Budapesti Közlöny, 1940. november (74. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-03 / 250. szám

1940 november 3. — 260. szám. Budapesti Közlöny (4) A 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett törvényhatóságokban, úgyszintén a visszacsa­tolt keleti és erdélyi területen lévő megyei váro­sokban és községekben bármely állást pályázat hirdetése nélkül is be lehet tölteni. 17. §. (1) A 14. §. alapján kinevezett minden tiszt­viselő hivatali (szolgálati) esküt köteles tenni. Azt, aki az eskü letételére a kinevezési okirat kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt nem jelentkezik, olyannak kell tekinteni, mint aki alkalmaztatását nem fogadta el. 12) A hivatali (szolgálati) eskü szövegére a 2.708/1920. M. E. számú rendelet az irányadó. (3) Az esküt a törvényhatóság első tiszt­viselője a főispán előtt, a többi törvényhatósági tisztviselő, úgyszintén a megyei város polgár­­mestere a törvényhatóság első tisztviselője előtt, a megyei város többi tisztviselője és egyéb al­kalmazottja a polgármester előtt, a községi tisztviselők és egyéb alkalmazottak a főszolga­bíró előtt teszik le. 18. §. (1) Annak az állami vagy vármegyei tiszt­­viselőnek korábbi állását, aki a jelen rendelet alapján történt kinevezését közvetlenül meg­előzőleg a felvidéki területtel és Kárpátaljával megnövekedett ország területén rendszeresített álláson szolgálatban állott, megüresedettnek kell tekinteni. (2) Annak a városi vagy községi tisztviselő­nek korábbi állása, aki a jelen rendelet alapján történt kinevezését közvetlenül megelőzőleg a felvidéki területtel és Kárpátaljával megnöve­kedett ország területén rendszeresített állásban volt alkalmazva, mindaddig nem tekinthető véglegesen megüresedettnek, amíg az érdekelt tisztviselő az új állásában végleges elhelyezést nem nyer. Ha azonban a tisztviselő korábbi állásának betöltésére szükség van, az állás he­lyettesítés vagy tiszteletdíjas alkalmazás útján ideiglenesen betölthető. (3) Ha az (1) bekezdésben említett tisztviselő az új állásban a megtartandó első választás al­kalmával végleges minőségben elhelyezést nem nyert, a tisztviselőt korábbi állásába vissza kell venni; ha korábbi állását már betöltötték, mint létszám felettit kell visszavenni. 19. §. (1) A belügyminiszter az 1940: XXVI. t.-c. 6. §-a alapján kirendelt törvényhatósági vagy községi tisztviselőt a visszacsatolt keleti és erdélyi területen lévő bármely törvényhatóság­nál, illetőleg községnél rendszeresített (12. §.) bármely tisztviselői állással egybekötött feladat­kör teljes jogkörrel való ellátásával ruházhatja fel vagy pedig az előbb említett bármely ön­kormányzati hatóságnál tanácsadói feladatkör ellátásával bízhatja meg. (2) A visszacsatolt keleti és erdélyi terület lakosai közül alkalmazott és az 1940 : XXVI. t.-c. 6. §-a alapján más törvényhatósághoz vagy községhez beosztott tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak munkakörének és foglal­koztatásának megállapítása a hivatali főnök feladata, aki köteles gondoskodni arról, hogy a hozzá beosztott alkalmazott a jogszabályok is­merete és alkalmazása terén — lehetőleg rövid idő alatt — elsajátíthassa a hivatali tennivalók ellátásánál nélkülözhetetlen tudnivalókat. Az ilyen tisztviselő beosztásának tartama alatt hatósági jogkört csak a belügyminiszter külön felhatalmazása alapján gyakorolhat. 20. §. (1) A 14. §. alapján kinevezett vármegyei, városi és községi tisztviselőnek és egyéb alkal­mazottnak azokra a rendszeres állandó illet­ményekre van igénye, amelyek a fennálló jog­szabályok alapján a vármegyei, városi és köz­ségi tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat megilletik. A kiküldetési és átköltözködési illet­ményekre vonatkozólag az állami és vármegyei alkalmazottakra nézve fennálló rendelkezések irányadók. Az olyan tisztviselő és egyéb alkal­mazott részére, aki az ideiglenes kinevezését közvetlenül megelőzően más állomáshelyen tényleges szolgálatban állott, az ideiglenes ki­nevezéssel kapcsolatban átköltözködési költsé­gek járnak. (2) Az alkalmazottak lakáspénzének meg­állapítása szempontjából a visszacsatolt terüle­ten fekvő városoknak és községeknek lakás­pénzosztályba sorozására nézve — mindaddig, míg újabb lakáspénzosztályba sorozásuk be nem következik — az 5.836/1908. M. E. számú rendelet és a 2.926/1911. M. E. számú rendelet rendelkezései az irányadók. Amennyiben az említett rendeletek szerint valamely város vagy község a VII. lakáspénzosztályba tartozott, úgy az ilyen állomáshely a VI. lakáspénzosztályban levőnek tekintendő. (3) Az (1) bekezdés alá eső vármegyei és városi tisztviselők előlépése, valamint a vár­megyei tisztviselők személyi pótléka tekinteté­ben — az alispán, illetőleg a polgármester elő­terjesztése alapján — a belügyminiszter ha­tároz. (4) Az (1) bekezdésben említett tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeit az a közü­let viseli, amely a fennálló jogszabályok értel­mében azokat általában viselni tartozik. (5) Az (1) bekezdésben említett tisztviselők és egyéb alkalmazottak nyugalombahelyezése ese­tén részükre járó nyugellátásokat az a közület tartozik fizetni, amely a fennálló jogszabályok szerint ezeknek a nyugdíjterheknek viselésére általában köteles. (6) Az 1940: XXVI. t.-r. 6 §-a alapján ki­rendelt vagy más törvényhatósághoz, illetőleg községhez beosztott tisztviselőknek és egyéb al­kalmazottaknak kirendelésük, illetőleg beosz­tásuk tartama alatt kiküldetési illetményekre van igényük, amelyeknek felszámítására az 1.100/1925. M. E. számú rendeletnek, valamint az azt módosító ren­deleteknek rendelkezései irányadók. A kiküldetési illetményeket a bel­ügyi tárca viseli. A belügyi tárca viseli az 1940 : XXVI­­.-c. 6. §-a alapján kirendelt, illető­leg beosztott nagy- vagy kisközségi alkalmazot­tak elkerülhetetlen helyettesítésével kapcsolat­ban felmerülő költségeket is. 21. §. Az ideiglenesen kinevezett tisztviselők és egyéb alkalmazottak (15. §.) a szolgálati köte­lességek és a fegyelmi felelősség szempontjából a rendes szabályok szerint alkalmazott tiszt­viselőkkel és egyéb alkalmazottakkal egy tekintet alá esnek. 22. §. A belügyminiszter a visszacsatolt keleti és erdélyi területen a vármegyei, városi és köz­ségi üzemekben alkalmazottak létszámát, java­dalmazását és szolgálati viszonyait is megálla­píthatja, vagy vállalat tekintetében is, azzal az eltérés­sel, hogy a törvényhatósági útalap költségveté­sét a kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­terhez kell jóváhagyás végett felterjeszteni. 24. §. (1) Az 1940. év hátralévő részére költség­­vetést nem kell készíteni, az ez idő alatt telje­sített kiadásokról a zárszámadás keretében kell — indokolás mellett — elszámolni. (2) Az 1940. év hátralévő részében, illetőleg mindaddig, amíg az előbbi §. értelmében meg­állapított költségvetés jóváhagyást nem nyert, csak elkerülhetetlen kiadásokat szabad teljesí­teni. Ezeket a kiadásokat a közület saját bevé­teleiből teljesíti. 25. §. Azok a közszolgáltatások, amelyek az állami főhatalom megváltozása előtt a volt román tar­tományi önkormányzatot illették, azt a tör- I vényhatóságot illetik, amelynek területén azt­­ kivetették. Ugyanezt a rendelkezést kell alkal­mazni a volt román megyei önkormányzat javára kivetett — esetleg még fennálló — hát­ralékos közszolgáltatásokra is. 26. §. A jelen rendelettel megállapított közigazga­tási beosztás következtében felmerülő vagyoni kérdések szabályait a belügyminiszter a pénz­ügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. IV. Háztartási kérdések. 23. §. (1) A 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett törvényhatóságok, úgyszintén a visszacsatolt keleti és erdélyi területen lévő megyei városok és községek kötelesek az 1941. évre költség­vetést készíteni. (2) A költségvetés összeállítására vonatkozó munkálatokat haladéktalanul meg kell kezdeni és a költségvetés tervezetét letárgyalás végett legkésőbb a jelen rendelet hatálybalépésétől számított három hónap alatt a törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselőtestület elé kell terjeszteni. (3) A költségvetés összeállítására a rendes jogszabályok rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy a költségvetésben egyelőre csak a szükségletek és a fedezetek összegét kell megállapítani. A költségvetési hiány fedezésére szükséges vármegyei (városi, községi) pótadó megállapítása kérdésében a belügyminiszter utólag akkor határoz, amikor a pótadó alap­­­­jául szolgáló adók kivetése már megtörtént. (4) Az előbbi bekezdés értelmében megálla­pított költségvetést a jogorvoslati határidő le­teltével jóváhagyás végett haladéktalanul fel kell terjeszteni a belügyminiszterhez, illetőleg a vármegye alispánjához. (5) Az előző bekezdések rendelkezései meg­felelően irányadók az (1) bekezdésben említett­­ közü­letek kezelése alatt álló intézet, alap, üzem I­ V. Vegyes rendelkezések. 27. §. (1) Az országos érvényű közigazgatási jog­szabályok hatálya a jelen rendelet hatályba­lépésének napjától kezdődően a visszacsatolt keleti és erdélyi területre is kiterjed. (2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonat­kozik : a vallásügyi jogszabályokra, az anya­könyvi közigazgatásra, a pénzügyi közigazga­tásra, a bányászati közigazgatásra, a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokra akart el­­szerződések) és a márkacikkekre vonatkozó jog­szabályokra, továbbá a társadalombiztosítással kapcsolatos kérdésekre, az ipari tulajdon (sza­badalom, védjegy, mustra- és mintaoltalom) közigazgatásával kapcsolatos kérdésekre, végül az 1937 : XXI. törvénycikkel kapcsolatos kér­désekre ; mindezek tárgyában külön rendelet fog intézkedni. (3) Bihar, Szatanár és Ugocsa vármegyék szabályrendeletei — a jelen rendelet hatályba­lépésének napján — e vármegyék felszabadult területrészein is hatályba lépnek. Ez a rendel­kezés irányadó Bereg és Ugocsa k. e. e. vár­megyéknek azokra a szabályrendeleteire is, amelyek az egyesített vármegyéknek Ugocsa vármegyéhez tartozó területrészén — a jelen rendelet hatálybalépésének napján — hatály­ban voltak. (4) Az (1) és (3) bekezdés értelmében hatálybalépett jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban esetleg­ szükséges rendelkezéseket — az esetleg érdekelt más miniszterrel egyet­értve — az illetékes miniszter állapítja meg. (5) A jelen rendelet hatálybalépésének napján már folyamatban lévő ügyekben az (1) és (3) bekezdés értelmében hatályos jogszabályokat megfelelően kell alkalmazni, annak az irány­elvnek a szem előtt tartásával, hogy a jogrend­szer változásából az egyesekre hátrány lehetőleg ne származzék. (6) Ha valamely kérdésben — a jelen rende­let értelmében — hatálybalépő jogszabály nem rendelkezik, azt a jogszabályt kell alkalmazni, amely az illető területen a jelen rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt. (7) A volt román önkormányzati közigazga­tási testületek szabályrendeletei, ideértve azokat a szabályrendeleteket is, amelyek helyi köz­szolgáltatásokról rendelkeznek­­— amennyiben az f­) és (3) bekezdés értelmében hatálybalépett jogszabályokkal nem ellenkeznek — azon a területen, amelyre hatályaik kiterjedt, továbbra is hatályban maradnak. (8) A (7) bekezdésben említett szabályrende­letek alkalmazásával kapcsolatban esetleg szükséges rendelkezéseket — az esetleg érdekelt más miniszterrel egyetértve — az illetékes miniszter teszi meg. 3

Next