Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1939. március (73. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-01 / 49. szám értesítője

1939 március 1. — 49. szám. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője Csődbiztosul dr Hatvany László kir. törvényszéki birót, tömeggondnokul dr. Torday Zoltán budapesti (VIII., József­ körút 26. szám) ügyvédet, helyetteséül dr. Spring János budapesti (VII., Rottenbiller­ utca 4/a. szám) ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1939. évi április hó 6. napját, a felszámolási tárgyalásra 1939. évi április hó 25. napjának délelőtti 11 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1939. évi április hó 28. napjának délelőtti 11 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (V. ker., Alkotmány­­utca 14. szám, III. emelet 3. ajtó.) Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen, mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényei­ket a felszámolási tárgyaláson megállapítás és osztá­lyozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen, a fentemlitett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881 : XVII. t.-cikk 126—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamat­ban. , Figyelmezteti a királyi törvényszék a csődhitelezőket, hogy a kényszeregyességi eljárás alatt tett bejelentések a csődeljárás során az 1410/1926. M. E. számú rendelet 88. §-a értelmében csak akkor joghatályosak, ha be­jelentés megfelel az 1881 évi XVII. t.-cikk idevonatkozó rendelkezéseinek. Felhívja a zálog- és megtartási joggal bíró hitelező­ket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be és az általuk lírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Felhívja mindazokat, akiket elkülönítés, vagy külön kielégítési jog illet meg, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és fel­osztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csődválaszt­­mánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüket igazoló okirattal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1939. évi február hó 24 napján. A budapesti kir. törvényszék, mint csődbíróság. F 11177 Csőd. 2978/864. 1934. szám. A királyi törvényszék tanácsa a Baranyai és Pécsi Gazdák Szeszfőző Szövet­kezete felszámolás alatt, pécsi bel. cég csődügyében dr. Schmidt Antal csődtömeggondnok helyett, a neve­zettnek e tisztségéről való lemondása folytán, csőd­­tömeggondnokul dr. Nagy Lajos pécsi ügyvédet, csőd­tömeggondnok helyettest, csődtömeggondnok helyettesül pedig dr. Gosztonyi Miklós pécsi ügyvédet nevezte ki. A kir. törvényszék dr. Schmidt Antal, volt csődtömeg­­gondnok felmentése tárgyában később határoz. Pécs, 1939. évi február hó 22. napján. A pécsi kir. törvény­szék. 1402 Csődönkivüli "" kényszeregyességek. Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 1135/1939. szám. Gross Béla fa- és szénkereskedő (Rákospalota) ügyében a kötelező magánegyességi tárgyalást az OHE-nél Buda­pesten, V. ker., Alkotmány­ utca 8. szám alatt, 1939. évi március hó 6. napján délelőtt fél 11 órakor tartjuk meg. Budapest, 1939. február 28-án Országos Hitelvédő Egylet. F 11209 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 6441/1938. szám. Szilárd Ernő (Szolnok) ügyében a kötelező ma­gán­­egyességi tárgyalást az OHE. textilszakmai fiókjánál Budapesten, V. ker., Alkotmány­ utca 8. szám alatt, 1939. évi március hó 7. napján délelőtt fél 12 órakor tartjuk meg. Budapest, 1939. évi február hó 28-án. Országos Hitelvédő Egylet. F 11210 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 44405/1938. szám. Schweitzer Miklós (Budapest, Nürnberg­ utca 20. szám) ügyében a kötelező magánegyességi tárgyalást az OHE. fűszerszakmai fiókjánál Budapesten. V., Alkotmány­­utca 8. szám alatt, 1939. évi március hó 9. napján dél­után fél 1 órakor tartjuk meg. Budapest, 1939. február hó 28-án. Országos Hitelvédő Egylet. F 11211 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 6396/1938. szám. Rosenfeld Istvánná szül. Pollacsek Magda (Szolnok) ügyében a kötelező magánegyességi tárgyalást az ON­E. cipőszakmai fiókjánál Budapesten, V. ker., Alkotmány­­utca 8. szám alatt, 1939 évi március hó 8. napján dél­­után háromnegyed 1 órakor tartjuk meg. Budapest, 1939. évi február hó 28-án Országos Hitelvédő Egylet. F 11212 Csődönkivüli kényszeregyesség Ke. 44671/1938. szám. Kastner Rezső (Budapest, Király­ utca 41. sz.) ügyében a kötelező magánegyességi tárgyalást az OHE. textil­­szakmai fiókjánál Budapesten, V. ker., Alkotmány­ utca 8. szám alatt, 1939 évi március hó 7 napján délelőtt fél 12 órakor tartjuk meg. Budapest 1939. évi február hó 28-án. Országos Hitelvédő Egylet F 11213 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 821/1939. szám. Eckstein Ignác (Csepel, Erzsébet­ u. 91/b. sz.) ügyében a kötelező magánegyességi tárgyalást az ON­E. fa­­szakmai fiókjánál Budapesten, V. ker., Alkotmány­ utca 8. szám alatt, 1939 évi március hó 6 napján délután fél 1 órakor tartjuk meg. Budapest, 1939. évi február hó 28-án. Országos Hitelvédő Egylet, F 11214 Csődönkivüli kényszeregyesség Ke. 69/1939. szám. Vig Ferenc hatvani ékszerész és vőföskereskedő ügyé­ben a létrejött magánegyesség szerint adós­köteles tar­tozásainak 50 százalékát az egyességet jogerősen jóvá­hagyó végzésnek a hivatalos napban való közzétételétől számított 30-ik napon kezdődő 10 havi egyenlő részlet­­ ben megfizetni. Kezes: Vig Ferencné. Budapest, 1939. évi február hó 2- án. Országos Hitelvédő Egylet, F 11215 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 3354/1938. szám. Falczer József jánosházi rőfös- és rövidárukereskedő ügyében a létrejött magánegyesség szerint adós­köteles tartozásainak 50 százalékát az egyességet jogerősen jóváhagyó végzésnek a hivatalos lapban való közzé­tételétől számított 30-ik napon kezdődő tíz havi egyenlő részletben megfizetni. Kezes: Falczer Lajos. Budapest, 1939. évi február hó 28-án. Országos Hitelvédő Egylet, F 11216 Csődönkivüli kényszeregyesség Ke. 44/1939. szám. Tusák Sándor balassagyarmati órás és ékszerész ügyé­ben a létrejött magánegyesség szerint adós­köteles tar­tozásainak 55 százalékát az egyességet jogerősen jóvá­hagyó végzésnek a hivatalos lapban való közzétételétől számított 30-ik napon kezdődő tíz havi egyenlő rész­letben megfizetni. Kezesek: adós neje és Susiczky Hen­rik. Budapest, 1939. évi február hó 28-án. Országos Hitelvédő Egylet. F 11217 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 29/1939. szám. Tálos Imre pécsi (Fiumei­ ut 31. szám alatti) vegyes­­kereskedő ügyében a létrejött magánegyesség szerint adós­köteles tartozásainak 50 százalékát az egyességet jogerősen jóváhagyó végzésnek a hivatalos lapban való közzétételétől számított 30-ik napon kezdődő és minden következő hó azonos napján folytatódó tíz havi egyenlő részletben megfizetni. Kezesek: özvegy Császár Lászlóné született Balog Anna, Császár László soffőr és Tálos Imrénné, Kovács Géza­né. Budapest, 1939. évi február hó 28-án. Országos Hitelvédő Egylet. F 11218 Csődönkivüli kényszeregyesség. Kv. 122/37/12. szám. A komáromi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Gogh János földmives, apácaszakállasi lakos és annak hite­lezői között az 1938. évi szeptember hó 7. napján meg­tartott tárgyaláson létesült egyességet a mai napon jelen szám alatt hozott végzéssel jóváhagyta. Komárom, 1989. évi február hó 21. napján. A komáromi kir. tör­vényszék. *20630 Csődönkivüli kényszeregyesség. Kv. 13/37/16. szám. A komáromi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Né­meth M. Kálmán földmives adós, ekeli lakos és annak hitelezői között az 1938. évi május hó 19. napján meg­tartott tárgyaláson létesült egyességet a mai napon jelen szám alatt hozott végzéssel jóváhagyta. Komárom, 1939. évi február hó 20. napján. A komáromi kir. törvény­­szék. *20631 Csödönkivüli kényszeregyesség. Ke. 3378/23. 1938.­ sz. A bíróság közhírré teszi, hogy Lányi Károly gödöllői kereskedő kényszeregyességi ügyében az eljárást befe­jezetté nyilvánította, mivel nevezett vagyonát az O. H. E. értékesítette. Budapest, 1939. évi február hó 16. nap­ján. A pestvidéki kir. törvényszék. *20632 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 5045/16. 1938. sz. A kir. törvényszék Herpai Gyula kalaposmester, izsáki lakos be nem jegyzett kereskedő kérelmére indított csődönkivüli kényszeregyességi ügyében dr. Prém Ist­ván izsáki ügyvéd részére vagyonfelügyelői díj címén az 1410/1926. M. E. számú rendelet 48. §-ának 7-ik be­kezdése alapján 65 pengő azaz hatvanöt pengőt, költség címén pedig 60 pengőt azaz hatvan pengőt, összesen tehát 125 (egyszázhuszonöt) pengőt állapit meg, tekin­tettel adósnak 3043 pengőt kitevő tiszta vagyoni fede­zetére. Kecskemét, 1939. évi február hó 15. napján. A kecskeméti kir. törvényszék. *20033 Csödönkivüli kényszeregyesség. Ke. 3551/28. 1938. sz. A kecskeméti kir. törvényszék Szatmáry Gyula nagy­kőrösi vőfös- és divatárukereskedő és temetkezési vállal­kozó be nem jegyzett cég, nagykőrösi lakos kérelmére indított csödönkivüli kényszeregyességi ügyben dr. Kenéz Lajos nagykőrösi ügyvéd részére vagyon­felügyelői díj címén az 1410/1926. M. E. számú rendelet 48. §-ának 7-ik hek. alapján 425 pengő azaz négyszáz­huszonöt pengőt, költség címén 60 pengő azaz hatvan pengőt, összesen 485 pengőt azaz négyszáznyolcvanöt pengőt állapit meg, tekintettel adósnak 28.313 pengőt kitevő tiszta vagyoni fedezetére. Kecskemét, 1939. évi február hó 16. napján. A kecskeméti kir. törvényszék. *20634 Csődönkivüli kényszeregyesség. Kv. 648/11. 1936. sz. A komáromi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Décsy István, földmives, lányi lakos kérelmére megindított csődönkivüli gazdakényszeregyességi eljárást a mai napon a jelen szám alatt kelt végzésével megszüntette. Komárom, 1939. évi február hó 20. napján. A komáromi kir. törvényszék. *20636 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 10480/1939. szám. A szekszárdi kir. törvényszék bajai kirendeltsége köz­hírré teszi, hogy Berger József vegyeskereskedő, bácsalmási lakosnak 1939. évi február hó 23. napján benyújtott kérelmére a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást 1939. évi február hó 23. napján kezdődő jog­hatállyal megindította. Vagyonfelügyelőül dr. Thuma Antal bácsalmási ügy­védet rendelte ki. A hitelezőket felhívja, hogy követeléseiket eme hir­detménynek a bíróság hirdető táblájára kifüggesztésétől számított 20 napon belül, vagyis legkésőbb 1939. évi március hó 16. napjáig bezárólag az Országos Hitelvédő Egylet központjánál (Budapest, V., Alkotmány­ utca 8. szám) az 141/ 1926. M. E. számú rendelet 52. § ában meghatározott módon írásban jelentsék be, továbbá, hogy az esetleg megkötendő magánegyesség lényeges tartalmának a Budapesti Közlönyben meg­jelenő közzétételét követő 15 nap alatt a magánegyesség tekintetében fennálló esetleges észrevételeiket ugyancsak az Országos Hitelvédő Egylet központjánál írásban nyújtsák be. A bejelentésnek írásban kell történnie és tartalmaznia kell a követelés keletkezésének, lejárati időpontjának és jogcímének megjelölését, külön kielégítésre jogosított oly hitelező, aki követelését az egyességi eljárásban érvényesíti, köteles a bejelentésben a külön kielégítés alapját szabatosan megjelölni és nyilatkozni arra nézve, hogy követelését a külön kielégítési jog előreláthatóan a mekkora összeg erejéig fedezi. Ugyanez áll oly hitelezőre, akinek követelése váltó­­kötelezett, adóstárs, vagy kezes kötelezettségével, vagy külön kielégítésre jogot nem adó más módon van biz­tosítva. Az a hitelező, aki előnyös kielégítésre tart igényt, a bejelentésében ezt és igényének jogalapját közölni kö­teles. Figyelmezteti végül a hitelezőket, hogy magánegyesség létre nem jötte tekintetében a bejelentett követelések után járó törvénykezési illetéket (103.700/1927. P. V. M. rendelet 7. §.) a kitűzendő egyességi tárgyalás határ­napjáig a kir. törvényszéknél (Baja, Várady L. érsek­ u. 3. szám, II. emelet 57. ajtószám) róják le. Baja, 1939. évi február hó 23. napján. A szekszárdi kir. törvényszék bajai kirendeltsége. *20635 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 2036/27. 1938. sz. A győri kir. törvényszék, minthogy adós az 1939. évi junius hó 24-én megtartott tárgyaláson a jogi meg­bízott részére 300 pengő kifizetését, valamint a tör­vénykezési illeték és egyéb költségek fedezésére 326 P letétbehelyezését igazolta, közhírré teszi, hogy jóvá­hagyta Poll Sámuel malomtulajdonos téli lakos adós és ennek hitelezői között az Országos Hitelvédő Egylet a győri Kereskedelmi és Iparkamara, mint vidéki hitel­­védő szerv előtt az 1938. évi november hó 16. napján tartott tárgyaláson létrejött következő kényszeregyes­­séget : Adós kötelezi magát az egyesség joghatálya alá eső hitelezők követelésének teljes és végleges kiegyenlíté­sére a tőke, az eljárás megindítása napjáig esedékes kamatok és ugyanezen időpontig felmerült perköltség­­követeléseknek 50 (ötven) százalékát aranypengőben megfizetni, az egyességet jogerősen jóváhagyó törvény­­széki végzésnek a Budapesti Közlönyben való közzé­tételét követő 90-ik napon kezdődő és minden követ­kező hó azonos napján folytatódó — összesen 6 (hat) egyenlő havi részletben. Valutában fennálló tartozások a felek között létrejött megállapodáshoz képest, az érvényben levő jogszabá­lyokra való figyelemmel teljesítendők. Ha valamely esedékessé vált hányad az adós költsé­gére, a kényszeregyességi beadványban feltüntetett címére elküldött ajánlott levélbeli megintés elküldésétől számított 10 (tíz) nap alatt sem fizettetik ki, a 850/1931. M. E. számú rendelet 10. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest, az eljárás befejezetté nyilvánítása után a részletfizetési kedvezmény elvesz­i az illető hitelező eredeti követelése — a Ke. rendelet 79. §-a 2. bekezdésének megfelelően­­—­ figyelembe véve a netán már teljesített törlesztéseket, feléled s nyomban esedékessé válik. Adós és kezes kötelezőleg kijelentették, hogy üzletü­ket, üzlethelyiségüket és ingatlanukat az Országos Hitel­­védő Egylet előzetes írásbeli beleegyezése nélkül, mind­addig, míg az egyesség joghatálya alá eső hitelezők követelései kiegyenlítést nem nyertek, el nem adják, meg nem terhelik, másra át nem ruházzák, albérletbe nem adják és használatul át nem engedik, ellenkező kezű esetben a hitelezők eredeti követelései felélednek és azonnal esedékessé válnak. Adós a hitelezők biztosítására feltétlen és visszavon­­hatatlan beleegyezését nyilvánítja arra nézve, hogy mindaddig, míg a jelen egyességből folyó kötelezettsé­gének eleget nem tett, az Országos Hitelvédő Egylet teljes üzletvitelét, anélkül, hogy e jog kikötésével az annak gyakorlására vonatkozó kötelezettséget vállalná, legjobb belátása és meggyőződése szerint és a maga részéről minden felelősség kizárásával ellenőrzése alatt tarthassa. Ezen ellenőrzés gyakorlása végett az Orszá­gos Hitelvédő Egylet számára, e nyilatkozat megtételé­től kezdődő hatállyal s az egyesség jóváhagyásának jogerőre emelkedése utáni időre is — mindaddig, mig kvotális kielégítés alá eső hitelezői követeléseit teljesen ki nem egyenlítette, mindazon jogokat biztosítja, mely jogok az 1410/1926. M. E. szám­ú rendelet értelmé­ben a kényszeregyességi eljárás tartama alatt a vagyon­felügyelőt megilletik, így különösen jogosított az OHE. ezen általa közelebbről meghatározandó ellenőrzés ke­retében az üzleti költségek apasztására, a vagyoni státus fenntartására, a pénzkezelés, valamint az adós által saját céljaira kivehető összegek nagysága tekintetében rendelkezni. A vagy­onellenőrzéssel felmerülő költségek az OHB. mindenkori díjszabása szerint adóst terhelik. Amennyiben ebbeli kötelezettségének eleget nem tesz, vagy az OHE. részére biztosított vagyonellenőrzési jog gyakorlását akadályozza, vagy a vagyonellenőrzés során elírt rendelkezéseket pontosan be nem tartja, úgy tudomásul veszi, hogy vele szemben a 2130/1927. M. E. számú rendelet 7. §-ában foglalt intézkedések fogana­­tos­andók. Adós ezen ellenőrzés mikénti gyakorlása tekintetében feltétlen beleegyezését adja ahhoz, hogy az OHB, az ellenőrzés gyakorlása végett belátása szerint mindaddig, m­íg a hitelezők követelései kiegvenlítést nem nyertek, költségére üzletébe állandó ellenőrző közeget helyezhes­­s ki éspedig már most, tehát az egyességet jóváhagyó végzés meghozatala elött is. Az ellenőrző közeg műkö­désének hátráltatása vagy akadályoztatása ueyann'van i igkövetkezményekkel jár, mint a fenn egyességűsen fordult eg vél rendelkezések meg nem tartása vagy meg­szegése. Feljogasdja az OHE.-t, ezen ellenőrzés kereté­­ben a szenv­ezet félfogadása, elbocsátása és javadal­mazásának tekintetében meghallgatása után intézkedni» .

Next