Budapesti Közlöny, 1940. december (74. évfolyam, 274-296. szám)
1940-12-12 / 282. szám
2 sz. Kill Amália iloncai, Román Vladimir rahoncai, Romzsa Mária dombói, Ruszányák Lajos bedőházai, Rusznyák Mihály vajnági, Safrankó András tarújfalui, Scserbik János kustánfalvai, Simsa Olga bustyaházai, Skultéty Árpádné sz. Pilecki Erzsébet nagyszöllősi, Stefán György szőllősvégardói, Schubert Miklósné sz. Csik Zsuzsanna lipcsemezei, Szidor Antal kálniki, Szilvay Szilárdné sz. Ferencsik Magdolna felsőviznicei, Sztankó György kricsfalvai, Szuchonia Illésné sz. Mocsán Irén nagybocskói, Takács Kálmán gémési, Tamás Mária turjaremetei, Tigyir Tivadar maszárfalvai, Tihanyi Endréné sz. Lucza Mária felsőviznicei, Trombola Emil miszticei, Udicska Ferenc sósfalui, Vajda Etelka bedőházai, Valósin Gábor bukovinikai, Weinrauch Ferencné sz. Osztián Ida tarackrasznai, Zahoránszky László aknász latinai és Zapotoczki Károly hátmegi lakos, okleveles tanítókat állami népiskolai rendes tanítókká, továbbá Bokotej Viktor bedőháza-brusznni, Borsos Lászlóné sz. Mihalovszky Gabriella rabói, Károly György ungbukóci, Kovordányi Jenő fenyvestelepi, Kövér Mária falucskai, Lengyel Gáborné sz. Keresztúri Berta gödényházai, Magoss Gábor taracközi, Markovics Tiborné sz. Répay Edit hribóei, Paulisinec Ernő poroskói, Páckán Lászlóné sz. Becka Róza izai, Petróci János verebesi, Pellády Sándor taracközi, Peres Gyuláné sz. Kotubej Mária szajkófalvai, Roskovics Irén mászárfalvai, Rubis Demeter nagylucskai, Skira Jenő felsőkalocsai, Schubert Miklós lipcsemezei, Szenyes Gyula iloncai, Szidor Elekné sz. Hangyák Gizella beregkisfaludi, Szmereka Péter felsőhidegpataki, Szmollen Irma tarfalui, Sztegura Tivadar fenyvesvölgyi, Sztojkovics Sándor miszticei, Szukovszky Mária szobatini, Tatinecz Klára iloncai, Teberovszky Istvánná sz. Cimbrilla Olga iholci, Tigyir Antal beregkisfaludi, Tihanyi Endre felsőviznicei, Tominec Mihály kelecsényi, Vaszily János zalaborfalui, Vizauer Antal kőrösmezői, Wágner József kökényes és Weinrauch Sándor rabói lakos, okleveles tanítókat a középiskolai végzettségű gyakornokok számára megállapított illetményekkel állami népiskolai helyettes tanítókká kinevezte. (102.579/1940. VI. szám.) A m. kir. földmivelésügyi miniszter 88.084/1940. F. M. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területen vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségek felállítása tárgyában. A gazdasági felügyelői szolgálatról szóló 1921 :XLII. t.-c. 5. és 8. §-ában, valamint a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi terület közigazgatásáról szóló 7.800/ 1940. M. E. számú rendelet 27. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1. §• A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területen a m. kir. gazdasági felügyelői szolgálat ellátása céljából az alább megjelölt székhellyel a következő vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségek állíttatnak fel: 1. Ugocsa vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség, Nagyszöllős. 2. Máramaros vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség, Máramarossziget. 3. Szilágy vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség, Zilah. 4. Szolnok-Doboka vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség, Dés. 5. Beszterce-Naszód vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség, Beszterce. 6. Kolozs vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség, Kolozsvár. 7. Maros-Torda vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség, Marosvásárhely. 8. Udvarhely vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség, Székelyudvarhely. 9. Csík vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség, Csíkszereda. 10. Háromszék vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség, Sepsiszentgyörgy. Budapesti Közlöny 1940 december 12. — 282. szám. 2. §. Az 1. §-ban felsorolt vármegyékhez tartozó járásokban és megyei városokban a járási, illetve városi m. kir. gazdasági felügyelői szolgálatot részben az említett vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségekhez beosztott, részben pedig az egyes járások székhelyén, illetve a megyei városban működő m. kir. gazdasági felügyelők látják el. Kolozsvár, Marosvásárhely és Szatmárnémeti törvényhatósági jogú sz. kir. városokban, valamint Nagyvárad törvényhatósági jogú városban a m. kir gazdasági felügyelői szolgálatot a székhely szerint illetékes vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség látja el. 3. §• A Bihar vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség székhelye Berettyóújfaluról Nagyváradra, a Szatmár vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség székhelye pedig Mátészalkáról Szatmárnémetibe helyeztetik át. 4 §• A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1940. évi december hó 3.-án. vitéz gróf Teleki Mihály s. k. m. kir. fölmivelésügyi mimiszter. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 217.050/1940. F. M. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területen m. kir. kultúrmérnöki hivatalok szervezése és egyes vizépitési hivatalok hatáskörének módosítása tárgyában. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi terület közigazgatásáról szóló 7.800/1940. M. E. számú rendelet 27. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a 200.099/1939. F. M. szám alatt kelt rendeletem egyidejű módosításával a következőketben Nagyváradon, Máramarosszigeten, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán m. kir. kultúrmérnöki hivatalt szervezek. A munkácsi m. kir. kultúrmérnöki hivatalt Beregszászra, a beregszászi m. kir. folyammérnöki hivatalt pedig Szatmárnémetibe helyezem át. .A hivatalok beosztása. 2. §• Az 1. §-ban említett hivatalok felállításával kapcsolatban a debreceni és hódmezővásárhelyi m. kir. kultúrmérnöki hivatalok, továbbá a nyíregyházai, sátoraljaújhelyi és gyulai m. kir. folyómómérnöki hivatalok működési körét a következőkép állapítom meg. I. M. kir. folyammérnöki hivatalok. 1. M. kir. folyammérnöki hivatal, Szatmárnémeti. Hatáskörébe tartozik : 1. A Tisza folyó Técsőtől Mezőváriig (a Borsava torkolatáig), 2. a Szamos folyó Szatmár vármegye felső határától a torkolatig, 3. a Kraszna folyó a királydaróci hídtól a torkolatig, 4. mindazok a vízfolyások és csatornák egészben vagy részben, amelyek fenntartása a hivatal felügyelete alatt álló vízrendező társulatok feladatában állanak. Ezenkívül ellátja : 1. a Tisza-Szamosközi ármentesítő és belvízszabályozó társulat (székhelye: Fehérgyarmat), 2. a Tisza-Szamosközi lecsapoló társulat (székhelye : Szatmárnémeti), 3. az Ecsediláp lecsapoló és Szamos balparti ármentesítő és belvízszabályozó társulat (székhelye : Mátészalka), 4. az Ecsediláp levezető társulat (székhelye : Szatmárnémeti) működésének felügyeletével kapcsolatos teendőket. 2. M. kir. folyammérnöki hivatal, Nyíregyháza. Hatáskörébe tartozik : 1. a Tisza folyó Mezőváritól a Borsava torkolatától Vencsellőig, a Lónyay-csatorna betorkolásáig, 2. mindazok a vízfolyások és csatornák egészben vagy részben, amelyek fenntartása a hivatal felügyelete alatt álló vízrendező társulatok feladatában állanak. Ezenkívül ellátja : 1. a Beregi vizszabályozó és ármentesítő társulat (székhelye : Vásárosnamény),, 2. a Bereg vármegyei vizszabályozó és ármentesítő társulat (székhelye : Beregszász), 3. a Felsőszabolcsi tiszai ármentesítő társulat (székhelye : Nyíregyháza), 4. a Nyírvízszabályozó társulat (székhelye : Nyíregyháza) működésének felügyeletével kapcsolatos teendőket. 3. M. kir. folyammérnöki hivatal, Sátoraljaújhely. Hatáskörébe tartozik : 1. a Tisza folyó Vencsellőtől, a Lónyay-csatorna torkolatától a tiszafüredi vasúti hídig, 2. a Bodrog folyó a szlovák határtól a tiszai torkolatáig, 3. a Latorca folyó a munkácsi hídtól a torkolatig, 4. a Sajó folyó a Hernáddal való egyesüléstől a torkolatig, 5. mindazok a vízfolyások és csatornák egészben vagy részben, amelyek fenntartása a hivatal felügyelete alatt álló vízrendező társulatok feladatában állanak. Ezenkívül ellátja : 1. a Felsőbodrogi vízszabályozó társulat visszacsatolt része (székhelye: Sátoraljaújhely), 2. a Szernyei vízrendező, ármentesítő és belvízszabályozó társulat (székhelye : Munkács), 3. a Bodrogközi Tiszaszabályozó társulat (székhelye : Sárospatak), 4. a Bodrogközi vízrendező társulat (székhelye : Királyhelmec), 5. az Alsószabolcsi tiszai ármentesítő társulat (székhelye : Debrecen), 6. a Délborsodi tiszai ármentesítő társulat (székhelye : Miskolc) működésének felügyeletével kapcsolatos teendőket. 4. M. kir. folyammérnöki hivatal, Gyula. Hatáskörébe tartozik : 1. a Kettős- és Hármas-Körös folyó a Fehér- és Fekete-Körös egyesülésétől a Tiszáig, 2. a Fehér-Körös a román határtól a Fekete- Körössel való egyesüléséig, 3. a Fekete-Körös a román határtól a Fehér- Körössel való egyesüléséig, 4. a Sebes-Körös a nagyváradi alsó vasúti hídtól a Kettős-Körösig, 5. a Berettyó Szalárdtól a Sebes-Körössel való egyesüléséig, 6. mindazok a vízfolyások és csatornák egészben vagy részben, amelyek fenntartása a hivatal felügyelete alatt álló vízrendező társulatok feladatában állanak. Ezenkívül ellátja : 1. a Sebeskörösi vízszabályozó és ármentesítő társulat (székhelye : Nagyvárad), 2. a Sebeskörösi ármentesítő és vízszabályozó társulat (székhelye : Szeghalom), 3. az Alsó-Fehérkörösi ármentesítő és belvizszabályozó társulat (székhelye : Gyula), 4. a Feketekörösi ármentesítő és belvízszabályozó társulat (székhelye : Sarkad), 5. a Feketekörösi ármentesítő társulat (székhelye : Nagyszalonta), 6. a Hosszúfoki ármentesítő társulat (székhelye : Békés), 7. a Berettyó vízszabályozó és ármentesítő társulat (székhelye : Debrecen), 8. a Berettyó vízmentesítő és árvédelmi szabályozó társulat (székhelye : Nagyvárad), 9. az Ivánfenéki ármentesítő társulat (székhelye : Gyoma), 10. a Körös-Tisza-Marosi ármentesítő és belvizszabályozó társulat (székhelye : Szentes), 11. a Mezőtúr-mesterszállási ármentesítő és belvizszabályozó társulat (székhelye : Mezőtúr) működésének felügyeletével kapcsolatos teendőket. 5. A győri, komáromi, budapesti, bajai, nagykanizsai, szolnoki és szegedi m. kir. folyammérnöki hivatalok, továbbá a Balatoni kikötők