Budapesti Közlöny, 1940. április (74. évfolyam, 72-96. szám)

1940-04-02 / 72. szám

kiváló eredményei elismeréséül az Ezüst Toldi Miklós Érdemérmet adományozom. Kelt Budapesten, 1940. évi március hó 23. napján. Horthy s. k. Dr. Hómon Bálint s. k. A magyar királyi belügyminiszter előterjesz­tésére dr. Holota János volt országgyűlési kép­viselőt miniszteri tanácsossá kinevezem. Kelt Budapesten, 1940. évi március hó 28. napján. Horthy s. k. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k.*) A magyar királyi miniszterelnök előterjesz­tésére Zaymus Vince nyugalmazott magyar királyi vasúti és hajózási főfelügyelőnek a köz­­szolgálatban kifejtett értékes munkássága el­ismeréséül a magyar királyi kormányfőtaná­csosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1940. évi március hó 23. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 100.848/ 1940. IV. A. számú rendeletével a Gerje és Perje Vizszabályozó és Ármentesítő Társulat önkormányzatát 1940. évi március hó 23.-ától számított további 2 (kettő) év tartamára, vagyis 1942. évi március hó 23.-áig terjedő időre fel­függesztette és dr. Rónay László nyug­­minisz­teri tanácsost saját kérelmére a miniszteri biz­tosi megbízatása alól, eddigi sikeres működé­sének és buzgón teljesített szolgálatainak tel­jes elismerése és köszönete mellett felmentvén, a társulati ügyek igazgatására miniszteri biz­tosul az említett időre dr. Tarnay Kálmán ny. földmivelésügyi miniszteri tanácsost kül­dötte ki. A magyar királyi külügyminiszter 1940. évi április hó 1.-én dr. Erődi-Harrach­ Vilmost miniszteri segédfogalmazóvá kinevezte. A m­. kir. minisztérium 2.310/1940. M. E. számú rend­elete a biztosító magánvállalatok életbiztosítási dij­­tartalékának fedezetéül szolgáló értékpapírok értékelése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1923 : VIII. t.-c. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kö­ve­tkezőket rendeli : 1­ §• (1) Az életbiztosítási díjtartalék fedezetéül megjelölt értékpapírokat legfeljebb a) a számadási év utolsó napjának ár­folyam-, illetve forgalmi értékén vagy pedig b) az évi átlagos árfolyam-, illetve forgalmi értéken lehet a mérlegbe felvenni. (2) A budapesti áru- és értéktőzsdén jegyzett értékpapírok évvégi árfolyamán a számadási évben utoljára jegyzett és a budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyző lapjában közzé­tett zárópénzárfolyamot kell érteni. (3) A budapesti áru- és értéktőzsdén jegy­zett értékpaírok évi átlagos árfolyamának meg­állapításánál a számadási év minden hónapjá­nak utolsó tőzsdenapján jegyzett és a buda­pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyző lapjában közzétett zárópénzárfolyamot kell alapul venni. Ha valamely egyébként hivatalo­san jegyzett értékpapírt e napok valamelyikén nem jegyeztek volna, úgy ahelyett az előzőleg legutoljára jegyzett zárópénzárfolyamot kell számításba venni. (4) Az olyan értékpapírok forgalmi értéké­ről, amelyekben a számadási évben zárópénz­árfolyamok nem jegyeztettek, valamint a tőzs­­ d) Leírási hiba folytán szükségessé vált helyesbített közlés. Budapesti Közlönv TOGO apriTfe — 72. »rätiv dén hivatalosan nem jegyzett értékpapírok évvégi és az előző (3) bekezdés értelemszerű alkalmazásával megállapítandó évi átlagos forgalmi értékéről a Pénzintézeti Központtól kell véleményt kérni. 2­ §• (1) A tőzsdén jegyzett értékpapírok­at az életbiztosítási díjtartalék fedezetéül legfeljebb az évi átlagos árfolyamon, a tőzsdén nem jegy­zett értékpapírokat pedig legfeljebb évi átlagos forgalmi értéken lehet megjelölni. Ha azonban a mérlegbe felvett érték az évi átlagos ár­folyam-, illetve forgalmi értéknél kisebb, az értékpapírok az életbiztosítási díjtartalék fede­zetéül legfeljebb a mérlegbe felvett értéken jelölhetők meg. Ha pedig a számadási év év­végi árfolyam-, illetve forgalmi értéke kisebb az előző évvégi árfolyam-, illetve forgalmi értéknél, vagy a számadási évben beszerzett értékpapírok esetében a beszerzési értéknél, de viszont nagyobb az átlagos árfolyam-, illetve forgalmi értéknél, ak­kor az életbiztosítási díj­tartalék fedezetéül az átlagos árfolyamnál, illetve forgalmi értéknél nagyobb érték, de leg­feljebb a mérlegbe felvett érték is megjelöl­hető. (2) Ha az életbiztosítási díjtartalék fedeze­téül megjelölt értékpapíroknak az előző bekez­désben foglaltak szerint megállapított értéke nagyobb, mint tiszta hozadékuknak az élet­­biztosítási díjtartalék kiszámításánál alkalma­zott kamatlábbal megállapított tőkeértéke, azokat legfeljebb ez utóbbi értékben lehet az életbiztosítási díjtartalék fedezetéül megjelölni. 3. §. Az 5.620/1933. M. E. Számú rendelet 4. §. (2) bekezdésének 6. pontja hatályát veszti. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba ; rendelkezései már az 1939. üzleti év zárószámadásaira alkalmazást nyernek. Budapest, 1930. évi március hó 30.-án. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott m. kir. belügyminiszter. Az említett építményeket a foglalás alól akkor is fel kell oldani, ha az árverést már megtartották ; ilyen esetben az árverési vétel­árnak az építményre eső részét az árverési vevőnek vissza kell fizetni. Nincs helye a foglalás alól való feloldásnak­ akkor, ha az árverési vételárat már felosztották vagy ha az építményt az árverési vevő már lebontotta és elvitte. 3. §• A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és rendelkezéseit a már folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Budapest, 1940. évi április hó 1.-én. Gróf Teleki Pál s. k­. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 2.330/1940. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt fel­vidéki területeken végrehajtott földbirtokren­dezéssel kapcsolatos egyes végrehajtási kérdé­sek szabályozása tárgyában. A m­. kir. minisztérium az 1938 : XXXIV. t.-c. 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kö­vetkezőket rendeli : 1. §• A visszacsatolt felvidéki területeken ingósá­gokra vezetett végrehajtási eljárás során, ha a végrehajtató az ingatlan gazdasági célját szol­gáló építménynek (például magtárnak, fészer­nek, dohánypajtának, kukoricagórénak) mint ingóságnak összeírását kéri, a bírósági kikül­dött köteles az összeírás előtt megállapítani, hogy az építmény nem olyan ingatlanon áll-e, amely a 2.550/1939. M. E. szám­ú rendelet értel­mében az államra szállt. Ha a kiküldött meg­állapítja, hogy az építmény olyan ingatlanon áll, amely a 2.550/1939. M. E számú rendelet értelmében az államra szállt, az építmény összeírását mellőznie kell. 2­ §• Ha az 1. §-ban említett építményt a jelen rendelet hatálybalépése előtt foglalták le mint ingóságot, az építményt a foglalás alól fel kell oldani. A bíróság a feloldást a kincstár kép­viselőjének, az ingatlan kezelésére kirendelt gondnoknak vagy más megbízottnak, a Föld­­birtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Ala­kult Szövetkezetnek, a községi elöljáróságnak vagy más érdekeltnek a kérelmére, ha pedig az 1. §-ban meghatározott tényállás más után int Látomására, kérelem nélkül hivatalból ren­deli el .4 m. kir. belügyminiszter a Bedeg és Vidéke Hidegvérű Lótenyésztő Egyesület (azelőtt Bedeg és Magyarkeszi Hidegvérű Lótenyésztők Egye­sülete) (Tolna vármegye) módosított alap­szabályait 132.700/1940. B. M­. VII. a. szánt alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Diós­győri Postagalambtenyésztők Sport Egyesülete (Borsod vármegye) alapszabályait 136.020/ 1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Bocskay­ Postagalamb Sport Egyesület Hódmezővásár­hely alapszabályait 136.021/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Kecske­mét és Vidéke Postagalamb Sport Egyesület alapszabályait 136.022/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. .A magyar királyi belügyminiszter a „Ka­­rancs“ Postagalamb Sport Egyesület Salgótar­ján (Nógrád vármegye) alapszabályait 136.023/ 1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Sólyom Postagalamb Sportegyesület Hatvan (Heves vármegye) alapszabályait 136.024/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a „Me­csek“ Postagalamb Sport Egyesület Pécs alap­­szabályait 136.025/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. .A magyar királyi belügyminiszter a „Jó sze­rencsét“ Postagalamb Sport Egyesület Tata­bánya (Esztergom vármegye) alapszabályait 136.026/1940. B. M. VII. a. szám alatt látta­­mozta. .A magyar királyi belügyminiszter a Dunán­túli Postagalamb Sportegylet Tóváros (Komá­rom vármegye)* alapszabályait 136.027/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter az Oros­háza Postagalamb Sport Egyesület (Békés vár­megye) alapszabályait 136.028/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. belügyminiszter a Rákosvidéki Postagalamb Sport Egyesület, mint a Hungária Postagalambtenyésztőik Országos Szövetségé­nek tagja — Rákosszentmihály (Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye) alapszabályait 136.029/ 1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az Eugene Lenhoff : „Thousand and one nazi­lies“ ; Andreas Matthiae : „Sieben­bürgen“ ; Heinz Scheibenpflug : „Donau und Donauraum“ . G. H. Roberts : a„Dr. Eduard Benes“ című könyvektől a postai szállítás jo­gát megvonta. (213.726/1940. IV. 4. szám.)

Next