Budapesti Közlöny, 1940. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-01 / 25. szám

e­ kintetében a községet (várost) jelenleg terhelő kötelezettségének mértékét, valamint a község (város) teherbíró képességét is. 2­ §■ A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1924. évi december hó 31. napjáig lebonyo­lítandó felülvizsgálat során köteles végleg megállapítani azt a szolgáltatást, amely a köz­séget (várost) a jelen rendelet 1. §-a alapján terheli. 3. §■ Ez a rendelet kihirdetésének napján lép ha­tályba és végrehajtásáról a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter — Kárpátalja terü­letén fekvő község (város) tekintetében a kár­pátaljai terület kormányzói biztosa meghallga­tása után — a m. kir. belügy- és pénzügy­­miniszterrel egyetértől­eg gondoskodik. Budapest, 1940. évi január hó 31.-én.­ Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. földmivelésü­gyi miniszter 151.150/1940. F. M. számú rendelete a népkenyér készítése és forgalombahozatala tárgyában. A búza és a rozs kiőrlési arányának meg­állapítása, valamint az egységes jellegű kenyér készítése tárgyában kiadott 11.580/1939. M. E. számú rendelet 7. §-ában kapott felhatalma­zás alapján a következőket rendelem : 1. §• (1) A kereskedelmi és vegyes őrléssel fog­lalkozó malmok a népkenyér készítéséhez szükséges liszt előállítására a 2 % -nál nem több idegen anyagot tartalmazó a) búzát 77%-ra, b) az ilyen rozsot pedig 75%-ra kötelesek kiőrölni s ezen belül búzából a 11.560/1939. M. E. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében megállapított lisztfajták mellett a m. kir. gabona- és lisztkisérleti állo-­­más által megállapított lisztjellegnél nem söté­­tebb „sötét búzalisztjét (malmi jelzése SB), rozsból pedig a 11.560/1939. M. E. számú ren­delet 2. §-ának (1) bekezdésében megállapított lisztfajtákat (és pedig fehér rozslisztet, malmi jelzése FR,­­ valamint rozs kenyvérlisztet, malmi jelzése SR) kötelesek készíteni. (2) A malom tulajdonosa vagy felelős üzem­vezetője a búzának vagy a rozsnak az előző bekezdés szerinti kiőrlését az illetékes pénz­ügyigazgatóságnak előzetesen bejelenteni kö­teles. (3) Az (1) bekezdésben megállapított kiőrlési százalékot az őrlésre felöntött gabona mennyi­sége után kell számítani. 2­ §• (1) A malmoknak az 1. §. rendelkezése sze­rint előállított lisztfajtákat más lisztfajtával keverniük nem szabad. (2) A malom tulajdonosa, vagy felelős üzem­vezetője az 1. §. (1) bekezdése szerint előállí­tott „sötét búzaliszt“-et (malmi jelzése SB) csak sütőüzem részére adhatja el. (3) A sütőüzem tulajdonosa vagy felelős üzemvezetője a népkenyér készítését az illeté­kes pénzügyigazgatóságnak előzetesen bejelen­teni köteles. (4) A sütőüzem tulajdonosa vagy felelős üzemvezetője a népkenyér készítésére előállí­tott „sötét búzaliszt­­et csak népkenyér süté­sére használhatja fel, azt más módon forga­lomba nem hozhatja. 3. §. A sütőüzemek csak az alább megjelölt liszt­ből készíthetnek népkenyeret : a) tisztán „sötét búzaliszt­ből (malmi jel­zése SB) ; b) olyan keverékből, mely 80%-ban „sötét búzaliszt“-ből (malmi jelzése SB) és 20%-ban s rozskenyérlisztből (malmi jelzése SB), ill. 4­ §• A sütőüzem tulajdonosa vagy felelős üzem­vezetője a­­népkenyér címkéjén a 11.560/1939. M. E. számú rendelet 6. §-ának (2) bekezdésé­ben foglaltakon felül a jelen rendelet 3. §. a) pontja szerint készített népkenyérnél a­­„Nép­kenyér búzalisztből“ jelzést, a jelen rendelet 3. §.6) pontja szerint készített népkenyérnél pedig a „Rozsos népkenyér“ jelzést is feltün­tetni köteles. 5. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 11.560/ 1939. M. E. számú rendelet 10. §-ában meg­határozott kihágást követi el és az említett §. szerint büntetendő, aki a jelen rendelet 1. §. (1) bekezdésében, 2. §. (1) bekezdésében és 3. §-ában foglalt rendelkezéseket megszegi. (2) Kihágást követ el és tizenöt napig terjed­hető elzárással büntetendő : 1. aki az 1. §. (2) bekezdésében, vagy a 2. §. (3) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget; 2. a malom tulajdonosa, vagy felelős üzem­vezetője, aki a 2. §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megszegésével „sötét búzaliszt“-et sütőüzemen kívül másnak elad ; 3. a sütőüzem tulajdonosa vagy felelős üzem­vezetője, aki a 2. §. (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megszegésével „sötét búzalisztjét népkenyér sütésén kívül másra felhasznál vagy más módon forgalomba hoz ; 4. aki a népkenyér címkéjén a „Népkenyér búzalisztből“, vagy a „Rozsos népkenyér“ jel­zést nem tünteti fel. (3) A kihágások miatt az eljárás a közigaz­gatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíró­ságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkal­mazása szempontjából szakminiszternek a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni. 6. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1940. évi január hó 31.-én. vitéz gróf Teleki Mihály s. k. m. kir. földmivelésügyi miniszter. Budapesti Közlöny 1940 február 1. — 25. szám. A m. kir. iparügyi miniszternek 4.300/1940. Ip. M. számú rendel­ete a széngazdálkodási bizottság felállítása tárgyában. ipari anyaggazdálkodás bizottságainak felállításáról szóló 10.670/1939. M. E. számú rendelet 1. §-ában, továbbá az ipari nyers­anyagok és termékek előállításának, forgalmá­nak és felhasználásának szabályozása tárgyá­ban kiadott 12.112/1939. M. E. számú rende­letben foglalt felhatalmazás alapján a követ­kezőket rendelem : 1. §• A szén (lignit, nemesített szén, brikett, koksz, kokszbrikett), a kátrányok és a kát­ránytermékek, valamint a faszén termelésének, forgalmának és felhasználásának szabályozá­sával kapcsolatos közigazgatási tennivalókat az ipari anyaggazdálkodás szakbizottságaként (10.670/1939. M. E. számú rendelet 1. §.) a jelen rendelet 5. §-ában megjelölt feladatkör­ben a széngazdálkodási bizottság látja el, még­pedig szükség esetében albizottságok útján. A széngazdálkodási bizottság szervezete. 2. §• A széngazdálkodási bizottság szervezetére a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel a 10.670/1939. M. E. számú rendelet 2—4. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. A széngazdálkodási bizottságnak az elnökön és az elnökhelyetteseken felül legfeljebb tizen­hat tagja van. A tagok megbízatása tiszteletbeli, félévre szólt de előbb is visszavonható. 3. §. A széngazdálkodási bizottság ügyrendjét maga állapítja meg s azt jóváhagyás végett az ipari anyaggazdálkodás központi bizottsága útján az iparügyi miniszterhez terjeszti fel. Amennyiben a széngazdálkodási bizottság keretében albizottságok alakítása válik szüksé­gessé, erről az ügyrendben kell gondoskodni. 4­ §• A széngazdálkodási bizottság mellé irodát kell szervezni. Az iroda elhelyezéséről és fenntartásáról, valamint az irodával kapcsolatos személyi és dologi kiadások fedezéséről a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete gondoskodik. A széngazdálkodási bizottság feladatköre: 5. §. A széngazdálkodási bizottság 1. megállapítja és nyilvántartja a szenet (lig­nitet, nemesített szenet, brikettet, kokszot, kokszbrikettet), a kátrányokat és a kátrány­­termékeket, valamint a faszenet termelő válla­latok termelőképességét, továbbá az ezekből az anyagokból, valamint a termelésükhöz szüksé­ges üzemanyagokból a polgári lakosság szük­ségletét s az azokból meglévő készleteket; 2. figyelemmel kíséri a szén (lignit, nemesí­tett szén, brikett, koksz, kokszbrikett), a kát­rányok és a kátránytermékek, valamint a fa­szén hazai vagy külföldi forrásból beszerzését, termelését, forgalmát, szállítását, elosztását, felhasználását, átalakulását és javaslatot tesz az e téren szükséges rendelkezések és intéz­kedések kiadása iránt, mindezt különös tekin­tettel a honvédelmi szükségletek elsősorban való kielégítésének követelményére ; 3. tanulmányozza a pótanyagok kérdését; 4. ellenőrzi a szén (lignit, nemesített szén, brikett, koksz, kokszbrikett), a kátrányok és a kátrány termékek, valamint a faszén zár alá vételére, termelésére, forgalmára, elosztására és felhasználására vonatkozó rendelkezések megtartását; 5. intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyeket a jelen rendelet 7. §-a vagy az ipar­ügyi miniszter külön rendeletben a bizottság feladatkörébe utal. Nem terjed ki általában véve a széngazdál­kodási bizottság feladatköre a polgári lakos­ság szükségletének közvetlen kielégítésére szol­gáló készáruk elosztására, a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve azon­ban az iparügyi miniszter ebbe a körbe tartozó egyes feladatok ellátásával is megbízhatja a bizottságot. 6. §. A készletek nyilvántartását a széngazdálko­dási bizottság általában véve a 990/1939. M. E., illetőleg az 55.800/1939. Ip. M. számú rende­let értelmében bejelentett és a m. kir. külkeres­kedelmi hivatal által rendelkezésére bocsátott adatok alapján vezeti. A széngazdálkodási bizottság a feladata tel­jesítéséhez szükséges mértékben bármely válla­latot, iparost, vagy kereskedőt felhívhat további adatok bejelentésére, felvilágosítások adására és iratok bemutatására. A felhívásnak a kitű­zött határidőben eleget kell tenni. A széngazdálkodási bizottság a feladata tel­jesítéséhez szükséges mértékben kiküldöttje útján bármely ügykörébe eső vállalat, iparos vagy kereskedő üzemét (üzletét) és üzletvitelét megvizsgálhatja. 7. §• A zár alá vett szilárd és cseppfolyós tüzelő­anyagok, kenőolajok, kátrány és kátrányter­mékek forgalombahozataláról és felhasználá­sáról szóló 46.902/1939. Ip. M. számú rende­lettel, a zár alá vett anyagkészleteknek egyes köz­lekedési vállalatok és a m. kir. posta részére való kiszolgáltatásáról és felhasználásáról szóló 55.100/1939. Ip. M. számú rendelet 2. és 5. §-ával, az iparügyi miniszter hatáskörébe utalt kér­désekben a szénre (lignitre, nemesített szénre, brikettre* kokszra* kokszbrikettre­, a kátrányra

Next