Budapesti Közlöny, 1940. május (74. évfolyam, 97-120. szám)
1940-05-01 / 97. szám
1940 május 1. — 97. szám.______________________BUDAPESTI KÖZLÖNY 1 §• (1) A hornyolt tetőcserép gyártmányoknak 1939. évi augusztus hó 26-án érvényben volt és a 8.300/1939. M. E. számú rendelet 1. és 2. §-ai szerint rögzített, az 5,5% fázisadó levonásával a gyártelep számított, kocsiba, vagonba, vagy hajóba rakott, az 1940. évi január hó 1. után vetett, illetve préselt és égetett cserépanyagokra vonatkozó 1000 darabonkénti gyári eladási árához a következő bekezdésekben részletezett felár számítható. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti rögzített eladási ár az 50.— P alatt van, úgy ahhoz legfeljebb 8.— P felár számítható. Az (l) bekezdés szerinti rögzített eladási ár és a felszámított felár együttes összege azonban nem haladhatja meg az 56.— P-L (3) Ha az (l) bekezdés szerinti rögzített eladási ár 50.-----60.- P között van, úgy ahhoz legfeljebb 6.— P felár számítható. Az (l) bekezdés szerinti rögzített eladási ár és a felszámított felár együttes összege azonban nem haladhatja meg a 64.— P-L (4) Ha az (l) bekezdés szerinti rögzített eladási ár 60.-----65.— P között van, úgy ahhoz legfeljebb 4.— P felár számítható hozzá. Az (1) bekezdés szerinti rögzített eladási ár és a felszámított felár együttes összege azonban nem haladhatja meg a 67.— P-t. (5) Ha a tetőcserepet előállító gyár, vagy annak eladási szerve által 2000 darabon aluli eladásnál közvetlen fogyasztók részére kiszolgáltatott cserépanyagoknak az (1) bekezdés szerinti gyári rögzített eladási ára 65.-----75.— P között van, úgy ahhoz legfeljebb 2.— P felár számítható. Az 1940. évi január hó 1. után vetett, illetve préselt és égetett hódfarkú tetőcserépgyártmányoknak 1939. évi augusztus hó 26-án érvényben volt és a 8.300/1939. M. E. számú rendelet 1. és 2. §-ai szerint rögzített 1000 darabonkénti gyári eladási árához legfeljebb 4. P felár számítható. 3. §. Az 1940. évi január hó 1. után vetett, illetve préselt és égetett „Fodor“-féle tetőcserépgyártmányoknak a 2. §-ban meghatározott rögzített gyári eladási árához legfeljebb 5. P felár számítható. 4 §• Ha az 1939. évi augusztus hó 26-án érvényben volt és a 8.300/1939. M. E. számú rendelet 1. és 2. §-ai szerint rögzített eladási ár ab rendeltetési hely volt megállapítva, az esetben az ab gyártelep számított kocsiba, vagonba, vagy hajóba rakott árura vonatkozó 1000 darabonkénti gyári eladási ár oly módon állapítandó meg, hogy a rögzítet eladási árból az 1939. évi augusztus hó 26-i tényleges fuvar- és mellékköltség, valamint az 5,5%a forgalmi adóváltság levonásba hozandó. 5. §. (1) Az 1939. évi augusztus hó 26-i rögzített ár és az 1—3. §-ok szerinti felár külön tételben állítandó számláira. (2) Az 1—3. §-okban felsorolt cserépgyártmányok viszonteladói és fogyasztói árai legfeljebb a gyári eladási árakra engedélyezett és a gyár által tényleg felszámított felár összegével növelhetők. 6. §. A jelen rendelettel engedélyezett felár az azt terhelő forgalmi adóváltsággal növelhető. 7. §• A jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Budapest, 1940. évi április hó 27. Dr. Kacsok Bálint s. k. maxátuumos orszásos kijutusiijulása. Az árellenőrzés országos kormánybiztosának 9.900/1940. Á. K. számú rendelete a kész férfi- és kész fiúgyermek felsőruha- és kabát közvetlen fogyasztók részére történő eladásánál felszámítható legmagasabb bruttó haszonkulcs megállapítása tárgyában. A 4.110/1939. M. E. számú rendelettel módosított 2.220/1938. M. E. számú rendelet 2. §-ának (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1 §(1) A késő férfi és 6 éven felüli fiúgyermek felsőruha- és kabátkészítő iparosok és az ilyen cikkek forgalomba hozatalával foglalkozó kereskedők közvetlen fogyasztói forgalmában (detail) eladásra kerülő készáru készpénzára nem lehet magasabb az iparosoknál, mint az előállításhoz tényleg felhasznált anyagnak és az előállítással kapcsolatos munkabérnek, illetve a kereskedőnél, mint a nettó beszerzési árnak, valamint a jelen rendelet 2. §-a szerinti bruttó haszonnak együttes összege. (2) Az előállításhoz felhasznált anyag, illetve a vásárolt készáru árát úgy kell megállapítani, hogy a számlázott vételárból a vétellel kapcsolatos összes engedmények levonásba hozandók, vagyis : a) a számlában feltüntetett, b) a vételár kiegyenlítéssel kapcsolatban igénybevett és c) az utólag elszámolásra kerülő forgalmi, valamint bármilyen más címen kapott engedmények. Az utólag elszámolásra kerülő jóváírások nagyságára nézve kétség esetén mindenkor az előző év engedményei az irányadók. (3) A különböző anyag- és kikészítési felárak a (2) bekezdésben említett közvetlen anyagköltségek között teljes egészükben elszámolhatók, viszont felár címén külön továbbhárításnak helye nincs. (4) Közvetlen munkabér címén csak az árkiszámítás tárgyát képező készáru előállításával kapcsolatban felmerült, ténylegesen kifizetett, illetve a saját műhelyében varró vagy kiszabó konfekciós a 6.001/1940. A. K. számú rendelet szerinti munkabért számíthatja fel. (5) Az ágazató műhely munkabérei és költségei közvetlenül nem számolhatók el, mert ezek a 2. §. szerinti bruttó haszonkulcsok megállapításánál vetettek figyelembe. 2 § (1) A vállalat általános költségeit (rezsijét) és tiszta nyereségét magában foglaló legmagasabb bruttó haszonként készpénzeladás esetén az 1. §. (2)—(4) bekezdésében meghatározott közvetlen anyag- és munkabérköltségekhez, (előállítási önköltséghez), illetve a készen vásárolt áru beszerzési árához az említett költségeknek legfeljebb a következő százalékai számíthatók fel : „R. I.“ „R. II.“ , „V.“ „II.“ minőség minőség minőség minőség Az eladó által konfekcionált cikkeknél___ 35% 30% 25% 20% Az eladó által készen vásárolt áruknál ___ 30% 25% .20% 15% ,,R. I.“ minőség alatt az 1.499/1940. XIII. Ip. M. szám alatt megerősített, a kész felsőruha készítő iparban (konfekció) az ország egész területén fizetendő legkisebb munkabérekről szóló rendelkezés (megjelent a Budapesti Közlöny 1940. évi 33. számában) szerinti raktári I. osztálynak ; „R. II.“ alatt a raktári II. osztálynak ; „V.“ minőség alatt a vásári I. és II. osztálynak ; „II.“ minőség alatt pedig a népruházatiosztálynak (magyar szabóság) megfelelő munkabérekkel készített ruhák és kabátok értendők. (2) Amennyiben a jelen rendelet hatálya alá tartozó iparos, illetve kereskedő, az előző bekezdésben említett munkabérosztályra való figyelemmel olyan, az eddiginél jobb minőség forgalombahozatalával is óhajt foglalkozni, amelyekkel 1940. évi január hó 1. előtt nem foglakozott, úgy e jobb minőségeknél is csak a korábban alkalmazott alacsonyabb bruttó haszonkulcsot számíthatja fel. Ily esetben e jobb minőség magasabb bruttó haszonkulcsát csak az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosának előzetes írásbeli engedélyével alkalmazhatja. 3. §: " Az az iparos és kereskedő, akinél a 2. §-ban meghatározott bruttó haszonkulcs az üzlet természete által indokolt általános költségét és méltányosan felszámítható tiszta nyereségét nem fedezi, megbízható könyveléséből merített adatokkal alátámasztva az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosától magasabb bruttó haszonkulcs megállapítását kérheti. 4. §• (1) Hitelre vagy részlethitelre közvetlenül vagy közvetve történő eladásoknál a hiteltnyújtó cég jogosult a jelen rendelet értelmében kiszámított eladási árhoz a 2. §., illetve a 3. §. szerinti bruttó haszonkulcson kívül külön : a) ha a hitelt legfeljebb 6 havi időtartamra nyújtja (a hitelezési kockázat, költségek és kamat fedezésére) további 5%-ot, b) ha a hitelezési idő 6 hónapnál hosszabb időre terjed, úgy az a) pont szerinti 5% -on kívül, 6 hónapon túl minden megkezdett hónap kamatának fedezésére havi 0,6% -ot( hat ezreléket) felszámítani. (2) Az előző bekezdésben felsorolt százalékon kívül sem kezelési költség, sem egyéb címen külön felszámításnak helye nincsen. 5. §. A jelen rendelet a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba, amely időponttól kezdve a raktáron levő készletek tekintetében is legfeljebb a jelen rendelet szerinti bruttó haszonkulcsszámítás alkalmazható. Budapest, 1940. évi április hó 29.-én. Dr. Kacsoh Bálint s. k. az árellenőrzés országos kormánybiztosa. A magyar királyi belügyminiszter a Ruházati Munkások Országos Egyesülete (Budapest) alapszabálymódosító függelékét 111.504/1939. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. Az Országos Zöldmező Szövetségnek a gyepvetőmagvak elismerésére vonatkozó s a m. kir. földmivelésügyi miniszter által a 68.030/1938. számi rendelettel jóváhagyott szabályzatának a 3. §-a kiegészíttetik azzal, hogy ezen szabályzat szempontjából gyepvetőmagvak alatt a ligeti perjé (poa nemoralis) magvai is értendők. (118.139/1940. VII. 1. F. M. szám.) A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a múlt évi 84.545/1939. II. — K. K. M. számi rendeletével megengedte, hogy a Baranya vármegye közigazgatási területéhez tartozó Magyaregregy község kísérletképen az 1940., 1941. és 1942. években április hó 25.-én és szeptember hó 20.-án, ha pedig ezeknek a napoknak valamelyikére vasárnap, avagy keresztény vagy nemzeti ünnep esik, akkor a rákövetkező legközelebbi köznapon országos állat- és kirakóvásárt tartson. (30.041/1940. II. szám.) A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a Párisban megjelenő „Párisi Hírlap“ című magyarnyelvű hetilaptól a postai szállítás jogát megvonta. (218.737/1940. IV. 4. szám.) 10.897/1940. I. M. E. szám. Pályázat itélőbirói és ügyészi állásokra. A jászapáti és ógyallai kir. járásbíróságok elnöki állásaira, továbbá a mezőtúri, berettyóújfalui, királyhelmeci és pécsváradi kir. járásbíróságoknál egy-egy járásbírói, végül a nyíregyházi, ungvári, nagykanizsai és pécsi kir. ügyészségeknél egy-egy ügyészi állásra pályázatot hirdetek. 3