Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1940. május (74. évfolyam, 97-120. szám)

1940-05-01 / 97. szám értesítője

1940 május 1. — 07. szám. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 3 helyette kötőjel lett volna teendő, s mert az árverés az 1530. sorszámu ingatlant folyamatosan követő és 1543. hazámig terjedő ingatlanok ás árverés tárgyát képezik a fent hivatkozott árverési hirdetményben hrszámok szerint kifejezetten feltüntetett és illetve felsorolt többi ingatlanokkal együtt. Ennek megállapítása mellett a telekkönyvi hatóság elrendeli, hogy a fenti árverési hirdetménnyel az abban kitűzött árverési határnapon az sárvári kir. járásbíróság területén lévő és Hegyfalu község határában fekvő s az ugyanottani 423. számú telekkönyvi betétben a végre­hajtást szenvedő nevén álló A. I. 34—45. sorszám és 15311., 1532., 1533., 1534., 1535., 1536., 1537., 1538., 1539., 1540., 1541., 1542. hnszámú ingatlanok is árverés alá bocsájtatnak a hivatkozott árverési hirdetmény és árve­rési feltételek 5 (öt) és 6­­ (hat) oldalán helyesen meg­állapított feltételek mellett és kikiáltási és illetve leg­alacsonyabb vételárban. A telekkönyvi hatóság, a hivatalos órák alatt hivatali helyiségében (Malomé utca, földszint 3. ajtószáml és Hegyfalu község elöljáróságánál megtekinthető és a fenthivatkozott szám alatt kibocsátott árverési hirdet­ményt helyesbítő ezen végzését kifüggesztés, illetve szabályszerű körözés végett Hegyfalu, Ivánegerszeg, Keményegerszeg, Zsedény és Répceszentgyörgy községek elöljáróságainak megküldi és a hivatalos lapban való egyszeri közzététel végett a végrehajtatok képviselőinek kiadni rendeli. Sárvár, 1940­. évi április hó 24. napján. A sárvári kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. N­F 11837 Csődönkivü­ti kényszeregyességek. Csődönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 0326/4939.—47. sz. A nyíregyházi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Grün­ickl Sándor férfi és női kalap-, dívás- és rövidáru kereskedő, fehérgyarmati lakos csődönkivüli kényszer­­egyességi ügyében a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást a 850/1934. M. E. számú rendelet 11. §-a alapján a mai napon befejezetté nyilvánította. Nyíregyháza, 1940. évi április hó 18. napján. A nyíregyházi kir. bérvényetek. * 20918 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 42.092/1939. szám. Özv. Herczog Miksáné szül. Berghoffer Ernesztin (Buda­pest, Pozsonyi-út 22. szám) cég ügyében a kir. törvény­szék a 3890/­1932. IM. E. számú rendelet 8. §-a alapján május hó 8-ik napjának délelőtti 10 órájára tárgyalást tűzött ki, V. ker., Alkotmány­ utca 14. szám, III. emelet 5. szám alá. Budapest, 1940. április 30. Országos Hitel­­védő Egylet. F 118­­3 Csődönkivüli kényszeregyesség. A beregszászi királyi törvényszék közhírré teszi, hogy Barla Károly adósnak mezőgazdasági egyességi ügyében a mai napon hozott végzésével az eljárást a magyar királyi minisztérium 11900/1939. M. E. szám­i rendeletének 30. §-a (1. bekezdése) alapján, a költségek kölcsönös meg­szüntetésével, megszüntette. Beregszász, 1939. évi novem­ber hó 22. napján. A beregszászi kir. törvényszék. * 3785 Csődönkivüli kényszeregyesség. A beregszászi királyi törvényszék közhírré teszi, hogy özv. Hajla Ferencné adósnak mezőgazdasági egyességi ügyében a mai napon hozott végzésével az eljárást a magyar királyi minisztérium 9.900/1939. M. E. számú rendeleté­nek 36. §-a (4. bekezdése) alapján, a költségek kölcsö­nös megszüntetésével, megszüntette. Beregszász, 1939. évi november hó 22. napján. A beregszászi kir. tör­vényszék. * 3780 Felhívások. Felhívás. P. 1387/2. 1940. szám. A miskolci kir. tör­vényszék dr. Stricker Jenő budapesti ügyvéd által kép­viselt Katona Mihály budapesti lakos folyamodó ké­relme folytán az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Katona Mihályné szül. Kodó Mária volt miskolci lakost, hogy férjével Katona Mihállyal az 1934. évi julius hó 9. napján a miskolci állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hir­detménynek a hivatalos lapban történt beiktatását kö­vető naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Barna Mór ügyvéd, miskolci lakos, most kinevezett ügy­gondnok fogja őt képviselni. Miskolc, 1940. évi április hó 11. napján. A miskolci kir. törvényszék. **476 Felhívás: Cg. 2256/94. szám. Kaposvár—Fonyódi helyi érdekű vasut részvénytársaság felszámolás alatti cég ügyében a királyi törvényszék megállapítja, hogy a fel­számolók rész­vény birtokosok* részére 98/19.38. t. a. 39.872 pengőt helyeztek bírói letétbe. Ezért felhívja az ismeretlen részvénybirtokos­okat hogy a még fenn­maradt és bírói letétként kezelt 2912 pengőből az ő(ke)t megillető felosztási hányad felvétele végett 6 hónap alatt a kir. törvényszéknél jelentkezzen­­ek­. A kitűzött határidő eredménytelen letelte után a letét­ben levő összeget a királyi törvényszék az állampénz­tárba fogja beutalni. Ebben az esetben az érdekeltek igényeiket a pénzügyi hatóságoknál érvényesíthetik a törvényes elévülési időn­ belül. Egyben a királyi törvényszék az ismeretlen helyen tartózkodó részvénybáróufco­szoki érdekeinek védelmére ügygondnokul dr. Szentpéteri Gyula budapesti (V. ker. Szent István-körut 4. szám) ügyvédet rendeli ki. Buda­pest, 1940. évi április hó 19. napján. A budapesti királyi törvényszék. **485 Felhívás. Cg. 2677/79. szám. Somogy vármegyei egye­sült helyi érdekű vasutak részvénytársaság felszámolás alatti cég ügyében a királyi törvényszék megállapítja, hogy a felszámolók, az ismeretlen részvénybirtokosok részére 79/1938. t. a. 9061 pengőt helyeztek bírói letétbe. Ezért felhívja az ismeretlen részvénybirtokos (oka) t, hogy az ő(ke)t megillető vagyon és nyereségosztalék felvétele végett 6 hónap alatt a kir. törvényszéknél je­lentkezzen (ek). A kitűzött határidő eredménytelen letelte után a letét­ben levő összeget a királyi törvényszék az állampénz­tárba fogja beutalni. Ebben az esetben az érdekeltek igényeiket a pénzügyi hatóságoknál érvényesíthetik a törvényes elévülési időn belül. Egyben a királyi törvényszék az ismeretlen helyen tartózkodó részvénybirtokos (ok) érdekeinek védelmére ügygondnokul dr. Szentpéteri Gyula budapesti (V. ker., Szent István­ körut 4. szám) ügyvédet rendelt ki. Buda­pest, 1940. évi április hó 18. napján. A budapesti kir. törvényszék. **482 Idézések. Idézés. P. 1010/1940. szám. A szombathelyi királyi tör­vényszék, mint hitbizományi bíróság közhírré teszi, hogy a gróf Erdődy Sándor által alapított hitbizomány ügyében gróf Erdődy Ferenc hitbizományi birtokos azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a hitbizományi bíró­ság hagyja jóvá azt a nyilatkozatát, amellyel a korábbi hitbizományi birtokos, néhai gróf Erdődy Sándor által az 1933. évi II. tc. alapján kibocsátott 100.000 pengő névértékű kincstári jegy átvétele tárgyában vállalt kö­telezettségeit magára nézve is kötelezőnek elfogadja és a kincstári jegyek elzálogosítását tudomásul veszi. A királyi törvényszék a kérelem tárgyában elrendelte az érdekeitek meghallgatását és erre Határnapul 1940. évi május hó 20. (Húsz) napjának délelőtti fél 1l órá­ját tű­zte ki (I. emelet 37. ajtósz.). Erre a határnapra a várományosokat e hirdetmény utján azzal a figyelmeztetéssel idézi meg, hogy a tárgya­lásról való elmaradásuk az ü­gy elintézését nem gátolja. Szombathely, 1940. évi április hó 20. napján. A szombat­helyi kir. törvényszék, mint hitbizományi bíróság. 3783 Idézés. P. 1009/1940. szám. A szombathelyi királyi törvényszék, mint hitbizományi bíróság közhírré teszi, hogy a gróf Erdődy Ferenc által alapított hitbizomány ügyében a hitbizományi birtokos azt a kérelmet ter­jesztette elő, hogy a hitbizományi biróság hagyja jóvá azt a nyilatkozatát, amellyel a korábbi Ilii bizományi birtokos, néhai gróf Erdődy Sándor által az 1933. évi II. t.-c. alapján kibocsátott 100.000 pengő értékű kincstári jegy átvétele tárgyában vállalt kötelezettségeit magára nézve is kötelezőnek elfogadja és a kincstári jegyek el­zálogosítását tudomásul veszi. A királyi törvényszék a kérelem tárgyában elrendelte az érdekeltek meghallgatását és erre határnapul 1940. évi május hó 20. (Húsz) napjának délelőtti fél fél órá­ját tűzte ki (I. emelet 37. ajtósz.). Erre a határnapra a várományosokat e hirdetmény utján azzal a figyelmeztetéssel idézi meg, hogy a tárgya­lásról való elmaradásuk az ügy elintézését nem gátolja. Szombathely, 1940. évi április hó 20. napján. A szombat­­helyi kir. törvényszék, mint hitbizományi biróság. 3784 Okiratmegsemmités. 825/1. 1940. szám. Cifra Mihály velétei lakos 1927. évbeli sárga, heréit, csillagos lová­ról szóló marhalevelet elvesztette, az erről szóló marha­levelet megsemmisítem. Huszt, 1940. évi április hó 2. napján. A huszti járás főszolgabirája. . 3696 Okiratmegsemmisités. 2731/1910. szám. Cserfán Pál 2 darab 1938. évi fekete mén lovára Varga községben 1939. október 2. napján 344. és 345. jegyzőkönyvi szá­mok alatt kiállított marhalevelek elvesztek. Megsemmi­síteni. Sásd, 1940. évi április hó 2­3. napján. A hegyháti járás főszolgabirája. 3662 Okiratmegsemmisités. 7996/1940. szám. Szüts Józsefn­é szekszárdi lakos lovának elveszett marhalevele semmis. Szekszárd, 1940. évi április hó 25. napján. Szekszárd megyei város polgármestere. 3748 Okiratmegsemmisítés. Pk. I. 580.581/2. 1940. szám. A budapesti központi királyi járásbíróság közhírre teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat : a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület által dr. Éber (Elmer) Ferenc részére Lidy de Trey névre kiállított 92.554. folyószámlán C/3. sorozatú betétkönyv megsem­misítése iránt az eljárást dr. Éber (Ébner) Ferenc buda­pesti (Kecskeméti­ utca 14. szám) lakos kérelmére fo­lyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa l­e, mert ellenkező eset­ben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folya­modó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1940. évi április hó 9. napjára. A budapesti köz­ponti kir. járásbíróság. F 11821 Okiratmegsemmisítés. Pk. 31924/1940. szám. A mis­kolci kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat : Pénzintézetek Országos Biz­tositó Bt. által 1934. évi augusztus hó 7. napján. 183630. kötvény szánt alatt özv. Faragó Györgyné leánya , Piszárczki Jánosné (Miskolc, Attila­ utca 11. sz. lakos) javára 175 pengő biztosítási összegről kiállított 1934. évi augusztus hó 1. napján kezdődő, 1954. évi augusztus hó 1-én lejáró életbiztosítási kötvény megsemmisítése iránt az eljárást özv. Forgács Györgyivé szül. Haluska Anna miskolci lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt har­madszori beiktatását követő naplól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező eset­ben a biróság azt a jelzett határidő letelte után a folya­­modó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Miskolc, 1940. évi március hó 23. napján. A miskolci kir. járásbíróság.____________________________ 3623 Okiratmegsemmisítés: 1108 1940. szám. A kiskunhalasi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elve­szett következő okirat : „Biztosítási nyilatkozat. Alulírott Födi András (nős Jakus Juliannával) kiskunhalasi lakos ezennel elisme­rem, hogy a Halasi Takarékpénztár Részvénytársaságtól 3.500.000 korona azaz Hárommillióötszázezer korona váltóhitelt nyertem, s ezen összeggel a nevezett intézet­nek adósa vagyok, kötelezem magamat, hogy e tartozá­somat, illetőleg ennek mindenkori hátralékát a hitelező intézetnek, hogy a birtokában levő s általam bármily minőségben aláírt váltók összegét mint világos adóssá­got tekintet nélkül arra, hogy a váltók váltójogi uton érvényesülhetők-e vagy sem, a váltók lejáratától számí­tott 8% kamataival együtt rajtam köt törvényi úton meg­vehesse, behajthassa; alávetem magamat ez esetben a kiskunhalasi kir. járásbíróság kizárólagos illetékességé­nek és hatáskörének. Tartozásom biztosítására lekötöm a kiskunhalasi 7838. számú alkvi betétben A. I. 1., 2. sorsz. alatt felvett ingat­lanokból­ illetőségemet és a kiskunhalasi 10114. sz. t­kvi betétben A. I. 1., 2. sorszám alatt felvett ingatlanokat, s megengedem, hogy ezekre a zálogjog 3.500.000 korona váltóhitel biztosítéki összeg és 8% kamatai, úgy 1.500.000 korona költség óvadék erejéig a Halasi Takarékpénztár Részvénytársaság javára saját költségemen telekkönyvi­leg bekebeleztessék, tartozván a kifizetés u­tán a törlést is saját költségemen foganatosítani. Kijelentem, hogy jelen nyilatkozatban vállalt kötele­zettségem és az itt nyújtott jelzálogi biztosítás kiterjed és hatályos nem csupán a mostani váltón alapuló tarto­zásomra, hanem mindazoknak a váltóknak az összegére is, melyeket a mostani váltó kicseréléséül, vagy ezektől kü­lönállólag fogok a hitelező intézetnek bármilyen minőségbeni aláírásommal ellátva jövendőre benyújtani. Mely nyilatkozat előttem felolvastatott, megmagyaráz­­tatott s általam elfogadva azután íratott alá. Kelt Kiskunhalason, 1926. évi december hó 1. napján. Előttünk : dr. Jan Géza s. k. tanú, dr. Dolicsek Lajos s. k. tany. Födi András s. k. Kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi ható­ság. Iktatószám : 5639. Evk. : 1926. dec. 2. Jelen okirat alapján a jelzálogjog 3.500.000 korona váltóhitelbiztosítéki összeg, ennek 8% kamatai és 1.500.000 korona költségóvadék erejéig a kiskunhalasi 7838., 10114. sz. betétben A. 1. 1., 2., A. 1. 1., 2. sorszám alatt foglalt ingatlanokra a Halasi Takarékpénztár Rész­vénytársaság javára C. 7., C. 2. sorszám alatt be­venelez­­tetett. Kiskunhalas, 1926. évi december hó 40. napján. Kerék József s. k. kir. telekkönyvvezető. ,(P. H.)‘* megsemmisítése iránt az eljárást a Halasi Takarék­­pénztár kiskunhalasi hel.­cég kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat­­birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó ujabk kérelmére semmisnek fogja nyilváni­­tani. Kiskunhalas, 1940. évi április hó 17. napján. A kis­kunhalasi kir. járásbíróság. E 11822 O­kiratmegsem frissítések. Okiratmegsemmisités. Gy. 719/1940. szám. Kiinger Miklós ungvári lakos a részére hatóságom által kiállí­­tott, 330.094. sorszámú személygépkocsivezetői igazol­ványát elveszítette. Amennyiben azt jelen hirdetmény megjelenésétől szá­mított 30. napon belül hivatalomnál nem mutatják be, érvénytelennek fogom nyilvánítani és helyette másod­latot állítok ki. Ungvár, 1940. évi április hó 20. napján. A m. kir. rendőrség ungvári kapitánysága, mint I. fokú gépjáróműkerü­leti hatóság. 3479 Okiratmegsemmisités. 1814/1940. szám. Eszlári Lajos felsőzsolcai lakos nevére az 1940. évi április hó 1-én Szikszón, 927/1940. jegyzőkönyvi szám alatt .kiállított 1 darab 1938. október 11-iki pirostarka üszőről szóló marhalevél semmis. Szikszó, 1940. évi április hó 17-én. A szikszói járás főszolgabirája. 3299 Okiratmegsemmisités. TP 142/2—1940. 6. sz. Donáth Ignác vágsellyei lakos nevén szereplő TP 142. rend­számú gépkocsi forgalmi engedélye elveszett. Érvény­telennek nyilvánítom: Érsekújvár, 1940. évi április hó 20. napján. A m. kir. rendőrség érsekujvári kapitány­sága.­­ 3008 Okiratmegsemmisités. 255/1940. köt. szám. Cs. 2775. nvt. számú, Hochrein Ferenc névre 1937. évben ki­állított és elveszett csónakigazolvány semmis. Csepel, 1940. évi április hó 16. napján. A m­. kir. rendőrség csepeli révkirendeltségének csónaknyilvántartása. 3585 Okiratmegsemmisités. 2486/1940. szám. Krisch József kecskeméti (Belsőnyír, 34. sz. alatti) lakos elveszett lójárlatát megsemmisítem. Kecskemét, 1940 évi április hó 13 napján. Kecskemét thj. város 1 fokú hatér­,,"e. 3366 .

Next