Budapesti Közlöny, 1940. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
1940-02-01 / 25. szám
e kintetében a községet (várost) jelenleg terhelő kötelezettségének mértékét, valamint a község (város) teherbíró képességét is. 2 §■ A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1924. évi december hó 31. napjáig lebonyolítandó felülvizsgálat során köteles végleg megállapítani azt a szolgáltatást, amely a községet (várost) a jelen rendelet 1. §-a alapján terheli. 3. §■ Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és végrehajtásáról a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter — Kárpátalja területén fekvő község (város) tekintetében a kárpátaljai terület kormányzói biztosa meghallgatása után — a m. kir. belügy- és pénzügyminiszterrel egyetértőleg gondoskodik. Budapest, 1940. évi január hó 31.-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 151.150/1940. F. M. számú rendelete a népkenyér készítése és forgalombahozatala tárgyában. A búza és a rozs kiőrlési arányának megállapítása, valamint az egységes jellegű kenyér készítése tárgyában kiadott 11.580/1939. M. E. számú rendelet 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §• (1) A kereskedelmi és vegyes őrléssel foglalkozó malmok a népkenyér készítéséhez szükséges liszt előállítására a 2 % -nál nem több idegen anyagot tartalmazó a) búzát 77%-ra, b) az ilyen rozsot pedig 75%-ra kötelesek kiőrölni s ezen belül búzából a 11.560/1939. M. E. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében megállapított lisztfajták mellett a m. kir. gabona- és lisztkisérleti állo-más által megállapított lisztjellegnél nem sötétebb „sötét búzalisztjét (malmi jelzése SB), rozsból pedig a 11.560/1939. M. E. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében megállapított lisztfajtákat (és pedig fehér rozslisztet, malmi jelzése FR, valamint rozs kenyvérlisztet, malmi jelzése SR) kötelesek készíteni. (2) A malom tulajdonosa vagy felelős üzemvezetője a búzának vagy a rozsnak az előző bekezdés szerinti kiőrlését az illetékes pénzügyigazgatóságnak előzetesen bejelenteni köteles. (3) Az (1) bekezdésben megállapított kiőrlési százalékot az őrlésre felöntött gabona mennyisége után kell számítani. 2 §• (1) A malmoknak az 1. §. rendelkezése szerint előállított lisztfajtákat más lisztfajtával keverniük nem szabad. (2) A malom tulajdonosa, vagy felelős üzemvezetője az 1. §. (1) bekezdése szerint előállított „sötét búzaliszt“-et (malmi jelzése SB) csak sütőüzem részére adhatja el. (3) A sütőüzem tulajdonosa vagy felelős üzemvezetője a népkenyér készítését az illetékes pénzügyigazgatóságnak előzetesen bejelenteni köteles. (4) A sütőüzem tulajdonosa vagy felelős üzemvezetője a népkenyér készítésére előállított „sötét búzalisztet csak népkenyér sütésére használhatja fel, azt más módon forgalomba nem hozhatja. 3. §. A sütőüzemek csak az alább megjelölt lisztből készíthetnek népkenyeret : a) tisztán „sötét búzalisztből (malmi jelzése SB) ; b) olyan keverékből, mely 80%-ban „sötét búzaliszt“-ből (malmi jelzése SB) és 20%-ban s rozskenyérlisztből (malmi jelzése SB), ill. 4 §• A sütőüzem tulajdonosa vagy felelős üzemvezetője anépkenyér címkéjén a 11.560/1939. M. E. számú rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon felül a jelen rendelet 3. §. a) pontja szerint készített népkenyérnél a„Népkenyér búzalisztből“ jelzést, a jelen rendelet 3. §.6) pontja szerint készített népkenyérnél pedig a „Rozsos népkenyér“ jelzést is feltüntetni köteles. 5. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 11.560/ 1939. M. E. számú rendelet 10. §-ában meghatározott kihágást követi el és az említett §. szerint büntetendő, aki a jelen rendelet 1. §. (1) bekezdésében, 2. §. (1) bekezdésében és 3. §-ában foglalt rendelkezéseket megszegi. (2) Kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő : 1. aki az 1. §. (2) bekezdésében, vagy a 2. §. (3) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget; 2. a malom tulajdonosa, vagy felelős üzemvezetője, aki a 2. §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megszegésével „sötét búzaliszt“-et sütőüzemen kívül másnak elad ; 3. a sütőüzem tulajdonosa vagy felelős üzemvezetője, aki a 2. §. (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megszegésével „sötét búzalisztjét népkenyér sütésén kívül másra felhasznál vagy más módon forgalomba hoz ; 4. aki a népkenyér címkéjén a „Népkenyér búzalisztből“, vagy a „Rozsos népkenyér“ jelzést nem tünteti fel. (3) A kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni. 6. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1940. évi január hó 31.-én. vitéz gróf Teleki Mihály s. k. m. kir. földmivelésügyi miniszter. Budapesti Közlöny 1940 február 1. — 25. szám. A m. kir. iparügyi miniszternek 4.300/1940. Ip. M. számú rendelete a széngazdálkodási bizottság felállítása tárgyában. ipari anyaggazdálkodás bizottságainak felállításáról szóló 10.670/1939. M. E. számú rendelet 1. §-ában, továbbá az ipari nyersanyagok és termékek előállításának, forgalmának és felhasználásának szabályozása tárgyában kiadott 12.112/1939. M. E. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §• A szén (lignit, nemesített szén, brikett, koksz, kokszbrikett), a kátrányok és a kátránytermékek, valamint a faszén termelésének, forgalmának és felhasználásának szabályozásával kapcsolatos közigazgatási tennivalókat az ipari anyaggazdálkodás szakbizottságaként (10.670/1939. M. E. számú rendelet 1. §.) a jelen rendelet 5. §-ában megjelölt feladatkörben a széngazdálkodási bizottság látja el, mégpedig szükség esetében albizottságok útján. A széngazdálkodási bizottság szervezete. 2. §• A széngazdálkodási bizottság szervezetére a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel a 10.670/1939. M. E. számú rendelet 2—4. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. A széngazdálkodási bizottságnak az elnökön és az elnökhelyetteseken felül legfeljebb tizenhat tagja van. A tagok megbízatása tiszteletbeli, félévre szólt de előbb is visszavonható. 3. §. A széngazdálkodási bizottság ügyrendjét maga állapítja meg s azt jóváhagyás végett az ipari anyaggazdálkodás központi bizottsága útján az iparügyi miniszterhez terjeszti fel. Amennyiben a széngazdálkodási bizottság keretében albizottságok alakítása válik szükségessé, erről az ügyrendben kell gondoskodni. 4 §• A széngazdálkodási bizottság mellé irodát kell szervezni. Az iroda elhelyezéséről és fenntartásáról, valamint az irodával kapcsolatos személyi és dologi kiadások fedezéséről a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete gondoskodik. A széngazdálkodási bizottság feladatköre: 5. §. A széngazdálkodási bizottság 1. megállapítja és nyilvántartja a szenet (lignitet, nemesített szenet, brikettet, kokszot, kokszbrikettet), a kátrányokat és a kátránytermékeket, valamint a faszenet termelő vállalatok termelőképességét, továbbá az ezekből az anyagokból, valamint a termelésükhöz szükséges üzemanyagokból a polgári lakosság szükségletét s az azokból meglévő készleteket; 2. figyelemmel kíséri a szén (lignit, nemesített szén, brikett, koksz, kokszbrikett), a kátrányok és a kátránytermékek, valamint a faszén hazai vagy külföldi forrásból beszerzését, termelését, forgalmát, szállítását, elosztását, felhasználását, átalakulását és javaslatot tesz az e téren szükséges rendelkezések és intézkedések kiadása iránt, mindezt különös tekintettel a honvédelmi szükségletek elsősorban való kielégítésének követelményére ; 3. tanulmányozza a pótanyagok kérdését; 4. ellenőrzi a szén (lignit, nemesített szén, brikett, koksz, kokszbrikett), a kátrányok és a kátrány termékek, valamint a faszén zár alá vételére, termelésére, forgalmára, elosztására és felhasználására vonatkozó rendelkezések megtartását; 5. intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyeket a jelen rendelet 7. §-a vagy az iparügyi miniszter külön rendeletben a bizottság feladatkörébe utal. Nem terjed ki általában véve a széngazdálkodási bizottság feladatköre a polgári lakosság szükségletének közvetlen kielégítésére szolgáló készáruk elosztására, a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve azonban az iparügyi miniszter ebbe a körbe tartozó egyes feladatok ellátásával is megbízhatja a bizottságot. 6. §. A készletek nyilvántartását a széngazdálkodási bizottság általában véve a 990/1939. M. E., illetőleg az 55.800/1939. Ip. M. számú rendelet értelmében bejelentett és a m. kir. külkereskedelmi hivatal által rendelkezésére bocsátott adatok alapján vezeti. A széngazdálkodási bizottság a feladata teljesítéséhez szükséges mértékben bármely vállalatot, iparost, vagy kereskedőt felhívhat további adatok bejelentésére, felvilágosítások adására és iratok bemutatására. A felhívásnak a kitűzött határidőben eleget kell tenni. A széngazdálkodási bizottság a feladata teljesítéséhez szükséges mértékben kiküldöttje útján bármely ügykörébe eső vállalat, iparos vagy kereskedő üzemét (üzletét) és üzletvitelét megvizsgálhatja. 7. §• A zár alá vett szilárd és cseppfolyós tüzelőanyagok, kenőolajok, kátrány és kátránytermékek forgalombahozataláról és felhasználásáról szóló 46.902/1939. Ip. M. számú rendelettel, a zár alá vett anyagkészleteknek egyes közlekedési vállalatok és a m. kir. posta részére való kiszolgáltatásáról és felhasználásáról szóló 55.100/1939. Ip. M. számú rendelet 2. és 5. §-ával, az iparügyi miniszter hatáskörébe utalt kérdésekben a szénre (lignitre, nemesített szénre, brikettre* kokszra* kokszbrikettre, a kátrányra