Budapesti Közlöny, 1940. március (74. évfolyam, 49-71. szám)

1940-03-01 / 49. szám

1940 március 1. — 49. szám. Budapesti Közlöny István tardoskeddi lakosoknak a Magyar Ezüst Érdemérmet, Fedor György kassai és Mich Já­nos nagydobronyi lakosoknak a Magyar Bronz Érdemérmet adományozom. Kelt Budapesten, 1940. évi február hó 29. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesz­tésére Papp Sándor gazdasági ispán, szécsénkei lakosiiak önfeláldozó magatartással véghezvitt életmentésért a Magyar Bronz Érdemérmet ado­mányozom. Kelt Budapesten, 1940. évi február hó 28. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedem, hogy a Komódiban létesített népiskolai internátus, továbbá a Budapesten létesítendő Nemzeti Sportcsarnok és a budapesti egyetemi Diákház a ..Horthy Miklós“ nevet viselje. Kelt Budapesten, 1940. évi február hó 27. napján. Horthy s. k. Dr. Hómon Bálint s. k. A. A Mindenható kegyelméből immár húsz esz­tendő telt el azóta, hogy a nemzet alkotmányos képviselete az ország kormányzójává válasz­tott. Ezen évforduló alkalmából a megbocsátás szellemét kívánom érvényesíteni a büntető tör­vények ellen vétőknek széleskörű csoportjaival szemben, abban a reményben, hogy a kegyelem hatása alatt ezentúl megtisztult lélekkel fognak részt venni a közösség egyetemes érdekeit szol­gáló munkás együttműködésben. 1. Kegyelmezési hajlandóságommal ezúttal is elsősorban azok felé fordulok, akik engem sér­tettek meg és ehhez képest kegyelemben része­sítem azokat, akiket a polgári büntető bíróság jogerős ítélettel a kormányzó megsértésének az 1940. évi február hó 1. napja előtt elkövetett vétsége (1920. évi I. törvénycikk 14. §. és 1913. évi XXXIV. törvénycikk 2. §.) miatt három hó­napot meg nem haladó tartamú szabadság­vesztésbüntetésre, vagy akár fő-, akár mellék­­büntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utób­­bit behajthatatlansága folytán szabadságvesztés­­büntetésre kellene átváltoztatni, úgyszintén azokat is, akik ellen az 1940. évi február hó 1. napja előtt elkövetett ily bűn­­cselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni,­­ kivéve, ha a bíróság még nem jog­erős ítélettel három hónapot meghaladó sza­badságvesztés büntetést állapított meg. Ha a bíróság ilyú cselekmény miatt még nem jogerős ítélettel három hónapot meghaladó tar­tamú szabadságvesztés büntetést állapított meg, az eljárást tovább kell folytatni s abban a kér­désben, hogy a terhelt ezen pont alapján része­sült-e kegyelemben, a jogerősen megállapított büntetés mértéke az irányadó. II. Kegyelemben részesítem továbbá azokat is, akiket a polgári büntető bíróság jogerős ítélet­tel ! 1. az 1878. évi V. törvénycikk (Btk) második részének VI. fejezetében (171—174. §-ok, 1913 : XXXIV. törvénycikk 3. §.) meghatározott izga­tás miatt, 2. az 1921. évi 111. törvénycikk 6., 7. és 8. §-aiban meghatározott vétség miatt, — feltéve, hogy ez a cselekmény nem az állam- és nemzet­­ellenes érzület célzatos megnyilvánulása volt, hanem az indulat fellobbanásából fakadt, 3. a választójog ellen elkövetett, az 1925. évi XXVI. törvénycikkben, illetve az 1938. évi XIX. törvénycikkben meghatározott bűncselekmény miatt, — ideértve az 1930. évi XVIII. törvény­cikk 17. és 21. §-aib­an meghatározott bünte­tendő cselekményeket is,­­—valamint az ország­­gyűlési választásokkal kapcsolatban politikai természetű indokból elkövetett egyéb vétség és kihágás miatt, 4. az 1897. évi XXXIV. törvénycikk 20. §-ában, valamint az 1912. évi LIV. törvénycikk 96. §-ában, az 1913. évi VII. törvénycikk 13. §-ában és az 1938. évi XVIII. törvénycikk 8. §-ában meghatározott vétség miatt, 5. az 1938. évi XVII­. törvénycikk 5. §-ában és az 1939. évi II. törvénycikk 198. ipában meghatározott vétség miatt, 6. az 1931. évi XXVI. törvénycikk 9. ipában és az 1937. évi X. törvénycikk 2. §-ában meg­határozott vétség miatt, három hónapot meg nem haladó tartamú szabadságvesztésbüntetésre, vagy akár fő-, akár mellékbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán szabadság­vesztésbüntetésre kellene átváltoztatni, úgyszintén azokat is, akik ellen a jelen elha­tározásom kelte előtt elkövetett ily bűncselek­mény miatt (ide nem értve az 1. pontban meg­jelölt bűncselekményeket) kell eljárást indítani vagy folytatni,­­ kivéve, ha a bíróság még nem jogerős ítélettel hám­, hónapot meghaladó tar­tamú szabadságvesztés büntetést állapított meg. Ha a bíróság ily cselekmény miatt még nem jogerős ítélettel három hónapot meghaladó tar­tamú szabadságvesztés büntetést állapított meg,­­ vagy ha az 1. pontban megjelölt és jogerő­sen még el nem bírált bűncselekmény a meg­indult vagy megindítandó eljárás tárgya, az el­járást tovább kell folytatni, illetve le kell foly­tatni s abban a kérdésben, hogy a terhelt ezen pont alapján részesült e kegyelemben, a jogerő­sen megállapított büntetés mértéke az irányadó. Az I. és II. pontban engedélyezett kegyelem csak az ítéletnek ezen pontokban megjelölt ré­szeire szorítkozik s nem terjed ki annak egyéb rendelkezéseire. III. a) Az I. és II. pontban engedélyezett kegye­lem körén kívül kegyelemben részesítem azo­kat is, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel 1. a jelen elhatározásom keltét megelőzően elkövetett bármilyen vétség, úgyszintén az ez­zel esetleg együtt elbírált kihágás miatt 15 na­pot meg nem haladó tartamú szabadságvesztés­­büntetésre, vagy főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán 16 napot meg nem haladó tartamú szabadság­vesztésbüntetésre kellene átváltoztatni, 2. a jelen elhatározásom keltét legalább há­rom évvel megelőzően elkövetett bármilyen vét­ség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt egy hónapot meg nem haladó tartamú Szabadságvesztés büntetésre, vagy fő­büntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán szabadságvesztés­büntetésre kellene átváltoztatni. 3. a jelen elhatározásom keltét legalább öt évvel megelőzően elkövetett bármilyen vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált ki­hágás miatt hat hónapot meg nem haladó tar­tamú fogház-, vagy államfogházbünteté­sre ítélt, — azzal a feltétellel azonban, hogy abban az esetben, ha a bíróság az elítéltet öt éven belül bűntett vagy szándékos vétség miatt szabadság­vesztés büntetésre jogerősen újból elítélné, rajta a jelen elhatározásommal feltételesen elenge­dett büntetést is végre kell hajtani. b) Kegyelemből elengedem szabadságvesztés­­büntetésük fele részét, vagy ha abból eddig már többet kiállottak volna, szabadságvesztés­­büntetésük hátralévő részét azoknak, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel, a jelen elhatározásom keltét legalább öt évvel meg­előzően elkövetett bármilyen bűncselekmény miatt az előző 11) 3. pontban megjelöltnél súlyo­sabb, de egy évet meg nem haladó tartamú sza­badságvesztés büntetésre ítélt. Az a) és b) pontban engedélyezett kegyelem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénz­­büntetésre is, ha behajthatatlansága folytán szabadságveszté­s büntetésre kellene átváltoz­tatni, nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. IV. Bűncselekmények halmazata esetében az el­ítélt akkor részesül kegyelemben, ha a kiszabott összbüntetés tartama nem haladja túl az I., II. pont alá e­ső bűncselekmények eseteiben az I., II. , a III. pont alá eső bűncselekmények esetei­ben pedig a III. a) 1., 2., 3., illetve b) pontok­ban meghatározott mértéket. V. Kegyelemben részesítem végül azokat, akik ellen a jelen elhatározásom keltét legalább há­rom évvel megelőzően elkövetett bármilyen vét­ség miatt kell eljárást indítani, vagy folytatni,­­ kivéve, ha a bíróság még nem jogerős ítélet­tel egy hónapot meghaladó tartamú szabadság­vesztés büntetést állapított meg. Ha a bíróság még nem jogerős ítélettel egy hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés­büntetést állapított meg, az eljárást tovább kell folytatni s abban a kérdésben, hogy a terhelt a III. pont alapján részesült-e kegyelemben, a jogerősen megállapított büntetés mértéke az irányadó. Bűncselekmények halmazata esetében a IV. pontban foglalt rendelkezéseket kell meg­felelően alkalmazni. VI. Sem az I., sem a II., sem a III- sem az V. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok : 1. akiket a 4.039/1919. M. E. számú rendelet 1. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt ítéltek el, vagy akik ellen ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni ; 2. akiket az 1921. évi III. törvénycikk 1.—5. §-aiban meghatározott valamely bűncselek­mény miatt ítéltek el, vagy akik ellen ily bűn­cselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni,­­ kivéve, ha a bíróság ily cselek­mény miatt egy hónapot meg nem haladó tar­tamú szabadságvesztés büntetést vagy főbünte­tésként pénzbüntetést állapított meg és az utób­bit behajthatatlansága folytán szabadságvesz­tésre kellene átváltoztatni, mert ily esetekben, ha ennek feltételei egyébként meg vannak, az elítélt a jelen elhatározásom III. a) 1., illetve 2. pontja értelmében részesül kegyelemben ; 3. akik a bűncselekményt külföldön követték el.

Next