Budapesti Közlöny, 1939. augusztus (73. évfolyam, 172-197. szám)
1939-08-01 / 172. szám
2____________________________ kéréseinek figyelembevételével — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve intézkedik. 3. (1) Az 1939 : II. t.-c. 137. §-a alapján a közérdekű (hatósági) riasztószolgálat megfelelő kiegészítése és kibővítése céljából a II. és III. csoportba sorolt (tartozó) nagyobb építmények és egyéb nagyobb vagyontárgyak tulajdonosát, illetőleg az 1939 : II. t.-c. 137. §-ának (4) és (8) bekezdése szerint tekintetbe jövő személyt az említett építmény és egyéb vagyontárgy riasztószolgálatának oly módon való megszervezésére (olyan berendezés létesítésére) lehet kötelezni, amely a hatósági és a helyi riasztószolgálat egyidejű és egységes működését biztosítja. (2) Az előbbi bekezdésben említett kötelezettség megállapítására az 1939 : II. t.-c. 137. §-ának (3)—(9) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók. (3) Az (1) bekezdés értelmében megállapított kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetében a szükséges berendezés létesítéséről — az 1939 : II. t.-c. 138. §-a alapján — a hatóság a kötelezett terhére gondoskodhatik és ilyen esetben a költségmegtérítésre a mulasztót kötelezi. 4. §• (1) Az ellenséges repülőtámadás közeledésének jelzésére a „Légvédelmi riadó“ hangjelet kell alkalmazni. (2) A Légvédelmi riadó jelzésére az egész ország területén változó magasságú, úgynevezett „üvöltöző“ hangot kell használni. A szakaszosan változó hanggörbe legmagasabb pontjának másodpercenkénti rezgésszáma legalább 367, a legmagasabb és legalacsonyabb hang rezgésszámainak viszonya legalább 3 ,2, egy teljes hullám időtartama pedig 4 másodperc legyen. Egy jelzés tartama félperc; a jelzést félperces szünetek után még két ízben meg kell ismételni. (3) Az ellenséges repülők távozásának jelzésére a „Légi veszély elmúlt“ hangjelet kell alkalmazni. (4) A Légi veszély elmúlt jelre az ország egész területén általában olyan állandó magasságú hangot kell használni, melynek másodpercenkénti rezgésszáma legalább 367. Egy jelzés tartama félperc; a jelzést félperces szünet után még egyszer meg kell ismételni. (5) A város (község) légoltalmi tervében a Légi veszély elmúlt jelzésre, a (2) és a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével, a helyi viszonyoknak megfelelő más célszerű jelet is meg lehet állapítani. (6) Nagyobb építmény és egyéb vagyontárgy (középület, hatóság, hivatal, közérdekű intézmény elhelyezésére szolgáló nagyobb épület, ipartelep, épülettömb, nagyobb lakóház, stb.) helyi riasztására a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő jelzéseket kell alkalmazni. Ha azonban az alkalmazott hangjelek a (2) és a (4) bekezdésben említett hangjelekkel azonosak és hangerősségük folytán a szóban levő építményt környező város vagy község területén is hallhatók, akkor a szóbanforgó helyi és a szomszédos hatósági riasztórendszer egyidejű és egységes működését biztosítani kell. (7) Az illetékes légoltalmi vezető köteles gondoskodni arról, hogy a riasztószolgálat jelzései a helyileg szokásos módon közhírré tétessenek s azokat a lakosság kellően ismerje. 5. §. (1) A hatósági riasztószolgálat összes eszközeit és berendezéseit (a hatósági riasztórendszert) — a 7. §. (5) bekezdésében említett szükségriasztóeszközök kivételével —, hetenkint egyszer műszaki próba alakjában kell ellenőrizni. Ebbe az ellenőrzésbe minden olyan riasztóeszközt be lehet vonni, amelyek a jelen rendelet 3. §-ának (1), illetőleg 4. §-ának (6) bekezdései alapján a város (község) riasztószolgálatával egységes rendszert képeznek. (2) A hatósági riasztórendszer hatályosabb ellenőrzése céljából a város (község) légoltalmi vezetője az ellenőrzést — a szükséghez képest — az (1) -ben említett riasztórendszer egyes részeire is korlátozhatja. (3) Az 1939 : II. t.-c. 137. §-ának (1) bekezdésében említett I. csoportba sorolt építmények és vagyontárgyak a jelen rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint kiépített helyi riasztórendszerét a jelen szakasznak (5), illetőleg (6) bekezdéseiben meghatározott időben és a (7) bekezdésben meghatározott módon kell ellenőrizni. Az ezzel összefüggő részleteket a honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve külön szabályozhatja. (4) Az 1939 : II. t.-c. 137. §-ának (2) bekezdésében említett II. csoportba sorolt építmények és vagyontárgyak közül a város (község) légoltalmi vezetője jelöli meg azokat, amelyek a jelen rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint kiépített riasztórendszerüket ennek a szakasznak (5), illetőleg (6) bekezdéseiben meghatározott időben és a (7) bekezdésben meghatározott módon működtetni kötelesek. (5) Az ellenőrző műszaki próbát — a húsvét és karácsony hetének kivételével — minden hét szombatján 13 órakor kell végrehajtani. Amennyiben erre a napra ünnep (egyházi vagy nemzeti ünnep) esik, az ellenőrzést az ezt a napot megelőző hétköznapon kell végrehajtani. Az ellenőrző műszaki próba időpontját és módját a 4. §. (7) bekezdésében foglaltak szerint kell a lakossággal közölni. (6) A honvédelmi miniszter a szükséghez képest az ellenőrző műszaki próba időpontját az (5) bekezdéstől eltérőleg is szabályozhatja. (7) Az ellenőrző műszaki próbát a Légvédelmi riadó hangjelének adásával (4. §. (2) bek.) kell végrehajtani. Az ellenőrző műszaki próba időtartama az üvöltöző hangnak lehetőleg csak 3 szakaszára (periódusára) terjedjen és összesen a 15 másodpercet lehetőleg ne lépje túl. (8) Az ellenőrző műszaki próba a honi légvédelmi készültség és a honvédelmi miniszter által időnként elrendelt légvédelmi és légoltalmi gyakorlatok egész tartama alatt szünetel. (9) A riasztóeszközökön felül tilos minden más olyan hanggerjesztő eszköz alkalmazása, amely a 4. §. (2) és (4) bekezdésében megállapított hangjeleket adja. A honi légvédelmi készültség elrendelésétől tilos minden olyan hangjel alkalmazása, mely a 4. §. (2), (4) és (5) bekezdésében, továbbá a 7. §. (7) bekezdése szerint meghatározott jelekhez hasonló és azokkal összetéveszthető. (10) A légoltalmi riasztóeszközök és berendezések előállításával foglalkozó ipari üzemek légoltalmi riasztóeszközeiket és berendezéseiket nyílt helyen csak az elsőfokú rendőrhatóság által megállapított időben és módon próbálhatják ki. 6. §. (1) A városok (a községek) riasztóközpontjai a riasztásra szolgáló parancsot, valamint az ellenséges repülők magatartására vonatkozó értesítést a honi légvédelmi jelzőszolgálat kerületi központjából, a 2. §. (5) bekezdésében említett építmények és egyéb vagyontárgyak vagy közvetlenül a kerületi légvédelmi központból, vagy a város (község) riasztó központjából kapják, illetőleg a parancsról és az ellenséges repülők magatartásáról saját helyi figyelőszerveik útján értesülnek. (2) A honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel, illetőleg a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg, hogy mely városok és községek mely időpontig kötelesek riasztóközpontjukat a kijelölt légvédelmi kerületi központba bekapcsolni és saját biztonságuk fokozására a riasztóközpont értesítésére helyi légvédelmi figyelőhálózatot kiépíteni. Az ebből eredő költségek tekintetében a honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve a légoltalmi terv jóváhagyásával kapcsolatban határoz. Mindaddig, amíg a helyi riasztóközpont és a légvédelmi kerületi központ összeköttetése nincs megszervezve, a riasztóközpont értesítése céljából helyi légvédelmi figyelő- és jelentőhálózat biztosításáról kell gondoskodni. Ilyen figyelő- és jelentőhálózatot kell egyébként is létesíteni, ha azt a honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve elrendeli. (3) A honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve állapítja meg, hogy az I. csoportba sorolt ipartelepek közül melyek azok, amelyek a légvédelmi kerületi központtal és melyek azok, amelyek a város (község) riasztó központjával való összeköttetés kiépítéséről kötelesek gondoskodni. (4) Az állami és a magánkezelésű vasutak, valamint a hajózási vállalatok és a városok (a községek) riasztószolgálata közötti együttműködést — amennyiben az szükséges — a honvédelmi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve szabályozza. (5) A II. és a III. csoportba sorolt (tartozó) nagyobb építmények és vagyontárgyak riasztórendszerének a város (község) riasztó központjával való összeköttetéséről a 3. §. (1) bekezdésében foglaltak alapján kell intézkedni. §• (1) A város (község) riasztórendszerének riasztóeszközeit úgy kell elhelyezni, illetőleg alkalmazni, hogy a riasztás hangjelei a riasztandó terület minden szabad pontján, még a legnagyobb forgalom idején is, könnyen és kétségtelenül felismerhetők legyenek. (2) A város (község) riasztórendszerét úgy kell berendezni, hogy a helyhez kötött riasztóeszközök egységes működése a város (község) riasztóközpontjából, vagy ha ez a biztonság fokozására célszerűnek látszik, több segédközpont bármelyikéből központilag kiváltható legyen. (3) Ha a hatósági riasztóeszközök száma a város (község) területén tíznél kevesebb, akkor legalább a riasztóeszközök egyötöde, ha tíznél több, akkor legalább egytizede, a központi áramforrástól függetlenül, helyi erőforrás segítségével is működtethető legyen. A fenti kulcs szerint adódó törtszámokat felfelé kell kikerekíteni. (4) A helyi erőforrással működő hatósági riasztóeszközöket a várost (községet) uraló kiemelkedő pontokra akként kell elhelyezni, hogy azok a város (község) riasztóközpontjából közvetlenül kapcsolható vezérriasztóeszköz hangjelére, — a riasztóeszközök mellett szolgálatot teljesítő riasztóőrsök által —, a központi áramszolgáltatás megbénulása esetén is közvetlenül működtethetők legyenek. (5) A központi áramszolgáltatás megbénulása esetére a jelen szakasz (4) bekezdésében említett riasztóeszközöket és ezek kiegészítéséül, a város (község) területén található és megfelelő hangosságú hangkeltő eszközöket (harangokat, gőzkürtöket, stb.) mint szükségriasztóeszközöket, szükségriasztórendszerbe kell foglalni. (6) Szükségriasztó eszközöket kell alkalmazni minden olyan városban (községben) is, ahol a jelen rendeletben megszabott hatósági riasztórendszer még nincs megvalósítva. (7) A szükségriasztóeszközök hangjeleit a város (község) légoltalmi vezetője állapítja meg és azokat a 4. §. (7) bekezdése értelmében a lakossággal megismerteti. 8. §■ (1) A riasztórendszer riasztóeszközeinek, összes berendezéseinek és vezetékeinek magán- és középületeken, más építményeken, vagy azok belső helyiségeiben való elhelyezését, a célszerű elhelyezéssel járó munkálatok elvégzését, továbbá a riasztóeszköz és a riasztóberendezés ellenőrzését, karbantartását, valamint a szükség szerinti működtetést az 1939 : II. t.-c. 139. §. (1) bekezdésben foglaltak alapján az ingatlan birtokosa béke idején is tűrni köteles. 9. §. (1) Azt, hogy a hatósági riasztórendszerben milyen eszközök és berendezések kerülnek alkalmazásra, a honvédelmi miniszter külön rendelettel szabályozza. (2) A hatósági riasztóeszközök kezelésére kirendelt riasztóőrsök szervezetét és szolgálatát, valamint a riasztórendszer létesítésére, elhelyezésére, működtetésére, kezelésére és karbantartására vonatkozó részleteket az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a honvédelmi I miniszter külön utasítással szabályozhatja. __________Budapesti Közlöny_________ 1939 augusztus 1. — 172. szám.