Budapesti Közlöny, 1939. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

1939 január 1. — 1. szám. Budapesti Közlöny 15. §-ok szerint az OTBA ellenőrző orvosa által végzendő teendőket az OTBA-nak az ugyanazon kerületéhez tartozó az az ellenőrző orvosa látja el, aki az illető községhez legköze­lebb lakik. (6) A­­kerületi és körzeti beosztást a pénz­ügyminiszter állapítja meg. (7) A kerületi főorvosi, a körzeti orvosi, az ellenőrző orvosi és a kerületi szakorvosi munka­kört, továbbá a Budapesti Szakorvosi Rendelő­­intézet munkakörét és teendőit a jelen rende­let, illetőleg a vonatkozó orvosi szabályzatok állapítják meg. II. FEJEZET. Szolgáltatások: 7­ §• Háziorvosi ellátás. (1) Az 1,5%-os betegsegélyezési járulékot fizető családfők és igényjogosult családtagjaik háziorvosi ellátásban részesülnek. A háziorvosi ellátásra az igényjogosult családfő lakóhelye szerint illetékes körzeti orvos áll rendelkezésre. Ha a családfő hosszabb ideig állandó la­kó­­helyén kivnl tartózkodik (pl. külszolgálat) vagy az igényjogosult családtag hosszabb ideig más helyen tartózkodik, mint a családfő (pl. tanul­mányaikat folytató gyermek), a háziorvosi ellátás módját a pénzügyminiszter állapítja meg. (2) A körzeti orvos a körzetébe tartozó és a jelen szakasz (1) bekezdésében felsorolt igény­­jogosultakat, amennyiben járó betegek, orvosi rendelőjében a megállapított rendelési órák alatt, amennyiben fekvő betegek, a beteg lakásán orvosi ellátásban részesíti. Az orvosi ellátásért az igényjogosult részéről díjazás nem jár és az igényjogosult családfőt vagy család­tagot a körzeti orvossal szemben a jelen sza­kasz (5) és (6) bekezdésében említett ármeg­­térítésen, illetőleg készkiadások megtérítésén kívül más díjazás vagy költségmegtérítés nem terheli. (3) A fekvő beteghez reggeli 8 óráig hívott körzeti orvos az első látogatást még aznap délelőtt teszi meg ; a reggeli 8 óra és délutáni 5 óra közötti hívás esetén az orvos a beteget még a beteghez hívás napján köteles meg­látogatni. Sürgősnek jelzett esetben a körzeti orvos a megkeresés tudomásul vétele után, lehetőleg azonnal meglátogatja a beteget. (4) Az a látogatás, amelyet a körzeti orvos az október hó 1. napjától március hó 31. nap­jáig terjedő időtartam alatt este 8 óra és reggel 7 óra közötti időben, az április hó 1­. napjától szeptember hó 30. napjáig terjedő időtartam alatt pedig este 9 óra és reggel 6 óra közötti időben történt beteghez hívás alapján az emlí­tett órák alatt a beteg lakásán végez, éjjeli beteglátogatásnak tekintendő. (5) A családfő a körzeti orvosnak — ameny­­nyiben azt az orvos kívánja , megtéríteni köteles : a) a körzeti orvos sajátjából felhasznált anyagnak (gyógyszer, kötszer, stb.) a pénzügy­­miniszter által megállapított díjszabás szerint járó önköltségi árát, b) a nappali órákban történt sürgős hívás esetén a körzeti orvosnak a beteg kívánsága folytán felmerült készkiadásait (pl. fuvarkölt­séget) , c) a (4) bekezdésben említett éjjeli beteg­­látogatás esetén a körzeti orvosnak az ezzel kapcsolatban felmerült esetleges készkiadásait (pl. fuvarköltséget, kapupénzt). (6) Fuvarköltség felszámításának a fenti b) és c) pontban említett eseten kívül csak akkor lehet helye, ha a beteg és a körzeti orvos lakása közötti távolság a 2 kilométert meghaladja. (7) Az 1 % -os betegsegélyezési járulékot fizető családfők és igényjogosult családtagjaik az OTBA terhére háziorvosi ellátásban nem részesülhetnek. A betegsegélyezési járulék mér­tékének (1,5% és 1%) a jelen rendelet 4. §-a (2), (3), (6) és (7) bekezdéseiben emlí­tett okokból bekövetkezett változása esetén, a háziorvosi ellátásra való igény ,a változás nap­ján szűnik meg, illetve nyílik meg. 8­ §• Szakorvosi ellátás. (1) Az 1,5%-os betegsegélyezési járulékot fizető családfők és igényjogosult családtag­jaik kedvezményes szakorvosi ellátásban része­sülnek. (2) Szakorvosi ellátás céljából — minden­kor a rendelési idő alatt — az igényjogosultak általában az OTBA Budapesti Szakorvosi Rendelőintézetét (VIII., Trefort­ utca 3.), illető­leg az állandó lakóhelyükre nézve illetékes szakorvost vehetik igénybe. (3) Szakorvosi ellátás az igényjogosult lakó­helyére illetékes körzeti orvos (kezelő orvos) javaslatára vehető igénybe. A körzeti orvos (kezelő orvos) javaslatától el lehet tekinteni, ha az eset sürgős orvosi ellátásra szorul, vagy az igényjogosult hitelt érdemlően igazolja, hogy a körzeti orvos (kezelő orvos) javaslatának megszerzése nem állott módjában. (4) A szakorvosi ellátásnak minden egyes igénybevételekor az igényjogosultságot az OTBA igényjogosultsági igazolványával kell igazolni. (5) Az 1%-os betegsegélyezési járulékot fizető családfők és igényjogosult családtagjaik szakorvosi ellátásban nem részesülhetnek. A betegsegélyezési járulék mértékének (1,5% és 1%) a jelen rendelet 4. §-a (2), (3), (6) és (7) bekezdéseiben említett okokból bekövet­kezett változása esetén a szakorvosi ellátásra való igény a változás napján szűnik meg, illetve nyílik meg. (6) A Budapesti Szakorvosi Rendelőintézet osztályai a következők : belgyógyászat, tüdőosztály, ideggyógyászat az általános belgyógyászat keretében, sebészet, orthopaedia, szülészeti és nőgyógyászati rendelés, szemészet, fül-, orr-, torokrendelés, bőrgyógyászat, csecsemő és gyermekgyógyászat, urológia, Röntgen­­physikotherapia (ultrarövidhullámú kezelés, kvarcfénykezelés, diathermia stb.), továbbá vegyi, serológiai, bakteriológiai és elektro­­kardiographiai laboratórium. (7) Az igényjogosultak a Budapesti Szak­orvosi Rendelőintézetben fenntartási költsé­gekhez hozzájárulás címén esetenként a jelent­kezéskor a pénzügyminiszter által megállapí­tott összeget kötelesek fizetni. (8) A Budapesti Szakorvosi Rendelőintézet, valamint a megbízott szakorvosok a nagyobb költségekkel járó vizsgálatoknak és kezelések­nek (röntgen­felvétel, stb.) a pénzügyminiszter által időközönként kiadott díjszabásban meg­állapított és az érdekelttel előzetesen közlendő önköltségi árát az igényjogosult terhére fel­számíthatják. (9) Egyéb helyeken a szakorvosi ellátás módozatait a pénzügyminiszter rendeleti úton szabályozza. (10) A fogászati szakorvosi ellátás feltételeit és módozatait a pénzügyminiszter rendeleti úton szabályozza. 9. §. Kórházi (klinikai) ápolás. (1) Az OTBA szolgáltatásaira igényjogosult családfő és igényjogosult családtag az OTBA terhére kórházi (klinikai) ápolást csak oly be­tegség esetén vehet igénybe, amelyben a beteg állapotának javulása csakis kórházi (klinikai) ápolás keretében várható. (2) Kórházi (klinikai) ápolás az OTBA ter­hére a m. kir. minisztérium 1931. évi 6.000. M. E. számú rendeletében (megjelent a Buda­­pesti Közlöny 1931. évi 244. számában), illetve az azt módosító rendeletekben meghatározott közkórházakban, valamint az egyetemi klini­kákon vehető igénybe. Az ápolásnak köz­kórházakban való igénybevételét a pénzügy­­miniszter előzetes engedélyéhez kötheti. (3) Kórházi (klinikai) ápolásban — a rend­kívüli szükség (életveszély, stb.) esetét kivéve — az igényjogosult az OTBA térzsére akkor részesülhet, ha a kórházi (klinikai) ápolás szükségességét a beteg lakóhelye szerint illeté­kes ellenőrző orvos a jelen szakasz (4) és (5) bekezdése szerint igazolva látja és ennek alap­ján a jelen rendelethez csatolt minta szerinti 1. számú ,,Kórházi beutaló lap“ 1. rovatában a kórházi­­klinikai­ ápolásbavételt engedé­lyezte. (4) A „Kórházi beutaló lap“ az ellenőrző orvosnál szerezhető be. Járóbeteg a „Kórházi beutaló lap“-ért a lakóhelye szerint illetékes ellenőrző orvosnál — a rendelési órák alatt — személyesen tartozik megjelenni. Amennyiben a beteg a­ személyes jelentkezésre betegsége folytán képtelen s ezt hitelt érdemlő módon igazolja (legcélszerűbben a kezelőorvos rövid értesítésével), az ellenőrző orvos a megfelelően kitöltött „Kórházi beutaló lap“-ot a beteg meg­bízottjának is kiszolgáltathatja. Az ellenőrző orvosnak azonban mindenkor joga van a kór­házi (klinikai) beutalást kérő beteget megvizs­gálni vagy az OTBA orvosai útján megvizsgál­tatni. Az ily vizsgálat díjtalan. (5) A beteg a kórházi (klinikai) beutalást akár személyesen, akár megbízottja útján kéri, az ellenőrző orvosnál igényjogosultságát iga­zolni tartozik. Az igényjogosultság igazolására a jelen rendelet 18. §-ában közelebbről meghatá­rozott igényjogosultsági igazolvány szolgál. (6) A (3) és (4) bekezdésekben említett „Kórházi beutaló lap“-ot a kórházba (klini­kára) való felvételkor kell a kórházban (klini­kán) átadni. A felvételkor a beteg igényjogo­sultságát az (5) bekezdésben említett igazol­vánnyal köteles igazolni. Ha a beteg a kórház­ban (klinikán) való jelentkezésekor „Kórházi beutaló lap“-ot nem mutat fel, vagy ha a „Kórházi beutaló lap“ a fentiek szerint sza­bályszerűen kitöltve nincsen, vagy ha a beteg igényjogosultságát igazolványával nem iga­zolja, — rendkívüli szükség (életveszély, stb.) esetét kivéve. — a kórház (klinika) a beteget az OTBA terhére nem veheti fel. (7) Rendkívüli szükség (életveszély stb.) esetén a kórház (klinika) az igényjogosultat az OTBA terhére a „kórházi beutaló lap“ hiányá­ban is ápolásba veheti. Ebben az esetben azon­ban az ápolási költséget az OTBA csak akkor téríti meg, ha az igényjogosultság megállapítá­sához szükséges és a fentieknek megfelelően ki­töltött „kórházi beutaló lap“ a beteg lakó­helyére illetékes ellenőrző orvostól a kórházi számlához való csatolás céljából, még az ápolás tartama alatt, de legkésőbb az ápolás megszű­nésétől számított harminc napon belül besze­reztetett. (8) A „Kórházi beutaló lap“ II. rovatában a kórház (klinika) feltüntetni köteles, hogy a beteg igényjogosultságáról a bemutatott igazol­vány alapján, személyazonosságáról pedig más elfogadható módon meggyőződött. (9) Az ápolási idő kezdetének és befejezésé­nek időpontját a beteg, illetve valamely hozzá­tartozója, a kórházból (klinikáról) történt tá­vozása alkalmával a ..Kórházi beutaló lap“­III. rovatán megjelölni és aláírásával igazolni kö­teles. (10) Az ápolást tizenkét hónapon belül az igényjogosult családfő 8 hétig, az igény­­jogosult családtag 4 hétig veheti az OTBA ter­hére igénybe. Ha a betegnek az említett idő­tartamokon túlterjedő folytatólagos ápolásra van szüksége, a kórház (klinika) javaslatára az OTBA igazgató főorvosa megengedheti, hogy az igényjogosult családfő, illetőleg az igény­­jogosult családtag az ápolást az OTBA terhére legfeljebb további 4 hétig vehesse igénybe. A pénzügyminisztérium az OTBA igazgató fő­orvosának javaslatára az igényjogosult család­főnek 12 héten, az igényjogosult családtagnak 8 héten túl az OTBA terhére kórházi ápolást csak abban az esetben engedélyezhet, ha az újabb kórházi ápolás az előbbi betegséggel nem hozható okozati összefüggésbe, vagy ha okozati összefüggésbe hozható is, de azt oly súlyos szövődmény teszi szükségessé, amely műtéti beavatkozást von maga után, vagy élet­veszélyt okoz. Ilyen címen a kórházi ápolás a 3

Next