Budapesti Közlöny, 1940. december (74. évfolyam, 274-296. szám)
1940-12-01 / 274. szám
1940 december 1. — 274. szám. _______ Budapesti Közlöny_______ államot, illetve a fenntartó közületeket (intézeteket). 11. g. A T. 5. §-ának (3) bekezdése értelmében fertőző gümőkóros személy csak abban az esetben vállalhat szoptatásra fertőző gümőkórban szenvedő csecsemőt, ha fertőző góca a lágy részeket vagy csont-, illetőleg izületrendszerében olyan helyen van, ahol az kellő kötéssel ellátva, őt a csecsemővel való foglalkozás közben nem akadályozza, továbbá, ha lelki adottságai, értelmi színvonala, valamint életkörülményei kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy nyílt gümős sebének gondozását el tudja és el fogja látni, hogy az ezzel kapcsolatos védőintézkedéseket (gümős gennyel fertőzött kötszerek fertőtlenítése, seb tisztántartása, stb.) is meg fogja tenni és hogy a csecsemőt újabb fertőzés lehetőségének egyébként sem teszi ki. Kényszerkülönítés. 12. §. A T. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a fertőzőképes beteget kényszer útján lehet elkülöníteni, ha alaposan tartani kell attól, hogy a fertőzés a vele közös háztartásban élőkre átterjed vagy ha a beteg a fertőzés meggátlására szolgáló előírásokat nem tartja meg. A kényszerelkülönítést a hatóság a tiszti orvos meghallgatása után, az összes körülmények gondos mérlegelésével rendeli el. Amennyiben az elkülönítés házilag is megtörténhetik, elsősorban házi elkülönítésnek van helye. Nem lehet házi elkülönítést alkalmazni akkor, ha a lakásban csupán egy lakószoba van, vagy ha az elkülönítés a családi közösségben élők egyéb egészségügyi vagy erkölcsi érdekeit veszélyeztetné. Intézeti elkülönítés esetén az ápolási költségek viselésére nézve az e tekintetben érvényben álló általános rendelkezések az irányadók. Fertőtlenítés, 13. §. (1) A T. 7. §-a alapján a fertőzőképes gümőkóros beteg által rendszeresen használt helyiséget a beteg lakásváltoztatása, gyógyintézetbe szállítása, vagy elhalálozása esetén az alábbi bekezdésekben foglaltaknak megfelelően kell fertőtleníteni. (2) Ahol fertőtlenítő intézet van, ott a fertőtlenítést az intézettel kell végeztetni, amely a mindenkor fennálló szabályok szerint jár el. (3) Ahol fertőtlenítő intézet nem működik, ott a fertőtlenítés elvégzését lehetőleg képzett fertőtlenítőre, (egészségőrre), ennek hiányában más megbízható személyre kell bízni. A beteg által használt ágyneműt és fehérneműt szódás vagy mosásra használatos más lúgban vagy szappanos vízben kell kifőzni. A beteg ruhaneműjét egyezrelékes szublimátoldattal, vagy három százalékos karbololdatba mártott ruhával vagy kefével kell jól ledörzsölni és azután több napon át lehetőleg napsütötte helyen szellőztetni vagy forró vasalóval átvasalni. A betegszoba falait újra kell meszelni, illetve ha az festett vagy tapétázott, egyezrelékes szublimátoldattal kell bepermetezni. A szoba padlóját forró mosószódaoldattal vagy harmlággal kefével fel kell súrolni, a földes padlót sűrű mésztejjel vastagon be kell meszelni vagy pedig legalább tíz cm. mélyen ki kell hordatni. A szobabútorokat, ajtókat, ablakokat lúgos vagy szappanos vízzel le kell mosni. A fényezett bútoroknál e célra egyezrelékes szublimátoldatot kell használni. A beteg által használt kevéssé értékes anyagokat és tárgyakat (újságok, ágyszalma) el kell égetni. A jelen bekezdésben fel nem sorolt tárgyak fertőtlenítését a hatósági orvos [(4) bekezdés] külön útmutatásai szerint kell elvégezni. (4) A fertőtlenítést a városi, illetőleg községi (köz-) orvos, Budapesten a kerületi szolgálatra beosztott tiszti orvos ellenőrzi. (5) A jelen rendelet alapján teljesített fertőtlenítések díjmentesek. Nevelőszülők, dajkaságra vállalkozók vizsgálata. 14. §. (1) A T. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a nevelőszülők, illetőleg dajkaságba vételre vállalalkozók, valamint mindazok, akik ezekkel közös háztartásban élnek a gümőkóros megbetegedéstől való mentességet azokon a helyeken, amelyek valamely tüdőbeteggondozó intézet működési körébe tartoznak, tüdőbeteggondozó intézeti, más helyeken pedig városi vagy községi orvosi (körorvosi) bizonyítvánnyal igazolni kötelesek. A bizonyítvány díj- és feltételesen illetékmentes (Illetékdíjjegyzék 22. tétel m) pont). (2) Ha a közös háztartásba tíz éven felüli új személy lép, azt gümőkóros megbetegedéstől való mentesség szempontjából az előbbi bekezdésben megjelölt módon haladéktalanul meg kell vizsgáltatni és a megkívánt orvosi bizonyítványt annál, aki a gyermeket kihelyezte, be kell mutatni. Gümskóros csecsemők szoptatása. 16. §. A T. 9. §-ának (3) bekezdése értelmében fertőző gümőkóros csecsemő ugyanilyen betegségben szenvedő személyhez szoptatásra csak akkor helyezhető ki, illetőleg vehető fel, ha az anya orvosi bizonyítvánnyal igazolja azt, hogy gyermeke táplálására alkalmatlan, a csecsemő számára lefejt női tej nem biztosítható, s ha a csecsemő számára — fejlődésének veszélyeztetése nélkül — mesterséges táplálék nem adható. Tüdőbeteggondozó intézetek felállítása. 16. §. Tüdőbeteggondozó intézet felállításánál irányadó szempont az, hogy már meglevő intézet működési területén újabb intézet felállítására csak akkor kerülhet sor, ha e területen a gümőkóros megbetegedések száma az országos átlagnál nagyobb, vagy ha az e területre eső lakosság száma az egy-egy tüdőbeteggondozó intézetre eső lakosság országos átlagát meghaladja. 17. §■ (1) A törvényhatóságok és községek, biztosító intézetek és szervek, egyesületek és intézmények tüdőbeteggondozó intézetei csak a belügyminiszter engedélyével állíthatnak fel. (2) Az engedélyezés iránti kérvényt a belügyminiszterhez címezve, az intézet helye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjéhez kell benyújtani. (3) A kérvényhez csatolni kell : 1. az intézet helye szerint illetékes tiszti orvos véleményes jelentését, illetőleg egyesületeknél és intézményeknél bizonyítványt arról, hogy az intézet számára kiszemelt hely és környéke a közegészségügy követelményeinek megfelel ; 2. az intézet elhelyezésére szolgáló ingatlan telekkönyvi kivonatát és a környéket is feltüntető helyszínrajzát; 3. az intézet elhelyezésére szolgáló épület méretezett tervrajzát, valamint annak pontos műszaki leírását — a rendelőhelységek, esetleg a személyzet részére szolgáló lakások, a mellékhelyiségek helyszíni elhelyezésére és berendezésére (vízzel való ellátás, szellőztetés, fűtés, világítás, ürülékek eltávolítása, csatornázás stb.) vonatkozó adatok kimerítő feltüntetésével ; 4. pénzügyi tervezetet az intézet létesítésével és fenntartásával járó költségek megfelelő fedezetéről. (4) Egyesületek a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályaik egy példányát, valamint az intézet felállítását elhatározó közgyűlés eredeti jegyzőkönyvét, alapítványok a főfelügyeleti hatóságoknak az intézet felállítását helybenhagyó határozatát is kötelesek a kérelemhez csatolni. (5) Amennyiben az intézet felállítását törvényhatóság, város vagy község kérte, a (3) bekezdésben foglaltakon felül az intézet felállítására és a költségek fedezésére vonatkozó közgyűlési, illetőleg a kisgyűlés által jóváhagyott képviselőtestületi véghatározatot, amennyiben pedig a felállítást biztosító intézet vagy szerv kéri, a biztosító intézet vagy a szerv illetékes önkormányzati szervének, illetőleg a biztosító szerv vagyonjogi kérdésekben eljárni hivatott szervének erre vonatkozó határozatát is be kell mutatni. (6) A hiányosan felszerelt kérvényt a törvényhatóság első tisztviselője a hiány pótlása végett a folyamodónak minden egyéb eljárás mellőzésével visszaadja. (7) A törvényhatóság első tisztviselője a kellően felszerelt kérvényt a tiszti főorvosnak, továbbá a törvényhatóság székhelyén kívül eső helyen tervezett intézet tekintetében a fekvés szerint illetékes elsőfokú közegészségügyi hatóságnak és a mellé beosztott tiszti orvosnak véleményével kiegészítve, saját véleményes jelentése kíséretében a belügyminiszterhez terjeszti fel. (81 Az intézet felállításának engedélyezése, illetőleg az engedély megtagadása iránt a belügyminiszter az Intézet meghallgatása után a közegészségügyi szempontok figyelembevételével határoz. Az engedély az intézet elhelyezésére, berendezésére stb. vonatkozóan becsatolt tervek részbeni módosításától, valamint más feltételek teljesítésétől függően is megadható. 18. §. A belügyminiszter felügyeleti jogkörében a fenntartó előzetes meghallgatása után és az Intézet javaslatára a 17. §-ban megjelölt tüdőbeteggondozó intézet működését ideiglenesen felfüggesztheti vagy működési engedélyét visszavonhatja, ha a) megállapítást nyert, hogy az engedélyezés tárgyi feltételei nem tartottak meg és a hiányt záros határidőn belül nem szüntették meg, vagy ha b) az intézet vezetése nem felel meg a közegészségügyi kívánalmaknak, vagy az közegészségügyi szempontból feleslegessé vált. Tüdőbeteggondozó intézetek székhelye és működési területe. 19. §. (1) A tüdőbeteggondozó intézetek székhelyét és működési területét a belügyminiszter az egyes intézetek felállítása alkalmával esetenként állapítja meg. (2) A vizsgálat, illetőleg gondozás foganatosítására az a tüdőbeteggondozó intézet illetékes, amelynek működési területén az érdekelt személynek állandó lakása van. Ha az illetékes gondozóintézet felállítása még nem történt meg, a kötelező vizsgálatok során eljárni hivatott intézetet a belügyminiszter jelöli ki. Tüdőbeteggondozó intézetek szervezete. 20. §. A tüdőbeteggondozó intézet elnevezésénél fel kell tüntetni a) az intézet fenntartóját, b) az intézet székhelyét (pl. : M. Kir. Tüdőbeteggondozó Intézet Tokaj, Vármegyei Tüdőbeteggondozó Intézet Makó, Országos Társadalombiztosító Intézet Tüdőbeteggondozó Intézete Szeged Országos Tüdőbetegszanatórium Egyesület Tüdőbeteggondozó Intézete Nyíregyháza). 21. §. A tüdőbeteggondozó intézet hivatalos iratain az egészségvédelmi szolgálat zöld keresztjével ellátott s köriratában az intézet megjelölését feltüntető 35 m/m átmérőjű körbélyegzőt köteles használni. 22. §. A tüdőbeteggondozó intézet feladata : 1. a fertőző források felkutatása s evegből ellenőrző- és szűrővizsgálatok végzése ; 2. a jelentkezők orvosi vizsgálata ; 3. a szegénysorsú gümőkóros betegek rendszeres gyógykezelése ; a T. 15. §-ában megjelölt intézmények igénybevételére nézve javaslattétel ; 4. a gümőkóros betegek szakgondozásának irányítása ; s