Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1939. május (73. évfolyam, 98-121. szám)

1939-05-02 / 98. szám értesítője

1­931) május. 2. — 98. szám. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 5241. számú telekkönyvi betétben A. + 1. sor, 3222/34. hrszám alatt felvett és 1/2 részben a végrehajtást szen­vedő nevén álló 380 négyszögöl területű házhely a Halászkunyhó pusztán, illetőségre kikiáltási ára 1.065 pengő 25 fillér. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Tököl község­házánál megtartására 1839. évi május hó 19. (tizen­kilenc) napjának délutáni 4 óráját tűzi ki és az árve­rési feltételeket az 1881. évi LX. t.-c. 150. §-a alapján megállapítja. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a telek­könyvi hatóságnál (Ráckeve, Kossuth Lajos­ utca 1. sz., földszint 5. ajtószám) és Tököl község elöljáróságánál tekinthetők meg (1881. évi LX. t.-c. 147. §. g) pontja). A telekkönyvi hatóság elrendeli, hogy a telekkönyvi iroda az árverés elrendelését a tököli 5241. szám­i telekkönyvi betétben jegyezte fel. A telekkönyvi hatóság e hirdetmény 1 példányát ki­függesztés, 1 példányát pedig az árverési feltételek megtekinthetése végett Tököl község elöljáróságának, továbbá 1—1 példányát szabályszerű közzététel végett Szigetcsép és Szigetszentmiklós községek elöljáró­ságainak megküldi, végül az árverési hirdetmény tör­vényszerű kivonatát a hivatalos lapban egyszeri közzé­tétel végett a végrehajtató képviselőjének kiadja (1881. évi LX. t.-c. 152. §., 1908. évi XLI. t.-c. 23. §.). Az árverési feltételek a következők : 1. Az árverés alá kerülő ingatlant, ha az árverés megtartását a végrehajtatok közül a csatlakozóknak kimondott Simon Gyuláné kéri 2.190 pengő, 2. ha a Kecskeméti Mintapincészet és Keresk. kft. kéri 2.800 pengő, 3. ha Czaneff Mihály kéri 2.926 pengő, ha a végrehajtató kéri 3.210 pengő vételárnál alacso­nyabb áron eladni nem lehet (5­.610/1931. M. E. számú rendelet 21. §.-a.). 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1911. évi I. t.-c. 127. §-ában meghatározott árfolyammal számí­tott óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél le­tenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helye­zéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek át­adni és az árverési feltételeket aláírni (1881. évi LX. t.-c. 147., 150., 170. §-ai ; 1908. évi XLI. t.-c. 21. §.). 3. A kincstár, valamint az Országos Földhitelintézet, mint árverelő bánatpénzt letenni nem köteles. Nem kötelesek bánatpénzt letenni az 1889. évi XXX. t.-c. 10. §-ának második bekezdése alapján adómentes zálog­levelek kibocsátására jogosított és Budapesten székelő részvénytársaságok és szövetkezések, valamint az 1898. évi XXIII. t.-c. alapján alakult Központi Hitelszövet­kezet, a­­javukra zálogjogilag megterhelt ingatlan el­árverezésénél. Abban az esetben, amelyben az árverező a törvény értelmében a bánatpénzt elveszti, e bánat­pénz letétele alól felmentett árverelő a telekkönyvi hatóság felhívásának kézhezvételétől számított nyolc nap alatt a bánatpénznek megfelelő összeget bírói le­tétbe helyezni köteles (1908. évi XLI. t.-c. 21. §., 1911. évi XV. t.-c. 15. §.). 4. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet senki sem ígér, köteles nyom­ban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ráckeve, 1939. évi január hó 24. napján. A ráckevei kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. *N­F 12462 Árverés. 78/1939. Ik. szám. Magyar Általános Taka­rékpénztár r. t. végrehajtatának, Nádasdi László végre­hajtási szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 8.500 pengő tőkekövetelés és járulékai behajtása végett Karcag város határában fekvő és a karcagi 5700. számú telek­könyvi betétben A. il. 1., 3—4. sor, 20142.6., 20445/4. alatt foglalt végrehajtást szenvedő nevén álló szántó, udvar, gazdasági épület és legelő az Apavár XXXIII. dűlőben 6.811 pengő kikiáltási árban, i­. e. betétben A. II. 1—5. sor, 20442/11., 20443/1., 20445/9., 20445/10. hrsz. alatt foglalt végrehajtást szen­vedő nevén álló szántóra, rét és ház 4434. t. sz. alatti udvar és 2 gazdasági épület és legelőre az Apavár XXXIII. dűlőben 5.461 pengő kikiáltási árban, ugyanezen betétben A. + 4. sor, 6220. hrsz. alatt fog­lalt végrehajtást szenvedő n nevén álló szőlőre a Komisz­kertben 143 pengő kikiáltási árban, ugyanebben a betétben A. + 2. sor, 6358/2. hrsz. alatt foglalt végrehajtást szenvedő nevén álló ház 57. 1. sz. alatti udvarral a komiszkertben 113 pengő 50 fillér kikiáltási árban, ugyanezen betétben A. + 3. sor, 6359. hrsz. alatt foglalt végrehajtást szenvedő nevén álló szántóra a Komiszkertben 205 pengő kikiáltási árban, ugyanezen 9850. számú telekkönyvi betétben A. + 1. sor, 2041. hrsz. alatt foglalt végrehajtást szenvedő nevén álló ház 2248. é. 1. szám alatti udvarral a IX. tizedben 1.440 pengő kikiáltási árban elrendelte. Az árverésnek 1939. évi má­jus hó 22. napján délelőtt 9 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (Karcag, Kossuth­ tér 5. szám, I. emelet 14. ajtósz.) fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok közül a 2941. hrsz.-t a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet, de amennyiben az így beígért vételár összesen a megelőző tehertételek fedezete szempontjából szük­séges Magyar Általános Takarékpénztárral szemben 2.313 pengőt. Halász Ignác és fiával szemben meg­tartandó árverésen 20.126 pengőt. Magyar­­Tég- és Viszontbiztosítóval szemben megtartandó árverésen 22.703 pengőt meg nem ült, az árverés érvénytelenné válik. Az árverés alá kerülő ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet, de amennyiben az így beígért vételár összesen a megelőző tehertételek fd­jesírtje szempontjából szükséges Magyar Általános Takarékpénztárral szemben 2.313 pengőt, Karcagi Népbank r­­t-vel szemben a 6220., 6358/2. hrsz. 16.497 pengőt, a többinél 17.837 pengőt, Gaz­dák Biztosító Szövetkezetével szemben 22.734 pengőt, Magyar Jég- és Viszontbiztosító I.-I.-vel szemben meg­tartandó árverésen 23.821 pengőt meg­üti, az árverés érvénytelenné válik. Bánatpénz a kikiáltási ár 10 százaléka, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi százalékára kell kiegészí­teni. Karcag, 1939. évi január hó 11. napján. A karcagi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. N­F 12 465 Árverés. 1292/1939. szám. Békéscsabai Takarék­­pénztár Egyesület végrehajtatának, Csók­ György és 3 társa végrehajtást szenvedők ellen indított végrehaj­tási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási ár­verést 2081 pengő 28 fillér tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a battonyai kir. járásbíróság területén levő, Csanádapáca községben fekvő s a csanádapácai 160. számú telekkönyvi betétben A. 1. 1—4. sorszám, 566., 567., 568. és 569. hrsz. alatt felvett Csóti György, Eszter Anna és Gyula nevén álló szőlőre, kertre, szán­tóra és házra a beltelekben 3.700 pengő kikiáltási ár­ban, s C. 22. sorszám alatt Csóti György (nős volt Márton Annával) javára bekebelezett haszonélvezeti jognak épségben hagyásával, a csanádapácai 161. számu­ telekkönyvi betétben A. I. 1—3., 6. sorszám alatti házra, szék­iskertre, kertre I. 1—3., 6. sorszám alatti 245., 246., 247. és 1669 1.­orszám alatt felvett Csóti György nevén álló házra, szérüskertre, kertre és szántóra a Beltelekben 3.252 ., az A. III. 1—2. sorszám alatt 1417., 1419/1. érszám alatt felveti ugyanannak nevén álló szántókra, a II. és III. dűlőben 5.370 pengő 50 fillér kikiáltási árban, a csanádapácai 2186. számú telekkönyvi betétben A. + 4. sorszám, 1425/4. hrszám alatt felvett Csóti Gyula nevén álló szántóra a 111. dűlőben 5.027 pengő 50 fillér, az A. + 2. sorszám, 1669/4. hrsz. alatt felvett ugyan­annak nevén álló szántóra a IX. dűlőben 1.272 pengő 50 fillér kikiáltási árban, , a csanádapácai 0187. számú telekkönyvi betétben A. + 1. sorszám, 1425/2. hrsz. alatt felvett özv. Pacsika Antalné szül. Csóti Eszter nevén álló szán­tóra a III. dűlőben 5.027 pengő, az A. + 2. sorszám, 1669/3. hrsz. alatt felvett ugyan­annak nevén álló szántóra a IX. dűlőben 1.272 pengő kikiáltási árban, a csanádapácai 2188. számú telekkönyvi betétben A. + 1. sorszám, 1423. hrsz. alatt felvett Ács Istvánná Csóti Anna nevén álló szántóra a III. dűlőben 7.182 pengő, az A. + 2. sorszám, 1669/2. hrsz. alatt felvett ugyan­annak nevén álló szántóra a IX. dűlőben 1.272 pengő 50 fillér kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében megtartására 1939. évi május hó 27. napjának délelőtti 10 óráját tűzi ki. 1. Az árverés alá eső 566., 568., 567. és 569. hrsz. ingatlanokat a kikiáltási ár felénél, a többi ingatlano­kat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy óvadék­képes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet telt, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint m­egállapitott bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Battonya, 1939. évi február hó 7. napján. A battonyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi ható­ság. N­F 12466 Árverés. 3317/1939. tk. sz. (4) Felhivás.) L. Gyi­re Lajos végrehajtatónak — Gy. Gyi­re József fényeslitkei lakos óhajtást szenvedő elleni végreh. ügyében a telek­könyvi hatóság végrehajtató kérelme folytán a 14000/ 1933. M. E. számú rendelet 17—20. §-ai, továbbá a 4000/1939. M. E. számú rendelet 27. §-a alapján felek meghallgatására, egyben a fényeslitkei 1065. számú telekkönyvi betétben A. I. 4—4. sorsz., 1546., 1545., 1547., 1548. svszámok alatt foglalt ház, kert, szőlő és ut az Aranyoskán 13 kat. hold 382 négyszögöl területű ingatlanságból végrehajtást szenvedő nevén álló K rész illetőségre végrehajtási árverés hatályával bíró, bírói után leendő eladását és ennek a betétben való feljegyzését rendelte el és a tárgyalásra határ­napul 1939. évi május hó 13. napjának délelőtt 9 óráját tűzte ki. L. Gyüre Lajos vételi ajánlatot tevő által a fenti ingatlanilletőségekért felajánlott vételár 5000 pengő. — A birtokbavétel időpontja május hó 15. napja. A..44000. 1933. M. E. számú rendelet 18. §-ának 2. pontja alapján felhívja érdekelteket, hogy azon eset­ben, ha valamely észrevételük lenne, azt a jelen fel­hívás kézhezvételétől számított 15 nap alatt terjesszék elő. Jogukban áll érdekelteknek az ajánlattételtől számí­tott 15 nap alatt az 1930 : XXXIV. t.-c. 80. §-a értel­mében megállapított becslés alapján kimutatni, hogy a kérelmező által megajánlott vételár az ingatlan érté­kének */* részét sem éri el, mely esetben az eladás el nem rendelhető. A vételi ajánlat 10%-át kitevő bánatpénz bírói letétbe helyezése mellett legkésőbben a tárgyalás előtti nap déli 12 órájáig bárki tehet a megajánlott vétel­árat legalább 1%-kal meghaladó vételi ajánlatot. (14000/1933. M. E. sz. r. 19. § 2. p.) Az, aki már szabályszerű írásbeli ajánlatot tett, a­­kitűzött tárgyaláson a legmagasabb ajánlatot legalább 1 százalékkal meg­haladó új ajánlatot tehet, s ha a letett bánatpénz összegét az uj ajánlatnak megfelelően ki­egészíti. A bíróság mellőzheti az olyan új ajánlat figyelembevételét, amelynek a korábbi ajánlatokkal való összehasonlítása a feltételek lényeges eltérése miatt nehézségbe ütközik. Kisvárda, 1939. évi március hó 17. napján. A kisvárdai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. N 4 12464 Csődönkivüli kényszeregyességek. Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 1922/17. 1938. sz. A székesfehérvári kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Susánszky Mihály székesfehérvári (Nádor­ utca) be nem jegyzett kötött- és szövöttáru kereskedő cég és ennek egyedüli tulajdonosa, Susánszky Mihály székes­­fehérvári lakos csődönkivüli kényszeregyességi ügyében a mai napon Ke. 1922/17. 1938. szám alatt kelt végzé­sével az egyességi eljárást befejezettnek nyilvánítja. Székesfehérvár, 1939. évi április hó 20. napján. A szé­kesfehérvári kir. törvényszék. *21307 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 948/1939. szám. Pecsing Frigyes (Pécs, Zsolnay Vilmos­ utca 23. szám) ügyében a kötelező magánegyességi tárgyalást az OHE. üvegszakmai fiókjánál (Budapest, 4­. kerület, Alkotmány­ utca 8. szám alatt), 1939. évi május hó 5. napján fél 1 órakor tartják meg. 1939. május 1. Orszá­gos Hitelvédő Egylet. E 12493 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 625/1939. szám. Neumann Viktorné szül. Grünfeld Erzsébet, szombat­­helyi szeszesitalkereskedő ügyében a létrejött magán­­egyesség szerint adós­köteles tartozásainak 25 százalé­kát az egyességet jogerősen jóváhagyó végzésnek a hivatalos lapban való közzétételétől számított 30-ik napon kezdődő nyolc havi egyenlő részletben meg­fizetni. Kezes : Goda Ferenc. Budapest, 1939. május 1. Országos Hitelvédő Egylet. F 12491 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 270/1939. szám. Hazai Ede, szarvasi cipő- és divatáru­kereskedő ügyé­ben a lét­re­jött magánegyesség szerint adós­köteles tar­tozásainak 65 százalékát az egyességet jogerősen jóvá­hagyó végzésnek a hivatalos lapban való közzétételétől számított 30-ik napon kezdődő tíz havi egyenlő rész­letben. Kezes : dr. Hazai Samu. Budapest, 1939. május 1-én. Országos Fiitelvédő Egylet. F 12492 Gord­­lnokság. Gondnokság. P. 2539.11. 1938. szám. A kalocsai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Kollár Lajos (atyja András, anyja Vidra Rozália) 42 éves r. kath. vallású, miskei születési, illetőségű és lakos, magyar állampol­gár a P. 2539/8—1938. szám­i ítélettel gyengeelméjű­ség okából az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyeztetett. Kalocsa, 19­39. évi április hó 26. napján. A kalocsai kir. törvényszék. *21309 Idézések. Idézés. B. 1461/13. 1938. szám. Végzés. A győri kir. törvényszék az állam és társadalom törvényes rendjé­nek erőszakos felforgatására irányuló vétség miatt Milanovics József ellen indított bűnügyben a kir. ügyészség 8535/1938. kir. számú indítványára az 1921. évi 111. t.-c. 12. g. 2. bekezdése alapján a főtárgyalást 19­39. évi május hó 30. napjának délelőtti 9 órájára tűzi ki­­Győrött, Szent István­ utca 6. szám, I. emelet 38. számos főtárgyalási terembe. Erről a kir. ügyészséget értesíti, az ismeretlen helyen tartózkodó Milanovics József vádlottat pedig a főtár­gyalásra azzal idézi meg, hogy táv­olléte sem a főtár­gyalás megtartását, sem az Ítélethozatalt (Bp. 472. g.) nem gátolja, az ítélet azonban csak a bűnösség meg­állapítására és vagyoni elégtétel kiszabására szorítkoz­­hatik. Figyelmezteti egyúttal a vádlottat, hogy ha a főtár­gyaláson meg nem jelenik, vagy ha maga, vagy hozzá­tartozója védőt nem választ, úgy a főtárgyaláson dr. Czingráber Lajos győri ügyvéd, mint a részére az 1921. évi 111. t.-c. 12. g. 2. bekezdése értelmében ezennel ki­rendelt védő fogja képviselni. Győr, 1939. évi április hó 20. napján. A győri kir. törvényszék. *21.308 Idézés. 10. P. 37.873/144. 1933. szám. A budapesti kir. törvényszék, mint hitbizományi bíróság közhírré teszi, hogy Gróf Barkóczy János által alapított hitbizományi ügyében az utódlásnak gróf Hadik-Barkóczy Endre mostani hitbizományi birtokos részére történt meg­nyílta következtében a kir. közjegyző által felvett lel­tár és kimutatások, valamint a m. kir. Kúriának Pk. I. 302/94/1937. számú végzése folytán a hitbizományi gondnok 69. sorsz. kérvényében az első és második­ hitbizományi várományos nevében is a hitbizományi birtokos ellen bejelentett igény tárgyalására 1939. évi junius hó 2. napjának délelőtti 9 óráját hivatalos Helyi­ségébe (Budapest, V. kerület, Alkotmány­ utca 14. szám, I. emelet 46. ajtószám) a 44.000/1936. I. M. számú ren­delet 113. §-a értelmében kitűzi és arra a hitbizomány­­ban érdekelteket, valamint a hitbizományi előd szabad vagyonának örököseiként az erre vonatkozó 137. sor­számú bejelentés szerint a hitbizományi birtokost és özv. gróf Hadik-Barkóczy Endréné szül. Zichy Klára grófnőt megidézi. ■ A kir. törvényszék értesíti az érdekelteket, hogy a hitbizományi leltárt a hitbizományi bíróságnál meg­tekinthetik, s a leltár ismeretében a kitűzött tárgyalásig .

Next