Budapesti Közlöny, 1939. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
1939 január 1. — 1. szám. Budapesti Közlöny 15. §-ok szerint az OTBA ellenőrző orvosa által végzendő teendőket az OTBA-nak az ugyanazon kerületéhez tartozó az az ellenőrző orvosa látja el, aki az illető községhez legközelebb lakik. (6) Akerületi és körzeti beosztást a pénzügyminiszter állapítja meg. (7) A kerületi főorvosi, a körzeti orvosi, az ellenőrző orvosi és a kerületi szakorvosi munkakört, továbbá a Budapesti Szakorvosi Rendelőintézet munkakörét és teendőit a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó orvosi szabályzatok állapítják meg. II. FEJEZET. Szolgáltatások: 7 §• Háziorvosi ellátás. (1) Az 1,5%-os betegsegélyezési járulékot fizető családfők és igényjogosult családtagjaik háziorvosi ellátásban részesülnek. A háziorvosi ellátásra az igényjogosult családfő lakóhelye szerint illetékes körzeti orvos áll rendelkezésre. Ha a családfő hosszabb ideig állandó lakóhelyén kivnl tartózkodik (pl. külszolgálat) vagy az igényjogosult családtag hosszabb ideig más helyen tartózkodik, mint a családfő (pl. tanulmányaikat folytató gyermek), a háziorvosi ellátás módját a pénzügyminiszter állapítja meg. (2) A körzeti orvos a körzetébe tartozó és a jelen szakasz (1) bekezdésében felsorolt igényjogosultakat, amennyiben járó betegek, orvosi rendelőjében a megállapított rendelési órák alatt, amennyiben fekvő betegek, a beteg lakásán orvosi ellátásban részesíti. Az orvosi ellátásért az igényjogosult részéről díjazás nem jár és az igényjogosult családfőt vagy családtagot a körzeti orvossal szemben a jelen szakasz (5) és (6) bekezdésében említett ármegtérítésen, illetőleg készkiadások megtérítésén kívül más díjazás vagy költségmegtérítés nem terheli. (3) A fekvő beteghez reggeli 8 óráig hívott körzeti orvos az első látogatást még aznap délelőtt teszi meg ; a reggeli 8 óra és délutáni 5 óra közötti hívás esetén az orvos a beteget még a beteghez hívás napján köteles meglátogatni. Sürgősnek jelzett esetben a körzeti orvos a megkeresés tudomásul vétele után, lehetőleg azonnal meglátogatja a beteget. (4) Az a látogatás, amelyet a körzeti orvos az október hó 1. napjától március hó 31. napjáig terjedő időtartam alatt este 8 óra és reggel 7 óra közötti időben, az április hó 1. napjától szeptember hó 30. napjáig terjedő időtartam alatt pedig este 9 óra és reggel 6 óra közötti időben történt beteghez hívás alapján az említett órák alatt a beteg lakásán végez, éjjeli beteglátogatásnak tekintendő. (5) A családfő a körzeti orvosnak — amenynyiben azt az orvos kívánja , megtéríteni köteles : a) a körzeti orvos sajátjából felhasznált anyagnak (gyógyszer, kötszer, stb.) a pénzügyminiszter által megállapított díjszabás szerint járó önköltségi árát, b) a nappali órákban történt sürgős hívás esetén a körzeti orvosnak a beteg kívánsága folytán felmerült készkiadásait (pl. fuvarköltséget) , c) a (4) bekezdésben említett éjjeli beteglátogatás esetén a körzeti orvosnak az ezzel kapcsolatban felmerült esetleges készkiadásait (pl. fuvarköltséget, kapupénzt). (6) Fuvarköltség felszámításának a fenti b) és c) pontban említett eseten kívül csak akkor lehet helye, ha a beteg és a körzeti orvos lakása közötti távolság a 2 kilométert meghaladja. (7) Az 1 % -os betegsegélyezési járulékot fizető családfők és igényjogosult családtagjaik az OTBA terhére háziorvosi ellátásban nem részesülhetnek. A betegsegélyezési járulék mértékének (1,5% és 1%) a jelen rendelet 4. §-a (2), (3), (6) és (7) bekezdéseiben említett okokból bekövetkezett változása esetén, a háziorvosi ellátásra való igény ,a változás napján szűnik meg, illetve nyílik meg. 8 §• Szakorvosi ellátás. (1) Az 1,5%-os betegsegélyezési járulékot fizető családfők és igényjogosult családtagjaik kedvezményes szakorvosi ellátásban részesülnek. (2) Szakorvosi ellátás céljából — mindenkor a rendelési idő alatt — az igényjogosultak általában az OTBA Budapesti Szakorvosi Rendelőintézetét (VIII., Trefort utca 3.), illetőleg az állandó lakóhelyükre nézve illetékes szakorvost vehetik igénybe. (3) Szakorvosi ellátás az igényjogosult lakóhelyére illetékes körzeti orvos (kezelő orvos) javaslatára vehető igénybe. A körzeti orvos (kezelő orvos) javaslatától el lehet tekinteni, ha az eset sürgős orvosi ellátásra szorul, vagy az igényjogosult hitelt érdemlően igazolja, hogy a körzeti orvos (kezelő orvos) javaslatának megszerzése nem állott módjában. (4) A szakorvosi ellátásnak minden egyes igénybevételekor az igényjogosultságot az OTBA igényjogosultsági igazolványával kell igazolni. (5) Az 1%-os betegsegélyezési járulékot fizető családfők és igényjogosult családtagjaik szakorvosi ellátásban nem részesülhetnek. A betegsegélyezési járulék mértékének (1,5% és 1%) a jelen rendelet 4. §-a (2), (3), (6) és (7) bekezdéseiben említett okokból bekövetkezett változása esetén a szakorvosi ellátásra való igény a változás napján szűnik meg, illetve nyílik meg. (6) A Budapesti Szakorvosi Rendelőintézet osztályai a következők : belgyógyászat, tüdőosztály, ideggyógyászat az általános belgyógyászat keretében, sebészet, orthopaedia, szülészeti és nőgyógyászati rendelés, szemészet, fül-, orr-, torokrendelés, bőrgyógyászat, csecsemő és gyermekgyógyászat, urológia, Röntgenphysikotherapia (ultrarövidhullámú kezelés, kvarcfénykezelés, diathermia stb.), továbbá vegyi, serológiai, bakteriológiai és elektrokardiographiai laboratórium. (7) Az igényjogosultak a Budapesti Szakorvosi Rendelőintézetben fenntartási költségekhez hozzájárulás címén esetenként a jelentkezéskor a pénzügyminiszter által megállapított összeget kötelesek fizetni. (8) A Budapesti Szakorvosi Rendelőintézet, valamint a megbízott szakorvosok a nagyobb költségekkel járó vizsgálatoknak és kezeléseknek (röntgenfelvétel, stb.) a pénzügyminiszter által időközönként kiadott díjszabásban megállapított és az érdekelttel előzetesen közlendő önköltségi árát az igényjogosult terhére felszámíthatják. (9) Egyéb helyeken a szakorvosi ellátás módozatait a pénzügyminiszter rendeleti úton szabályozza. (10) A fogászati szakorvosi ellátás feltételeit és módozatait a pénzügyminiszter rendeleti úton szabályozza. 9. §. Kórházi (klinikai) ápolás. (1) Az OTBA szolgáltatásaira igényjogosult családfő és igényjogosult családtag az OTBA terhére kórházi (klinikai) ápolást csak oly betegség esetén vehet igénybe, amelyben a beteg állapotának javulása csakis kórházi (klinikai) ápolás keretében várható. (2) Kórházi (klinikai) ápolás az OTBA terhére a m. kir. minisztérium 1931. évi 6.000. M. E. számú rendeletében (megjelent a Budapesti Közlöny 1931. évi 244. számában), illetve az azt módosító rendeletekben meghatározott közkórházakban, valamint az egyetemi klinikákon vehető igénybe. Az ápolásnak közkórházakban való igénybevételét a pénzügyminiszter előzetes engedélyéhez kötheti. (3) Kórházi (klinikai) ápolásban — a rendkívüli szükség (életveszély, stb.) esetét kivéve — az igényjogosult az OTBA térzsére akkor részesülhet, ha a kórházi (klinikai) ápolás szükségességét a beteg lakóhelye szerint illetékes ellenőrző orvos a jelen szakasz (4) és (5) bekezdése szerint igazolva látja és ennek alapján a jelen rendelethez csatolt minta szerinti 1. számú ,,Kórházi beutaló lap“ 1. rovatában a kórháziklinikai ápolásbavételt engedélyezte. (4) A „Kórházi beutaló lap“ az ellenőrző orvosnál szerezhető be. Járóbeteg a „Kórházi beutaló lap“-ért a lakóhelye szerint illetékes ellenőrző orvosnál — a rendelési órák alatt — személyesen tartozik megjelenni. Amennyiben a beteg a személyes jelentkezésre betegsége folytán képtelen s ezt hitelt érdemlő módon igazolja (legcélszerűbben a kezelőorvos rövid értesítésével), az ellenőrző orvos a megfelelően kitöltött „Kórházi beutaló lap“-ot a beteg megbízottjának is kiszolgáltathatja. Az ellenőrző orvosnak azonban mindenkor joga van a kórházi (klinikai) beutalást kérő beteget megvizsgálni vagy az OTBA orvosai útján megvizsgáltatni. Az ily vizsgálat díjtalan. (5) A beteg a kórházi (klinikai) beutalást akár személyesen, akár megbízottja útján kéri, az ellenőrző orvosnál igényjogosultságát igazolni tartozik. Az igényjogosultság igazolására a jelen rendelet 18. §-ában közelebbről meghatározott igényjogosultsági igazolvány szolgál. (6) A (3) és (4) bekezdésekben említett „Kórházi beutaló lap“-ot a kórházba (klinikára) való felvételkor kell a kórházban (klinikán) átadni. A felvételkor a beteg igényjogosultságát az (5) bekezdésben említett igazolvánnyal köteles igazolni. Ha a beteg a kórházban (klinikán) való jelentkezésekor „Kórházi beutaló lap“-ot nem mutat fel, vagy ha a „Kórházi beutaló lap“ a fentiek szerint szabályszerűen kitöltve nincsen, vagy ha a beteg igényjogosultságát igazolványával nem igazolja, — rendkívüli szükség (életveszély, stb.) esetét kivéve. — a kórház (klinika) a beteget az OTBA terhére nem veheti fel. (7) Rendkívüli szükség (életveszély stb.) esetén a kórház (klinika) az igényjogosultat az OTBA terhére a „kórházi beutaló lap“ hiányában is ápolásba veheti. Ebben az esetben azonban az ápolási költséget az OTBA csak akkor téríti meg, ha az igényjogosultság megállapításához szükséges és a fentieknek megfelelően kitöltött „kórházi beutaló lap“ a beteg lakóhelyére illetékes ellenőrző orvostól a kórházi számlához való csatolás céljából, még az ápolás tartama alatt, de legkésőbb az ápolás megszűnésétől számított harminc napon belül beszereztetett. (8) A „Kórházi beutaló lap“ II. rovatában a kórház (klinika) feltüntetni köteles, hogy a beteg igényjogosultságáról a bemutatott igazolvány alapján, személyazonosságáról pedig más elfogadható módon meggyőződött. (9) Az ápolási idő kezdetének és befejezésének időpontját a beteg, illetve valamely hozzátartozója, a kórházból (klinikáról) történt távozása alkalmával a ..Kórházi beutaló lap“III. rovatán megjelölni és aláírásával igazolni köteles. (10) Az ápolást tizenkét hónapon belül az igényjogosult családfő 8 hétig, az igényjogosult családtag 4 hétig veheti az OTBA terhére igénybe. Ha a betegnek az említett időtartamokon túlterjedő folytatólagos ápolásra van szüksége, a kórház (klinika) javaslatára az OTBA igazgató főorvosa megengedheti, hogy az igényjogosult családfő, illetőleg az igényjogosult családtag az ápolást az OTBA terhére legfeljebb további 4 hétig vehesse igénybe. A pénzügyminisztérium az OTBA igazgató főorvosának javaslatára az igényjogosult családfőnek 12 héten, az igényjogosult családtagnak 8 héten túl az OTBA terhére kórházi ápolást csak abban az esetben engedélyezhet, ha az újabb kórházi ápolás az előbbi betegséggel nem hozható okozati összefüggésbe, vagy ha okozati összefüggésbe hozható is, de azt oly súlyos szövődmény teszi szükségessé, amely műtéti beavatkozást von maga után, vagy életveszélyt okoz. Ilyen címen a kórházi ápolás a 3