Budapesti Közlöny, 1940. november (74. évfolyam, 250-273. szám)
1940-11-03 / 250. szám
1940 november 3. — 260. szám. Budapesti Közlöny (4) A 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett törvényhatóságokban, úgyszintén a visszacsatolt keleti és erdélyi területen lévő megyei városokban és községekben bármely állást pályázat hirdetése nélkül is be lehet tölteni. 17. §. (1) A 14. §. alapján kinevezett minden tisztviselő hivatali (szolgálati) esküt köteles tenni. Azt, aki az eskü letételére a kinevezési okirat kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt nem jelentkezik, olyannak kell tekinteni, mint aki alkalmaztatását nem fogadta el. 12) A hivatali (szolgálati) eskü szövegére a 2.708/1920. M. E. számú rendelet az irányadó. (3) Az esküt a törvényhatóság első tisztviselője a főispán előtt, a többi törvényhatósági tisztviselő, úgyszintén a megyei város polgármestere a törvényhatóság első tisztviselője előtt, a megyei város többi tisztviselője és egyéb alkalmazottja a polgármester előtt, a községi tisztviselők és egyéb alkalmazottak a főszolgabíró előtt teszik le. 18. §. (1) Annak az állami vagy vármegyei tisztviselőnek korábbi állását, aki a jelen rendelet alapján történt kinevezését közvetlenül megelőzőleg a felvidéki területtel és Kárpátaljával megnövekedett ország területén rendszeresített álláson szolgálatban állott, megüresedettnek kell tekinteni. (2) Annak a városi vagy községi tisztviselőnek korábbi állása, aki a jelen rendelet alapján történt kinevezését közvetlenül megelőzőleg a felvidéki területtel és Kárpátaljával megnövekedett ország területén rendszeresített állásban volt alkalmazva, mindaddig nem tekinthető véglegesen megüresedettnek, amíg az érdekelt tisztviselő az új állásában végleges elhelyezést nem nyer. Ha azonban a tisztviselő korábbi állásának betöltésére szükség van, az állás helyettesítés vagy tiszteletdíjas alkalmazás útján ideiglenesen betölthető. (3) Ha az (1) bekezdésben említett tisztviselő az új állásban a megtartandó első választás alkalmával végleges minőségben elhelyezést nem nyert, a tisztviselőt korábbi állásába vissza kell venni; ha korábbi állását már betöltötték, mint létszám felettit kell visszavenni. 19. §. (1) A belügyminiszter az 1940: XXVI. t.-c. 6. §-a alapján kirendelt törvényhatósági vagy községi tisztviselőt a visszacsatolt keleti és erdélyi területen lévő bármely törvényhatóságnál, illetőleg községnél rendszeresített (12. §.) bármely tisztviselői állással egybekötött feladatkör teljes jogkörrel való ellátásával ruházhatja fel vagy pedig az előbb említett bármely önkormányzati hatóságnál tanácsadói feladatkör ellátásával bízhatja meg. (2) A visszacsatolt keleti és erdélyi terület lakosai közül alkalmazott és az 1940 : XXVI. t.-c. 6. §-a alapján más törvényhatósághoz vagy községhez beosztott tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak munkakörének és foglalkoztatásának megállapítása a hivatali főnök feladata, aki köteles gondoskodni arról, hogy a hozzá beosztott alkalmazott a jogszabályok ismerete és alkalmazása terén — lehetőleg rövid idő alatt — elsajátíthassa a hivatali tennivalók ellátásánál nélkülözhetetlen tudnivalókat. Az ilyen tisztviselő beosztásának tartama alatt hatósági jogkört csak a belügyminiszter külön felhatalmazása alapján gyakorolhat. 20. §. (1) A 14. §. alapján kinevezett vármegyei, városi és községi tisztviselőnek és egyéb alkalmazottnak azokra a rendszeres állandó illetményekre van igénye, amelyek a fennálló jogszabályok alapján a vármegyei, városi és községi tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat megilletik. A kiküldetési és átköltözködési illetményekre vonatkozólag az állami és vármegyei alkalmazottakra nézve fennálló rendelkezések irányadók. Az olyan tisztviselő és egyéb alkalmazott részére, aki az ideiglenes kinevezését közvetlenül megelőzően más állomáshelyen tényleges szolgálatban állott, az ideiglenes kinevezéssel kapcsolatban átköltözködési költségek járnak. (2) Az alkalmazottak lakáspénzének megállapítása szempontjából a visszacsatolt területen fekvő városoknak és községeknek lakáspénzosztályba sorozására nézve — mindaddig, míg újabb lakáspénzosztályba sorozásuk be nem következik — az 5.836/1908. M. E. számú rendelet és a 2.926/1911. M. E. számú rendelet rendelkezései az irányadók. Amennyiben az említett rendeletek szerint valamely város vagy község a VII. lakáspénzosztályba tartozott, úgy az ilyen állomáshely a VI. lakáspénzosztályban levőnek tekintendő. (3) Az (1) bekezdés alá eső vármegyei és városi tisztviselők előlépése, valamint a vármegyei tisztviselők személyi pótléka tekintetében — az alispán, illetőleg a polgármester előterjesztése alapján — a belügyminiszter határoz. (4) Az (1) bekezdésben említett tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeit az a közület viseli, amely a fennálló jogszabályok értelmében azokat általában viselni tartozik. (5) Az (1) bekezdésben említett tisztviselők és egyéb alkalmazottak nyugalombahelyezése esetén részükre járó nyugellátásokat az a közület tartozik fizetni, amely a fennálló jogszabályok szerint ezeknek a nyugdíjterheknek viselésére általában köteles. (6) Az 1940: XXVI. t.-r. 6 §-a alapján kirendelt vagy más törvényhatósághoz, illetőleg községhez beosztott tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak kirendelésük, illetőleg beosztásuk tartama alatt kiküldetési illetményekre van igényük, amelyeknek felszámítására az 1.100/1925. M. E. számú rendeletnek, valamint az azt módosító rendeleteknek rendelkezései irányadók. A kiküldetési illetményeket a belügyi tárca viseli. A belügyi tárca viseli az 1940 : XXVI.-c. 6. §-a alapján kirendelt, illetőleg beosztott nagy- vagy kisközségi alkalmazottak elkerülhetetlen helyettesítésével kapcsolatban felmerülő költségeket is. 21. §. Az ideiglenesen kinevezett tisztviselők és egyéb alkalmazottak (15. §.) a szolgálati kötelességek és a fegyelmi felelősség szempontjából a rendes szabályok szerint alkalmazott tisztviselőkkel és egyéb alkalmazottakkal egy tekintet alá esnek. 22. §. A belügyminiszter a visszacsatolt keleti és erdélyi területen a vármegyei, városi és községi üzemekben alkalmazottak létszámát, javadalmazását és szolgálati viszonyait is megállapíthatja, vagy vállalat tekintetében is, azzal az eltéréssel, hogy a törvényhatósági útalap költségvetését a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez kell jóváhagyás végett felterjeszteni. 24. §. (1) Az 1940. év hátralévő részére költségvetést nem kell készíteni, az ez idő alatt teljesített kiadásokról a zárszámadás keretében kell — indokolás mellett — elszámolni. (2) Az 1940. év hátralévő részében, illetőleg mindaddig, amíg az előbbi §. értelmében megállapított költségvetés jóváhagyást nem nyert, csak elkerülhetetlen kiadásokat szabad teljesíteni. Ezeket a kiadásokat a közület saját bevételeiből teljesíti. 25. §. Azok a közszolgáltatások, amelyek az állami főhatalom megváltozása előtt a volt román tartományi önkormányzatot illették, azt a tör- I vényhatóságot illetik, amelynek területén azt kivetették. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni a volt román megyei önkormányzat javára kivetett — esetleg még fennálló — hátralékos közszolgáltatásokra is. 26. §. A jelen rendelettel megállapított közigazgatási beosztás következtében felmerülő vagyoni kérdések szabályait a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. IV. Háztartási kérdések. 23. §. (1) A 6. §. (1) és (2) bekezdésében említett törvényhatóságok, úgyszintén a visszacsatolt keleti és erdélyi területen lévő megyei városok és községek kötelesek az 1941. évre költségvetést készíteni. (2) A költségvetés összeállítására vonatkozó munkálatokat haladéktalanul meg kell kezdeni és a költségvetés tervezetét letárgyalás végett legkésőbb a jelen rendelet hatálybalépésétől számított három hónap alatt a törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselőtestület elé kell terjeszteni. (3) A költségvetés összeállítására a rendes jogszabályok rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy a költségvetésben egyelőre csak a szükségletek és a fedezetek összegét kell megállapítani. A költségvetési hiány fedezésére szükséges vármegyei (városi, községi) pótadó megállapítása kérdésében a belügyminiszter utólag akkor határoz, amikor a pótadó alapjául szolgáló adók kivetése már megtörtént. (4) Az előbbi bekezdés értelmében megállapított költségvetést a jogorvoslati határidő leteltével jóváhagyás végett haladéktalanul fel kell terjeszteni a belügyminiszterhez, illetőleg a vármegye alispánjához. (5) Az előző bekezdések rendelkezései megfelelően irányadók az (1) bekezdésben említett közületek kezelése alatt álló intézet, alap, üzem I V. Vegyes rendelkezések. 27. §. (1) Az országos érvényű közigazgatási jogszabályok hatálya a jelen rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően a visszacsatolt keleti és erdélyi területre is kiterjed. (2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik : a vallásügyi jogszabályokra, az anyakönyvi közigazgatásra, a pénzügyi közigazgatásra, a bányászati közigazgatásra, a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokra akart elszerződések) és a márkacikkekre vonatkozó jogszabályokra, továbbá a társadalombiztosítással kapcsolatos kérdésekre, az ipari tulajdon (szabadalom, védjegy, mustra- és mintaoltalom) közigazgatásával kapcsolatos kérdésekre, végül az 1937 : XXI. törvénycikkel kapcsolatos kérdésekre ; mindezek tárgyában külön rendelet fog intézkedni. (3) Bihar, Szatanár és Ugocsa vármegyék szabályrendeletei — a jelen rendelet hatálybalépésének napján — e vármegyék felszabadult területrészein is hatályba lépnek. Ez a rendelkezés irányadó Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyéknek azokra a szabályrendeleteire is, amelyek az egyesített vármegyéknek Ugocsa vármegyéhez tartozó területrészén — a jelen rendelet hatálybalépésének napján — hatályban voltak. (4) Az (1) és (3) bekezdés értelmében hatálybalépett jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban esetleg szükséges rendelkezéseket — az esetleg érdekelt más miniszterrel egyetértve — az illetékes miniszter állapítja meg. (5) A jelen rendelet hatálybalépésének napján már folyamatban lévő ügyekben az (1) és (3) bekezdés értelmében hatályos jogszabályokat megfelelően kell alkalmazni, annak az irányelvnek a szem előtt tartásával, hogy a jogrendszer változásából az egyesekre hátrány lehetőleg ne származzék. (6) Ha valamely kérdésben — a jelen rendelet értelmében — hatálybalépő jogszabály nem rendelkezik, azt a jogszabályt kell alkalmazni, amely az illető területen a jelen rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt. (7) A volt román önkormányzati közigazgatási testületek szabályrendeletei, ideértve azokat a szabályrendeleteket is, amelyek helyi közszolgáltatásokról rendelkeznek— amennyiben az f) és (3) bekezdés értelmében hatálybalépett jogszabályokkal nem ellenkeznek — azon a területen, amelyre hatályaik kiterjedt, továbbra is hatályban maradnak. (8) A (7) bekezdésben említett szabályrendeletek alkalmazásával kapcsolatban esetleg szükséges rendelkezéseket — az esetleg érdekelt más miniszterrel egyetértve — az illetékes miniszter teszi meg. 3