Budapesti Közlöny, 1940. november (74. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-03 / 250. szám

Budapest, 1940. Vasárnap, november 3. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések dija, a 300 szót meg nem haladó ingó- és ingatlanárverések kivételével, az első 10 szóért 28 ar. f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 ar. f, mely előre fizetendő. — M magánhird­etéseknek egyszeri beiktatási díja félhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 ar. f. Ezek a dijak fizetendők nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetések után, hanem a főlapban megjelenő kivonatokért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. A 300 szót meg nem haladó ingó- és ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díja budapesti hirdetők részére 5 aranypengő 60 fillér, vidéki hir­­detők részére 6 aranypengő 10 fillér, mely átalányösszegekben egy támpéldány ára, a bélyegilleték és forgalmi adó, a vidékről feladott hirdetéseknél ezeken felül a tám­példány- és nyugtakézbesítés költségei is bent foglaltatnak. A 300 szót meghaladó ingó- és ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díjára nézve az egyéb hivatalos hirdetmények díjszabása mértékadó. Szerkesztőség : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: 160-453 Kiadóhivatal : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: 160-464 Kiadóhivatali kirendeltség: Budapest, V., Szalay­ utca 10—14. sz. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Előfizetési árak: Havonkint Negyedévenkint Számonkint 4 ar. P 80 £ 14 , 40 * - 20 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a m. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 20 ar. pengő. Budapesti Közlöny. Hatóságoknak havonkint sar.1281. „ negyedévenkint 3 „ 84 „ Magánosoknak havonkint 3 „ 20 „ „ negyedévenkint 9 „ 60 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ „ „ további 8 old.­kint — 16 „ Hivatalos Értesítő. A lap mai számában közzétett rendeletek tartalomjegyzéke. A m. kir. minisztérium 7.800/1940. M. E. számú rendelete. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi terület közigazgatása. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 2.32.275/1910. IV. 8. számú rendelete a budapesti egységes távbeszélő hálózatba bevont városok (községek) területéről bekapcsolt távbeszélő állomások alapdíjának megállapítása tárgyában. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 23.860/1940. Evi. számú rendelete a tanszemélyzet ideiglenes minőségben teljesítendő szolgálata tárgyaiban kiadott 2.000/1940. V. K. M. évi. számú rendelet kiegészítése tárgyában. Az árellenőrzés országos kormánybiztosának 26.400/1940. Á. K. számú rendelete a péksütemény és kenyér leg­magasabb árána­k megállapítása tárgyában. Az árellenőrzés országos kormánybiztosának 29.700/1940. Á. K. számú rendelete a búza- és rozsőrlemények legmagasabb árának megállapitása tárgyában kiadott 20.100/1940.—VII. Á. K. számú rendelet egyes intézkedéseinek módosítása tárgyában. A szeszgyártó-, párlatkészitő-,­­bor- és gyümölcs szeszfőző) szeszfeldolgozó (likőr-, rumkészítő), ecetgyártó, élesztőgyártó, valamint a növényi- és gyümölcskonzerv­­gyártó iparban az ország egész területén fizetendő legkisebb munkabérek. A paprikah­asitó- és kikészítőiparban az ország egész területén fizetendő legkisebb munkabérek. A fogadó (szálló, penzió), vendéglő, kifőző, korcsma, kávéházi és kávémérő iparokban foglalkoztatott alkalmazottak legkisebb munkabére a kassai kereskedelmi és iparkamara területére kiterjedő hatállyal. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. belügyminiszter az 1936 :1. t.-c. 7. §-ának (2) bekezdése alapján dr. Stockinger János m. kir. tiszti főorvost az érsekújvári kerületi orvosi kamara elnöki tisztében meg­erősítette. (213.184/1940. XIV. B. M. szám.) A m. kir. minisztérium 7.800/1940. M. E. számú rendelete. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi terület közigazgatása. A m. kir. minisztérium a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló 1940 : XXVI. t.-c. 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. Közigazgatási beosztás: 1­ §• A visszacsatolt keleti és erdélyi területen és az országnak ezzel a területtel határos részein­­— a törvényhozás további rendelkezéséig — a következő törvényhatóságok alakíttatnak meg : A. Vármegyék. 1. Bihar vármegye, székhelye : Nagyvárad. 2. Szatmár vármegye, székhelye : Szatmár­németi. 3. Bereg vármegye, székhelye : Beregszász. 4. Ugocsa vármegye, székhelye : Nagy­­szőllős. 5. Máramaros vármegye, székhelye : Máramarossziget. 6. Szilágy vármegye, székhelye : Zilah. 7. Szolnok-Doboka vármegye, székhelye : Dés. 8. Beszterce-Naszód vármegye, székhelye: Beszterce. 9. Kolozs vármegye, székhelye : Kolozsvár. 10. Maros-Torda vármegye, székhelye : Marosvásárhely. 11. Udvarhely vármegye, székhelye : Székelyudvarhely. 12. Csík vármegye, székhelye : Csíkszereda. 13. Háromszék vármegye, székhelye : Sepsi­­szentgyörgy.­ ­ Törvényhatósági jogú városok: 1. Nagyvárad. 2. Kolozsvár szabad királyi város. 3. Marosvásárhely szabad királyi város. 4. Szatmárnémeti szabad királyi város. 2­ §■ Az 1. §-ban felsorolt vármegyék területe a következőkép állapíttatik meg : 1. Bihar vármegye : Csonka-Bihar vár­megyének a vármegye felszabadult területrészé­vel kiegészített területe — Királyhágó és Körös­­feketető községek kivételével —, továbbá Szat­már vármegye területéből: Érkörtvélyes község. 2. Szatmár vármegye : Csonka-Szatmár vár­­megyének a vármegye felszabadult részével — beleértve a Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék­hez beosztott Nagypalád községet is — kiegé­szített területe: Érkörtvélyes, Dobra, Nántű, Rákos tér ebes és­­Jóháza községek kivételével, azonkívül Szolnok-Doboka vármegye területé­ből : Brébfalva, Csemefalva, Csókás, Haragos, Kápolnokmonostor, Kiskör­­vélyes, Kovás­­kápolnok, Kővárberence, Kővárfüred, Kővár­­gyertyános, Kővárfonác, Kötelesmező, Lacház, Nagyhegy, Nyárfás, Révkápolnok, Rózsa­­patak és Szurdokkápolnok községek. 3. Bereg vármegye : Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyéknek Bereg vármegyéhez tartozó ré­sze Alsóremete és Felsőremete községek kivéte­lével. 4. Ugocsa vármegye : Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyéknek Ugocsa vármegyéhez tartozó része, Ugocsa vármegyének a román uralom alól felszabadult területe és végül Gödényháza, Királyháza, Nagyszőllős, Szőllősegres, Szőllős­­végardó, Tekeháza, Tiszahetény, Tiszaszirma és Tiszaszászfalu községek 5. Máramaros vármegye : Máramaros vár­megyének román uralom alól felszabadult te­rülete — Lonka község román uralom alól fel­szabadult területrészének kivételével —, to­vábbá Alsóa­ása, Középapja, Faluszlatina, Aknaszlatina, Téc­ső, Tiszafejéregyház, Kerek­­hegy és Vask községek 6. Szilágy vármegye : Szilágy vármegyének a román megszállás előtt fennállott területe, továbbá Szatmár vármegye területéből : Dobra, Nántű és Rákosterebes községek, valamint Szolnok-Doboka vármegye területéből : Arany­­mező, Bezdédtelek, Csákigorbó, Csernek, Csok­­m­ány, Gorbósalamon, Hegyköz, Kiskalocsa, Kiskeresztes, Nagykeresztes, Paptelke, Sza­lonnapatak, Szurduk és Tótszállás községek. 7. Kolozs vármegye: Kolozs vármegyének felszabadult területrésze, az új magyar-román határvonal megállapítása következtében a vár­megye nyugati részétől elvágott községek ki­vételével, továbbá Szolnok-Doboka vármegye területéből : Doboka, Füzes, Füzesszentpéter, Kecskeháza, Kendilóna, Komlósújfalu, Lóna­­poklostelke, Magyarderzse, Magyarköblös, Páncélcseh, Récekeresztúr, Szentkatolnadorna, Szótelke, Vajdaháza és Völös községek, végül Bihar vármegye területéből : Királyhágó és Kőrösféketető községek. 8. Szolnok-Doboka vármegye : Szolnok-Doboka vármegyének a román megszállás előtt fennállott területe a Szatmár, Szilágy és Kolozs vármegyékhez beosztott községek kivételével, azonkívül Szatmár vármegye területéből Jó­­háza község. 9. Beszterce-Naszód vármegye : Beszterce-Naszód vármegyének a román megszállás előtt fennállott területe, továbbá Kolozs vármegye területéből: Budatelke, Fűzkút, Lom­bérd, Mezőkecsed és Mezőszentmihály községek. 10. Maros-Torda vármegye : Maros-Torda vármegyének felszabadult területe, továbbá Kolozs vármegyének az új magyar-román határ­vonal megállapítása következtében a vármegye nyugati részétől elvágott községei a Beszterce- Naszód vármegyéhez beosztott községek ki­vételével, azonkívül Udvarhely vármegye terü­letéből : Bordás,­­ Csöb, Rava, Szentdemeter, Székelyszállás és Székelyvécke községek és végül Kisküküllő vármegye területéből : Nagy­tere­m, Kistere­m, Teremiújfalu, Balavásár, Nagykend, Kiskend és Kóród községek. 11. Udvarhely vármegye : Udvarhely vár­megyének felszabadult területe a Maros-Torda vármegyéhez beosztott községek kivételével. 12. Csik vármegye : Csik vármegyének a román megszállás előtt fennállott területe. 13. Háromszék vármegye : Háromszék vár­megyének felszabadult területe. Egyes szám ára 320 fillér.

Next