Budapesti Közlöny, 1939. december (73. évfolyam, 272-295. szám)
1939-12-01 / 272. szám
, László Pál, Kispál Magdolna, Merkle Margit, Molnár László, Náray Béláné, Kanta Győző, Tóth Berta, Fehér Mária, Tóth Margit, Török Sándor, özv. Szabó Józsefné, Clauser Mihály, Droszt Olga, Voigt Pál, Juhász Lajos, Kenyeres Imre, Ferdinandy Mihály, Szarvassy Margit, Dokik László, Supka Ervin, Mokcsay Julia, Veress Sándor, Siklósi József, Kovrig Ilona, Ivánka Endre, Gyulai Jenő, Háros Jenő, Csáki Mária, Schiller Pál, Dedinszky Izabella, Varjas R. Béla, Maksa Ilona, Bodolóczky Ilona, Siegl Gusztáv, Sebestyén Sándor, Kádár Lászlóné, Iványi Dóra Mária, Sátori József, Simon László, Tanfi Alice, Krehnyay Ede, Horváth Edit, Sajó Gézáné, Markovits János, Kun Tibor, Gogolák Lajos, Perbiró József, Jánosházi Imre, Dolozselek Jolán ideiglenesen foglalkoztatott munkaerőket főiskolai képesítésű gyakornokokká kinevezte. (38.000/1939. IV. szám. — 1939. évi november hó 28.) A magyar királyi honvédelmi miniszter dr. Móricz László, dr. Meleghegyi Sándor, dr. Szalai Gyula, dr. László Jenő, dr. Dobránszky Dezső, dr. Szabó Lajos és dr. Imets Lóránt főiskolai képesítésű ideiglenes alkalmazottakat főiskolai képesítésű gyakornokokká nevezte ki. (61.948/evr. Psz.—1939. szám. — 1939. évi november hó 27.) A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke Wesely Rezső, Neubauer Elemér, dr. Érsek Géza, Wéber Józsefné, dr. Ékes Aladár, Pécsvárradi Vladimirné, dr. Némák Károly, Nyári József, dr. Oláh Béla, Ritter Magda, dr. Székány Béla, dr. Sztankóczy György, dr. Welker Edit, dr. Zimányi Antónia, Zsigmond Pálné, Pap András, Bertalan Lajos, Czeglédy Miklós, Kiss János, Csohay Árpádné, Herbály Zsófia, dr. Bokor Lajos, Hun Ferencné, Heim Jánosné, Medgyasszay Gyula Izabella, Szintai Irma, Bacsa István, Hutai István, Kiss Ibolya, Nagy Elemér, Chorlé Dezsőné, dr. Molnár Zoltán, dr. Török László, Kovách Károly, Ottó István, dr. Sarudi Tibor, dr. Szalay Béla, Szentgyörgyi Miklós, Zöldág Imre, Kelemen Béláné, Bajnóczy Mária, Persányi Jánosné, Kerkai Jánosné, Baranyai Jenő, Stifft Jozefa, ifj. Pethes Györgyné, Kugler Ferencné, Dörmer Olga, Szabó Klotild, dr. Schiffert György, Pajkossy Mária, a 2.390/1934. M. E. sz. rendelet alapján foglalkoztatott ideiglenes alkalmazottakat főiskolai képesítésű gyakornokokká nevezte ki. (5.799/1939. szám. — 1939. évi november hó 24.) _____ A m. kir. belügyminiszter az Országos Társadalombiztosító Intézetnél a fogalmazási, műszaki és biztosításmathematikai tisztviselők egyesített létszámába dr. Sághy Gyula szakdijnokot a főiskolai minősítéshez kötött állású állami gyakornokok részére megállapított illetményekkel ideiglenes minőségű intézeti fogalmazó-gyakornokká ; a középfokú biztosítási és statisztikai tisztviselők egyesített létszámába dr. Őri János alsófokú biztosítási gyakornokot a középiskolai érettségihez kötött állású állami gyakornokok részére megállapított illetményekkel ideiglenes minőségű intézeti biztosítási gyakornokká ; az alsófokú biztosítási tisztviselők létszámába Szédlmayer Lászlóné szül. Ormay Mária és Virányi Imre (Szolnok) dijnokokat a középiskola négy osztályának elvégzéséhez kötött állású állami gyakornokok részére megállapított illetményekkel ideiglenes minőségű intézeti alsófokú biztosítási gyakornokokká kinevezte. A m. kir. igazságügyminiszter Csúcs András fogházőrmesteri címmel felruházott ungvári kir. törvényszéki fogházőrt, Debreczeni István budapesti kir. országos gyűjtőfogházi fegyőrt, Füzér Mihály és Ruszin László ungvári kir. törvényszéki fogházőröket az ungvári kir. országos büntetőintézethez a szakaltisztek csoportjába főfegyőrökké nevezte ki. (55.300/1939. I. M. szám. — 1939. november 27.) Budapesti Közlöny 1939 december 1. — 272. szám. A m. kir. belügyminiszternek 113.455/1939. B. M. számú rendelete a spanyolországi eseményekbe be nem avatkozással kapcsolatban katonai szolgálat tilalmazására vonatkozó 173.111/1937. B. M. számú rendelet hatálytalanítása tárgyában. A spanyolországi eseményekbe való be nem avatkozással kapcsolatban vállalt és a m. kir. minisztérium 1.050/1937. M. E. számú rendeletének 1. §. (3) bekezdése a) pontjában közzétett nemzetközi kötelezettség végrehajtásaként 1937. évi március hó 6.-án 173.111/1937. B. M. szám alatt kiadott rendeletemet hatályon kivül helyezem. Budapest, 1939. évi november hó 26.-án. A miniszter rendeletéből : Dr. Boór Aladár s. k. miniszteri osztályfőnök. A m. kir. belügyminiszternek 133.000/1939. IX. B. M. számú rendelete. Az 1939. év IV. negyedére és 1940. évre az inségenyhitő tevékenység költségeinek fedezésére inségjárulék kivetése. Az 1922 :1. t.-c. 29. §-ában nyert felhatalmazás alapján, a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve, a nyomor enyhítésére szolgáló ínségjárulékok kivetése és beszedése tárgyában a következőket rendelem : 1 §• (1) Az inségenyhítés költségeinek fedezésére a törvényhatósági jogú és megyei városokban, valamint a községekben az 1939. évi október hó 1-től december hó 31.-ig terjedő időre, továbbá b) Budapest székesfővárosban, a törvényhatósági jogú megyei városokban, valamint a községekben az 10 naptári évre egyszeri ínségjárulékot kell kivetni. 2. §■ Az egyszeri inségjárulékot 1. a jövedelemadó, 2. a társulati adó, 3. a tantieme adó, 4. az általános kereseti adó fizetésére kötelezettek terhére kell kivetni. 3. §. (1) Az inségjárulék kivetésének alapja a) az 1930. évi október hó 1.-től december hó 31.-ig terjedő időre szóló inségjárulék kivetésénél , az 1939. évre kivetett állami jövedelemadónál alapulvett és a község (város) területéről származó 1938. évi adóköteles tiszta jövedelem, valamint az 1939. évre kivetett társulati, tanteme és általános kereseti adónál alapulvett 1938. évi adóköteles nyereség, javadalom, illetőleg jövedelem ; b) az 1940. naptári évre szóló inségjárulék kivetésénél , az 1940. évre kivetett állami jövedelemadónál alapulvett és a község (város) területéről származó 1939. évi adóköteles tiszta jövedelem, valamint az 1940. évre kivetett társulati, tanüeme és általános kereseti adónál alapul vett 1939. évi adóköteles nyereség, javadalom, illetőleg jövedelem. (2) Ha valamelyenségjárulék fizetésére kötelezettnek jövedelme egészben vagy részben más község (város) területéről származik, az illetékes községi elöljáróság (városi adóhivatal) köteles a kivető községi elöljárósággal (városi adóhivatallal) az 1939. évre szóló kivetést illetően legkésőbb 1939. évi december hó 15.-ig, az 1940. évre szóló kivetést illetően pedig 1940. évi január hó 15.-ig közölni, hogy mennyi esik rá az illető adózó jövedelemadó alapjából. A vonatkozó adatokat szükség esetén az illetékes m. kir. adóhivataltól rövidúton kell beszerezni. (3) Ha a kereseti adó kivetése alapjául vett adóalap az évi 500 pengőt nem éri el, úgy a kereseti adó alapján az inségjárulék kivetését mellőzni kell. / 4. §• Az 1939. évi október—december hónapokra kivetendő egyszeri inségjárulék kulcsa a jövedelemadó fizetésére kötelezetteknél a 3. §-ban meghatározott adóalap után járó jövedelemadónak 6% -a, a társulati és tanteme adót fizető kötelezetteknél az adónak 5% -a, az 1940. évre kivetendő inségjárulék kulcsa pedig a 3. §-ban meghatározott adóalap után járó jövedelemadónak 20%-a, a társulati és tanteme adót fizető kötelezetteknél az adónak ugyancsak 20%-a. 5. §. Az általános kereseti adó fizetésére kötelezettek az 1939. évi október—december hónapokra az általános kereseti adó alapjául vett adóalapnak 0,5%-át, az 1940. évre pedig 2%-át kötelesek inségjárulék címén fizetni. Azokban a községekben (városokban) azonban, amelyekben az általános kereseti adó kivetési kulcsa ()%-ot meghaladó százalékban állapíttatott meg, az általános kereseti adót fizető kötelezetteknél az inségjárulék kivetési kulcsa olykér csökkentendő, hogy az egy teljes évre átszámítva, az általános kereseti adóval együtt se haladja túl az általános kereseti adóalap 8%-át. 6. §. Az általános kereseti adó után kivetett inségjárulék egy teljes évre átszámított összege nem haladhatja meg a kedvezményes adókulcs (1929 : XXIII. t.-c. 25. §.) alapján kivetett általános kereseti adó összegét. 7 §• Amennyiben akár a társulati adót, akár a jövedelemadót a társulat saját tőkéjének, illetőleg az adózó vagyonának alapulvétele mellett minimális adókulcs alkalmazásával vetették ki, az inségjárulékot a kivetett társulati adó, illetőleg jövedelemadó alapján kell kivetni. Ebben az esetben az inségjárulék alapjait az egyes érdekelt községek, illetőleg városok között a tárlati adónál alkalmazott megosztási kulcsok szerint, illetőleg az egyes községekben (városokban) fekvő vagyontárgyak értékének arányában kell megosztani. 8. §. Az inségjárulékot az állami jövedelemadó, továbbá a társulati adó és az általános kereseti adó 1939., illetve 1940. évi kivetési lajstromaiban foglalt adatok alapján az illetékes községi elöljáróság (városi adóhivatal) veti ki, a kivetett inségjárulék összegét a lajstromok jegyzet rovatában feltünteti és az 1939. évi kivetésről az adókötelezetteket fizetési meghagyással értesíti. Az 1940. évre szóló kivetésről az érdekeltek az adóívből értesülnek. 9. §. (1) Az 1939. évi október—december hónapokra kivetett inségjárulékot a fizetési meghagyás kézbesítését követő 30 napon belül kell kiegyenlíteni. Az 1940. évre kivetett inségjárulék az együttesen kezelt közadókkal azonos időpontban válik esedékessé és az együttesen kezelt közadókra megállapított határidőkben fizetendő be. (2) Az a járulékfizetésre kötelezett, aki esedékes adótartozását a megállapított fizetési határidőben be nem fizeti, az állami egyenesadókra érvényes szabályok szerint késedelmi kamatot fizet. 10. §. (1) Az 1939. évi október—december hónapokra kivetett inségjárulékot a községi elöljáróság (városi adóhivatal) külön főkönyvben, az 1940. évre kivetett inségjárulékot pedig az együttesen kezelt közadókkal együtt könyveli, tartja nyilván és kezeli. , (2) Az 1939. évi október—december hónapokra kivetett és külön kezelt inségjárulékot az adózó a megállapított határidőben az együttesen kezelt és egyéb közszolgáltatásokon felül köteles befizetni. (3) Az egyéb közszolgáltatások befizetésére adott kedvezmények az 1939. évi október— december hónapokra kivetett inségjárulékokra