Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1940. június (74. évfolyam, 121-144. szám)

1940-06-01 / 121. szám értesítője

nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ráczkeve, 1840. évi május hó 21. napján. A ráckevei kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. N­F 12255 Árverés. 3461/1840. tk. szám. Pécsi Takarékpénztár (képv. dr. Pincsek Zoltán ügyvéd, H.) végrehajtatnak í­zv. Búzás Jánosné sz. S­oós Júlia, özv. Sós József­né sz. Kovács Júlia és Lukács Nándor végrehajtást szen­vedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási, utóajánlatra az újabb árverést 1100 pengő tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a Kővágókoltós községben fekvő, s a kővágószöllősi 404. sz. betéti : 494 1. hrsz. rétre 40 P, 3050/1/a hrsz. szántóra 39, 1717. hrsz. szöllőre 77 pengő, 1718. hrsz. szellőre 127 P, 550/2/b hrsz. rétre 26, 550/2/b hrsz. 67, 551 2/b hrsz. szöllőre 97, 1803/1/a hrsz. szöllőre 8, 1810/2/b hrsz. szöllőre 17, 1810/3/a hrsz. szöllőre 8, 188­­1. hrsz. rétre 140, 2680. hrsz. szántóra 580, 1719/2. hrsz. szöllőre 581, 409,2. hrsz. kertre 15, 411/3. hrsz. házra 1000, 492. hrsz. kertre 32, 2560. hrsz. rétre 775, 3048. hrsz. szántóra 134, 3488. hrsz. szántóra 266, 3489. hrsz. szántóra 112, 553. hrsz. szöllőre 151., 554. hrsz. rétre 266, 1632. hrsz. szöllőre 60, 1720. hrsz. szöllőre 251., 1722. hrsz. szöllőre 39, 3/2043 erdőilletőségre 20, 12 2046 legelőilletőségre 50, 6/2046 erdőilletőségre 40, 1034. sz. betéti, 3193. hrsz. szántóra 302 pengő kikiál­tási árban elrendelte. Az árverés nem érinti a 409/2. hrsz. ingatlanra beke­belezett kocsi-it szolgalmi jogot. A 1034. sz. betéti ingatlan egészét, a többi­­ illetőségét özvegy Soós Józsefné haszonélvezeti joga terheli. Ha ennek a teher­nek a fenntartásával 2000 pengőt nem ígérnek meg, éttől mentesen kell elárverelni az ingatlanokat. Az árverést 1810. évi , június hó 26. napján délelőtt 11 órakor Kővágószöllős községházának tanácstermében fogják megtartani. Az árverésre kerülő lakházat a felénél, a többi ingat­lant a kikiáltási, ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem lehet eladni. Bánatpénz a kikiáltási ár 10%-a, amelyet a maga­sabb ígéret ugyanannyi százalékára kell kiegészíteni. Pécs, 1940. évi február hó 29. napján. A pécsi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. N­F 12254 az adóst és hitelezőket, hogy a tárgyaláson az értékesí­tés elrendelését kérhetik. Debrecen, 1940. évi május hó 25. napján. A debreceni kir. törvényszék. *21126 CsScS h­i­r­d­etm­ény.­ ­Csődmegszüntetés. Cs. 4034/61/1940. szám. A bereg­szászi kir. törvényszék, mint csődbíróság Engel Mihály kereskedő, ilosvai lakos csődügyében a beregszászi volt csehszlovák kerületi bíróság által 19®2. évi március hó 18. napján K. 1/32/2. számú végzéssel megnyitott csődöt az 1931. évi 64. számú csehszlovák törvény 166. §-ának bekezdése alapján megszüntette. Beregszász, 1940. évi április hó 27. napján. A beregszászi kir. törvényszék, mint cégbíróság. 4614 Csárdönkivüli kén­yszeregyesség©k. Csödönkivü­li kényszeregyesség. Ke. 2678/16. 1935. sz. A gyulai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Gajdács János békéscsabai lakos elleni csődönkivüli kényszer­­egyességi eljárást befejezetté nyilvánította és az elren­delt biztosítási intézkedéseket megszüntette. Gyula, 1940. évi május h­ó 20. napján. A gyulai kir. törvényszék. *21116 Csődönkivü­li kényszer­egyezség. Ke. 900/17. 1939. sz. Az egri kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Hercz Jó­zsef gyöngyösi vörös és divatáru kereskedő csődönkivüli kényszeregyességi ügyében a kir. törvényszék a kény­­szeregyességi eljárást a 850/1931. M. E. szám­i rendelet 10. §. 2. bek. 2. pontja értelmében befejezettnek nyilvá­nítja, mert az egyességben értékesítést nem kötöttek ki s a teljesítésre az egyességben meghatározott idő eltelt. Flyer, 1940. évi május hó 14. napján. Az egri kir. tör­vényszék. *21117 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 30516/37. 1939. sz. Kopstein Andor ber. fakereskedő (VI., Andrássy­ út 105.) csődönkívüli kényszeregyességi ügyében a kir. törvény­szék közhírré teszi, hogy a 850/1931. M. E. számú ren­delet 10. §-a alapján az eljárást befejezetté nyilvánította, az elrendelt biztosítási intézkedéseket megszüntette és a vagyonfelügyelőt tiszte alól felmentette. Budapest, 1940. évi május hó 24. napján. A budapesti kir. törvény­­szék.­­ *21124 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 42021/20. 1939. sz. Szűcs József cipőgyáros (XIV., Róna­ u. 127.) bej. cég és tulajdonosa Szűcs József csődönkivüli kényszer­egyességi ügyében a budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a mai napon fenti számú végzésével jóvá­hagyta az adós és hitelezők között az Országos Hitel­­védő Egylet közreműködésével 1940. évi április hó 10. napján létrejött magánegyességet, az egyességet jóvá­hagyó végzést jogerősnek nyilvánította és a vagyon­felügyelő összes diját és kiadását 3382 P 10­0, azaz Háromezerháromszáznyolcvankettő pengő 10 fillérben állapította meg. Budapest, 1940. évi május hó 15. nap­ján.. A budapesti kir. törvényszék. . *21125 Idézések. Idézés: P. 776/4. 1940. szám. A pápai királyi járás­bíróság közhírré teszi, hogy a Pápai Hitelbank rt. pápai bejegyzett cég felperesnek, Császár S. F­erenc és társai alperesek ellen 1.025 pengő váltótőke és járulékai iránt indított perében a bíróság a per felvételére és érdem­leges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a fele­ket, hogy 1940. évi június hó 24. napján délelőtt 11 órakor, hivatalos helyiségében (Pápa, Fő­ utca 17. szám, I. emelet 8. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszer­smind pedig Császár S. Ferencné dákai volt lakos ismeretlen örökösei alperesek részére ügygondnokul dr. Rédei Tibor ügyvédet (lakik Pápa) nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügy­gondnok fog helyettük eljárni. Pápa, 1040. évi május hó 24. napján. A pápai kir. járásbíróság, 4607 Idézés: P. 777/4. 1940. szám. A pápai kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy a Pápai Hitelbank Rt. pápai bej. cég felperesnek, Császár S. Ferenc és társai alperesek ellen 816 pengő váltótoké és járulékai iránt indított perében a biróság a per felvételére és érdemleges tár­­gyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1910. évi június hó 24. napján délelőtt 11 órakor, hivatalos helyiségében (Pápa, Fő­ utca 17. sz., I. emelet 8. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig néhai Császár Ferencné dákai volt lakos ismeretlen örökösei alperesek részére ügygondnokul dr. Rédei Tibor ügyvédet (lakik Pápa) nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügy­gondnok fog helyettük eljárni. Pápa, 1940. évi május hó 24. napján. A pápai kir. járásbíróság. 4608 Idézés: 417902/1940. szám. A budapesti központi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy a Budapesti Iparbank r.-t. k. f. a. felperesnek, Halm Sándor és tsai alperesek ellen 55 pengő váltótőke és járulékai iránt indított perében a bíróság a per felvételére és érdemleges tár­gyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1910. évi június hó 17. napján délelőtt 9 órakor, hiva­talos helyiségében (V., Markó­ utca 25. szám, II. emelet 230. ajtószám alatti jelenjenek meg, egyszersmind pedig Becsey Antal ismeretlen örökösei alperesek részére — akik ismeretlen helyen tartózkodnak —­ ügygond­nokul dr. Jakab Miklós ügyvédet­­ (lakik: Budapest, Szent István-körút 15. sz.) nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügy­gondnok fog helyettük eljárni. Budapest, 1940. évi május hó 28. napján. A budapesti központi kir. járás­bíróság. ‘ 1 4606 Okiratmegsemmisítés. 1186/1940. szám. A törökszent­miklósi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat : A Fegyverneki Fiitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagjánál néhai Biró Mátyás volt fegyverneki lakos nevén 329, törzskönyvi szám alatt 225 / 18­1-ről és 123/11. törzskönyvi szám alatt 222 P 26 fillérről nyilván­tartott üzletrész befizetésekről kiállított s özv. Biró Mátyásné és dr Biró Zoltán által örökölt befizetési bizonylatok és üzletrészjegyek megsemmisítése iránt az eljárást özv. Bíró Mátyásné és dr. Bíró Zoltán fegyver­neki lakosok kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt egyszeri beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a biróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvání­tani. Törökszentmiklós, 1940. évi május hó 8. napján. A törökszentmiklósi kir. járásbíróság. 4585 Okiratmegsemmisités. 62/2. 1940. köt. szám. Cs. 628. nyt. számú Neczász Lajos névre 1937. évben kiállított és elveszett csónakigazolvány semmis. Csepel, 1940. évi május hó 11. napján. A m. kir. rendőrség csepeli rév­­kirendeltségének csónak nyilvántartása. 4589 / 73 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 2407/22. 1939. sz. (Végzés.) Miskolczi József komádi-i vegyeskereskedő csődönkivüli kényszeregyességi ügyében Dénes Imre békéscsabai (Andrássy­ út 23. sz.) lakos hitelező által végrehajtási kérelem adatván be, a kir. tszék 1940. évi junius hó 7. napjának d. e. 11 órájára azzal idézi meg Idézés: 23/1940. Kjő. szám. Néhai Müller János, volt püspöknádasdi lakos hagyatékának tárgyalására a határnapot 1940. évii augusztus hó 30. napjának dél­előtti 9 órájára Pécsváradra, hivatalos helyiségembe ezennel kitűzöm és erre Müller György Oroszországban ismeretlen helyen távollevő örököst azzal a figyelmez­Okiratmegsemmisítés. Pk. I. 582699/1. 1939. szám. A budapesti központi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat : Magyar Rokkantsegélyző és Nyugdíjegylet budapesti (VIH., József-körút 46.) egyesület által 40090. szám alatt 1934. évben özv. Tótis Albertné névre kiállított 154 pengő 73 fillér járadéktőke értéket igazoló járadéklevél (tanú­sítvány) megsemmisítése iránt az eljárást özv. Tótis Albertné (Rákospalota, Irányi Dániel­ u. 25/a) lakos kérelmére folyamtaba tette. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1940 junius 1. —­lül. szám. Felhívások. Felhívás. P. 7241/4. 1939. szám. A debreceni királyi törvényszék dr. Engel Mihály debreceni ügyvéd által képviselt Bubán János sárándi (74. sz.) lakos folya­modó kérelme folytán az ismeretlen helyen tartózkodó Hüse Erzsébet, volt hajduszoboszlói lakost, hogy férjé­vel, Bubán Jánossal az 1936. évi április hó 29. napján a debreceni állami­­nnyakönyvvezető előtt kötött házas­ságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban történt beiktatását követő naptól szá­mított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező eset­ben a folyamodó keresete következtében a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindí­tandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Szemere Antal ügyvéd, debreceni lakos, most ki­nevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Debrecen, 1910. évi május hó 11. napján. A debreceni kir. törvény­szék. **604 Felhívás: 4451/1939. szám. A gyulai kir. törvényszék dr. Padrach Kálmán békéscsabai ügyvéd által képviselt Sipos Dezsőné sz. Müller Vilma békéscsabai (Breznyik­­utca 14. szám a.) lakos folyamodó kérelme folytán az 1894: XXXI. t.­cikk 77. §-ának b) pontja alapján fel­hívja az ismeretlen helyen tartózkodó Sipos Dezső, volt békéscsabai lakost, hogy feleségével , Müller Vilmával az 1934. évi december hó 24. napján a békéscsabai állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos lap­ban történt másodszori beiktatását követő naptól szá­mított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házas­ság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindí­tandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Keppich Frigyes gyulai ügyvéd, most kinevezett ügy­gondnok fogja őt képviselni. Gyula, 1940. évi január hó 4. napján. A gyulai kir. törvényszék. 2—1 F 12257 tetéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgyalá­son személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelenne, a részére a gyámhatóság által kinevezett gond­nokkal fogják a tárgyalást megtartani és hogy perre­­utasítás esetében is, amennyiben képviseletéről nem gondoskodna, a gyámhatóság által kinevezett gondnok által fog képviseltetni. Pécsvárad, 1940. évi május hó 21. napján. Dr. Kiss Elemér, kir. közjegyző, 4609 Idézés: 5468/1940/2. szám. A komáromi kir. törvény­szék dr. Schreiber Lajos komáromi ügyvéd által kép­viselt Téglás Áronné sz. Helli Ágnes marcelházai lakos, folyamodó kérelm­e folytán az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. § ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Téglás Áron volt marcelházai lakost, hogy feleségével , Téglás Áronné született Helli Ágnessel az 1916. évi november hó 21. napján az egercsehi állami anyakönyvvezető elött kötött házasságon alapuló élet­­közösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó kere­sete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben uj hirdetményi idézés mellőzésével dr. Bangha Dezső ügyvéd, komáromi lakos, most kineve­zett ügygondnok fogja őt képviselni. Komárom, 1940. évi május hó 25. napján. A komáromi kir. törvényszék. ** 603 O­firatme­gsemmisitések. Okirollmegsemmisítés. Pk. 12042/1939. szám. A székes­­fehérvári királyi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat : Székesfehérváron, 1931. évi október hó 1-én kiállított Vasutasok Családgondozó Országos Egyesületébe szólni 9.194. tagsági számú belépési nyilatkozat megsemmisí­tése iránt az eljárást Szabó János székesfehérvári (Salétrom­ u. 22. sz.) lako­s kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a biróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánít­­ani. Székesfehérvár, 1939. évi november hó 7. napján. A székesfehérvári kir. járásbíróság. 4605 Okiratmegsemmisítés. Pk. I. 581201/1. 1940. szám. A budapesti központi királyi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat : Hermes Biztosító részvénytársaság budapesti bel. cég által 644. szám alatt, 1936. évben Szabó András nevére kiállított 123 pengő 09 fillér járadéktőke értéket igazoló járadéklevél (tanúsítvány) megsemmisítése iránt az el­járást Szabó András budapesti (Molnár­ utca 19. szám, földszint 7.) lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a a Budapesti Közlönyben­ történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a­ folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvání­­tani. Budapest, 1940. évi május hó 22. napján. A buda­pesti központi kir. járásbíróság. F 12250 Okiratmegsemmisités. 1364/1940. szám. Hegedűs Jó­zsef tiszasülyi lakos nevére kiállított egy darab pej, csődör ló marhalevele elveszett, megsemmisítem. Jász­apáti, 1940. évi május hó 24. napján. Jászsági alsó járás főszolgabirája, 4578

Next