Budapesti Közlöny, 1940. december (74. évfolyam, 274-296. szám)

1940-12-01 / 274. szám

1940 december 1. — 274. szám. _______ Budapesti Közlöny_______­ ­ államot, illetve a fenntartó közületeket (inté­zeteket). 11. g. A T. 5. §-ának (3) bekezdése értelmében fer­tőző gümőkóros személy csak abban az eset­ben vállalhat szoptatásra fertőző gümőkórban szenvedő csecsemőt, ha fertőző góca a lágy ré­szeket­ vagy csont-, illetőleg izületrendszerében olyan helyen van, ahol az kellő kötéssel el­látva, őt a csecsemővel való foglalkozás közben nem akadályozza, továbbá, ha lelki adottságai, értelmi színvonala, valamint életkörülményei kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy nyílt gü­mős sebének gondozását el tudja és el fogja látni, hogy az ezzel kapcsolatos védőintézkedé­seket (gü­mős gennyel fertőzött kötszerek fer­tőtlenítése, seb tisztántartása, stb.) is meg fogja tenni és hogy a csecsemőt újabb fertőzés lehetőségének egyébként sem teszi ki. Kényszerkülönítés. 12. §. A T. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a­ fer­tőzőképes beteget kényszer útján lehet elkülö­­níteni, ha alaposan tartani kell attól, hogy a fertőzés a vele közös háztartásban élőkre át­terjed vagy ha a beteg a fertőzés meggátlására szolgáló előírásokat nem tartja meg. A kényszer­­elkülönítést a hatóság a tiszti orvos meghallga­tása után, az összes körülmények gondos mér­legelésével rendeli el. Amennyiben az elkülö­nítés házilag is megtörténhetik, elsősorban házi elkülönítésnek van helye. Nem lehet házi el­különítést alkalmazni akkor, ha a lakásban csupán egy lakószoba van, vagy ha az elkülö­nítés a családi közösségben élők egyéb egész­ségügyi vagy erkölcsi érdekeit veszélyeztetné. Intézeti elkülönítés esetén az ápolási költségek viselésére nézve az e tekintetben érvényben álló általános rendelkezések az irányadók. Fertőtlenítés, 13. §. (1) A T. 7. §-a alapján a fertőzőképes gümő­kóros beteg által rendszeresen használt helyisé­get a beteg lakásváltoztatása, gyógyintézetbe szállítása, vagy elhalálozása esetén az alábbi bekezdésekben foglaltaknak megfelelően kell fertőtleníteni. (2) Ahol fertőtlenítő intézet van, ott a fertőt­lenítést az intézettel kell végeztetni, amely a mindenkor fennálló szabályok szerint jár el. (3) Ahol fertőtlenítő intézet nem működik, ott a fertőtlenítés elvégzését lehetőleg képzett fertőtlenítőre, (egészségőrre), ennek hiányában más megbízható személyre kell bízni. A beteg által használt ágyneműt és fehérneműt szódás vagy mosásra használatos más lúgban vagy szappanos vízben kell kifőzni. A beteg ruha­neműjét egyezrelékes szublimátoldattal, vagy három százalékos karbololdatba mártott ruhá­val vagy kefével kell jól ledörzsölni és azután több napon át lehetőleg napsütötte helyen szel­lőztetni vagy forró vasalóval átvasalni. A beteg­szoba falait újra kell meszelni, illetve ha az fes­tett vagy tapétázott, egyezrelékes szublimát­­oldattal kell bepermetezni. A szoba padlóját forró mosószódaoldattal vagy harm­lággal kefé­vel fel kell súrolni, a földes padlót sűrű mész­­tejjel vastagon be kell meszelni vagy pedig leg­alább tíz cm. mélyen ki kell hordatni. A szoba­bútorokat, ajtókat, ablakokat lúgos vagy szap­panos vízzel le kell mosni. A fényezett bútorok­nál e célra egyezrelékes szublimátoldatot kell használni. A beteg által használt kevéssé érté­kes anyagokat és tárgyakat (újságok, ágy­szalma) el kell égetni. A jelen bekezdésben fel nem sorolt tárgyak fertőtlenítését a hatósági orvos [(4) bekezdés] külön útmutatásai szerint kell elvégezni. (4) A fertőtlenítést a városi, illetőleg községi (köz-) orvos, Budapesten a kerületi szolgálatra beosztott tiszti orvos ellenőrzi. (5) A jelen rendelet alapján teljesített fertőt­lenítések díjmentesek. Nevelőszülők, dajkaságra vállalkozók vizsgálata. 14. §. (1) A T. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a nevelőszülők, illetőleg dajkaságba vételre vál­la­lalkozók, valamint mindazok, akik ezekkel közös háztartásban élnek a gümőkóros meg­betegedéstől való mentességet azokon a helye­ken, amelyek valamely tüdőbeteggondozó inté­zet működési körébe tartoznak, tüdőbeteggon­dozó intézeti, más helyeken pedig városi vagy községi orvosi (körorvosi) bizonyítvánnyal igazolni kötelesek. A bizonyítvány díj- és fel­tételesen illetékmentes (Illetékdíjjegyzék 22. tétel m) pont). (2) Ha a közös háztartásba tíz éven felüli új személy lép, azt gümőkóros megbetegedéstől való mentesség szempontjából az előbbi bekez­désben megjelölt módon haladéktalanul meg kell vizsgáltatni és a megkívánt or­vosi bizonyít­ványt annál, aki a gyermeket kihelyezte, be kell mutatni. Güm­skóros csecsemők szoptatása. 16. §. A T. 9. §-ának (3) bekezdése értelmében fer­tőző gümőkóros csecsemő ugyanilyen betegség­ben szenvedő személyhez szoptatásra csak akkor helyezhető ki, illetőleg vehető fel, ha az anya orvosi bizonyítvánnyal igazolja azt, hogy gyermeke táplálására alkalmatlan, a csecsemő számára lefejt női tej nem biztosítható, s ha a csecsemő számára — fejlődésének veszélyez­tetése nélkül — mesterséges táplálék nem ad­ható. Tüdőbeteggondozó intézetek felállítása. 16. §. Tüdőbeteggondozó intézet felállításánál irány­adó szempont az, hogy már meglevő intézet működési területén újabb intézet felállítására csak akkor kerülhet sor, ha e területen a gümő­kóros megbetegedések száma az országos átlag­nál nagyobb, vagy ha az e területre eső lakos­ság száma az egy-egy tüdőbeteggondozó inté­zetre eső lakosság országos átlagát meghaladja. 17. §■ (1) A törvényhatóságok és községek, biztosító intézetek és szervek, egyesületek és intézmények tüdőbeteggondozó intézetei csak a belügymi­niszter engedélyével állíthatnak fel. (2) Az engedélyezés iránti kérvényt a­ belügy­miniszterhez címezve, az intézet helye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjéhez kell benyújtani. (3) A kérvényhez csatolni kell : 1. az intézet helye szerint illetékes tiszti orvos véleményes jelentését, illetőleg egyesületeknél és intézményeknél bizonyítványt arról, hogy az intézet számára kiszemelt hely és környéke a közegészségügy követelményeinek megfelel ; 2. az intézet elhelyezésére szolgáló ingatlan telekkönyvi kivonatát és a környéket is feltün­tető helyszínrajzát; 3. az intézet elhelyezésére szolgáló épület mé­retezett tervrajzát, valamint annak pontos mű­szaki leírását — a rendelőhelységek, esetleg a személyzet részére szolgáló lakások, a mellék­­helyiségek helyszíni elhelyezésére és berendezé­sére (vízzel való ellátás, szellőztetés, fűtés, vilá­gítás, ürülékek eltávolítása, csatornázás stb.) vonatkozó adatok kimerítő feltüntetésével ; 4. pénzügyi tervezetet az intézet létesítésével és fenntartásával járó költségek megfelelő fede­zetéről. (4) Egyesületek a belügyminiszter által jóvá­hagyott alapszabályaik egy példányát, vala­mint az intézet felállítását elhatározó közgyűlés eredeti jegyzőkönyvét, alapítványok a főfel­ügyeleti hatóságoknak az intézet felállítását helybenhagyó határozatát is kötelesek a kére­lemhez csatolni. (5) Amennyiben az intézet felállítását tör­vényhatóság, város vagy község kérte, a (3) be­kezdésben foglaltakon felül az intézet felállítá­sára és a költségek fedezésére vonatkozó köz­gyűlési, illetőleg a kisgyűlés által jóváhagyott képviselőtestületi végh­atározatot, amennyiben pedig a felállítást biztosító intézet vagy szerv kéri, a biztosító intézet vagy a szerv illetékes ön­kormányzati szervének, illetőleg a biztosító­­ szerv vagyonjogi kérdésekben eljárni hivatott­­ szervének erre vonatkozó határozatát is be kell mutatni. (6) A hiányosan felszerelt kérvényt a tör­vényhatóság első tisztviselője a hiány pótlása végett a folyamodónak minden egyéb eljárás mellőzésével visszaadja. (7) A törvényhatóság első tisztviselője a kel­lően felszerelt kérvényt a tiszti főorvosnak, továbbá a törvényhatóság székhelyén kívül eső helyen tervezett intézet tekintetében a fekvés szerint illetékes elsőfokú közegészségügyi ható­ságnak és a mellé beosztott tiszti orvosnak véle­ményével kiegészítve, saját véleményes jelen­tése kíséretében a belügyminiszterhez terjeszti fel. (81 Az intézet felállításának engedélyezése, illetőleg az engedély megtagadása iránt a bel­ügyminiszter az Intézet meghallgatása után a közegészségügyi szempontok figyelembevételé­vel határoz. Az engedély az intézet elhelyezé­sére, berendezésére stb. vonatkozóan becsatolt tervek részbeni módosításától, valamint más feltételek teljesítésétől függően is megadható. 18. §. A belügyminiszter felügyeleti jogkörében a fenntartó előzetes meghallgatása után és az Intézet javaslatára a 17. §-ban megjelölt tüdő­beteggondozó intézet működését ideiglenesen felfüggesztheti vagy működési engedélyét visszavonhatja, ha a) megállapítást nyert, hogy az engedélyezés tárgyi feltételei nem tartottak meg és a hiányt záros határidőn belül nem szüntették meg, vagy ha b) az intézet vezetése nem felel meg a köz­egészségügyi kívánalmaknak, vagy az köz­egészségügyi szempontból feleslegessé vált. Tüdőbeteggondozó intézetek székhelye és működési területe. 19. §. (1) A tüdőbeteggondozó intézetek székhelyét és működési területét a belügyminiszter az egyes intézetek felállítása alkalmával esetenként álla­pítja meg. (2) A vizsgálat, illetőleg gondozás foganato­sítására az a tüdőbeteggondozó intézet illetékes, amelynek működési területén az érdekelt sze­mélynek állandó lakása van. Ha az illetékes gondozóintézet felállítása még nem történt meg, a kötelező vizsgálatok során eljárni hivatott intézetet a belügyminiszter jelöli ki. Tüdőbeteggondozó intézetek szervezete. 20. §. A tüdőbeteggondozó intézet elnevezésénél fel kell tüntetni a) az intézet fenntartóját, b) az intézet székhelyét (pl. : M. Kir. Tüdő­beteggondozó Intézet Tokaj, Vármegyei Tüdő­beteggondozó Intézet Makó, Országos Társa­dalombiztosító Intézet Tüdőbeteggondozó In­tézete Szeged Országos Tüdőbetegszanatórium Egyesület Tüdőbeteggondozó Intézete Nyíregy­háza). 21. §. A tüdőbeteggondozó intézet hivatalos iratain az egészségvédelmi szolgálat zöld keresztjével ellátott s köriratában az intézet megjelölését feltüntető 35 m/m átmérőjű körbélyegzőt kö­teles használni. 22. §. A tüdőbeteggondozó intézet feladata : 1. a fertőző források felkutatása s evegből ellenőrző- és szűrővizsgálatok végzése ; 2. a jelentkezők orvosi vizsgálata ; 3. a szegénysorsú gümőkóros betegek rend­szeres gyógykezelése ; a T. 15. §-ában meg­jelölt intézmények igénybevételére nézve ja­vaslattétel ; 4. a gümőkóros betegek szakgondozásának irányítása ; s

Next