Budapesti Közlöny, 1940. május (74. évfolyam, 97-120. szám)

1940-05-01 / 97. szám

é terű­ erdőnek az erdőgazdasági művelés alól végleges f kivonása iránti kérvény (T. 16—17. §., B. 48. §.). 2. Tíz kataszteri holdnál nagyobb, de har­minc kataszteri holdat meg nem haladó terü­letű erdőnek váltógazdálkodásra berendezése iránti kérvény (T. 18. §., B. 57. §.). 4. §• 15 . illeték alá esnek a következő beadvá­nyok : 1. Harminc kataszteri holdnál nagyobb terü­letű erdőnek az erdőgazdasági művelés alól végleges kivonása iránti kérvény (T. 16—17. §., R. 48. §.). 2. Harminc kataszteri holdnál nagyobb terü­letű erdőnek váltógazdálkodásra berendezése iránti kérvény (T. 18. §., R. 57. §.). Illetékátalány alá eső eljárások. 5. §. f1) Az erdőtulajdonos indokolatlan mulasz­tása vagy rosszhiszemű adatszolgáltatása foly­tán az összeírásba (R. 3. §.), illetőleg az erdők törzskönyvébe (T. 7. §.) bejegyzett hibás ada­tok kiigazítása iránti eljárás (R. 4. §.) illeték­­átalánya 30 P. (2) Az illetékátalány lerovásához szükséges bélyeget az erdőtulajdonos az eljárási költség előlegezése végett részére kiadott felhívásra, az abban kitűzött határidő alatt köteles beszol­gáltatni. A bélyeg beszolgáltatásának elmulasz­tása a kötelezően bélyeggel teljesítendő illeték­lerovásnak elmulasztására megállapított bün­tető rendelkezések alkalmazását vonja maga után. 6. §• (1) A jelen rendelet 2. §-ának 1. pontjában említett kérelem alapján megindított véderdő kijelölésére irányuló eljárás illetékátalánya annyiszor 5 P, ahány kataszteri hold kiterje­désű a véderdőül kijelölni kért erdő területe. Az illeté­ká­talány lerovás szempontjából minden megkezdett kataszteri hold területet egész hold­nak kell tekinteni. A lerovandó illetékátalány összege 10­0-nél kevesebb nem lehet. (2) Az eljárás megindítása esetében (R. 15. §.) az eljáró hatóság köteles az eljárási költségek letétbehelyezése iránt kiadott felhívásban a megvédendő ingatlan tulajdonosát az illeték­átalány lerovására is felhívni. 7­ §• (1) A következő bekezdésben meghatározott illetékátalány alá esnek az alábbi eljárások : 1. Erdei termékeik nyilvános közlekedésre nem szolgáló területen való átszállításának, erre a célra mások magánútja (vontató-, csúsz­tató-, szán- vagy szekérutja, ösvénye, csúsz­­tatója) használatának, az átszállítandó erdei termékek lakásolására és feldolgozására szük­séges területek használatának (T. 86. §.), vala­mint mások magánhasználatú vasútja vagy másféle szállító berendezése igénybevételének (T. 87. §.) engedélyezése, meghosszabbítása (T. 91. §.), módosítása (T. 95. §.) és kiegészí­tése iránti eljárás, ideértve a kártalanítási összeg és a használati díj megállapítása (T. 97—98. §.) iránti eljárást is (T. 177—199., 202—214. §.). 2. Az átszállítással kapcsolatos egyéb, az 1. pont alatt nem említett eljárások (T. 100. §.). 3. Tutajozásnak és fausztatásnak (T. 101. §.), valamint a tutajozás és fausztatás előmozdítá­­sára, károk megakadályozására és a vizen át való közlekedés biztosítására szolgáló vízművek és egyéb építményeik létesítésének (T. 104. §.), más jogosultak berendezései használatának (T. 114. §.) engedélyezése, a községjárulék, költséghozzájárulás, kártalanítás összegének megállapítása, vízművek vagy egyéb építmé­nyek átadása, átalakítása vagy eltávolítása (T. 117. §.) iránti eljárás (K. 218—228. §.). 4. Legeltetési, makkoltatási, lombszedési, alomszedési, hulladékfagyűjtési, fahasználati jog vagy természetvédelmi rendelkezésekkel érintett tulajdoni korlátozás megváltása iránti eljárás (T. 296. §.). (2) Az (1) bekezdésben felsorolt eljárások illetékátalánya az eljárás tárgyának értékétől illetékmentességek. 8. §• (1) Illetékmentesek a következő beadványok : 1. Közérdekű erdőtelepítési (T. 126—145. §., K. 249—255. §.) eljárásban benyújtott bead­vány, ideértve a facsemete kiutalványozása iránti kérvényt is. 2. Államerdészeti kezelésben levő erdő tulaj­donosának facsemete igénylés iránti kérvénye. 3. Elemi csapások (széldöntés, rovarkár, erdei tűz) miatt előterjesztett fahasználati kérvények.­­ 4. Kijelölt tájvédelmi körzet vagy terület tulajdonosa által a T. 221. §-án alapuló kártérí­tési eljárásban benyújtott beadvány. 5. Kezelési költségjárulék fizetésének kötele­zettsége alól egészen vagy részben felmentés iránti kérvény (T. 71. §., K. 165. §.). 6. Erdőbirtokossági társulat alakulásával, hatáskörével, szervezetével és alapszabályszerű működésével kapcsolatos beadvány. 7. Erdőtulajdonosnak a soproni m. kir. erdé­szeti kutató intézethez, szakszerű tájékoztatás vagy véleményadás iránt intézett beadványa. 8. Erdőrendészeti áthágás (T. 239—257. §.), vagy erdei kihágás (T. 258—286. §.) miatt indí­tott eljárásban benyújtott beadvány. (2) Illetékmentes beadványra hozott határo­zat ellen irányuló, valamint illetékmentes el­járásban előterjesztett jogorvoslati beadvány — a közigazgatási bírósághoz intézett beadvány kivételével — illetékmentes. (3) Az erdészeti alkalmazott esküre bocsát­­hatásának feltételeit igazoló erdőfelügyelőségi bizonyítvány (R. 122. §.), valamint a hatósági eskü letételéről (T. 51. 8., R. 123. §.) kiállított bizonyítvány illetékmentes. Vegyes rendelkezések: 9. §. (1) Az ebben a rendeletben megállapított ille­téket vagy illetékátalányt okirati illetékbélyeg­gel kell leróni. (2) Az illetékátalány lerovására szolgáló bé­lyeget arra az iratra kell ragasztani, amelyet az illetékátalány alá eső eljárásban vagy az el­járásnak újabb illetékátalány alá eső szakaszá­ban első ízben kiállítottak. A bélyeget az eljáró hatóság köteles felülbélyegezni. (3) Az illeték lerovásának elmulasztása ese­tében az illetékhiányról hivatalos leletet kell készíteni. (4) Az illetékátalány egész összegének lero­vása előtt az eljárást megindítani, illetőleg foly­tatni nem szabad. A bélyeg beszolgáltatásának elmulasztása esetében tehát az eljáró hatóság az eljárás megindítását vagy folytatását kérő felet az illetékátalány lerovására azzal az érte­sítéssel köteles felhívni, hogy az eljárást az ille­tékátalány lerovásáig nem indítja meg, illető­leg nem folytatja. (5) Az illetékátalány lerovásának elmulasz­tása miatt hivatalos lelet felvételének helye nincs. (6) Az 5. §-ban említett eljárásban a (4) és (5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók. (7) Az illetékátalány magában foglalja az el­járás egy­es szakaszaiban benyújtott beadvá­nyok, felvett jegyzőkönyvek és hozott határo­zatok illetékét, ennélfogva azok után az illeték­átalányon felül illetéket nem kell leróni. Budapesti Közlöny 1940 május 1. — 97. szám. az elsőfokú eljárásban 0.5%, a másodfokú el­járásban 1 %­. Az illetékátalány összege azon­ban az elsőfokú eljárásban 5 %-nél, a másod­fokú eljárásban 10 P-nél kevesebb nem lehet. (3) Az eljárás tárgyának értéke pénzkövete­lés esetében a követelt pénzösszeg. Ha az eljá­rás tárgya nem pénzkövetelés, hanem más meg­becsülhető értékű dolog, annak értékét az eljá­rást megindító fél bejelenteni köteles. A bejelen­tés elmulasztása vagy nem megfelelő érték be­jelentése esetében, vagy ha az ellenérdekű fél a bejelentett értéket kifogásolja, a valóságos érté­ket az eljáró hatóság köteles megállapítani. Az értékmegállapítás ellen jogorvoslatnak helye nincs. (4) Ha az eljárás tárgya megbecsülhetetlen, annak értékét az illetékátalány szempontjából 1.000 P-nek kell tekinteni. Hatálybalépés: 10. §. (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) Rendelkezéseit alkalmazni kell mindazok­ban az esetekben, amelyekben a kincstár joga az illetékhez a­ jelen rendelet hatálybalépése után nyílik meg, illetőleg az illetékátalány alá eső eljárást a jelen rendelet hatálybalépése után indítják meg. Budapest, 1940. évi április hó 29.én. A miniszter helyett : dr. Szász Lajos s. k. államtitkár.—.....— • A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 83.552. szá­mi rend­elete a pamutfonalak forgalmi adóváltságának alapjául szolgáló átlagértékek megállapítása tárgyában. • 1. §• Az 1935. évi 170.000. számú pénzügyminisz­teri rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a pamutfonalak adóváltság alapjául szolgáló átlagértékeket az 1940. évi május havára az alábbiakban állapítom meg : Az 1. §-ban megállapított átlagértékeket kell alkalmazni a műselyemrosttal kevert pamut­fonalak adóváltság alapjául szolgáló átlagérté­kek megállapításánál is, tekintet nélkül a pamut és műselyemrost keverési arányára. 3. §. A vámtarifa 593. száma alá tartozó kizárólag műselyemrostból előállított fonalak, valamint a vámtarifa 594. száma alá tartozó nem pamut­fonalakkal cérnázott vagy kettőzött műselyem­­rostfonalak és a 120-as számúnál finomabb pamutforralak után az adóváltságot az általá­nos szabályok szerint az eladási ár alapján, illetve az 1935. évi 170.000. számú pénzügy­miniszteri rendelet 3. íj-ának (3) bekezdésében megjelölt saját fonodával rendelkező vállalatok által saját üzemükben felhasznált ilyen fonalak után az említett rendelet 3. §-ának (4) bekez­dése szerint megállapítandó érték alapján és a rendelet mellékletében megállapított meg­felelő belföldi kulccsal kell megfizetni. Budapest, 1940. évi április hó 25.-én. A miniszter helyett : Dr. Szász Lajos s. k. • állam­titkár. Fonal­finom­Kilogram­monkénti Fonal­finom­Kilogram­monkénti Fonal­finom­Kilogram­monkénti sági számok átlag értékek sági számok átlag értékek sági számok átlag értékek 2 2.47 42 4.88 82 8.334 2.47 4­ 5.15 81 8.586 2.47 46 5.47 86 Sa 68 2.61 48­­ 5.55 88 8.62 10 2.67 50 5.62 90 8.68 12 2.87 52 5.85 92 8.86 14 3.01 54 6.07 94 9.00 16 3.10 56 6.11 96­­ 9.10 18 3.14 58 6.16 98 9.12 20 3.16 60 6.17 100 9.14 22 3.25 62 6.41 102 9.32 24 3.36 64 6.67 104 9.47 26 3.45 66 6.72 106 9.53 28 3.59 68 6.75 108 9.58 30 3.80 70 7.01 110 11.61 32 3.99 72 7.37 112 9.81 34 4.24 74 7.99 114 9.97 36 4.41 76 8.08 116 10.03 38 4.48 78 8.12 118 10.09 40 4.60 80 8.20 120 10.13 Az árellen­őrzés országos kormánybiztosának 9.787/1940. Á. K. számú rendelete az egyes égeteti­ agyag tetőcserép gyártmányok eladási árához számítható felár megállapítása tárgyában. A 4.110/1939. M. E. számú rendelettel módo­sított 2.220/1938. M. E. számú rendelet 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján a követke­zőket rendelem .

Next