 3. §: "Az OTBA szolgáltatásaira nem igényjogosultak. (1) Az OTBA szolgáltatásaira nem igény­jogosultak a 2. §-ban felsoroltak közül : a) azok az alkalmazottak, akik alkalmazta­tásukból kifolyólag betegségi biztosításra köte­lezett tagjai az 1927 : XXI. t.-c. alapján mű­ködő betegségi biztosító intézetek valamelyiké­nek, továbbá azok a nyugdíjasok, özvegyek, árvák és családtagok, akik más alkalmaztatá­sukból ,kifolyólag betegségi biztosításra kötele­zett tagjai a fent említett törvény alapján mű­ködő betegségi biztosító intézetek valamennyi- j­ének, vagy valamely közület részéről intéz­ményes betegsegélyezésben részesülnek ; b) azok a tisztviselők és egyéb alkalmazot­tak, akik külföldön lévő hatóságnál vagy hiva­talnál (intézetnél) teljesítenek szolgálatot, vala­mint az ilyenek külföldön élő családtagjai ; c) azok a nyugdíjasok, özvegyek, árvák és családtagok, akik állandóan külföldön tartóz­kodnak. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett kizáró okot az érdekeltek az illetményeiket, illetve az ellátási díjaikat számfejtő hivatalnál bejelenteni és annak fennforgását megfelelően igazolni kötelesek. A bejelentés elmulasztása esetén, amennyiben az érdekelt az OTBA szol­gáltatásait igénybe vette, a 22. §-ban foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást. 4. §• Betegsegélyezési járulék. (1) A 2. §-ban felsorolt alkalmazottak, nyug­díjasok, kegydíjasok, özvegyek és árvák beteg­­segélyezési járulékot kötelesek fizetni. Beteg­segélyezési járulék fejéin a jelen rendelet 27. §-ának (1) bekezdésében megállapított idő­től kezdve az igényjogosultak a készpénzben kapott rendszeres járandóságaiknak 15%-át kötelesek fizetni. Annak a nem készpénzben kapott járandóságnak értékét, amely után a 2. § (1) bekezdésének A) a) és v) pontjaiban felsoroltak betegsegélyezési járulékot kötelesek fizetni, a pénzügyminiszter a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszterrel egyetértően állapítja meg. (2) A havi 300­0 vagy annál több bruttó készpénzjárandóság élvezetében álló igény­­jogosultaknak szabad választási joguk van abban a tekintetben, hogy az OTBA részéről nyújtott háziorvosi és szakorvosi ellátást igénybe kívánják-e venni, vagy sem. Azok akik sem a saját személyükre, sem igényjogo­sult családtagjaikra nézve az OTBA részéről háziorvosi és szakorvosi ellátásban részesülni nem kívánnak, ezt az illetékes számfejtő hiva­talnál, igényjogosultsági igazolványuk csato­lása mellett,­ amennyiben ez részükre már ki­­adatat, 1939. évi május hó 31. napjáig írásban kötelesek bejelenteni. E bejelentésük alapján csak 1 % -os betegsegélyezési járulékot fizetnek. (3) Ha a betegsegélyezési járulék alapjául szolgáló készpénzjárandóság havi bruttó összege az 1939. évi május hó 31. napját követő időben emelkedik 300­0-re vagy azt meghaladó összegre a (2) bekezdésben említett bejelentést a változás napját követő 30 napon belül kell, az igényjogosultsági igazolvány csatolása mel­lett írásban megtenni. (4) Az igényjogosultaknak a 7. §-ban emlí­tett háziorvosi ellátásra való igénye szünetel abban az esetben, ha a családfő állandóan olyan községben lakik, amelyben körzet egy­általán nem alakíttatott, vagy amelyben a kör­zet megszüntettetett. (5) Az OTBA szolgáltatásaira­­igényjogosult olyan családfő, aki állandóan a (4) bekezdés alá eső községben lakik, tehát a háziorvosi ellátásra való igénye szünetel, amennyiben az OTBA részéről nyújtott szakorvosi ellátást igénybe venni nem kívánja és ezt az illetékes számfejtőhivatalnál, igényjogosultsági igazol­ványának csatolása mellett írásban bejelenti, csak 1 % -os betegsegélyezési járulékot köteles fizetni. (6­) Az ilyen igényjogosult a 0,5%-os járulék­­többlet megfizetése alól azt a napot követő hó 1. napjától kezdve mentesül, amely napon 1,5% -os igényjogosultsági igazolványát a kicse­rélés céljából az illetékes számfejtőhivatalnak megküldötte. (7) A háziorvosi és szakorvosi ellátásra való igény és ezzel egyidejűleg az 1-5%-os beteg­segélyezési járulék fizetésére való kötelezettség feléled azt a napot követő hónap első nap­jától kezdve, amely napon a (4) bekezdésben említett igényjogosult családfő állandó lakó­helyén körzet létesíttetett, illetőleg amely napon az igényjogosult családfő olyan községben tele­pedett le állandóan, amelyben körzeti orvos működik. (8) A betegsegélyezési járulék nem vonandó le a lakáspénz, a természetbeni járandóságok megváltása fejében fizetett készpénz, a jutalék, jutalom, segélyek, közlekedési segély, valamint a terhes illetmények után. (9) A betegsegélyezési járulékot az (1) be­kezdésben említett járandóságok kifizetése al­kalmával hivatalból kell levonni. (10) A 3. §-ban felsoroltak az OTBA részére betegsegélyezési járulékot nem fizetnek. (11) " A betegsegélyezési járulékot az a szám­fejtő hivatal köteles megállapítani és levonni, amely az igényjogosult fizetését (ellátási díját stb.) számfejti. A betegsegélyezési járulék ösz­­szegének kiszámításánál a fillér összegeket kerek 10 fillérekben kell megállapítani oly­­képen, hogy a 6 fillérnél kisebb összeget figyel­men kívül kell hagyni. (12) Azok az állami hivatalok, intézetek, in­tézmények és üzemek, amelyek az igényjogo­sultak illetményeit saját pénztárukból fizetik, a levont betegsegélyezési járulékot anyagi fele­lősség terhe mellett minden hó 8.-áig kötelesek a postatakarékpénztár 65.462. számú csekk­számlájára befizetni. A jelen rendelet 2. §-a (1) bekezdésének A) t), u) és v) pontjai alatt felsorolt igényjogosultak illetményeit számfejtő hivatalok a levont betegsegélyezési járulékot, anyagi felelősség terhe mellett, min­den hó 8. napjáig a postatakarékpénztárnak a jelen rendelet 26. §-a (5) bekezdésében meg­jelölt csekkszámláira kötelesek befizetni. A be­fizetést igazoló nyugtát a pénzügyminiszteri számvevőség központi csoportjának nem kell megküldeni. 5. §•­­ Szolgáltatások. Budapesti Közlöny 1939 január 1. — 1. szám. (1) Az igényjogosultak részére, a jelen ren­delet 27. §-ának (1) bekezdésében megállapított időtől kezdve az alábbi egészségügyi ellátások és segélyek engedélyezhetők : a) háziorvosi ellátás ; b) szakorvosi ellátás ; c) kórházi (klinikai) ápolás ; d) tüdőbeteg gyógyintézeti ápolás ; e) műtéti segély ; f) gyógyászati segédeszközök beszerzésére segély; g) insulin beszerzésére segély ; h) fizikális és vízgyógyintézeti kezelésre segély; i) betegszállítási segély ; j) gyermekágyi segély ; k) temetési segély. (­­2) Az igényjogosultak közül azok, akik a 4. §, (2), (3) vagy (5) bekezdései szerint 1 %-os betegsegélyezési járulékot fizetnek, va­lamint ezek igényjogosult családtagjai csak a fenti c),k) pontokban említett egészségügyi ellátásokban és segélyekben részesülhetnek. 6. §. Az egészségügyi szolgálat szervezete. (1) Az OTBA részéről nyújtott szolgáltatá­sok szempontjából az ország kerületekre, a kerület pedig körzetekre oszlik. (2) Az egészségügyi szolgálat élén az igaz­gató főorvos áll. Az egészségügyi szolgálatot tiszteletdíjas orvosok és pedig a kerületi fő­orvosok, a körzeti orvosok, a Budapesti Szak­orvosi Rendelőintézet orvosai és a megbízott szakorvosok látják el. A kerület egészségügyi szolgálatát a kerületi főorvos vezeti. A körzeten belül a háziorvosi ellátásra igényjogosultak háziorvosi ellátását a körzeti orvos végzi. A szakorvosi ellátásra igényjogosultak szakorvosi ellátását Budapesten a Budapesti Szakorvosi Rendelőintézet, egyéb helyeiken a megbízott szakorvosok végzik. (3) A szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyviteli és ellenőrző orvosi munkakört mint ellenőrző orvos a kerület székhelyén a kerületi főorvos, egyéb városokban és helységekben az említett teendők végzésével megbízott körzeti orvos végzi. (4) Az OTBA szolgáltatásaira igényjogosul­tak az egészségügyi szolgálat és a segélyezések tekintetében ahhoz a kerülethez, illetőleg kör­zethez tartoznak, amelynek területén állandóan laknak. (5) Ha a családfő álla­ndóan olyan község­ben lakik, amelyben az OTBA-nak ellenőrző orvosa nincsen a 9., 10., 11., 12., 13., 14. és

Next