Budapesti Közlöny, 1940. augusztus (74. évfolyam, 172-196. szám)

1940-08-01 / 172. szám

e létre, a nyugdíjjogosultsághoz az említett ren­delet 14. §-a szerint megkívánt működési időbe a Magyarországtól átcsatolt területen teljesített működés idejét bele kell számítani tekintet nél­kül arra, hogy a közjegyzőt a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki vagy kárpát­aljai területeken rendszeresített állásra az ottani hatóság az 1931. évi március hó 1. napja előtt, vagy az után nevezte ki. A visszacsatolt területem renedszeresített állásra kinevezett kir. közjegyzőnek az ország egyéb területén rend­szeresített kir. közjegyzői állásra való esetleges áthelyezése vagy kinevezése az itt meghatáro­zott időnek a működési időbe beleszámítását nem érinti. A működési időbe a nyugdíjjogosultság szem­pontjából a jelen §. alapján beleszámítható időre a nyugdíjintézeti járulékot megfizetni nem kell. 2­ §• A 15.600/1934. I. M. számú rendelet 38. §-ának harmadik bekezdése azzal a rendelke­zéssel egészittetik ki, hogy a jelen rendelet 1. §-a alá eső kir. közjegyző pótjárulék­­fizetési kötelezettsége szempontjából a kir. közjegyző­nek az 1921. évi julius hó 26. napja előtti kir. közjegyzői kinevezése idején betöltött életkora irányadó. Ez a rendelkezés nem érinti a jelen rendelet hatálybalépése előtt esedékessé vált pót­járuléknak az esedékesség idejében irány­adó jogszabályok szerinti megfizetésére fenn­álló kötelezettséget. 3. §• A 15.600/1934. I. M. számú rendelet 42. §-ának második és harmadik bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek : A kir. közjegyző személyében beállott válto­zás esetében a működését megszüntető és a működését megkezdő kir. közjegyző — ideértve a kamara által kijelölt helyettest is — együtte­sen kötelesek az arra a hónapra eső nyugdíj­intézeti járulékot megfizetni, amelyben mind­ketten működtek. A nyugdíjintézeti járulék a két közjegyzőt (helyettest) egymás között mű­ködési idejük arányában terheli. Vita esetében a két közjegyzőt (helyettest) terhelő járulék­­fizetési arány tárgyában a kamara dönt ; hatá­rozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. 4. §. A jelen rendelet az 1940. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba. Budapest, 1940. évi július hó 30. napján. Dr. Radocsay László s. k. m. kir. igazságügyminiszter. A m. kir. belügyminiszter 144.995/1940. VII. a. számú rendeletével a Budapesten dr. Matolcsy Mátyás felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő és a Centrum kiadóvállalat r. t. budapesti nyomdavállalat nyomdájában elő­állított „Magyarság Útja“ című időszaki lap további megjelenését és terjesztését az 1939 : II. t.-c. 151. §-ának 3. bekezdése értelmében az országnak az említett törvényhely által védett érdekeit veszélyeztető és pedig a lap folyó évi julius hó 19.-én megjelent III. évfolyam 29. számában „Napi 8 óra a pokolban“ cím alatt, úgyszintén julius hó 26.-án megjelent III. év­folyam 30. számában „A rendszer figyelmébe“ címek alatt közzétett közleményei miatt 30 napi időtartamra, azaz folyó évi augusztus hó 30.-ig bezárólag megtiltotta. Nevezett lapnak a jelen tilalom ellenére netán megjelenő példányait azonnal el kell kobozni és belőlük egy-egy példányt a budapesti kir. ügyészséghez be kell szolgáltatni. Aki a lapot e tilalom dacára kiadja vagy ter­jeszti, azt az 1939 : II. t.-c. 198. §-ának első bekezdése szerint kell büntetni. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a lencse-, borsó- és bükkönyzsizsik elleni kötelező véde­kezésre vonatkozó 106.153/1938. F. M. szám alatt kiadott rendeletének hatályát az 1940. évi julius hó 1. napján 66.974/1940. VIII. A. 1. F. M. szász alatt­ kelt rendeletivel az ott,megjelölt községek (városok) területére kiterjesztette és a körzeti beosztást megállapította , minthogy Dunaszentbenedek és Hejőbába községekben zsizsiktelenitő üzem nem létesült és Tiszaderzs község helyett Tiszaszentimre községben épült fel a zsizsiktelenitő üzem, ehhez képest a m. kir. földmivelésügyi minisz­ter 1940. évi július hó 30. napján 68.470/1940. VIII. A. 1. F. M. szám alatt kelt rendeletével Dunaszentbenedek (Pest-Pilis-Solt-Kiskun­­vármegye), Tiszaeszlár (Borsod vármegye), Tiszapalkonya (Borsod vármegye) községek területére vonatkozólag a 66.974/ 1940. VIII. A. 1. F. M. számú rendelettel hatá­lyon kívül helyezte és a körzeti beosztást az alábbiakban módosította : He­jő­papi (Borsod vármegye) zsizsiktelenítő üzem körzete : Hejőpapi, Nemesbikk, Hejő­bába. Tiszaszentimrei (Jász-Nagykun-Szolno­k vár­megye) zsizsiktelenitő üzem körzete : Tisza­szentimre, Abádszalók, Tiszaderzs, Derzstomaj, Tiszaszőllős (Heves vármegye). (68.470/1940. VIII. A. 1. szám.) ______ A m. kir. földművelésügyi miniszter a tivadari birtokosság legeltetési társulatának feloszlásá­val, annak a 794/1929. szám alatt jóváhagyott alapszabályait megsemmisítette. (190.419/1940. VII. C. 1. szám.) A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter folyó évi 35.947/1940. N­. K. K. M. számú rendeletével megengedte, hogy a Csong­­rád vármegye közigazgatási területéhez tar­tozó Szentes megyei város minden évben a március hó 15.-ét, május hó 31.-ét és október hó 31.-ét megelőző hétfőn, abban az esetben pedig, ha e napok valamelyike Gergely-nap­tár szerinti ünnepre, vagy nemzeti ünnepre esnék, a legközelebbi következő köznapon országos állatvásárt tartson. (48.797/1940. II. szám.) Vitéz Magyar Lajos a m. kir. honv. központi gépkocsizó tanosztály állományába tartozó ht. tiszthelyettes részére 1939. évi augusztus hó 23. napján kiállított 13.503. számú Honvédségi gépjárómű vezetői­­igazolvány elveszett. Érvény telén szem. Megtalálás esetén azt elkobzás után a Honvé­delmi Minisztérium 3. b. osztályába kell bekül­deni. 482.842/3. b.—1940. szám. M. kir. hon­védelmi miniszter. Budapesti Közlöny 1940 augusztus 1. — 172. szám. Hirdetmény. 1. Az 1­ 960/1935. M. E. sz. rendelettel létesített Külföldi Hitelek Pénztára a külföldi kötvény­birtokosok képviseleteivel folytatott tárgyalások eredményeként az 1937. év július havában aján­latot tett a magyar önkormányzatok, egyházi testületek és bizonyos magánadósok külföldi pénzértékre szóló, címletesített hosszúlejáratú tartozásai után a külföldi kötvénybirtokosok javára teljesítendő kamatfizetések tárgyában. Az ajánlatot az 1937. évi julius havában közzé­tett közlemény foglalja magában, amelyet a Pénztár a Budapesti Közlöny 1937. évi julius hó 17.-i 160. számában megjelent hirdetményé­nek I. részében szó szerint közölt. A szóban forgó ajánlat hatálya az 1940. évi július hó 31. napján lejárt. Ezért a Pénztár érintkezést keresett a külföldi kötvénybirtoko­sok mindazon képviseleteivel, melyekkel egyet­értésben az ajánlatot annak idején előterjesz­tette és azokkal a képviseletekkel, amelyekkel sikerült az érintkezést felvennie, közölte, hogy az 1940. évi július hó 31.-én lejáró ajánlatnak a hatályát visszavonásig, de mindenesetre leg­alább három hónap tartamára, vagyis legalább az 1940. évi október hó 31. napjáig esedékessé váló szelvények tekintetében, azonos feltételek mellett meghosszabbítja. II. Figyelemmel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyes külföldi pénznemek árfolyamának jegyzését felfüggesztette és ennek folytán a ki­bocsátó adósok nincsenek abban a helyzetben, hogy a 6.900/1931. M. E. sz. rendeletben, vala­mint az azt kiegészítő és módosító rendeletek­ben meghatározott letételi kötelezettségüknek a szóbanforgó pénznemekre szóló tartozásaik tekintetében eleget tegyenek, a Pénztár az ilyen záloglevelek és más kötvények szelvényeire mindaddig nem teljesíthet sem pengőben, sem külföldi fizetőeszközben fizetést, amig a Magyar Nemzeti Bank a megfelelő pénznem árfolyamát újból nem jegyzi. Budapest, 1940. évi augusztus hó 1.-én. Külföldi Hitelek Pénztára, 118.120/1.—1940. szám. Pályázati hirdetmény. A m. kir. pénzügyminisztérium a dunaföld­­vári, mátészalkai, nyíregyházi és a sátoralja­újhelyi m. kir. adóhivataloknál üresedésben levő adóhivatali főnöki állásokra pályázatot hirdet. Ezekre az állásokra a pénzügyi közigazgatás fogalmazási szakában alkalmazott VI. fizetési osztályú pénzügyi főtanácsosok, VII. fizetési osztályú pénzügyi tanácsosok és VIli. fizetési osztályú pénzügyi titkárok, továbbá az adó­hivataloknál alkalmazott VI., VII. és VIII. fize­tési osztályú állampénztári tisztviselők pályáz­hatnak. Az adóhivatali főnöki állásra áthelyezendő fogalmazási, valamint az adóhivatali főnöki vizsgával bíró állampénztári tisztviselők végle­ges, míg az adóhivatali főnöki vizsgát nem tett állampénztári tisztviselők ideiglenes minőség­ben nyerhetnek főnöki megbizatást. Az ideiglenes minőségű főnöki megbizatást nyert állampénztári tisztviselők az adóhivatali főnöki szakvizsgát a megbízatás napjától szá­mított egy éven belül letenni kötelesek, a főnöki állásban való véglegesítésük pedig csak a szak­vizsga sikeres letétele esetén történhetik meg. A vizsga sikertelensége esetén a főnöki meg­bízatás vissza fog vonatni. Felhivatnak tehát mindazok, akik a fent­­említett állásokra pályázni óhajtanak, hogy pályázati kérvényüket felettes pénzügyigazgató­ságuk útján a kérvényben megnevezett állomás­helyre nézve illetékes pénzügyigazgatósághoz, a jelen pályázati hirdetménynek a Pénzügyi Köz­lönyben leendő közzétételétől számított 14 napon belül annyival is inkább nyújtsák be, mert elkésetten, vagy a szolgálati út mellőzésé­vel benyújtott kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Budapest, 1940. évi julius hó 26.-án. 3—3 M. kir. pénzügyminisztérium. 1.506/1940 ig. szám. Pályázati hirdetmény. A m. kir. igazságügyminiszter urnak 40.013/ 1940. I. M. VI. számú rendelete alapján a fiatal­korúak ceglédi m. kir. orsz. fogházánál betöl­tendő tiszteletdíjas fogházorvosi állásra pályá­zatot hirdetek. A fogházorvos tiszteletdíja havi utólagos részletekben esedékes évi 1.200 (Egyezerkettő­­száz)­­, amely összeg nem esik csökkentés alá. Az állásra az nevezhető ki, aki a köztiszt­viselőkre megállapított általános kellékek fenn­forgását igazolja, orvostudor, az 5.634/1934. I. M. számú rendeletben előírt törvényszéki or­vosi képesítést megszerezte és akinek a fel­merülő belgyógyászati és bőrgyógyászati tenni­valók ellátására megfelelő jártassága van. A pályázati kérvényt a pályázó születési anyakönyvi kivonatával (keresztlevéllel), a magyar állampolgárságot igazoló okmánnyal, vagy illetőségi bizonyítvánnyal, esetleg magyar állampolgárságra való igény szabályszerű be­jelentését igazoló okmánnyal (opció), az illeté­kes közigazgatási hatóság által kiállított új­keletű erkölcsi bizonyítvánnyal, hatósági orvosi bizonyítvánnyal, az elméleti képesítést és az orvosi gyakorlatot, valamint az esetleges kato­nai szolgálatot igazoló okiratokkal felszerelve, a m. kir. igazságügyminiszter úrhoz címezve­­•

Next