Budapesti Közlöny, 1940. november (74. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-03 / 250. szám

2­ 3. §■ 1. Nagyszalonta, 2. Nagykároly, 3. Nagybánya, 4. Felsőbánya, 5. Máramarossziget, 6. Zilah, 7. Szilágysomlyó, 8. Dés, 9. Szamosiújvár, 10. Beszterce, 11. Bánffyhunyad, 12. Szászrégen, 13. Székelyudvarhely, 14. Csíkszereda, 15. Gyergyószentmiklós, 16. Sepsiszentgyörgy és 17. Kézdivásárhely városok a megyei városok közé soroztatnak. 4­ §( 11) Az 1. §-ban említett vármegyék területén a járási, valamint a közjegyzői beosztást — arra az időre, amíg a törvényhatósági bizottságok a rendes jogszabályok szerint meg nem alakul­nak — a belügyminiszter állapítja meg. (2) A belügyminiszter a visszacsatolt keleti és erdélyi területen lévő olyan nagy- vagy kis­községet, illetőleg az olyan községi területrészt, amely a román megszállás előtt valamely város­hoz tartozott, az illető városhoz visszacsatol­hatja. (3) A visszacsatolt keleti és erdélyi területen a község és egyéb helyneveket a belügyminiszter az 1898 : IV. törvénycikkben meghatározott szabályok mellőzésével állapítja meg. II. önkormányzati közigazgatási testületi szervek. 5. §. Az 1. §-ban felsorolt törvényhatóságok, vala­mint a visszacsatolt keleti és erdélyi területen fekvő megyei városok és községek testületi szerveire vonatkozóan — addig is, amíg az ide­vonatkozó rendes jogszabályok szerint való újjáalakításuk lehetséges lesz — az alábbi §-okban foglalt rendelkezések irányadók. 6. §. (1) Bihar és Szatmár vármegyékben a tör­vényhatósági bizottságokat — a visszacsatolt területrészekre tekintettel — 210—210 taggal ki kell egészíteni. (2) Az 1. §. A. 4.—13. pontjai és B. 1.—4. pontjai alatt felsorolt törvényhatóságokban a törvényhatósági bizottsági tagok száma a kö­vetkező : A. Vármegyék. Ugocsa vármegyében ..................... 60, Máramaros vármegyében ................ 120, Szilágy vármegyében ....................... 150, Szolnok-Doboka vármegyében .... 150, Beszterce-Naszód vármegyében .... 120, Kolozs vármegyében ........................ 120, Maros-Torda vármegyében .......... 150, Udvarhely vármegyében ................ 120, Csik vármegyében ........................... 120, Háromszék vármegyében ................ 120. B. Törvényhatósági jogú városok. Kolozsvár thj. városban ................. 56, Nagyvárad thj. városban .............. 56, Marosvásárhely thj. városban .... 54, Szatmárnémeti thj. városban.......... 54. (3) Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék tör­vényhatósági bizottságának Ugocsa vármegye területén lakó azok a tagjai, akik az 1.710/ 1939. M. E. számú rendelet alapján hivattak be vagy neveztettek ki a törvényhatósági bizottságba, a jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában Ugocsa vármegye törvényható­sági bizottságának tagjaivá válnak. Ezeket a tör­vényhatósági bizottsági tagokat az Ugocsa vár­megyére— a 12) bekezdésben — megállapított létszámba be kell számítani. (4) Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék tör­vényhatósági bizottságának az előző bekezdés rendelkezésével nem érintett tagjai , Bereg vár­megye törvényhatósági bizottságának válnak tagjaivá. Az előző bekezdés rendelkezése kö­vetkeztében Bereg vármegye törvényhatósági bizottságában megüresedett tagsági helyek be­töltésére az 1.710/1939. M. E. számú rendelet megfelelő rendelkezése irányadó. 7­ §• (1) A 6. §. fi­ és (2) bekezdésében említett törvényhatósági bizottsági tagokat a törvény­­hatóság lakosai közül a belügyminiszter ne­vezi ki. (2) Azt, aki az ország megcsonkítását meg­előző időben a 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett valamely törvényhatóságban tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, ugyan­abban a törvényhatóságban a törvényhatósági bizottság tagjává ki lehet nevezni abban az esetben is, ha nem lakik az illető törvényható­ság területén. 8. §• (1) Az 1929 : XXX. törvénycikknek a tör­vényhatósági bizottságban a szakszerűség kép­viselete címén és a hivatali állásuknál fogva helyet foglaló tagokra vonatkozó rendelkezé­seit a 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett tör­vényhatóságokban is alkalmazni kell. (2) A 6. és 7. §. rendelkezései nem érintik azoknak törvénhatósági bizottsági tagságát, akik a jelen rendelet hatálybalépése időpontjá­ban Bihar vármegye vagy Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának az 1929 : XXX. törvénycikk, illetőleg a visszacsatolt felvidéki területekre vonatkozó jogszabályok alapján tagjai. (3) Az 1929 : XXX. t.-c. 4. §-ának (3) bekez­désében felsorolt érdekképviseleti csoportok ál­tal képviselt érdekek képviseltetéséről a tör­vényhatósági bizottsági tagoknak a 6. és 7. §-ok alapján történő kinevezése során kell gon­doskodni. A 9. §. (1) A 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett törvényhatóságokban — a törvényhatósági bi­zottság kiegészítése, illetőleg megalakulása után — újjá kell alakítani, illetőleg meg kell alakí­tani a törvényhatósági kisgyűlést, a közigazga­tási bizottságot, ennek albizottságait, valamint a jogszabályok értelmében megalakítandó egyéb bizottságokat és választmányokat. (2) A kisgyűlésbe a vármegyék mindegyiké­ben tizenhat-tizenhat tagot kell választani, a törvényhatósági jogú városokban pedig nyolc­nyolc tagot kell választani és két-két tagot kell kinevezni. (3) Az (1) bekezdésben említett szervek meg­alakításának módja tekintetében az arra vonat­kozó rendes szabályok megfelelően irányadók. (4) Központi választmányt — további ren­delkezésig — nem kell alakítani. 10. §. (1) A visszacsatolt keleti és erdélyi területen a képviselőtestület tagjainak száma megyei városban harminc, nagyközségben húsz, kis­községben tíz. (2) A képviselőtestület tagjait megyei város­ban az alispán, nagy- és kisközségben a fő­szolgabíró nevezi ki a megyei város, illetőleg a község lakosai közül. 11. §. Az előző §-okban foglalt rendelkezések alap­ján megalakított önkormányzati közigazgatási testületi szervek megbízatása addig tart, amíg az említett testületi szervek az idevonatkozó rendes jogszabályok szerint meg nem alakul­nak. III. Tisztviselői szervezet megállapítása és a tisztviselők alkalmazása. 12. §. (1) A 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett törvényhatóságoknak, úgyszintén a visszacsatolt keleti és erdélyi területen fekvő megyei városok­nak és községeknek feladataik ellátásához szük­séges szervezetét és ezzel kapcsolatban tiszt­viselőiknek és egyéb alkalmazottaiknak létszá­mát, valamint szolgálati viszonyait — arra az időre, amíg az említett közületek törvényható­sági bizottsága, illetőleg képviselőtestülete a rendes szabályok szerint meg nem alakul — az idevonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek szem előtt tartásával — a vármegyéket illetően a pénzügyminiszterrel egyetértően — a belügy­miniszter állapítja meg. (2) A belügyminiszter az (1) bekezdésben említett önkormányzati testületeket átmenetileg mentesítheti — a jogszabályokban meghatáro­zott — egyes olyan feladatok ellátása és kötele­zettségek teljesítése alól, amelyek az érdekelt közület teherbíróképességét meghaladják. (3) A 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett vármegyék műszaki személyzetének létszámát és szolgálati viszonyait (1890 :1. t.-c. 18. §. első bekezdése 7. pontja) arra az időre, amíg a törvényhatósági bizottság a rendes szabályok szerint meg nem alakul — a pénzügyminiszter­rel egyetértve — a kereskedelem- és közlekedés­­ügyi miniszter állapítja meg. 13. §. A 6. §. (1) és (2) bekezdésében felsorolt tör­vényhatóságok élére kinevezett főispán — mindaddig, amíg a törvényhatósági bizottság a rendes szabályok szerint meg nem alakul — az esküt (1886 : XXI. t.-c. 60. §.) a belügy­miniszter előtt teszi le. 14. §.­­ , (1) A 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett törvényhatóságokban, úgyszintén a visszacsatolt keleti és erdélyi területen fekvő megyei váro­sokban és községekben a 12. §. alapján meg­állapított létszám keretén belül betölthető és a rendes jogszabályok szerint választás alá eső állásokat — mindaddig, amíg a törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselőtestület a rendes szabályok szerint meg nem alakul — kinevezés útján kell betölteni. (2) Az (1) bekezdés alá eső vármegyei és városi tisztviselőket — a (3) bekezdésben meg­jelölt alkalmazottakat kivéve — úgyszintén a községi (köz-) jegyzőket a belügyminiszter ne­vezi ki. (3) A városi segéd- és kezelőszemélyzet tag­jait, valamint a városi szerződéses alkalmazot­takat, továbbá a városi üzemek (vállalatok) és intézmények alkalmazottait a polgármester nevezi ki, illetőleg alkalmazza. (4) Nagy- és kisközségekben a községi (kör-) jegyző kivételével az elöljáróságnak összes választás alá eső tagjait, úgyszintén az összes választás alá eső tisztviselőket és a választás alá eső egyéb alkalmazottakat a főszolgabíró ne­vezi ki. 13. 5. A 14. §. alapján a kinevezés ideiglenes és legfeljebb arra az időre szól, amíg a rendes szabályok szerint megalakult törvényhatósági bizottság, illetőleg képviselőtestület az illető állást választás útján be nem tölti. Az ideiglenes kinevezés bármikor visszavonható. 16. §. (1) A 12. §. értelmében szervezett állásra — az alábbi bekezdésekben említett kivételektől eltekintve — csak azt lehet alkalmazni, akinek a jogszabályokban megállapított képesítése megvan. (2) Az (1) bekezdésben említett állásra a belügyminiszter azt is kinevezheti, akinek az illető állásra megállapított elméleti képesítése megvan ugyan, de gyakorlati közigazgatási vizsgát (1933: XVI. t.-c. 39. §.) nem tett. Ilyen esetben a belügyminiszter a kinevezési okirat­ban a vizsga letételére határidőt állapíthat meg. (3) Az (1) bekezdésben említett állásra a visszacsatolt keleti és erdélyi terület lakosai közül az is alkalmazható, akinek az illető állásra való alkalmazáshoz az 1921. évi július hó 26. napján Magyarországon hatályban volt jogszabályokban, illetőleg az 1940. évi augusz­tus hó 30. napján a visszacsatolt keleti és erdélyi területen hatályban volt jogszabályok­ban meghatározott képesítése van. Budapesti Közlöny 1940 november 3. — 250. szám.

Next